Békés Megyei Népújság, 1967. május (22. évfolyam, 102-126. szám)

1967-05-09 / 107. szám

1967. május 9, 3 Kedd Határozatok és cselekvés szükséges Mezöberény belvizhelyzetének rendezésére Újabb 41 lakóház megy tönkre — 300 ezer forint csatornaépítési munkára Mezöberény külterületének víz borította területe 2000 holdról az elmúlt hetekben 867 holdra csök­kent A termelőszövetkezet bri­gádjai még időben munkához kezdtek, és el tudták vezetni a belvizet. Ezt a hasznos eredményt a megalakított bel víz társul ás jó szervező munkával biztosította. Sajnálatosan a társulás hatásköre nem terjedt ki a község belterü­letére, és így itt komoly problé­mák jelentkeznék. A legutóbbi tanácsülésen vitatták a tennivalókat, mert a belvíz és a csapadékvíz elvezetése az elha­nyagolt vízlevezető árkok, eltö- mült átereszek miatt nagy nehéz­ségekbe ütközik. Amíg 1966-ban 27, az elmúlt hetekben már 41 lakóépület vízelárasztását és meg­rongálódását jelentették. Ezeket jórészt teljesen újjá kell építeni. A tarthatatlan helyzet, ami a köz­ség különböző részein kialakult, Nemsokára narancsital is készül A Békés megyei Szikvíz- és Szeszipari Vállalat jelenleg há­romfajta kitűnő minőségű szénsavas üdítő italt készít: er­dei gyümölcsöt, málnát és meggyet. A melegebb idők be­álltával naponta már 8—9 ezer üveggel ad át a kereskedelem­nek, illetve a vendéglátóipar­nak. A gyártása egyelőre csak Békéscsabán történik, mert az orosházi üzemben új kutat fúrnak. A vállalat — a választék bő­vítésére — narancsital gyártá­sát is tervezi, melynek az alap­anyaga sűrített narancsszörp. részben annak tudható be, hogy a háztulajdonosok nem tartják rendben lakóépületük előtt az ár­kokat. A. tanács felhívta ugyan a lakosság figyelmét, de a szabály­sértési szankciókat erélytelenül vagy egyáltalán nem alkalmazza. Az elmúlt évi 144 ezer forint­tal szemben ez évben további 160 ezer forintot fordítanák csatorna- építésre és karbantartásra. Ez a tanácsi beruházás is azonban csak részben oldja meg a község bel­vízhelyzetének rendezését. Szük­séges volna a társulás hatásköré­nek kiterjesztése a község belte­rületére, és a lakosság fokozot­tabb részvétele, a tavaszi és az őszi árok és áteresz tisztítása és vízelvezetési munkájában. Miniszteri dicsérő oklevelet nyert a Kner Nyomda Május elsején bensőséges ünnepség keretében a Nyom­da-, a Papíripar és a Sajtó Dolgozóinak Szakszervezete központi vezetőségének képvi­seletében Pozsgai Gyula, a Nyomdaipari Tröszt nevében pedig Sándor József adta át a Kner Nyomdában a vállalat dolgozóinak eddigi jó munká­jáért a miniszteri dicsérő ok­levelet. Ugyancsak ezen az ünnep­ségen adták át a Szakma Ifjú Mestere mozgalomban részt vevőknek a jelvényeket és ju­talmakat. A szakmai verseny­ben ketten nyertek arany-, négyen ezüst-, tizenegyen bronzérmet, heten pedig ok­levelet kaptak. Csepregi Pálné patyolatfehérre mosott fehér ha- risnyás gyermekekkel. Az idő napsütéses volt, mindenből bé­kés hangulat áradt. A vezérigazgató maga is lete­lepedett egy fotelbe. Szótlanul ültek egymás mellett a kor­mányzó fiával. Időnként ránéz­tek az órára — a percek csiga lassúsággal múltak. Még mindig hiányzott öt perc a kilenc órához. Bornemissza is­mét az ablakhoz lépett, vizsgálta a teret. Semmi változást nem tapasztalt. A padokon ugyan­azok sütkéreztek, mint néhány perccel előbb. A ház előtt, köz­vetlenül a fiatal Horthy sportko­csijánál egy személygépkocsi állt. Egy feltűnően magas férfi, egészen behajolva a motorház- ba, javított valamit a motoron. Bornemissza nem ismerte fel Skorzenyt, semmiféle gyanút nem keltett benne a gépkocsi. Pontosan kilenc órakor csen­gettek. Bornemissza nem kelt fel, nem maga nyitott ajtót, ha­nem hagyta, hogy gépkocsiveze­tője engedje be a jövevényeket és ő vezesse be őket a szobá­ba. Azok jöttek, akiket vártak. Petries és egy férfi. Petries be­mutatta őt. — Sibl alezredes! Kezet fogtak. — Ivan Sibl vagyok — mond­ta az idegen. — A 10. partizán­törzs politikai biztosa. Hadtest- parancsnokom, Dusán Matetic vezérőrnagy megbízásából ér­keztem, a tárgyalásra írásbeli anyagot hoztam magammal... A belső zsebéből, az irattárcá­jából kivette az iratot. A kor­mányzó fia átvette a meghatal­mazást, gondosan megvizsgálta, de nem talált rajta semmi rend­ellenességet. — A nálam levő írás a tár­gyalásoknak csak a kereteit tar­talmazza — mondta a horvát. — Felhatalmazásom van ezen túlmenő tárgyalásokra és eset­leg megállapodásra is. Ha önök is óhajtják a megegyezést, a a leghelyesebb az lenne, ha ezt az iratot tüzetesen áttanulmá­nyoznák és választ kapnék még ma... A kormányzó fia néhány pil­lanat türelmet kért, hogy átfut­hassa az okmányt. Sibl Petriecsel együtt udvaria­san megvárta, amíg a kormány­zó fia végzett az olvasással. A fiatal Horthy mintegy öt perc múlva tette le olvasáshoz hasz­nált szemüvegét. — Figyelemreméltó álláspont — mondta. — Apám, a kor­mányzó tudomására hozom a benne foglaltakat. Sajnos, hatá­rozottan nem ígérhetem, hogy még ma választ tudok adni. Kü­lönben is, ha ilyen sűrű időkö­zökben hagyom el a Várat, ez felkeltheti a Gestapo gyanúját. Talán egy-két napot várhat­nánk ... (Folytatjuk) Mindennap mérlegen Harminckét éves. Agráregyete­met végzett. A tavalyi elnökvá­lasztó közgyűlés nagy többséggel a termelőszövetkezet vezetőjévé választotta. A tagság ismerte. Négy éven át a szövetkezet főag- ronómusa volt, mégis az élet javát megjárt parasztemberek kissé bi­zonytalankodva emelték fel ke­züket. Vajon ez a halk beszédű fiatalember megbirkózik-e a ter­melőszövetkezet vezetésének sok­rétű problémáival? Nagy Mihály, a békéscsabai Május 1 Tsz elnöke nem a leg­ideálisabb körülmények között foglalta el posztját. A brigádok­ban heteken keresztül folyt a huzavona. Kisgyűléseztek, vitat­koztak. Kinn a határban 1300 hold szántatlan, 70 hold töretlen, 250 hold vágatlan kukoricaszár várta a kijózanodást. Tavaszelő volt. Cselekedni kellett. Az új elnök nem váratott magára. Mar a választó közgyűlésen azzal zárta köszöntő szavait”, hogy a ter­melőszövetkezet jövője a tagság munkáján múlik, ezért a hang­súly a munkafegyelmen van. Ha­marosan megmutatta, hogy nem tréfált a szavakkal. Megszüntette a munkaidő alatti kisgyűlésezést. Ezt csak úgy lehetett elérni, ha köntörfalazás nélkül tiszta vizet önt a pohárba. Az igazgatósággal egyetértésben megtartotta a régi vezetőket, a volt elnöknek meg felajánlotta a növénytermesztési szakág irányítását. Ezzel lezárta a vitát. Az igazgatósági tagok közt is volt huzavona elég. Többségük nem ismerte a termelőszövetke­zet anyagi helyzetét. Arra töreke­dett, hogy őszintén feltárja a tsz állapotát. S csak így vált lehető­vé, hogy az igazgatóság a rászabott irányító-ellenőrző feladatnak ele­get tegyen. Ezek után sor került a normaigazításra. Itt gyökered­zett ugyanis a munkafegyelem lazaságának méregfoga. Bizony nem volt népszerű feladat bele­nyúlni ebbe a darázsfészekbe. Hogy a kezdeti lépések meg­hozták az eredményt, hogy az indokolt intézkedések nem ful­ladtak célvesztett kapkodásba, a párttagság egyetértő támoga’á iá­val magyarázható. A pártalap- szervezet a gazdasági vezetés mellé felsorakoztatta a termelő­szövetkezet dolgozóit. Elsősorban szélesebb kezdeményező teret biztosított, hogy felszínre hozza a tagság igazi energiáját, a munka­szeretetei A számok beszélnek a leghamisí­tatlanabb hangon, csak érteni kell ízes, zamatos nyelvüket. A számok világa Nagy Mihály anyanyelve. 1965 elején a termelőszövetke­zet kevés tartalékkal rendelke­zett, s ez az összeg év végére felemésztődött, közben az amorti­zációs alapot is meg kellett terem­teni. Emellett 30 vagon takar­mányhiány állt elő és az elmúlt gazdasági évből visszamaradt munkák elvégzésére fordítandó bérösszeg. Summa summárum, az előző esztendőhöz képest több j mint kétmilliós hátránnyal indult a termelőszövetkezet 1966-ban. Hogy az elmúlt év bérszintjét tar- , tani tudja, ahhoz kétmillió forint értékkel többet kellett termelnie. Tehát ez volt a mérce, aminek I teljes erővel neki kellett rugasz­kodnia. A siker vagy sikertelen­ség nemcsak a zárszámadó köz­gyűlés hangulatát határozza meg, hanem a következő gazdasági év munkalendületét is. A jó szerve­zés, a tagság szorgalma meghozta i gyümölcsét. A bérszintet nemcsak tartani tudta a termelőszovetke- I zet, hanem az egy tagra eső kere­set 750 forinttal nőtt. Az ered­mény serpenyőjébe nyom még, hogy nincs takarmányhiány, 45 vagonnal több kukoricát takarí­tott be, 1967 elején nem volt tö- j rétién, a szántatlan 750 holdra ! csökkent. Az őszi vetések műtrá­gyázását sikerült idejében elvé­gezni. s azok a belvíz ellenére is erősek, reménykeltők. Önköltségszámítást az elnök j javaslatára ma mór a termelés valamennyi ágazatában végeznek. Ezek az adatok a befektetés ér- demlegességét mutatják, s a helyi viszonyok figyelembevételével a lehetőségek ésszerűbb, teljesebb kiaknázására ösztönzik a termelő­szövetkezetet. A termelőszövetkezet megszün­tette a húscsirke tenyésztését. Vesztesége kilogrammonként "5 fillér volt. Ésszerűbbnek találta a takarmányt sertéshizlalásba fek- . tetni, ahol kilónként 85 fillér a haszna. Kiugró eredményt mutat a múlt évi burgonyatermesztés. Előállítási költsége mázsánként 113 forint. Nyereség holdanként 7100 forint. Ilyen eredményt nem lehet minden esztendőben produ­kálni. Különben is, a krumpli sze­dés veri az őszi munkacsúcsot. Még ennél is kedvezőbbek a lehe­tőségek a paradicsom- és zöld­babtermesztés terén. Egy mázsa paradicsom önköltsége 64 forint. Nyereség egy holdon 5210 forint. A helyi viszonyok a kertészet, a szarvasmarhatenyésztés és a ser­téshizlalás számára a legoptimá­lisabbak. A kertészet — mely éve­ken át a legrentábilisabb üzem­ág — fejlesztése állandóan napi­renden van. Ebben az esztendő­ben két ideiglenes szaporítóházzal bővül, 50 fóliaágyat állítanak be. A zöldborsó termesztését 130 holddal, a zöldbabtermesztést 10 holddal, a paradicsomét 50 hold­dal növelik.' Tovább fejlesztik a primőr területét hajtatásban és szabadföldben. Másfél éve elnöke a Május 1 Termelőszövetkezetnek. Másfél éve mérlegeli a tagság minden szavát, minden tettét. Nemrég Pestre utazott, s felszólalt a ter­melőszövetkezetek első kongresz- szusán. Napilapok tudósítottak a nagy értekezletről. A brigádok olvasták, vitatták, mérlegelték, még ilyen nagy távolságból is. Serédi János oooooooooooooooooooooooo Intézkedtek az illetékesek Vége a bonyodalomnak ■ a szarvasi A szarvasi ipartelep ivóvízellá- [ tásáról lapunkban április 23-án cikket jelenteltünk meg. Megír­tuk, hogy az 1965 óta tartó huza­vona milyen bonyodalommal járt. Hét szarvasi ipari vállalat, me­zőgazdasági üzem társulást ho­zott létre a saját vízellátás meg­oldására. Egy teljesen hibás mű­szaki terv alapján hozzáláttak a beruházás kivitelezéséhez. Később a műszaki terv átdolgozásra ke­rült. Időközben azonban a megyei tanács vb tervosztályának az erre a célra tartalékolt pénzt más te­rületen kellett felhasználnia, mert a kivitelezés elhúzódott, ugyan­akkor a fennálló pénzügyi ren­delkezések nem adtak módot ar­ra, hogy a beruházás összegét egyik esztendőről a másikra át­csoportosíthassák. > A szarvasi ipartelep vízellátá­sában érdekelt szervek és a Bé­kés megyei Beruházási Bank cik­künk nyomán vizsgálatot tartot­tak. Meghatározták, hogy milyen intézkedések szükségesek ahhoz, hogy az ipartelep vízellátása eb­be az esztendőben megvalósuljon. Ennek alapján a megyei beru­házási iroda a hátralevő munkák — Még a* idén vizet kap ipartelep tervezésére megbízást ad a Bé­kés megyei Víz- és Csatornamű Vállalatnak. Ez a vállalat, mint generál kivitelező azt is vállalta — amennyiben szükséges —, hogy a munkálatok befejezéséhez alvállalkozó szerez. Lehetőség van arra is, hogy az ipartelepen fúrt bő vizhozamú ku­tat a városi körvezetékkel össze­kössék. Így a városi tanács is je­lentős részt vállalt a további költ­ségek viseléséből. A kardoskúti olajmezőn újabb „tálcát”, az olajveze­tékek csomópontját állítják üzembe. A vezetékek ösz- szekapcsolásánál: munká­ban a hegesztők. Fotó: Eszfcergály A GYOMA ÉS KÖRNYÉKE ÉPÍTŐIPARI KTSZ kőműves szakmunkásokat és segédmunkásokat keres azonnali felvételre. Jelentkezni lehet a szövetkezet központi irodájában, Gyomán, Dózsa György u. 10. sz. 283

Next

/
Thumbnails
Contents