Békés Megyei Népújság, 1967. május (22. évfolyam, 102-126. szám)

1967-05-12 / 110. szám

1961. május 12. 6 Péntek 99Emberek emlékezzetek! ” — 24 albumlap — A Gyulai Hárdsnyagyár portáján várakoztam, s hogy gyorsabban teljenek a percek, nézelődtem. Vitrinben, üveg mögött felírás hívta fel a figyel­memet: „Emberek, emlékezzetek!” A felírás alatt pedig három lapon bélyegek. Közelebb kellett mennem, hogy megtaláljam a cím és a bélyegek közötti összefüggést. Tímár Miklós bácsi, a portás is segítségemre sietett. — A második világháború szomorú eseményeit dokumentálják ezek a tendenciózusain összevá­logatott bélyegek — mondta az idős ember. — Fiam, ifjú Tímár Miklós anyaga ez az összesen huszonnégy albumlapot kitöltő sorozat, amely a második világháború mártírjainak és hőseinek ál­lít emléket. A vitrinben most három lapon mintegy ötven bélyeg látható. Különböző nemzetek bélyeged ezek, amelyek a szovjet katonák és a partizánok hősi harcainak egy-egy jellegzetes epizódját tük­rözik, majd Lidii ce, Oradaur, Varsó szenvedései, lerombolt épülettömbök, hontalanok, megtört lel­kű menekülők juttatják az ember eszébe: mennyi fájdalom elfér egy parányi bélyegen. — A sorozatból ez az első kiállítás. A fiam majd havonta cseréli ki őket. A továbbiakban kronológiai sorrendben kaphat képet az érdek­lődő a háború eseményeiről. A koncentrációs tá­borokban kegyetlenül kivégzettek emlékére ké­szült sorozatok, a felszabadulás felejthetetlen napjainak emlékét idéző bélyegek, a moszkvai békekongresszus kiadványai adják az anyagot ezekhez az összeállításokhoz. „Emberek, emlékezzetek!” Ez a címe ennek a sajátos tárlatnak, amely szerényen egy gyár por­táján, kis üvegvitrinben kap helyet. Összeállítója fiatal ember. Szándéka és annak megvalósítása szép, hatásos. Több ő az egyszerű bélyeggyűjtő­nél, aki csak gyönyörködik a szebbnél-szebb új kiadványokban, szobájába zárkózva. Felráz, éb­ren tartja a dolgozó embereket sajátos tárlatával: soha sem lehet elei elejteni a háború borzalmait, gaztetteit; s mindig keil emlékezni azokra is, akik megszabadították az emberiséget a fasiszta gyil­kosoktól. T. F. . Útban az új cél felé a hordozható állatkert. A patkányvadász Echós szekér, vagy valamely karavántól elszakadt fogat? Vagy film készül a közelben, s éppen kamera elé vonul fel ez a „Taran­tella” filmkockáiba kívánkozó postakocsi?... A „vadnyugatról” szóló cowboyfilmekben ilyen al­kotmányok hordozták a telepe­seket. De egyik sem. Talán moz­gó cirkuszi mutatványosbódé ? Tárhelyén ugyanis apró ketre­cekben rókák, tacskók, görények, ölyvek, s egy jókora sas kukucs­kálnak ki villogó szemekkel a drótrácsok mögül. Ahogyan előt­tünk halad gyorsuló iramban a gyomai országúton, majd jobbra befordul a csárdaszállási Petőfi Termelőszövetkezet majorjának irányába, a régi kalandos filmek atmoszféráját libegteti maga után. Követjük nyomát, mint sziu-indiánok May Károly regé­nyében a „tüzes vizet” és más ér­tékeket rejtő karavánt... A tá­kolmány a szarvasmarha-istállók és a sertésólak között megáll, s a bakról leugrik kocsisa. Minden előző gondolatunk szertefoszlik. Persze, hiszen honnan is került volna a kocsira ennyi állat! A kocsis nyilvánvalóan vadász. Mar­káns, széltől cserzett, naptól bar­nított arca, szellasszié-szakálla, villogó szeme, hátratolt vadász­kalapja festő ecsetjére kívánko­zik. Még akkor is, ha valódi fog­lalkozása — bár közel áll a va­dászathoz — egyáltalán nem oly regényes, sőt nagyon is... hogy is mondjuk, hétköznapi, vagy i.n- kább „közönséges” ... Szűcs László ugyanis patkány­irtó. Mezőtúri lakos és ez év ja­nuár 8 óta járja megyénk és a szomszédos megye állami gazda­ságait, termelőszövetkezeteit, hogy betanított állataival segít­sen csökkenteni azt a kártételt, melyet a veszedelmes rágcsálóik tesznek a jószágállományban, ta­karmánykészletben s az épületek­ben. Első hallásra hitetlenke­dünk: milyen kárt tehetnek mind­ebben a patkányok? Szűcs irato­kat, fényképeket szed elő s már sorolja is: — Nemrég Endrődön jártam, ahol a Búzakalász Tsz juhászá­nak baromfiállományát, mintegy 196 darab tyúkot és csibét ölt meg egyetlen patkány. Nézze, itt a fénykép a pusztításáról. (A ké­pen egymásra hordva nagy halom döglött baromfi.) Honnan tudom, hogy csak egyetlen patkány volt a tettes? Onnan, hogy csaknem két napig voltam a juhász portá­ján teljes „harci bevetésben”, s görényeim csupán egy patkányt fogtak. Pedig ezek a görények kihajtják a legszűkebb lyukból is a gyűlölt „ellenséget”, s vagy nyomban megfojtják, s úgy von­szolják ki, vagy üldözik őket, s aztán menekülés közben a tacs­kók tesznek pontot életük végére... — Tótkomlóson tavaly 3 hold kukoricát rágtak le lábról s tel­jesen megsemmisítették a ter­mést. De ne menjünk olyan mesz- szire, maradjunk csak Csárda- szálláson, jöjjenek velem a kut- ricákba. Követjük a patkányvadászt. Megdöbbentő kép tárul elénk. A kövér, alig szuszogó kocák mellett véresre tépett hátú kismalacok nyöszörögnek. Egyik-másiknak a háta már behegedt, de az éles fo­gak nyoma felismerhető a var alatt is. — Tegnap hajnalra két frissen világra jött kismalacot faltak fel a patkányok. Csak a koponya­csontjuk maradt meg. Körülnézünk a kutricában. A vályogfalak alján vájt lyukak tá- torganak, a padlózat üreges, ; mindenütt az alattomos rágcsá­lók pusztító munkája fedezhető fel. De kint felfedezzük magukat a pusztítókat is. Szűcs László a szemétgödörhöz vezet minket. Egymás mellett szép sorjában 188 kinyúlt patkány teteme fekszik. A tegnap még maguk is csirkét pusztító, de ma már az ember szolgálatára betanított görények munkájának eredménye. Január óta több mint 2 ezer rágcsálót tett ártalmatlanná Szűcs László hor­dozható állatkertje. Önkéntelenül is felötlik ben­nünk: ezeket a veszedelmes pat­kányokat soha nem lehet leszok­tasd a kártevésről? — Nem — mondja Szűcs —, ezeket el kell pusztítani! Varga Dezső Fotó: Opauszky Vi Hédi, az idomított sas. Fellépd l már a Szegedi Szabadtéri Játékokon, s a nagyvázsonyi lovasbemutatókon is, mint soly- mász. Most közönségesebb foglalkozást űz. Tavaly 10 ezer fo­rintot és egy hatszemélyes sátrat ígértek érte nyugatnémet turisták. — Kétszer annyiért sem adnám — mondta Szűcs. A film Bertolt Brecht egyik rövid elbeszélésének nyomán ké­szült, az irodalomtörténészek szerint megtörtént esemény alap­ján, egy Baden-Baden-i német öregasszonyról, aki férje ha­lála után elhatározta, hogy „éli az életét”... (Bemutatja a vésztői Szabadság mozi május 12-én.) A Magyar TV műsora MÁJUS 12-ÉN, PÉNTEKEN 9.08 A tv politikai tanfolyama. 10.00 Lottósorsolás. 10.25 Pegyházban tör­tént . . . Magyarul beszélő olasz fiilim. (14 éven felülieknek.) 11.35 Telesport. 19.00 Pedagógusok fóruma. A román tv műsora PÉNTEK 17.00 Kicsinyeiknek: ABC — Miért? 17.20 Iskolásoknak: George Cosbuc. 17.50 Hirdetések. 17.58 Pontos idő. 18.00 A tv esti híradója. 18.22 A közúti köz­lekedés híradója. 18.30 Zenei stúdió: — Mihály Eminescu verseiből. Ihletett zenés koreográfia. 19.00 A hét. 19.45 Előzetes. 20.00 Reflektor. 20.15 Bolgár film: Rekkenő hőség. 21.30 Mario Bel Monaco énekel. 21.45 A tv éjszakai hír- | adója. 22.00 Műsorzárás. Színház műsora Május 13-ém, pénteken este 7 óraikor Békéscsabán: OKÉ, MISTER KOVÁCS CBórtetsmtaet) Mozi MÁJUS 12. Békési Bástya: Tolvajok szigete. Bé­késcsabai Brigád: A főnök inkognitó­ban. Békéscsabai Szabadság: Egy ma­gyar nábob és Kárpáthy Zoltán. Bé­késcsabai Terv: A domb. Gyulai Er­kel: Az utolsó vérbosszú. Gyulai Pe­tőfi: Vérrel megpecsételve. Mezőko­vácsházi Vörös Október: A tökéletes bűntény. Orosházi Béke: Hanka aszi- szony naplója. Orosházi Partizán: Vál­tozó felhőzet. Sarkadi Petőfi: Alibi a vízien. Szarvasi Táncsics: Sellő a pe­csétgyűrűn I—II. Szeghalmi Ady: Ve­szélyben az alagút. A méltatlan öreg hölgy KÜLÖNBÖZŐ ŰRMÉRETŰ (20—160 hl) eceteskádak eladók A kádak savanyításra, cefregyűjtésre és silózásra kiválóan alkalmasak. FŰSZERT, SZOLNOK Rékási úti irodaház. Telefon: 23—08. 8900 A rádió műsora MÁJUS 13-AN, SZOMBATON Kossuth rádió: 8.22 Lányok, asszo­nyok... 8.42 Zenekari muzsika. 9.20 Or­vosok a mikrofon előtt.-. 9.25 Verbun­kosok, népdalok. 10.10 Patachich Iván: Miniatűrök. 10.21 Üj lemezeinkből. 11.07 Az éjszakai villamos. Rádiójáték. 12.15 Operettrészletek. 13.03 Bölények. Tóth Endre elbeszélése. 13.18 Gaál Gabriella énekel. 13.35 Mi történt a hé­ten a nagyvilágban? 34.05 Néhány perc j tudomány. 14.10 Vaclav Talich vezé­nyel. 15.15 Csak fiataloknak. 16.00 Hétvége ... 17.36 Üj művek a világiro­dalomban. 18.01 Joseph Lhevinne zon­gorázik. 19.25 A Csehszlovák Kultúra Hete. 20.50 Hangverseny Sullivan mű­veiből. 21.40 Hegedűn előadja a szer­ző. 22.30 Táncoljunk. Petőfi rádió: 10.00 A hét könnyű- és tánczenei műsoraiból. 11.50 Ablaktisz­títók. 12.00 Zenekari muzsika. 13.00 Massenet operáiból — születésének 125. évfordulóján. 13.42 Orvosok a mikro­fon előtt. 14.08 Az Ifjúsági Rádió mű­sora. 14.59 Jánoska. Részletek Jacobi— Martos operettjéből. 15.16 Az Északi- sark vonzásában. 15.31 Üj lemezeink­ből. 16.30 Zenés fejtágító amatőrfilme­seknek. 17.30 Népi muzsika. 18.10 Ele­anor Steber Mo zart-áriakat énekel. 18.30 Közvetítés bajnoki labdarúgó- mérkőzésekről. n. félidő. 18.45 Pesti menazséria. 19.25 Géczy Dorottya éne­kel. 20.00 Prágai tavasz. — Kb. 21.40 A mű és közönsé'ge. A bűnbeesés után. Kb. 21.55 Cigánydalok Csenki Imre feldolgozásában. 22.20 A puritá­nok. Operarészlet. AZ ENDRÖDI FÖLDMŰVESSZÖVETKEZET betonáru üzemében mintás cementlapok nagy választékban raktárról ; kaphatók. 289

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents