Békés Megyei Népújság, 1967. május (22. évfolyam, 102-126. szám)
1967-05-13 / 111. szám
1967. május 13. Storni** A kis ke way ha kertészek A baittonyai piacon igen keresett az I. számú általános iskola tanulói által termelt konyhakerti zöldségáru. Kevesen tudják azonban, hogy a politechnikai -oktatásban részt vevő tanulók milyen nagy szorgalommal nevelik a palántákat, gondozzák a melegágyakat, s milyen szakértelemmel^ termesztik a zöldséget. Képeinkén e munka néhány mozzanatát mutat- jují be. Az iskola üvegházában szépen fejlődnek a palánták. .i t A tanulók gondosan pikírozzák a palántát. Szöveg és kép: Ketskeméty Lajos «iuiu!!uiimiiMiiiMiiiiimimtiiiilMluiuuiumiii<MiiiiiuiiumuiDiuiMiiimuiimiiiiMmuiMmiui;MiM)muiuuiiuuuuaiiiuiiiiii:i Dicsétet a járási versem/ önkéntes tűzoltóinak Legutóbbi, május Í2-i ülésén a járás, de főképpen a m&őgazda- ság tűzrendészeti felkészüléséiről tárgyalt a Békési Járási Tanács Végrehajtó Bizottsága. Megállapítható, hogy a járásban általában nagy gondot fordítanak a tűzesetek megelőzéséire. Ennek egyik bizonyítéka: májusban a tsz-ek elnökei és tűzrendészeti, előadói részére értekezletet tartanak. A tűzkár-mentes betakarítás érdekében sokat tesznek az állami gazdaságokban. Javulás tapasztalható a termelőszövetkezetekben, is, bár nem mindenütt tartják be a szabályokat, s nincs villámhárító. Emiatt az elmúlt évben háromszor keletkezett tűz. Az új technológiai eljárások is növelik a tűzkár lehetőségeket, még jobban be kell tartani a tűzrendészeti előírásokat. Tavaly a Hidasháti Állami Gazdaságban a hideglevegős szénaszárítóban, a. mezőberényi Aranykalász Tsz- ben" pedig kóksztüzelósű kukoricaszárítóban ütött ki tűz, mivel nem tartották be pontosan az előírásokat. A vb elé terjesztett jelentés a fokozatosan javuló megelőző és mentő tűzrendészetről számol be majd ismerteti, hogy tavaly a járásiban keletkezett 22 tűzeset jelentős részét tűzgyújtó eszközzel játszó gyerekeik okozták. Fontos tehát mind jobbair megismertetni a lakossággal a megelőző tűzrendészeti intézkedéseket. A létesítmények tűzrendészete is jobb a korábbiaknál. Több helyen korszerűsítették az elavult épületeket, gépeket, berendezéseket, s megfelelő raktárak építésével megszüntették a zsúfoltságot. Ellenpélda: igen tűzveszélyes a Mezőberényi Faipari Ktsz köpon- ti telepe, mert az udvar és a műhelyek egyaránt zsúfoltak. A járásban 506 önkéntes tűzoltó tevékenykedik, s tavaly 20 tűzoltását segítették. Technikai felszerelések megóvása érdekében, járási versenyfelhívással fordultak az önkéntes tűzoltótestületekhez, s az első három község tűzoltói részére jutalmat tűztek ki. A végrehajtó bizottság a körös- ladányi járási tűzoltóversenyen részt vett békési járási csapatok parancsnokait és tagjait fegyelmezett magatartásukért és példamutató helytállásuk elismeréseként dicséretben részesítette. Tizenöt termelőszövetkezet vezetőit leváltották A sátoraljaújhelyi járás termelőszövetkezeteinek többsége — húsz közös gazdaság — mérleghiánnyal zárta az elmúlt évet, s ami különösen szembetűnő volt, a mérleghiányos termelőszövetkezetek jó része korábban jó és közepes kategóriákba tartozott. A járási tanács széles körű vizsgálatot indított, s e vizsgálat tapasztalatait az érintett közös gazdaságok tagsága elé tárták. A mérleghiány egyik oka az volt, hogy múlt évi terveikben irreálisan magas termésátlagokkal számoltak. A sárospataki Kossuth Termelőszövetkezetnél például nem kevesebb, mint nyolcvan százalékkal „terveztek fölé”. A föléfervezéssel, uávei ez lehetővé tette, hogy túlontúl is nagy előlegeket fizesse- [ nek év köziben, a közös gazdaság | vezetői olyan látszateredményekre törekedtek, ami később megbosszulta magát, ezenkívül a szövetkezetek egyrészében nem hasz- : nálták ki a gazdasáigirányítás új mechanizmusából máris adódó i lehetőségeket, másrészről viszont nem vették tekintetbe, hogy az új ■ mechanizmus adta nagyobb önállóság nagyobb körültekintést j igényel: sok esetben hoztak meg- 1 gondalatlan Gazdasági döntéseket, j A vizsgálat tapasztalatai nyomán tizenöt közös gazdaságban leváltották az üi -követelmények- ; nek nem .Hje&u el* vezetőket. A 1 többi tsz-ben időt” adtak számúikra. (MTij Aki maradni akar, az hallgasson? Ha szigetről hall az ember, önkéntelenül vízzel elválasztott szárazföld jut az eszébe, melyet csak hajóval, esetleg repülőgéppel lehet megközelíteni. Mind ezek az ismertetők — a különleges járművek nélkül — ráillettek Kenderesszigetre is jó néhány évvel ezelőtt. A világtól elzárt, isten- hátamegetti helyet alig keresték régen a borzalmasan rossz odavezető utak, belvizek miatt, meg azért sem, mert nem sokat lehetett látni ezen a régi, rendezetlen településen. Talán az újságiró is ezért járt ritkán erre, s most, hogy érdeklődve mégis betér a szigetre, kurriózumot keres: hogyan élnek az emberek egy ilyen településen. * Mondhatnánk: ma már Kenderesszigetre is benyomult a civilizáció. Nemrég épített rendezett házsorai, klubhelyiségek, modern, 200 személyes ebédlő, mozi, tvterem, aszfalt-bekötőót teszi kulturáltabbá az itt élők környezetét. Harmincöt családból 24 lakik egészséges, világos szolgálati házakban. s műveli e házakhoz tartozó 200—400 öl kertet. A Kenderesszigeten lakók a Nagykunsági Állami Gazdaság itteni, több ezer holdas üzemegységének dolgozói, növénytermelők, állattenyésztők, irodai alkalmazottak és vezetők. A bennszülöttek mellett sokan inga-buszjáraton jönnek ide dolgozni a környező falvakból és április óta 300 cigányszármazású embert fogadtak fel munkára Szabolcsból és Szolnok megyéből, akik brigádszállásokon laknak... % * Az új házak egyikébe bekepog- tatunk. Az udvaron szinte hemzsegnek a baromfiak a nylonnal letakart 250 köbcentis motorkerékpár körül. Egy férfi az udvar melletti kertben kapál, s az ajtónyitásra felveti a fejét — Meg tudja számolni őket? — kérdezzük tőle az aprójószágokra mutatva. — Persze, hogy meg. Kétszázötven darab van most, de holnap lehet, hogy sokkal kevesebb lesz... __77? — Mások inkább csak enni szeretik és nem tartani — mondja magyarázóan, s fejével a távoli brigádszálíLások felé int. • Eltereljük a szót és bemutatkozunk. A férfit Horváth Istvánnak hívják. Hízómarha-gondozó. Hárman ügyelnek 160 göbölyre. Hajnalban kelnek mindennap. Nehéz a munkájuk, de kifizetődő. Egyenként 150—200 kilogrammos súlyban fogják hízóba a jószágokat és 550—700 kilogrammos súlyban viszik el őket. Havonta 30 kilogramm súlygyarapodást kellene elérniük, de néhány kilóval mindig túlhaladják ezt. Ez év első felében havonta 2,5 kilóval szárnyalták túl a normát, s ezért fejenként 1280 forint prémiumot kaptak. Átlagkeresetük 2600 forint körül van. Ebből már tisztességesen meg lehet élni. — Meg. De kiegészíti a keresetet a háztáji is — mondja Horváth. — Amint látja, sok ba- romfink van, és hizlalunk is. A télen négy disznót vágtunk. Nagy a család... Valóban nagy. A szülők mellett négy gyerek — a legkisebben kívül mindhárman iskolások — nevelkedik. Horváthné a ház körüli gondokkal van elfoglalva, a gazdaságban nem tud munkát vállalni. De nincs is szüksége rá. Bekukkantunk a lakásba is. Tiszta, szép szoba-konyhás lakás, ízlésesen berendezve. Csak kicsi. Mindjárt arra gondolunk, hogyan j fér meg ebben a kis szobában — ahol még tűzhely sincs — hat személy. • ^ Hát ahol rriég többen vannak, mint például Tóthéknál! Ez nyolctagú család. Vajon az egész soron ilyen a helyzet? $ Nem. A „civilizáció” a házelosztásokba is beleszólt, s bizony sokszor igazságtalanul, az „aki bírja, marja” elvén és nem a valóságos szociális helyzet alapján. Akadnak ugyanis két szoba, kony. hás, fürdőszobás lakások, melyekben háromtagú család lakik. De, ha már így alakult, miért nem segítenek a bajon, akár ház-, bővítéssel is?! Tóthtéknak, Hor- vóthéknak, s a többieknek van tehetségük arra, hogy a növekedett szükséglet szerint hozzátold- janak a lakáshoz. Azért, mert ezt nem engedik. Valami régi tiltó rendelet van, amelyre hivatkoznak, mikor ilyen kéréssel fordulnak a gazdaság vezetőségéhez a dolgozók. • Az élet azonban túljátssza a régi rendeleteket, sőt, sok szabályt már eleve nem tartanak be. Itt van például az a szabály, hogy minden lakáshoz asztali tűzhely jár. Ezt is lefektették papírra. De vajon miért nem "realizálják? Ahol csak megfordultunk, mindenütt panaszkodtak emiatt és azt mondták! sokszor kérték már a tűzhelyét, de azzal utasították el a kérést, hogy a gazdaságnak nincs ilyesmire pénze... S mit tesz isten! Éppen akkor érkezett egy asztali tűzhely a gazdaságba, amikor ott voltunk — az ub-elnöknek. Mondják: nem saját maga vásárolta. — Miért nem kérik még többször, hogy maguk is kapjanak? — Mert mindezen fonákságok mellett jó itt a gazdaságban, és szeretnénk továbbra is itt maradni.,. Furcsa fc’elet. Tehát, aki maradni akar, az hallgasson? • A sziget, mint jelző, tehát valahogy mégis illik Kenderesre, mert a községekben, városokban, ha úgy adódik, ma már nyíltan kimondják a dolgozók egyet-nem- értésüket a körülöttük levő visz- szásságokkal kapcsolatban. S a vezetők legtöbb helyt nem dobják vissza a labdát, hanem becsülettel segítenek a bajokon, gondokon, ahol csak tudnak, mert erre neveli, tanítja, ilyen egységre Serkenti mindenütt az embereket a pártszervezet. A változás ilyen tartalma ügy fest, csak érinti Kenderesszigetet és még nem hatolt be teljesen az új házak és irodák falai közé. Varga Dezső Statisztikai könyvszemle Amint lapunkban korábban máir hírt adtunk róla, a jövőben rendszeres ismertetőt közlünk a legújabb statisztikai könyvekről és kiadványokról. Ezúttal két olyan művet ismertetünk, amelyek időszerűségüknél és témájuknál fogva nagy érdeklődésre tarthatnak számot. A könyvek Békéscsabán a Központi Statisztikai Hivatal Békés megyei Igazgatóságánál is beszerezhetők. Magyar statisztikai zsebkönyv 1967 Ez a 268 oldalas könyvecske mind tartalmánál, mind felépítésénél fogva alkalmas az ország társadalmi, gazdasági stb. ‘helyzetének megismerésére. A zsebkönyv jellegénél fogva csak a legösszefotglalóbb, leginkább keresett és használt adatokat tartalmazza. A szakemberek- ken kívül haszonnal forgathatják mindazok, akik az országról szerzett ismeretanyagukat gyarapítani, illetve felfrissíteni akarják. Az adatfelsorolásokon túlmenően a főbb adatokat" szines grafikonok teszik szemléletessé. „Adatok a mezőgazdasági termelőszövetkezetekr6l,> A termelőszövetkezetek első országos kongresszusa alkalmából a Központi Statisztikai Hivatal összeállította azokat a legfontosabb adatokat, melyek képet adnak a termelőszövetkezetek jelentőségéről a mezőgazadságban és mutatják a szövetkezeti gazdálkodás fejlődését jellemző eredményeiket. Az ötven oldalas kiadvány tartalmazza a mezőgazdaság és a mezőgazdaság szövetkezeti szektorának részesedését a nemzeti jövedelem termelésében, a beruházásokban, a kivitelben és a foglalkoztatottságban. Bemutatja a termelőszövetkezetek által művelt földterület nagyságát, annak megoszlását, a tagok és családok számát, a tagok életkor szerinti megoszlását. Tartalmazza a legfontosabb agrotechnikai, gépesítési adatokat és a növénytermelés, állattenyésztés termelési eredményeit. A mezőgazdasági termelőszövetkezeteknek nagy szerepe van az | ország ellátásában. Ez jut kifejezésre a felvásárlást bemutató ada- ; tokban. A vagyoni helyzetre és a I jövedelemre vonatkozó adatsoro- 1 zat mutatja azt az egészséges fejlődést, melyet a termelőszövetkezetek az utóbbi években elértek. A tömör és egyszerű szerkesztés, a szöveges közlés és az adatokat szemléltető grafikonok biztosítják, hogy a kiadvány a legszélesebb körben is közérthető és jól felhasználható legyen. 1 Megkezdődött a pecsenyekacsa feldolgozása A Baromfiipari Országos Vállalat békéscsabai gyáregységében megkezdték a pecsenyekacsa feldolgozását. A jelentős exportmegrendelések teljesítése mellett bőven jut ebből az áruból belföldi forgalomba is. Olasz megrendelők cimére a napokban indítottak útba egy vagon kacsát, a többit hamarosan, szállítják. A gyulai Erkel Termelőszövetkezet egyike a gyáregység legjobb szállítóinak, már eddig négy ezer kiváló minőségű kacsát adott át feldolgozásra. A tervek szerint az idén legalább 40 000 darabbal járulnak hozzá az üzem tervteljesítéséhez. Náluk is többet,, negyven vag- gon kacsát szállít ez évben a Bi- harugrai halgazdaság. Ebből a mennyiségből már több mint tízezret leszállítottak. »Ugyancsak a napokban kezdődött a gyáregységben egy svéd cég résziére a „csirkeoomb”-gyár- tás. Két és fél vagonnal küldenek hamarosan Svédországba ebből az áruból. A combjuktól megfosztott csirkék mellehúsából jelentős mennyiséget szállítanak a* NDK- ba. A tervek szerint pár napon belül megkezdődik a csirkeapró- lók forgalomba hozatala, erre a célra ötvenezer csirkét szánnak. A jövő héten a háziasszonyok már megvásárolhatják a boltokban az ízletes csirkelevesnek valót
