Békés Megyei Népújság, 1967. május (22. évfolyam, 102-126. szám)
1967-05-11 / 109. szám
1961. május 11. Csfit5rt5k Szerződésteljesítés helyett akadályközlés Az Endrőd és Vidéke Körzeti Földművesszövetkezetnél nagyon sokszor mérgelődve veszik tudomásul azok, akik a háztájiban baromfitenyésztéssel szeretnének foglalkozni, hogy nincs naposbaromfi, nem érkezett meg a várt mennyiség. Annak idején az fmsz szerződést kötött a gyomai keltető- állomással, tőlük szerették volna megkapni a, körzetük tenyésztői részére szükséges naposbaromfit. A csibével nem is volt különösebb baj, eddig több mint harmincezret kaptak az endrődiek. Annál több baj van azonban a pulykával, kacsával, libával. Több ezer pulyka helyett mindössze hatvan darab érkezett eddig. Kiskacsát még nem is láttak az endrődiek, de az eddig kapott háromezer kisliba is csak elenyésző százaléka a szerződésben vállalt mennyiségnek. A tenyésztők pedig egyre türelmetlenebbek. Már jól benne járunk a tavaszban, nevelni kellene a kacsákat, libákat, hogy a tollúkat is értékesíteni tudják. A később kapottaknál viszont már a tolira nem nagyon lehet számítani. Azok, akik elhatározták, hogy az idén kacsa- és libatenyésztéssel foglalkoznak — jó néhányan vannak ilyenek —, most szaladgálnak Mezőtúrra, hátha ott tudnának szerezni. Az fmsz pedig leveleket írt Mező- kovácsházára, Csorvásra, Orosházára, hátha onnan tudnának biztosítani tenyészanyagot, mert a Gyomáról kapott akadályközlésekkel nem lehet megkezdeni a baromfiak nevelését. Megnyílt Csáki -Maronyák József tárlata Békéscsabán Az orosházi születésű Csáki- Maronyák József Kossuth-díjas festőművész miniatűr tárlatát pénteken délután 5 órakor nyitották meg Békéscsabán, a Képcsarnok Vállalat boltjában. Megnyitó beszédet Püski Gábor, a megyei j tanács népművelési csoportjának vezetője mondott, méltatva a művész eddigi pályafutását, munkásságát. Képünk a megnyitó ünnepi pillanataiban készült: Püski Gábor átadja a tárlatot a közönségnek, mellette a művész és édesanyja. Fotó: Demény Növekszik a feladat, csökken a munkaerő a szarvasi járás tsz-eiben Milyen feladatok várnáik ebben az esztendőben a szarvasi járás termelőszövetkezeteire és hogyan tudnak ezekkel megbirkózni? Erre a kérdésre kerestünk választ a napokban. Első pillanatban kedvezőnek tűnt az, hogy a 69 191 hold közös szántóhoz 9500 taggal rendelkeznek a szövetkezetek. Igen ám, de csakhamar kiderült egy tavalyi összesítésiből, hogy nagyon magas a szövetkezeti tagok átlagos életkora. Az ötven éven aluliak aránya mindössze 30,2 százalék, viszont az ötven cs hatvanöt év közöttieké 31,9, a hatvanöt éven felülieké pedig 29,9 százalék. A rendszeresen dolgozó tagok száma 117-téü, vagyis 1735-re csökkent, s a dolgozó családtagokból is 97-tel kevesebbet tartottak nyilván, mint egy évvel korábban. A két utóbbi adat szerencsére nem azt jelenti, hogy ennyien távoztak el a szövetkezetekből, hanem azt, hogy például a gyomai Dózsa Tsz-ben hetven építőbrigádtagot és traktorost minősítettek át alkalmazottá. A családtagok közül pedig többen beléptek a nyugdíjtörvény és a különböző szociális juttatásokról szóló rendelkezések hatására, s belépésük még folyamatban van. Ezek ellenére, megcáfolhat atlan tény az, hogy magas a tagok átlagos életkora, s mindinkább csökken a munkaképességük. Egyes szövetkezeteik vezetői számoltak ezzel korábban is, s az idén még inkább. Vagyis igyekeznek mind több gépet és mind több vegyszert a termelés szolgálatába állítani. Ez évre 11,7 millió forint értékű gépet vásárolnak a már meglevők kiegészítésére, növelésére. A lucernaszéna betakarítását a tsz-ek terméseredményeit nagyban csökkentette a belvíz mellett az is, hogy tavalyelőtt a szántóterületnek csak 9,8, tavaly pedig csak 13,3 százalékát tudták szerves tápanyaggal megteríteni. Ráadásul műtrágyából is csak 149 kiló jutott holdanként a szántóföldekre. A talajerőutánpótílás mennyisége úgy változott szövetkezetenként, mint a lehetőségek kiaknázása, a nagyobb terméseredményeik elérésére való törekvés. Nagyon tanulságos erre is, a következő évekre is egyes termelőszövetkezetek terméseredményeit összehasonlítani. Érdekes például, hogy Gyomán az Alkotmány Tsz 12,9, a Zöld Mező Tsz pedig 5,1 mázsa búzát termelt holdanként. Kukoricából Gyomán az Alkotmány Tsz 24,6 mázsa morzsolttal megközelítette a kondorost szövetkezetek 25—30,6 mázsás átlagtermését, a Zöld Mező Tsz pedig csak 15,9 mázsát takarított be. Ugyanilyen nagy különbség van Endirődön, a Búzáka- lász 22,4 és a Béke Tsz 13,6 mázsa kukorica termése között. Cukorrépából Gyomán, az Új Élet Tsz 244,6 mázsát, az Alkotmány Tsz pedig 137,7 mázsát takarított be holdamként. Tagadhatatlan tény az, hogy jelentős különbség van a szarvasi járás szövetkezeteinek munkaerő- ellátottságában, gépesítettségében, talajminőségéban, s az elemi kár sem egyformán sújtja őket. Am az egy-egy község határában gazdálkodó szövetkezetek termésátlagai közti nagy különbségre nem ezek a tények adják az elfogadható magyarázatot, hanem a vezetés, az irányítás, a munka- szervezés, az adottságok kihasználására való törekvés a szarvasi járás termelőszövetkezeteiben is inkább csak kísérletként tervezték erre az évre 2200 hold kukorica vegyszerezését a csaknem 20 ezer holdból, A szokást sutba lehet dobni. Az élet törvényeit azonban nem lehet megváltoztatni, nem lehet megállítani az emberek feje felett múló éveket sem. Rengeteg tennivaló van az idén is a szarvasi járás termelőszövetkezeteiben, s a tagok ötven évnél korosabb kétharmada idősebb lett egy esztendővel. Ezért indokolt, hogy minél több kézi munka terhét vegyék le a vállukról a gépek és a gyomirtó vegyszerék. K. I. Újabb avar leletek Orosháza határában Március utolsó napjaiban az orosházi Béke Tsz-ből jelentették, hogy gépi erővel végzett földmunka során sírokat találtak. Azonnal a helyszínre siettünk, megnéztük a leleteket és megállapítottuk, hogy sürgősen leletmentésre van szükség. Április elsejétől 22-ig kemény munkával sikerült a veszélyeztetett területen 44 avarkori sírt megmenteni. A feltárt sírok leleted alapján megállapíthatóvá vált, ezen a területen egy nagy sírszámú, avar- temetőt találtunk. A feltárt sírok a temető egyik szélét jelölik, melynek most csak olyan nagyságú területét tártuk fel, ameny- nyire a tsz-nek szüksége van a csaknem teljes egészében gépesd- I milyensége, tették. Igyekeznek mind több Attól a megállapítástól ugyanis, kombájnt is vásárolni, amelyek , hogy kevés a szerves tápanyag, adapterrel felszerelve jelentősen J niég nem terem többet a föld, ............................. ! ehhez ki kell hordani évente a csökkentik a kukorica és más növény betakarításának kézi munka igényét. A kézi kapálást mind nagyobb területen iktatja ki a gyomirtó vegyszer. Egyébként a Gyoma környéki gyenge minőségű talajokkal megnövekedett szarvasi járás termelőszövetkezeteinek nem kell szégyenkezniük a múlt évi termésátlagok miatt, még a nagyarányú belvízkárok ellenére sem. Búzáiból 12,3, őszi árpából 13,5, kukoricából 20.9 (morzsolt), cukorrépából 217, lucernaszénából 22,6 mázsát takarítottak be holdanként. A járásban levő Körös Állami Gazdaság sem tudott ilyen átlagtermés1 elérni. Búzából 11.1. takarmánygabonából 11 2. kukoricából 15,8, cukorrépából nedig 151.6 mázsát takarított be holdanként. Pedig háztáji gazdaságokban felgyülemlő mennyiséget is. Ha nincs elegendő kézi erő a különböző növények idejében való megkapálásá- hoz, ne várják amíg túlnő rajtuk I a gyom, hanem permetezzék meg vegyszerrel. Az elemi csapásokhoz | hasonló nagy kárt ugyanis az J okozza helyenként a termésben, hogy nem védekeznék idejében a gyomok és a rovarok éllen. Ügy számolnak ismételten, hogy hát- j ha sikerül kézi erővel is megbir- ] kózni ennek is, annak is, köztük a kukoricának a megkapálásával, I s mire rájönnek, hogy élszámítot- | ták magukat, akkor már csak csatornádénak vagy legelőnek alkalmas a vetés. Szó se róla, szokatlan még a .kapásnövények vegyszeres gyomirtása. Ezt bizonyítja, hogy Békéscsabai ipari tanulók is részt vesznek Budapest építkezéseinél Az Építési és Városfejlesztési Minisztérium felhívására Békéscsabáról is készülődik huszonnégy ipari tanuló Budapestre, hogy közreműködjön a már megkezdett nagyarányú építkezések befejezésénél. A Munkaügyi Minisztérium hozzájárult ahhoz, hogy másodéves ipari tanulók is részt vehessenek az építkezéseken, mivel Budapesten jelenleg munkáshiány van. A 611. számú békéscsabai Ipa- ritanuló-Intézettől 16 szobafestő és 8 ács tanuló utazik el május 15- én, hogy hat hónapig fővárosi lakos legyen és ott dolgozzon. Az ipari tanulókat elkíséri két szakoktató is, hogy megfelelő szakirányítással eredményesen dolgozhassanak. A fiatalok számára az ÉM teljes ellátást biztosít, s a jelenlegi keresetükön kívül külön prémiumot is kapnak. Gondoskodnak arról is, hogy a tanulók munkaidő után részt vehessenek üzemlátogatásokon, gyarapítsák szakmai tudásukat. Ezentúl kollektiven biztosítják szórakozásukat, sportolási lehetőségeiket. Színház-, tárlat-, kiállításlátogatás szerepel a programban. Reméljük, hogy a békéscsabai fiatalok becsülettel helytállnak és decemberben elismeréssel és sok hasznos tapasztalattal gazdagodva térnek vissza iskolájukba, ahol tovább folytathatják a téli hónapokban tanulmányaikat. H. F. homokbánya nyitásához. Későbbi időpontban az egész temető feltárását el kell majd végezni. Ez azért szükséges, mert az itt felszínre került leletek hozzájárulnak Orosháza honfoglalás előtti településtörténetének kibővítéséhez. A feltárt sírok csoportokban helyezkednek él, feltételezzük, hogy kisebb családok egy-egy csoportot alkottak a temetőn belül. A sírokban a halottakat háton fektetve, fejjel mindig ÉNy— DK irányban temették eL Több sírban a csontváz mellett a temetéskor a sírba tett kisebb használati tárgyak, ékszerek kerültek felszínre. A női sírokban gyöngyöket, bronzból készített fülbevalókat, gyűrűket, vaskéseket és agyagból égetett orsógombokat találtunk. A férfisírokban övdí- szék voltak, mélyeket bronzból öntöttek, inda-motívumokkal, állatalakokkal díszítve. Ezeken kívül ruházathoz tartozó vascsatokat is találtunk. A feltárást ideiglenesen befejeztük, mivel a megnyitandó homokbánya területét körülvevő földeken gyógynövényt termesztenek, és csak ennek betakarítása után lesz lehetőség a temető teljes feltárására. L. Juhász Irén régész Megjelent a Jelenkor májusi száma Szépprózai alkotásokkal, szép versekkel, figyelemre méltó tanulmányokkal jelentkezik a májusi Jelenkor. A top élén Páholitz István kölA GYOMA ÉS KÖRNYÉKE ÉPÍTŐIPARI KTSZ kőműves szakmunkásokat és segédmunkásokat keres azonnali felvételre. Jelentkezni lehet a szövetkezet központi irodájában, Gyomán, Dózsa György u. 10. sz. 283 teményei állnak, köztük a nagy szabású, jelentős Noktumo. A prózai írások sorában Kahána Mózes és Kolozsvári Grandpierre Emil novelláját, továbbá Gra- nasztói Pál és Veres Péter naplójegyzeteit olvashatjuk. Az Élet és kultúra rovatban Pomogáts Béla értékes tanulmányt írt Próza és esszé címen a mai próza stílusának, fejlődési irányainak kérdéseiről. Az irodalmi témájú tanulmányok közül figyelemre méltó Takáts Gyulának Kassák Lajossal foglalkozó írása. A Jelenkor képzőművészeti rovatában Hárs Éva a pécsi Modern Magyar Képtár kialakulását ismerteti. A Mérlegen rovat legjelentősebb írása Tüskés Tibor négy arcképvázlata: Cserhát Józsefről, Kalász Mártonról, Pál Józsefről és Takács Imréről.
