Békés Megyei Népújság, 1967. május (22. évfolyam, 102-126. szám)
1967-05-13 / 111. szám
/ 1907. május 13. Szombat fi kormány rendelete az állami vállalatok alapításáról, működéséről és szervezetének legfontosabb kérdéseiről Az igazságügyminiszter sajtóértekezlete Mint a lapok hírt adtak róla, a Minisztertanács csütörtöki ülésén — az igazságügymiindsziternek, a pénzügynurusztemek és a Minisztertanács Titkársága vezetőjének együttes előterjesztése alapján — rendeletiben szabályozta az állami vállalatok alapításának, működésének és szervezetének legfontosabb kérdéseit. A Minisztertanács Tájékoztatási Hivatalában pénteken tartott sajtóértekezleten dr. Korom Mihály igazságügyminiszter ismertette a kormány rendeletét. Az előterjesztés kidolgozásánál az új gazdaságirányítási rendszer követelményeiből indultunk ki •— mondotta bevezetőben az igazságügyminiszter. A Központi Bizottságnak a gazdasági mechanizmus reformjáról szóló irányelvei kimondták, hogy az új körülmények között működési feltételeiket, gazdálkodási formákat és központi irányításukat illetően megváltozik a vállalatok helyzete. A tervszerű központi irányítás összekapcsolása a szocialista piac mechanizmusával azt követeli, hogy a vállalatok önállóságát, kezdeményezési lehetőségeit, döntési hatáskörüket és ezzel együtt- járó felelősségüket jelentősen növeljük. Az új helyzetben a vállalatoknak is új módon kell dolgozniuk. A gazdasági irányítási rendszer megváltoztatása a vállalatok tekintetében is korszerűbb, fejlet- stebb mechanizmust igényel. Mindezt jogi eszközökkel is biztosítani kell. Ezt szolgálja a most megalkotott és 1968. január 1-én életbelépő kormányrendelet. — A jogszabály fontosabb rendelkezései a következők: — Megváltoztatja azt a jelenlegi helyzetet, amelyben a vállalat tevékenységi körét gyármány mélységig meghatározzák.. Azt ír- 'ja élő, Hogy" a tevékenységi kört (profilt) úgy kell megállapítani, hogy az a vállalat rendelkezésére álló termelőerők ésszerű kihasználását lehetővé tegye. A jogszabály azt a feladatot tűzi a vállalatok elé, hogy gazdaságos tevékenységükkel járuljanak hozzá a társadalom szükségleteinek a kielégítéséhez. — Az alapító szerv kötelessége lesz, hogy a vállalatokat ellássa a szükséges induló vagyonnal, abból a célból, hogy a rendeltetésszerű működésükhöz szükséges anyagi eszközök rendelkezésükre álljanak. Egyébként a jogszabályok keretei között az adott eszközökkel rendelkeznek és az állam iránti kötelezettségek teljesítése után fennmaradó nyereség részben a vállalatok vagyonát gyarapítja (tartalék és fejlesztés céljára), részben pedig a dolgozók keresetének növelésére és kiegészítésére, valamint szociális és kulturális célokra használható fél. A vállalatok kötelezettségeikért a rájuk bízott vagyonnal felélnek, vagyoni eszközeik — átszervezést kivéve — tőlük nem vonhatók él. — Minthogy a vállalatok tulajdonosa a szocialista állam, e tulajdonosi pozíciónak megfelelően a jogszabály rendezi a felső irányítás kérdéseit is. Korlátozza a felügyeleti szervnek a vállalat egyedi ügyeibe való operatív beavatkozását. Ilyen beavatkozás lehetséges azonban pl. honvédelmi érdekből vagy államközi szerződéseinkből adódó kötelezettségek teljesítése céljából, illetve a közérdek érvényesítésének egyéb eseteiben, amennyiben ezek gazdasági eszközökkel kellően nem biztosíthatók. A felügyeleti szerv kötelessége, hogy a népgazdaság érdekeit megóvja. Ebből a célból a vállalatokat ellenőrizheti, s ha a népgazdaság érdeke úgy kívánja, vállalatokat összevonhat, átszervezhet, megszüntethet, a veszteségesen működő vállalatnál elrendelheti a szanálási eljárást. — A felügyeleti szerv jogai közé tartozik a vállalat tevékenységének átfogó értékelése. Ennek alapján bírálja el az igazgató és helyettesei munkáját. dön+ díjazásuk és jutalmazásuk felől. — A rendelet szabályozza az új mechanizmus körülményei között szükséges vállalati integráció, illetve kooperáció kérdéseit. Ennek keretéiben intézkedik a trösztökről, egyesülésekről és a közös vállalatokról. E szervezetek nem középirányító szervek, hanem valóságos gazdálkodó egységekként kell működniük. — Több vállalat gazdaságos működésének és fejlesztésének előmozdítására lehet létrehozni törsztöt, amely összefogja a keretében működő vállalatokat és rendelkezik azok gazdasági tevékenysége tekintetében. A jogszabály a trösztöt teszi felelőssé azért, hogy vállalatai teljesítsék az állam iránti kötelezettségeiket. Egyébként az az álláspont alakult ki, hogy az azonos tevékenységet ellátó vállalatoknak trösztbe való szervezése nem célszerű, hogy ezzel a versenyt ne zárjuk ki. — A vállalatok egymással, de egyéb szocialista gazdálkodó szervezetekkel (szövetkezetekkel is) közös gazdasági érdekeik előmozdítására és tevékenységük összehangolására társasági szerződéssel egyesülést hozhatnak létre. A vállalatok a koordinálandó kérdésekben megegyeznek úgy, hogy e megegyezésnek megfelelő együttes tevékenységből eredő eredményen (nyereség, vagy veszteség) osztoznak, illetve bizonyos kockázatokat együtt vállalnak. Az egyesülési forma nem érinti a benne részt vevő vállalatok önállóságát. Egy vállalat több egyesülésnek is tagja lehet. Egyesülés létrehozását — népgazdasági érdekből — az illetékes miniszter is elrendelheti, legfeljebb azonban 5 évi időtartamra. — A közös vállalat szintén a vállalatok társulásán alapszik. Közös célokra . meghatározott vagyonnal bíró és önálló jogi személyiségű vállalatot hozhatnak létre. Az ilyen vállalatközi szervezetek számára megfelelően fel lehet használni a kereskedelmi társaságok ismert formáit is (részvénytársaság, korlátolt felelősségű társaság stb.), amelyeket a jogszabály elismer. Ezeket azonban társadalmi, gazdasági rendünknek megfelelő tartalommal kell megtölteni. Az alapítók a közös vállalat tevékenységéért felelősek. A vállalatok szervezetére és vezetésére vonatkozó rendelkezések is az úi követelményeket tartják szem előtt. így: — Az igazgatónak, mint a vállalati vezetés központi személyének jelentősen növekszik az önállósága, de egyéni felelőssége is. Donit a terv meghatározásában, gyakorolja a Munka Törvény- könyve által biztosított munkáltatói jogokat, határoz a műszaki fejlesztés, hitelek igénybevétele, szerződések kötése, a gyártmányok és a választék, saját eszközökből való beruházás, vállalati mérleg és más gazdasági szervekkel való társulás kérdéseiben. — Az igazgató alakítja ki a feladatoknak legmegfeMőbb szervezeti formákat, megállapítja a vállalat szervezeti és működési szabályzatát. — A jogszabály foglalkozik a dolgozók közösségét képviselő szakszervezetek jogállásával is (ennek részletes szabályozására a Munka Törvénykönyvében kerül sor). így előírja, hogy az igazgató feladatainak ellátásában a dolgozók közönségére támaszkodik. Az igazgató felelős a termelési tanácskozások megtartásáért, köteles a szákszervezetek érdekvédelmi és képviseleti jogát tiszteletben tartani. Az igazgatót és Jie- ]yélteséit az illetékes szakszervezet véleményének kikérése alapién nevezik ki. illetve mentik fel; az erre vonatkozó intézkedés természetesen ezentúl is az alapító él]ami szerv hatáskörében marad. — Érdeklődésre tarthatnak r^ég számot a vállalati felü®velő bigotte átokra és a sza-néiási eljárásra vonait-ozó nepde'k^rések. A jogszabály az alapító, illetve felügyeleti szervre bízza felügyelő bizottságok szervezését, kimondva, hogy jelentősebb vállalatnál rendelhető él ilyenek létesítése. A felügyelő bizottságok feladata, hogy a vállalat gazdasági tevékenységéről átfogó értékelést adjanak és megfelelő javaslatokat tegyenek az irányító állami szervnek. Létszámuk 5—9 fő lehet,, vezetője a felügyeleti szerv megbízottja, tagjainak többsége a vállalattól független személyekből áll. A vállalat igazgatója és helyettesed nem lehetnek a bizottság tagjai, 1—2 tagját pedig a szakszervezet javaslata alapján kell megbízni. Megbízatásuk 3—5 évre szól és a vállalat minden dolgozója köteles rendelkezésükre bocsátani a szükséges adatokat. Operatív intézkedési joguk nincs. — Az állami vállalat gazdálkodásának felülvizsgálatához tartozik az úgynevezett szanálási eljárás. Erre akkor kerül sor, ha a vállalat nem működe- gazdaságosan A szanálási eljárás során az erre kijelölt bizottság kidcl "ózza javaslatait a gazdaságos működés biztosítására, de ha ez gazdasági eszközökkel nem érhető el, javasolhatja a vállalat megszüntetését. — A kormányrendéi végrehajtásához szükséges részletkérdések szabályozására a oénzügyes az igazsáElV'íyminiszter felhatalmazást kapott, * Ezekben foglalható össze a vállalatokról szóló új kormányrendelet lénveee. A jogszabály —. mint említettem — 1063. január 1-én lép hatályba, de azéirt kerül már a közeli naookban kihirdetésre, hogy az érdekeitek időben megismerthez tanulmányozhassák és felkészülhessenek alkalma zására. Az állami vállalatokról szóló jogszabály a gazdasági, ránvítás új rendszerének bevezetését biztosító intézkedések sorában isen jelentős helyet főétel el — mondotta hete létesül az igazságügyminiszter. (MTI) Fanfani Moszkvába érkezett Amintore Fanfani olasz külügyminiszter pénteken hivatalos látogatásra Moszkvába érkezett. A vendéget Gromdko szovjet külügyminiszter és más hivatalos személyiségek fogadták a serem etye- vói repülőtéren. (MTI) Üzletemberek és a „kulturális forradalom” . London A kínai „nagy proletár kulturális forradalom’ groteszk fintorai közé tartozik az a hangulatos „Mao-misézés”, amelyben külföldi üzletemberek, köztük japán és angol kereskedők vesznek részt. A külföldi tőkések a tárgyalások előtt Mao-idézetek felolvasását hallgatják ünnepélyes arckifejezéssel, s több japán tőkés szemrebbenés nélkül maga is elvégzi a rituális felolvasást. — Rájöttünk, hogy a kínai külkereskedelmi vállalatok emberei- j vei úgy lehet a legelőnyösebben üzletet kötni, ha Mao-jelvények- kel feldíszítve jelenünk meg a tárgyalásokon és őket megelőzve olvassuk fel a kis piros könyvből Mao elnök gondolatait — jelentette ki egy élelmes japán nagy- kereskedő az egyik angol lap tudósítójának. A csütörtöki Daily Telegraph szerint a Kínába látogató angol üzletemberek valóságos szaktekintélynek számítanak „kultúrális forradalmi” ügyekben és nagyon kifizetődik ez a játék számukra: az év első negyedében csaknem hárommillió fonttal többet exportáltak Kínába, mint a múlt év azonos időszakában. (MTI) Aláírták a szovjet Lolgár barátsági, együttműködési és kölcsönös segélynyújtási szerződést Barátsági gyűlés Szófiában Szófiáiban pénteken aláírták a j Szovjet Szccialis.a Köztársaságok Szövetsége és a Bolgár Népköz- i társaság barátsági, ezrtUtmükö- j désd és kölcsönös segélynyújtási j szerződést. A szerződés húsz évre szól. Szovjet részről L. 1. Brezsnyev, az SZKP Központi Bizottságának főtitkára és K. T. Mazurov, az SZKP Politikai Bizottságának tagja, a Szovjetunió Minisztertanácsának első elnökhelyettese, bolgár részről pedig Todor Zsírkor, a Bolgár Kommunista Párt Központi Bizottságának első titkára, a Bolgár Minisztertanács elnöke írta alá a szerződést. Ugyancsak aláírták a szovjet— bolgár közös közleményt. A Brezsnyev vezet.e szovjet párt- és kormányküldöttség • bulgáriai látogatása alkalmából pénteken szovjet—bolgár barátsági gyűlést tartottak Szófiában. A gyűlés Sztefan Vaszilevnek, a Bolgár Kommunista Párt szófiai városi bízoltsága első titkárának megnyitóbeszédével kezdődött, majd a szófiai dolgozók több kép- yiselője üdvözölte a vendégeket, méltatta a két ország barátságát. A gyűlésen beszédet mondott Todor Zsivkov, a Bolgár Kommunista Párt Központi Bizottságának első titkára, a Bolgár Minisztertanács elnöke és Leonyid Brezsnyev, az SZKP Központi Bizottságának főtitkára, a szovjet párt- és kormányküldöttség vezetője. Georgi Petkov, a szófiai népi tanács elnöke a gyűlésen bejelentette, hogy a városi tanács Leonifid Brezsnyevet Szófia díszpolgárává választotta, és azonnal átnyújtotta az SZKP Központi Bizottsága főtitkárának az erről szóló óklevelet. (MTI) Izzá hangulatú tüntetés a budapesti görög nagykövetség előtt Sokszáz fiatal tüntetett pénte- | j ken délután Budapesten a görög ! nagykövetség előtt. A főváros if- : jóságának nevében ifczó haraggal, szenvedélyes felháborodássál bélyegezték meg a fasiszta katonai: diktatúrát, amely lábbal tiporja j a jogot, a demokráciát, s .a görög ' nép legjobb fiainak bubo, tönzésé- j vei. üldözésével próbálja megszilárdítani hatalmát. Harminc percen keresztül a tüntetők szavától volt hangos a Szegfű utca, majd felhangzott a világ ifjúságának himnusza; ezután a görög hazafiakat, a demokráciát éltetve szétoszlott a tömeg. (MTI) Amerikai válasz U Than! csütörtöki nyilatkozatára New York U Thant ENSZ-főtitikárnak az utóbbi két nap során elhangzott bíráló megjegyzései arra késztették az amerikai kormányt, hogy nyomban válaszoljon. Goldberg, az Egyesült Államok ENSZ-kép- viselője nyilatkozatban szögezte le, hogy az amerikai kormány nem osztozik a főtitkárnak a vietnami helyzetről adott értékelésében. , Így például nem ért egyet U Thamtnak azzal a megállapításával, hogy a vietnami háború folytatása elkerülhetetlenül maga után vonná az Egyesült Államok és Kína erőpróbáját. Az amerikai diplomata bizonygatni próbálta, hogy országa kedvező választ adott U Thant március 14-i békeindítványára. Goldberg hallgatott arról, hogy az amerikai kormány a bombázások és a hadműveletek kiterjesztésével válaszolt a világszervezet főtitkárának márciusi békejavaslatára és a VDK kormányát próbálta hibáztatni az U Thant- indítvány eredménytelenségéért. U Thant viszont sajtóértekezleten kijelentette: „Az amerikai légitámadások fokózódása előtt. Hanoi késznek mutatkozott a béketárgyalások megkezdésére”. (MTI) Pintér István: Egérfogó SS módra _ Dokumentumregény — 51. — Mi van a fiammal? — kérdezte Horthy izgatottan a WC- kagyló és a fürdőkád között. Veesenmayer maga sem tudta, hogy pontosan hol van a kormányzó fia. A kis Horthy ekkor már Mauthausenben ült, a külön fogdaépületben, magáncellában. A szomszédos cellában Badoglio marsall fiát őrizték, akit ugyancsak zsarolási szándékkal hurcolt el a Gestapo. Mégis, Veesenmayer magabiztosan válaszolt: — Az ön fia ügyét legfelső helyen már eldöntötték... Ö holnap csatlakozni fog főméltóságod különvonatához Linzben vagy Bécsben. Természetesen csak akkor, ha főméltóságod aláírja ezt az okmányt. Horthy tollat fogott. Sebtében futotta csak át a papírlapot, amelyet a német követ alá akart íratni. „A magyar törvényhozás két Háza nagyméltóságú elnökéhez! A magyar Országgyűlésnek kormányzói üdvözletem! A magyar történelem súlyos és nehéz órájában ezennel kinyilatkoztatom azt az elhatározásomat, hogy a hadvezetés eredményes folytatása és a nemzet belső egysége és összefogása érdekében kormányzód tisztemről lemondok és a kormányzói hatalommal kapcsolatos minden törvényes jogomról. Egyidejűleg Szálas! Ferencet a nemzeti ösz- szefogás kormányának megalakításával megbízom. Keit Budapesten, 1944. évi október havának 16. napján. Horthy.” A kormányzó aíákanyarttóttá az iratra a nevét.Veesenmayer máris távozott, sietett vissza a német követségre, hogy átadja az iratot Szálasának és miniszterednek.