Békés Megyei Népújság, 1967. május (22. évfolyam, 102-126. szám)

1967-05-13 / 111. szám

/ 1907. május 13. Szombat fi kormány rendelete az állami vállalatok alapításáról, működéséről és szervezetének legfontosabb kérdéseiről Az igazságügyminiszter sajtóértekezlete Mint a lapok hírt adtak róla, a Minisztertanács csütörtöki ülésén — az igazságügymiindsziternek, a pénzügynurusztemek és a Minisz­tertanács Titkársága vezetőjének együttes előterjesztése alapján — rendeletiben szabályozta az állami vállalatok alapításának, működé­sének és szervezetének legfonto­sabb kérdéseit. A Minisztertanács Tájékoztatási Hivatalában pénteken tartott saj­tóértekezleten dr. Korom Mihály igazságügyminiszter ismertette a kormány rendeletét. Az előterjesztés kidolgozásánál az új gazdaságirányítási rendszer követelményeiből indultunk ki •— mondotta bevezetőben az igaz­ságügyminiszter. A Központi Bi­zottságnak a gazdasági mechaniz­mus reformjáról szóló irányelvei kimondták, hogy az új körülmé­nyek között működési feltételei­ket, gazdálkodási formákat és központi irányításukat illetően megváltozik a vállalatok helyze­te. A tervszerű központi irányítás összekapcsolása a szocialista piac mechanizmusával azt követeli, hogy a vállalatok önállóságát, kezdeményezési lehetőségeit, dön­tési hatáskörüket és ezzel együtt- járó felelősségüket jelentősen nö­veljük. Az új helyzetben a válla­latoknak is új módon kell dolgoz­niuk. A gazdasági irányítási rend­szer megváltoztatása a vállalatok tekintetében is korszerűbb, fejlet- stebb mechanizmust igényel. Mind­ezt jogi eszközökkel is biztosítani kell. Ezt szolgálja a most megal­kotott és 1968. január 1-én életbe­lépő kormányrendelet. — A jogszabály fontosabb ren­delkezései a következők: — Megváltoztatja azt a jelen­legi helyzetet, amelyben a vállalat tevékenységi körét gyármány mélységig meghatározzák.. Azt ír- 'ja élő, Hogy" a tevékenységi kört (profilt) úgy kell megállapítani, hogy az a vállalat rendelkezésére álló termelőerők ésszerű kihaszná­lását lehetővé tegye. A jogszabály azt a feladatot tűzi a vállalatok elé, hogy gazdaságos tevékenysé­gükkel járuljanak hozzá a társa­dalom szükségleteinek a kielégí­téséhez. — Az alapító szerv kötelessége lesz, hogy a vállalatokat ellássa a szükséges induló vagyonnal, abból a célból, hogy a rendeltetésszerű működésükhöz szükséges anyagi eszközök rendelkezésükre állja­nak. Egyébként a jogszabályok keretei között az adott eszközök­kel rendelkeznek és az állam iránti kötelezettségek teljesítése után fennmaradó nyereség rész­ben a vállalatok vagyonát gyara­pítja (tartalék és fejlesztés céljá­ra), részben pedig a dolgozók ke­resetének növelésére és kiegészí­tésére, valamint szociális és kul­turális célokra használható fél. A vállalatok kötelezettségeikért a rájuk bízott vagyonnal felélnek, vagyoni eszközeik — átszervezést kivéve — tőlük nem vonhatók él. — Minthogy a vállalatok tulaj­donosa a szocialista állam, e tulaj­donosi pozíciónak megfelelően a jogszabály rendezi a felső irányí­tás kérdéseit is. Korlátozza a fel­ügyeleti szervnek a vállalat egye­di ügyeibe való operatív beavat­kozását. Ilyen beavatkozás lehetsé­ges azonban pl. honvédelmi ér­dekből vagy államközi szerződé­seinkből adódó kötelezettségek teljesítése céljából, illetve a köz­érdek érvényesítésének egyéb ese­teiben, amennyiben ezek gazda­sági eszközökkel kellően nem biz­tosíthatók. A felügyeleti szerv kö­telessége, hogy a népgazdaság ér­dekeit megóvja. Ebből a célból a vállalatokat ellenőrizheti, s ha a népgazdaság érdeke úgy kívánja, vállalatokat összevonhat, átszer­vezhet, megszüntethet, a vesztesé­gesen működő vállalatnál elren­delheti a szanálási eljárást. — A felügyeleti szerv jogai kö­zé tartozik a vállalat tevékenysé­gének átfogó értékelése. Ennek alapján bírálja el az igazgató és helyettesei munkáját. dön+ díja­zásuk és jutalmazásuk felől. — A rendelet szabályozza az új mechanizmus körülményei között szükséges vállalati integráció, il­letve kooperáció kérdéseit. Ennek keretéiben intézkedik a trösztök­ről, egyesülésekről és a közös vál­lalatokról. E szervezetek nem kö­zépirányító szervek, hanem való­ságos gazdálkodó egységekként kell működniük. — Több vállalat gazdaságos működésének és fejlesztésének előmozdítására lehet létrehozni törsztöt, amely összefogja a kere­tében működő vállalatokat és ren­delkezik azok gazdasági tevékeny­sége tekintetében. A jogszabály a trösztöt teszi felelőssé azért, hogy vállalatai teljesítsék az állam iránti kötelezettségeiket. Egyéb­ként az az álláspont alakult ki, hogy az azonos tevékenységet el­látó vállalatoknak trösztbe való szervezése nem célszerű, hogy ez­zel a versenyt ne zárjuk ki. — A vállalatok egymással, de egyéb szocialista gazdálkodó szer­vezetekkel (szövetkezetekkel is) közös gazdasági érdekeik előmoz­dítására és tevékenységük össze­hangolására társasági szerződéssel egyesülést hozhatnak létre. A vál­lalatok a koordinálandó kérdések­ben megegyeznek úgy, hogy e megegyezésnek megfelelő együt­tes tevékenységből eredő ered­ményen (nyereség, vagy veszteség) osztoznak, illetve bizonyos kocká­zatokat együtt vállalnak. Az egye­sülési forma nem érinti a benne részt vevő vállalatok önállóságát. Egy vállalat több egyesülésnek is tagja lehet. Egyesülés létrehozá­sát — népgazdasági érdekből — az illetékes miniszter is elrendel­heti, legfeljebb azonban 5 évi idő­tartamra. — A közös vállalat szintén a vállalatok társulásán alapszik. Közös célokra . meghatározott va­gyonnal bíró és önálló jogi sze­mélyiségű vállalatot hozhatnak létre. Az ilyen vállalatközi szer­vezetek számára megfelelően fel lehet használni a kereskedelmi társaságok ismert formáit is (rész­vénytársaság, korlátolt felelőssé­gű társaság stb.), amelyeket a jog­szabály elismer. Ezeket azonban társadalmi, gazdasági rendünknek megfelelő tartalommal kell meg­tölteni. Az alapítók a közös vál­lalat tevékenységéért felelősek. A vállalatok szervezetére és ve­zetésére vonatkozó rendelkezések is az úi követelményeket tartják szem előtt. így: — Az igazgatónak, mint a vál­lalati vezetés központi személyé­nek jelentősen növekszik az önál­lósága, de egyéni felelőssége is. Donit a terv meghatározásában, gyakorolja a Munka Törvény- könyve által biztosított munkálta­tói jogokat, határoz a műszaki fejlesztés, hitelek igénybevétele, szerződések kötése, a gyártmá­nyok és a választék, saját eszkö­zökből való beruházás, vállalati mérleg és más gazdasági szervek­kel való társulás kérdéseiben. — Az igazgató alakítja ki a fel­adatoknak legmegfeMőbb szerve­zeti formákat, megállapítja a vál­lalat szervezeti és működési sza­bályzatát. — A jogszabály foglalkozik a dolgozók közösségét képviselő szakszervezetek jogállásával is (ennek részletes szabályozására a Munka Törvénykönyvében kerül sor). így előírja, hogy az igazgató feladatainak ellátásában a dolgo­zók közönségére támaszkodik. Az igazgató felelős a termelési ta­nácskozások megtartásáért, köte­les a szákszervezetek érdekvédel­mi és képviseleti jogát tisztelet­ben tartani. Az igazgatót és Jie- ]yélteséit az illetékes szakszerve­zet véleményének kikérése alap­ién nevezik ki. illetve mentik fel; az erre vonatkozó intézkedés természetesen ezentúl is az alapí­tó él]ami szerv hatáskörében ma­rad. — Érdeklődésre tarthatnak r^ég számot a vállalati felü®velő bi­gotte átokra és a sza-néiási eljá­rásra vonait-ozó nepde'k^rések. A jogszabály az alapító, illetve fel­ügyeleti szervre bízza felügyelő bizottságok szervezését, kimond­va, hogy jelentősebb vállalatnál rendelhető él ilyenek létesítése. A felügyelő bizottságok feladata, hogy a vállalat gazdasági tevé­kenységéről átfogó értékelést ad­janak és megfelelő javaslatokat tegyenek az irányító állami szerv­nek. Létszámuk 5—9 fő lehet,, ve­zetője a felügyeleti szerv megbí­zottja, tagjainak többsége a vál­lalattól független személyekből áll. A vállalat igazgatója és he­lyettesed nem lehetnek a bizott­ság tagjai, 1—2 tagját pedig a szakszervezet javaslata alapján kell megbízni. Megbízatásuk 3—5 évre szól és a vállalat minden dolgozója köteles rendelkezésükre bocsátani a szükséges adatokat. Operatív intézkedési joguk nincs. — Az állami vállalat gazdál­kodásának felülvizsgálatához tar­tozik az úgynevezett szanálási el­járás. Erre akkor kerül sor, ha a vállalat nem működe- gazda­ságosan A szanálási eljárás során az erre kijelölt bizottság kidcl "óz­za javaslatait a gazdaságos műkö­dés biztosítására, de ha ez gaz­dasági eszközökkel nem érhető el, javasolhatja a vállalat megszün­tetését. — A kormányrendéi végre­hajtásához szükséges részletkér­dések szabályozására a oénzügy­es az igazsáElV'íyminiszter felha­talmazást kapott, * Ezekben foglalható össze a vál­lalatokról szóló új kormányrende­let lénveee. A jogszabály —. mint említettem — 1063. január 1-én lép hatályba, de azéirt kerül már a közeli naookban kihirdetésre, hogy az érdekeitek időben megis­merthez tanulmányozhassák és felkészülhessenek alkalma zására. Az állami vállalatokról szóló jog­szabály a gazdasági, ránvítás új rendszerének bevezetését biztosító intézkedések sorában isen jelen­tős helyet főétel el — mondotta hete létesül az igazságügyminisz­ter. (MTI) Fanfani Moszkvába érkezett Amintore Fanfani olasz külügy­miniszter pénteken hivatalos láto­gatásra Moszkvába érkezett. A vendéget Gromdko szovjet külügy­miniszter és más hivatalos sze­mélyiségek fogadták a serem etye- vói repülőtéren. (MTI) Üzletemberek és a „kulturális forradalom” . London A kínai „nagy proletár kultu­rális forradalom’ groteszk finto­rai közé tartozik az a hangula­tos „Mao-misézés”, amelyben külföldi üzletemberek, köztük japán és angol kereskedők vesz­nek részt. A külföldi tőkések a tárgyalások előtt Mao-idézetek felolvasását hallgatják ünnepé­lyes arckifejezéssel, s több japán tőkés szemrebbenés nélkül maga is elvégzi a rituális felolvasást. — Rájöttünk, hogy a kínai kül­kereskedelmi vállalatok emberei- j vei úgy lehet a legelőnyösebben üzletet kötni, ha Mao-jelvények- kel feldíszítve jelenünk meg a tárgyalásokon és őket megelőzve olvassuk fel a kis piros könyvből Mao elnök gondolatait — jelen­tette ki egy élelmes japán nagy- kereskedő az egyik angol lap tu­dósítójának. A csütörtöki Daily Telegraph szerint a Kínába láto­gató angol üzletemberek valósá­gos szaktekintélynek számítanak „kultúrális forradalmi” ügyekben és nagyon kifizetődik ez a játék számukra: az év első negyedében csaknem hárommillió fonttal töb­bet exportáltak Kínába, mint a múlt év azonos időszakában. (MTI) Aláírták a szovjet Lolgár barátsági, együttműködési és kölcsönös segélynyújtási szerződést Barátsági gyűlés Szófiában Szófiáiban pénteken aláírták a j Szovjet Szccialis.a Köztársaságok Szövetsége és a Bolgár Népköz- i társaság barátsági, ezrtUtmükö- j désd és kölcsönös segélynyújtási j szerződést. A szerződés húsz évre szól. Szovjet részről L. 1. Brezsnyev, az SZKP Központi Bizottságának főtitkára és K. T. Mazurov, az SZKP Politikai Bizottságának tagja, a Szovjetunió Miniszterta­nácsának első elnökhelyettese, bolgár részről pedig Todor Zsír­kor, a Bolgár Kommunista Párt Központi Bizottságának első tit­kára, a Bolgár Minisztertanács elnöke írta alá a szerződést. Ugyancsak aláírták a szovjet— bolgár közös közleményt. A Brezsnyev vezet.e szovjet párt- és kormányküldöttség • bul­gáriai látogatása alkalmából pén­teken szovjet—bolgár barátsági gyűlést tartottak Szófiában. A gyűlés Sztefan Vaszilevnek, a Bolgár Kommunista Párt szófiai városi bízoltsága első titkárának megnyitóbeszédével kezdődött, majd a szófiai dolgozók több kép- yiselője üdvözölte a vendégeket, méltatta a két ország barátságát. A gyűlésen beszédet mondott Todor Zsivkov, a Bolgár Kommu­nista Párt Központi Bizottságá­nak első titkára, a Bolgár Mi­nisztertanács elnöke és Leonyid Brezsnyev, az SZKP Központi Bizottságának főtitkára, a szovjet párt- és kormányküldöttség veze­tője. Georgi Petkov, a szófiai népi tanács elnöke a gyűlésen bejelen­tette, hogy a városi tanács Leo­nifid Brezsnyevet Szófia díszpol­gárává választotta, és azonnal át­nyújtotta az SZKP Központi Bi­zottsága főtitkárának az erről szóló óklevelet. (MTI) Izzá hangulatú tüntetés a budapesti görög nagykövetség előtt Sokszáz fiatal tüntetett pénte- | j ken délután Budapesten a görög ! nagykövetség előtt. A főváros if- : jóságának nevében ifczó haraggal, szenvedélyes felháborodássál bé­lyegezték meg a fasiszta katonai: diktatúrát, amely lábbal tiporja j a jogot, a demokráciát, s .a görög ' nép legjobb fiainak bubo, tönzésé- j vei. üldözésével próbálja megszi­lárdítani hatalmát. Harminc percen keresztül a tüntetők szavától volt hangos a Szegfű utca, majd felhangzott a világ ifjúságának himnusza; ez­után a görög hazafiakat, a demok­ráciát éltetve szétoszlott a tömeg. (MTI) Amerikai válasz U Than! csütörtöki nyilatkozatára New York U Thant ENSZ-főtitikárnak az utóbbi két nap során elhangzott bíráló megjegyzései arra késztet­ték az amerikai kormányt, hogy nyomban válaszoljon. Goldberg, az Egyesült Államok ENSZ-kép- viselője nyilatkozatban szögezte le, hogy az amerikai kormány nem osztozik a főtitkárnak a vi­etnami helyzetről adott értékelé­sében. , Így például nem ért egyet U Thamtnak azzal a megállapítá­sával, hogy a vietnami háború folytatása elkerülhetetlenül maga után vonná az Egyesült Államok és Kína erőpróbáját. Az amerikai diplomata bizonygatni próbálta, hogy országa kedvező választ adott U Thant március 14-i béke­indítványára. Goldberg hallgatott arról, hogy az amerikai kormány a bombázá­sok és a hadműveletek kiterjesz­tésével válaszolt a világszervezet főtitkárának márciusi békejavas­latára és a VDK kormányát pró­bálta hibáztatni az U Thant- indítvány eredménytelenségéért. U Thant viszont sajtóértekezle­ten kijelentette: „Az amerikai lé­gitámadások fokózódása előtt. Hanoi késznek mutatkozott a bé­ketárgyalások megkezdésére”. (MTI) Pintér István: Egérfogó SS módra _ Dokumentumregény — 51. — Mi van a fiammal? — kér­dezte Horthy izgatottan a WC- kagyló és a fürdőkád között. Veesenmayer maga sem tud­ta, hogy pontosan hol van a kormányzó fia. A kis Horthy ekkor már Mauthausenben ült, a külön fogdaépületben, magán­cellában. A szomszédos cellában Badoglio marsall fiát őrizték, akit ugyancsak zsarolási szán­dékkal hurcolt el a Gestapo. Mégis, Veesenmayer magabizto­san válaszolt: — Az ön fia ügyét legfelső helyen már eldöntötték... Ö holnap csatlakozni fog főméltó­ságod különvonatához Linzben vagy Bécsben. Természetesen csak akkor, ha főméltóságod aláírja ezt az okmányt. Horthy tollat fogott. Sebtében futotta csak át a papírlapot, amelyet a német követ alá akart íratni. „A magyar törvényhozás két Háza nagyméltóságú elnökéhez! A magyar Országgyűlésnek kormányzói üdvözletem! A magyar történelem súlyos és nehéz órájában ezennel ki­nyilatkoztatom azt az elhatáro­zásomat, hogy a hadvezetés eredményes folytatása és a nem­zet belső egysége és összefogása érdekében kormányzód tisztem­ről lemondok és a kormányzói hatalommal kapcsolatos minden törvényes jogomról. Egyidejűleg Szálas! Ferencet a nemzeti ösz- szefogás kormányának megala­kításával megbízom. Keit Buda­pesten, 1944. évi október havá­nak 16. napján. Horthy.” A kormányzó aíákanyarttóttá az iratra a nevét.Veesenmayer máris távozott, sietett vissza a német követségre, hogy átadja az iratot Szálasának és minisz­terednek.

Next

/
Thumbnails
Contents