Békés Megyei Népújság, 1967. május (22. évfolyam, 102-126. szám)

1967-05-13 / 111. szám

Világ proletárjai, egyesüljetekI A MEGYEI PÁRTBIZOTTSÁG ÉS A MEGYEI TANÁCS 1967. MÁJUS 13., SZOMBAT ,ira 60 fillér XXII. ÉVFOLYAM, 111. SZÁM Napirenden: A fiatal műszakiak helyzete, a műszaki fejlesztési hét tapasztalatai, a városrendezési napok programja •• _______ Ü lést tartott a MTESZ megyei szervezetének elnöksége Fpntas témákat tűzött legutób­bi ülésének: napirendjére a Mű­száléi és Természettudományi Egyesületek Szövetsége megyei szervezetének elnöksége. A ta­nácskozáson, amelyen a2 elnök­ség tagjain kívül részt vett Joó Oszkámé, a MTESZ vidéki titká­ra és Serényi Mátyás, a KISZ megyei bizottságának munkatársa, először a fiatal műszakiak hely­zetét vitatták meg László Antal­nak, az oktatási bizottság vezető­jének jelentése alapján. Az előterjesztésből és Berényi elvtárs tájékoztatójából kitűnt, hogy a fiaítal műszakiak szakmai továbbképzése, foglalkoztatottsá­ga sok kívánnivalót hagy még maga után, ezért mind a MTESZ- nek és tudományos egyesületei­nek, mind a KISZ-nek hatéko­nyabb támogatását igényli. Éppen ezért elhatározták, hogy a közel­jövőben felmérést készítenek a megyében élő fiatal műszakiak­ról, tapasztalatokat gyűjtenek össze helyzetükről, majd szep­temberben összehívják a fiatal műszakiak tanácskozását. Ezután Sipiczky János, a Bé­késcsabai Városi Tanács osztály­vezető-főmérnöke tájékoztatta az elnökség tagjait a Békés megyei városrendezési napok programjá­ról. Elmondotta, hogy a város- rendezési napokat június 26-án, 27-én és 28-án tartják meg Békés­csabán. A három napon több előadás hangzik majd el a város- rendezésről és az ezzel kapcsola­tos kérdésekről. A programban szerepel az is, hogy az utolsó na­pon a részvevők Gyula, Szanazug és Szarvas megtekintése köziben hallgatják meg a településfejlesz­tésiről és az idegenforgalomról szóló előadást. A városrendezési napokra a területi állami és pártvezeiőket, a tanácsi állandó bizottságok tagja­it, iparági és üzemi vezetőket, beruházási előadókat és a taná­csok szakigazgatási szerveinek dolgozóit hívják meg, ákifcnek az előadók részletes áttekintést nyújtanak majd a városrendezési kérdésekről és témákról. Az elnökségi ülésen ezután Körösfalvi Pál, a MTESZ megyei elnökségének tátikára tájékoztat-- ta a részvevőket a közelmúltban megrendezett IV. Békés megyei Műszáki Fejlesztési Hét tapaszta­latairól. Többek között elmon­dotta, hogy az idei műszaki fej­lesztési héten összesen 36 tudo­mányos előadást tartottak. Eze­ken csaknem két és fél ezren je­lentek meg. A műszaki fejlesztési hét jelentőségét növelte, hogy azon, az idén külföldi előadóik, jugoszláv és csehszlovák szak­emberek is részt vettek és elő­adásokat tartottak. A közeljövőben részletesen elemzik majd a műszaki fejlesz­tési hét tapasztalatait, valamint azt is tervezik, hogy kiadvány­ban jelentetik meg a jelentősebb előadásokat. P. P. ___I------------------------------- ------­H űtőgépjavítás huszonnégy óra alatt A háztartásokban a meleg idő beálltával egyre nagyobb szere­pük van a hűtőgépeiknek, amelyek nagy segítséget nyújtanak a há­ziasszonyoknak a különböző éte­lek tárolásában. Vajon mi törté­nik akkor, ha a gép elromlik? Ezzel a kérdéssel fordultunk a legüMetékesebbhez, Lődy András­hoz, a békéscsabai GEÍLKA-szier- viz vezetőjéhez. — Nagyon nehéz lenne hirtelen meghatározni, hány hűtőgép van a körzetünkben, de az biztos, hogy számuk egyre emelkedik — mon­dotta elöljáróban a szerviz veze­tője. — A meghibásodás viszony­lag ritka, de ha mégis megtörté­nik, nagyon gyorsan tudunk se­gíteni. Bőven él vagyuirik látva alkatrészekkel, kitűnő szakembe­reink huszonnégy óra alatt isméit üzembe állítják a mákacskodó ma­sinát. Nincs Okúik az aggodalomra tehát a háziasszonyoknak. Ugyan­csak nem panaszkodhatnak a mo­sógép, centrifuga, porszívó- és padiókefélőgépek tulajdonosai sem. Ezekből a hasznos gépekből j is egyre több segíti a háztartási J K| munkát, és ha baj van, szerelőink ! gyorsan segítenek. A napokban j különben a háztartási kisgépje- ■ vító részlegünk új profillal gaz­dagodott. Ezentúl mi végezzük a villanyboylerek ganandállis javí­tását, de természetesen azokét is elvállaljuk, amelyeknek lejárt már a garanciális ideje. — A tv- és rádiószerelőik? — Nem unatkoznak éppen, de nincs sok mimikájuk. Ami van, hamar elkészül. Nagymértékben csökkent a hálózati, emelkedett a táska- és zsebrádiók száma. Ezek javítását is gyorsan végezzük. A tsz-kongresszus elhatározta Munkához látott a Termelőszövetkezetek Országos Tanácsa Budapest, V. kerület. Akadémia utca 1—3., a volt Élelmezésügyi Minisztérium épülete, első emelet: ez a székhelye a Termelőszövet-- kezetek Országos Tanácsának, il­letve a tanács titkárságának. Áp­rilis vége óta, amikor a termelő­szövetkezetek I. országos kong­resszusa megválasztotta az Orszá­gos Tanács tagjait, s elnökségét, lényegében még csak az elhe­lyezkedés, a berendezés hetei tel­tek el. Május 6-án azonban, ami­kor első ülését tartotta az elnök­éé más vállalatokkal történd' együttműködésének megszervezé­se, a munkadíjazás továbbfejlesz­tése érdekében végzendő munka is az előkészítés szakaszában van mór. Évek óta napirenden levő prob­léma a termelőszövetkezetek jog­védelme. Elismerésre méltó, hogy a jogvédelmet sokan a perbeli képviselettel azonosítják, s azt gondolják, hogy az Országos Ta­nács kizárólag vagy elsősorban ezt tartja szem előtt a jogvédelem ség, Szabó István, az Országos j fejlesztésénél. A termelőszövetke­Tanács elnöke és dr. K. íjagy Sándor főtitkár már arról szá­molt be, hogy munkához látott a titkárság három főosztálya. Az Úgynevezett titkársági, a közgaz­dasági és áruforgalmi, valamint a szövetkezetpolitikai főosztály az elnökség útmutatásai szerint igyekszik megvalósítani feladata­it. A tanács működésének célja, hogy elősegítse a termelőszövet­kezetek, a halászati tsz-ek, a ter­melőszövetkezeti csoportok, - a szakcsoportok, s a szakszövetkeze­tek együttműködését, érdekképvi­seletének megvalósítását. Kiemel­kedően fontos lesz a tanácsnak az a tevékenysége, amellyel a gaz­dálkodás legjobb módszereinek, tapasztalatainak elterjedését segí­ti elő, s rendszeresen tájékoztatja a termelőszövetkezeteket a nép­gazdaság szükségleteiről, a be­szerzés és értékesítés országos lehetőségeiről, feltételeiről. A ter­melőszövetkezetek egymás közötti ŐK IS ÉRETTSÉGIZNEK Békéscsaba ipari termelésének fejlődése meghaladja az országos átlagot Békéscsaba ipari termelésére az elmúlt években az volt jel­lemző, hogy a második ötéves terv során létesített új beruhá­zások, korszerű üzemek első íz­ben termeltek teljes kapacitás­sal. Ennek következtében a vá­ros ipari termelése meghaladta a 7 százalékos országos átlagnö­vekedést az elmúlt évben. A mi­nisztériumi iparban 12,7 száza­lékkal, a helyi iparban pedig 9 százalékkal termeltek többet, mint 1965-ben. Az ipar gyártmányainak ex­port részaránya tovább javult. Az előző esztendei 17,3 százalék­ról 24 százalékra növekedett. Az exporttevékenységbe újabb üze­mek, vállalatok kapcsolódtak j be, mint például a vegyesipari vállalat (transzformátorokkal), a j szőrme- és kézműipari vállalat j (női bunkókkal), a Békéscsabai Faipari Ktsz (bútoreladással). Nö­velték a külföldi megrendelés­re készült árucikkek mennyisé­gét, a hagyományos exportáló üzemek is. Az 1965. évi 552 mil­liós értékű áruexportot 37 szá­zalékkal múlták felül a múlt év­ben a békéscsabai vállalatok. A 19-es számú gépipari technikum esti tagozatán huszonnyolcán kezd­ték meg az Írásbeli érettségi vizsgákat. A megye különböző részeiről Békéscsabára bejáró hallgatók sokszor késő éjszakába nyúló órákig ta­nultak, amíg eljutottak a képen látható búcsú pillanatáig. Fotó: Demény zetd jogtanácsosokra váró felada­tok sokkal nagyobbak annál, mint amit a jogvitákban való részvétel jelenthet. Az alapvető követel­mény az, hogy a termelőszövetke­zetek egész működése, s a válla­latokkal kialakult, illetve létesí­tendő kapcsolatok minél kevesebb lehetőséget adjanak jogvitákra. Ez egyébként azt is jelenti; hogy az eddiginél nagyobb gondot kell fordítani minden termelőszövet­kezetben a törvények, a jogszabá­lyok megismerésére, tiszteletben tartására. A termelőszövetkezetek I. or­szágos kongresszusán úgy foglal­tak állást a küldöttek, hogy a ta­nács adjon ki irányelveket, javas­latokat a termelőszövetkezeteknek és létre hívandó területi szövetsé­geiknek. Az elnökségi ülésen el­határozták: még májusban rész­letes javaslatot dolgoznak ki, s ajánlásként tervezetet juttatnak el minden megyébe, hogy mikép­pen lehetne a legjobban megvaló­sítani a kongresszusnak azt a ha­tározatát, amely területi szövetsé­gek létrehozását mondja ki. A Termelőszövetkezetek Orszá­gos Tanácsa különféle bizottságo­kat is életre hívott. A kongresszu­son megválasztották a közgazda­sági, a szociális-, a verseny- és propagandabizottság vezetőit, tag­jait. Az első elnökségi ülésen részt vettek ezeknek a bizottsá- I goknak a vezetői is. Tekintettel arra, hogy a bizottságoknak a ter- í melőszövetkezeti mozgalom min- ' den lényeges kérdésével foglal- 1 kozniuk kell, működésük meg­szervezése nagy körültekintést kí­ván. Az elnökség úgy határozott, hogy a közeljövőben megtárgyalja a bizottságok ügyrendjét, hogy minél előbb munkához láthassa­nak. Az utóbbi időben többször szó­ba került, hogy a Termelőszövet­kezetek Országos Tanácsa felettes szerve-e a létrehozandó területi szövetségeknek, illetve maguknak a tsz-eknek. Az országos kong­resszus is hangsúlyozta, hogy a ta­nács csak saját szerveire, tehát az elnökségre, a bizottságokra, a tit­kárság apparátusára hozhat köte­lező erejű határozatot. Ez termé­szetesen nem zárja ki azt, hogy a tanács tevékenyen részt vegyen az egész termelőszövetkezeti mozgal­mat, a szövetkezeti életet és gaz­dálkodást érintő jogszabályok megalkotásában, vagy bármilyen más lényeges kérdés* rendezésé­ben, Az elnökség, illetve a ta­nács kezdeményezhet ilyen lépé­seket, amelyekkel az illetékes mi­nisztériumok, országos hatáskörű szervek érdemben foglalkoznak. Rendkívül fontos az is, hogy a termelőszövetkezetek és a szövet­kezeti társulások működésére, gazdálkodására és szervezetére vonatkozó rendelkezések kiadásá­hoz, előterjesztéséhez az Orszá­gos Tanács véleményét is kér­jék. Gulyás Fái

Next

/
Thumbnails
Contents