Békés Megyei Népújság, 1967. május (22. évfolyam, 102-126. szám)

1967-05-12 / 110. szám

Í967. május 12. 5 Péntek TÁJÉKOZTATÓ a lakásépítési szolgálatról a B1NV építőipari pavilonjában A Budapesti Nemzetközi Vá­sáron az idén a szokásosnál na­gyobb területen és több helyen mutatja be korszerű termékeit az építő- és építőanyagipar. Az üveg- és finomkerámiaipari vállalatok legújabb díszműáru­ikat az idén nem az építőanya­gok között, hanem a rendelteté­süknek megfelelő környezetben, a lakberendezési és bútorpavi­lonokban helyezik el. A fém­munkás vállalat külön pavilont épít, amely maga is „kiállítási tárgy”. A könnyű, alumínium­szerkezetű és üvegfalú épületben főleg újfajta alumíniumablakok és ajtók mintadarabjait mutat­ják be. Többek között kiállítják a családi házakhoz használható alumínium ablakelemeket, ame­lyekből az építtető a kívánt mé­retnek megfelelően, saját maga állíthatja majd össze az ablakot. Az Eger elnevezésű, korszerű alumíniumablakkal néhány hét­tel ezelőtt a londoni magyar ki­állításon már nagy sikert aratott a vállalat, s így ezzel a terméké­vel megpályázza a BNV nagy­díját. Az Építési és Városfejlesztési Minisztérium pavilonjában és kiállítási csarnokának udvarán új építőanyagokkal, épületszer­kezetekkel, gépekkel, díszítő­anyagokkal, modem épületek makettjeivel és terveivel mu­tatják be a korszerű építő- és építőanyagipart. Kiállítják az új Duna-szálló fürdőszobáinak prototípusát, amelyben a falat fekete, a kád oldalát színes csempe borítja, a mosdót pedig márványfoglalat tartja. Bemu­tatják a Miskolci Üveggyár új termékét, az üvegmozaikot, amellyel majd a budapesti To­ronyszálló homlokzatát díszítik. Érdekes hazai találmány az alumíniumból és habalátétes műanyagból készített kettős padló. Az udvaron kiállított új­fajta épületszerkezetek egyik látványos újdonsága a 31-es építőipari vállalat 18 méter feszített acélhuzallal erősítették, s így már nem kell a tetőszerke­zethez hosszú és drága főtartó­kat készíteni. Érdekes szolgáltatásokról ad hírt a vásáron az Építésgazda­sági és Szervezési Intézet. A ma- gánépíttetők segítségére meg­szervezte a lakásépítési szolgá­latot, amely a telek, az OTP-köl­csön és az építési engedély meg­szerzésétől a , kulcsátadásig szakszerűen és gyorsan intézi az ügyeket, s így nemcsak az épít­tetők, hanem a hivatalok, vál­lalatok munkáját is megköny- nyíti. Az intézet egyelőre Mis­kolcon nyújt lakásépítési szol­gáltatást, de rövidesen más, nagy városban is megszervezi. Kati és a pénzen vett szeretet Kati még csak nyolcéves. Gyermekotthonban lakik kicsi kora óta. Édesanyját nem isme­ri, sohasem látta. Az otthonban jó. Mindene megvan: puha ágyacskája, szép ruhája, új ci­pője és játékai. Sok-sok baba, társasjáték, labda és ki tudná mind elsorolni. Van közöttük kedvenc is, „akit” elhalmoz sze- retetével. Elhalmozza azzal, Üzenet a tanyákról Mi városi emberek hajla­mosak vagyunk elhitetni önma­gunkkal; nagy dolgok csak vá­rosban történnek. Ott lehet eg­zisztenciát biztosítani, gazdagod­ni, szórakozni. Jóllehet, becsapjuk így saját magunkat. Az élet iga­zolja, hogy a kereseti lehetőség adva van a tanyán is, emellett azonban van jócskán javítaniva­ló a tanyasiak életkörülményei­ben. Ennek bemutatására segítségül hívjuk Békés járás Tanácsának Végrehajtó Bizottsága elé terjesz­tett jelentést. Még lapozni sem kell, máris kitűnik: „A tanyai la­kosság életkörülményei címmel első ízben kerül jelentés a járási tanács végrehajtó bizottsága elé” — hosszú évek Óta. Jóllehet, hogy a tanyaiak a tanács megalakulá­sa előtt is ott éltek. Mielőtt boncolgatnánk egy-két „üzenetet”, feltétlen figyelembe kell venni, hogy a felszabadulás előtti időben a külterületekre az úgynevezett mozdulatlanság volt a jellemző. A felszabadulás első időszakában a földreform követ­kezményeként növekedett a ta­nyai lakosok és lakóépületek szá­ma. A mezőgazdaság szocialista átszervezése során pedig ennek az ellentéte van kialakulóban. Je­lenleg csökkenőben van a lako­sok és a lakóépületek száma. Ez utóbbinak egyik természetes oka az, hogy a megyében 18 külterü­leti települést szerveztek önálló hosszú tetőeleme. Ezt az elemet | községgé. S ezzel megindult a la­még egy ideig puhul az öregúr. Egy éjszaka, amit a fiáért való aggodalomban tölt el, nem árthat az alkunak. S az sem árthat, hogy Skor- zeny alakulatai közben felvo­nultak. A Vérmezőnél sorakoz­tak fel harckocsikkal, nehéz- fegyverekkel. Veesenmayer nem mulasztotta el, hogy értesítse a kormányzót: készül az ostrom. Horthy erre hajlandónak mutat­kozott arra, hogy német véde­lem alá helyezze magát. Minisz­terelnökével és néhány bizalmi emberével átautózott a Várpalo­tából a Hatvány palotába. Ott, ahol Szálasi készült a hatalom átvételére, a kormányzó most a hatalom átadásán töprengett. Felesége és menye nemsokára mellette volt: ők ketten először a pápai nunciatúrán kerestek biztonságos menedéket, de aztán követték a kormányzót. Veesenmayer Lakatossal alku­dott. — A kormányzó a fia életének tartozik azzal, hogy aláírja a proklamáció visszavonását! — érvelt. Lakatos bólintott, s azt kérte, csak bízzák rá a dolgot. Horthy nem fog ellenkezni, ha garan­tálják a fia életét. És igaza volt: a zsarolás sikerült. Horthy alá­írta, amit a németek fogalmaz­tak, s amit Lakatos eleje tett. „A magyar nemzethez címzett október 15-i kiáltványomat sem­misnek nyilvám'tom és megis­métlem a magyar vezérkar fő­nökének a csapatokhoz intézett parancsát, amely a harc elszánt folytatását rendelte el. A súlyos hadihelyzet megköveteli, hogy a honvéd hadsereg dicsőséges hír­nevéhez méltóan védje hazáját. A jó Isten vezérelje a honvéd­séget és’Magyarországot a jobb jövendő útjára.” Aztán ment vissza a Várpalo­tába, hogy összecsomagoljon. Utazik Németországba, ahol — ezt ígérték a németek — vi­szontláthatja fiát, s a védőori- zetben fejedelmi bánásmódban lesz része. A kormányzói rezi­denciát közben elfoglalták Skor- zeny emberei. Rövid harcra ke­rült csak sor, a páncélosokat be sem kellett vetni, mindössze a palota kertjében volt rövid lövöldözés a testőrök, s az SS- ek között. A Skorzeny-fiúk azonnal otthon érezték magukat a palotában. Horthy, aki besie­tett a fürdőszobába, hogy hűsé­ges inasa segítségével összecso­magolja a toalett-cikkeket, meg­lepve látta, hogy fürdőkádja mellett éppen az ő fürdőköpe­nyébe burkolózik egy SS-legény. Itt, a fürdőszobában kereste meg aztán Veesenmayer. Egy papírlapot vitt magával, amely a kormányzó lemondását és Szá- 'isi kinevezését tartalmazta. (Folytatjuk) kosság beáramlása a községekbe. Ezzel viszont nem szűnt meg a külterületi tanyai lakosság sem. Ha csak ennek az egy járásnak a jelentését vesszük is figyelembe — a 49 ezer lakosból 16 ezer ta­nyán, vagy határrészeken lakik. Tehát léieznek tanyasorok, ta­nyacsoportok és szétszórt tanyák. Az említett területeken is embe­rek élnek. Igények, óhajok, vá­gyak telepednek a szívekbe, él­ni akarnak, élni úgy, mint a szocialista társadalom embere. Ismeretes, hogy a tanyai településeiken lakók munkahelye elsősorban a termelőszöve.kezet, vagy az állami gazdaság. Van aki eljár az iparba is dolgozni. Itt me­rül fel a kint lakók jövedelmező­sége. Fő kereseti forrásuk a kö­zösből és a háztájiból származó jövedelem. Ebben a járásban 1966. évben 16 ezer forint volt a közös­ben szerzett átlagjövedelem egy tag részére. Természetesen ez át­lag és egyes községekben eltéré­sek mutatkoznak. A háztájiból eredő jövedelem felmérése na­gyon bonyolult feladat. Csupán annyit jegyzünk meg, hogy a Nemzeti Bank felmérése alapján ebben a járásban a háztáji és egyénigazdasági, földművesszö­vetkezeti, termelőszövetkezeti és egyéb felvásárlásokból eredőer 31 millió 47Ö ezer forintot fizettek ki. (A piacon eladott áruk után felvett pénz ebben nincs ben­ne.) Summa-summárum, a tanyai lakosok jövedelme nem kisebb, mint a belterületen lakóké. Nem is erről szól ez az üze­net. Inkább a szolgáltatások meg­teremtésére hívja fel a figyelmet. Ezek közé tartozik a kereskedelmi hálózat bővítésének szükségessé­ge. A járás területén a négy zárt tanyai településnek mindegyike rendelkezik vegyesbolttal, illet­ve italbolttal. Ezenkívül még hat olyan tanyai lakott terület van, ahol vegyesbolt működik. Van még Kamuton házi-bolt és Me- zőberényben magánkézben levő üzlet. A boltok üzemeltetését a földművesszövetkezet biztosítja. A szállítási gondok egy része azon­ban négy helyen a termelőszövet­kezetet terheli. A földművesszö­vetkezet — ami sajnálatos — bolthálózat fejlesztését nem irány­zott elő, inkább a megszűnés ve­szélye fenyegeti néhány boltegy­séget. Ügy mondják, kevés a jö­vedelem. (Például: Ludad-Gyur- pusztán.) A tanyai lakosságnál komoly gondot okoz az egyéb szolgálta­tások hiánya. Bókés-Rosszerdőn van női szabó kisiparos, máshol kisipari szolgiátatás nincs. E ne­héz helyzetet a termelőszövetke­zetek igyekeznek áthidalni. Így a békési Kossuth és Egyetértés Tsz borbélyműhelyt tárt fenn. Állan­dó zöldségárusítási üzlete van a békési Október 6, a bélmegyeri és a köröstarcsai tsz-eknek. A kamuti Béke Tsz műszerészmű- hellyel rendelkezik, amely a la­kosság részére motorkerékpárok és háztartási gépek javítását vég­zi. A közelmúltban megalakulta termelőszövetkezet önálló építő­ipari közös vállalkozása, amely a tanyai lakosok részére különböző építési munkákat végez. Tehát változás van a tanyai la­kosság ellátásában, azonban ez kielégítőnek nem mondható. Az 1967. évi január havi felmé­rések azt igazolják, hogy a ta­nyán élő emberek művelődési igénye semmivel sem kevesebb, mint a községekben lakóké. Saj­nos, sok helyen a tárgyi, de még inkább a személyi feltételek hi­ánya azt a hátrányos helyzetet idézi elő, mely a tanyai területek és a községek között a kulturális ellátottság különbségét adja. A tanyai lakosság a mindennapi eserr.ényekkél ma már hellyel- közzel lépést tud tartani, mert a napi sajtó a legtávolabbi mun­kahelyekre is jár, nagyon sok család rendszeres előfizető. Ezen­kívül elterjedt a rádió, de ma már nem ritkaság a televízió sem a villamosított területeken. E feljegyzés tapasztalatai alap­ján a tanyai lakosság életkörül­ményeiről és kulturális helyzeté­ről az alábbi következtetéseket vonhatjuk le: A tanyai ískssság gazdasági helyzete megfelelő. A jövedelem­ben meglevő kisebb aránytalan­ságok fokozatos megszüntetésére viszont törekedni kell. A fiata­lok letelepedéséhez segítségei njuijtana, ha minden termelő- szövetkezet megfelelő pénzelőle­get biztosítani. Számolunk azzal, hogy a zárt települések, tanyasorok és tanya- csoportok még hosszú ideig meg­maradnak, így a lakosság egy része kint marad és ezek éle:- körülményeit elsősorban a föld­művesszövetkezeteknek szükséges javítani, a szolgáltatások fejlesz­tésével. Nem sietteti a községek­be való beköltözést a háztáji területek jövedelmezősége sem. Éppen ezért a községi tanácsok­nak, termelőszövetkezeti vezetők­nek tervszerűen kell segíteniük a megfelelő út, járda, villanyháló­zat, közegészségügyi és kulturális feladatok javítását. A kereskede­lemre hárul a tanyai lakosság jobb ellátásának biztosítása. összegezve: ez az üzenet csupán egy töredéke a tanyai la­kosság gondjainak, azonban arra indító ok, hogy- ne feledkezzünk meg városon, a községeken kí­vül élő lakosságról, sem. Rocskár János amire ő nagyon vágyik, és ami­ből neki kevés jut. Igaz, a Margit néni — nevelő­je — szereti és ő is ragaszkodik hozzá. Néha odabújik, átöleli, hogy egy kis simogatás, egy meleg tekintet jusson neki is a többi gyerek mellett. Meg is kapja. Ilyenkor boldog. Ám egy szép napon ennél nagyobb boldogságot is megis­mert. Több néni jött az otthon­ba látogatóba. Az egyiknek megtetszett a szöszke hajú, meleg tekintetű kislány. Talán egy kicsit hasonlított Erzsikére, a saját kislányára. Megesett rajta a szíve, s vasárnapra meghívta hozzájuk, kedves kis otthonuk­ba, ahol Erzsiké egyedül élvezi az anyai szeretetet. — Most majd megosztja Ka­tival —, gondolta az édesanya. És a kislány vasárnap elment hozzájuk. Erzsikével, aki rajong az édesanyjáért, hamarosan ösz- szebarátkozott. Az anyuka pedig egyformán bánt mindkét kis­lánnyal. Szerető gondoskodás, kedves szó, mosoly, simogatás és anyai csók is bőven jutott mindkettőjüknek. Ezen a vasár­napon Kati kimondhatatlanul boldog volt. Csak akkor sajdult fel kicsi szíve, amikor eljött a búcsú órája, vissza kellett menni az otthonba. Keserves sírás közben késő éjjel aludt el ágyában. Másnap szomorú hétköznap kezdődött. — Miért is nincs mindig va­sárnap? — sóhajtozta magában. Azután meglátta a takarítónőt. Kicsit felderült az arca. — Teri néni szólította meg félénken, majd zsebébe nyúlt és kivett egy forintot, amit tegnap kapott Erzsi édesanyjától. — Tessék... — nyújtotta oda a ta­karítónőnek. — Miért adod ezt nekem, kis­lányom? — kérdezte csodálkoz­va az idős asszony. — Azért, hogy tessék egy ki­csit szeretni engem... (Kasnyik) Nem hiánvcik k a rézfyálic? — Töröltük a hiánycikkek listá­járól — adták a tájékoztatást a békéscsabai vetőmagbolfban —, a többi nővén yvéd ős zerre! együtt szinte korlátlan mennyiségben kapható. Igen nagy keletje van most a burgonyabogár elleni per­metező- és porozószereknek is. Nagyon örülnek a kerttulajdono­sok és háztáji gazdák annak, hogy míg az előző években csak kimérve juthattak hozzá műtrá­gyához, addig az idén már öt kilo­grammos műanyagzsákokban is forgalomba került. így sokkal jobb a szállítása is, nem kell félni attól, hogy kerékpáron vagy más­hogyan szállítva kiszakad a papír­zacskó. Mintegy másfél vagonnal fogyott el alig néhány hét alatt ebből a harmincnégy százaié1’-" pétisóból. a Megyénk Munkában birkanyíró brigádok termelőszövetkezetei- I érni. Közel negyedmillió juh ké­ben és állami gazdaságaiban tel- rüi a május—júniusi szezonban az jes erővel folyik a birkanyírás.1 Az állami gazdaságok brigádjain kívül mintegy hat-hét kis koilek­ollók elé, mert a bárányokat is j megnyírják. A Gyapjúforgalmi _ . . , . , , ! Vállalat már eddig több mint öt t iva végzi ezt a fontos munkát 1 igen szép eredménnyel. Nem egy vagon igen jó minőségű gyapjút brigád már saját géppel rendeike- j vett át. Éves tervük megyei szin- zák s ennek segítségével sokkal ! ten hetven vagon, minden jel ar- nagyobb teljesítményt tudnak el- j ra mutat, hogy tejesíteni tudják.

Next

/
Thumbnails
Contents