Békés Megyei Népújság, 1967. május (22. évfolyam, 102-126. szám)
1967-05-07 / 106. szám
»67. május 7« 3 Vasárnap Magas hőfok — fagypont alatt A látogatónak — aki a legjob- bakra kíváncsi — vattakabátot kell öltenie. Nem árt sálat tekerni a nyaka köré se, ha fázékony a torka... Mondhatnánk: birodalmuk a jég, a fagy. Döngve nyílnak, csapódnak a hatalmas vasajtók, a kitárulkozó folyosó mint valami jégbarlang. A világítótestek erőtlen fényét fehér zúzmara, piciny jégkristályok csillámai sokszorozzák meg. Ám hiába a csillámlás, tóduló ködgomoly fogja el a fényt. Több mint brigád... Ládák, egymásra halmozott áruk sorai között keskeny utcácskában haladunk. Emelővillás targonca lágy motorjai zümmögnek mögöttünk. A Békéscsabai Hűtőházban a legjobb brigádot, a legeredményesebben dolgozók kollektíváját keressük. Múlt évi munkájáért május 1- én kapta meg a hűtőház a megyei pártbizottság kongresszusi oklevelét. Évek óta teljesítik az Élüzem cím követelményeit.! Kik azok az emberek és mivel válnak ki társaik közül, mivel emelkednek a kötelező napi munka követelményei fölé, akik élen járnak, példamutatóan dolgoznak ebben az üzemben? Mint a párttitkár és a szakszervezeti titkár elvtársaktól megtudjuk, a múlt évben a Dózsa rako- dóbrlgád bizonyult a legjobbnak. Valójában a raktári dolgozók, a hűtőterek fagypont alatti hőmérsékletében tevékenykedők mind ide tartoznak. Raktárosok, mérlegelők, adminisztrátorok és rakodók. Harmincán vannak. Céljuk: a Szocialista üzemrész cím. „Máglyák jégországban’* A májusi ünnep alkalmából Sódar László Kiváló Dolgozó jelvényt, Barát Ferenc pedig oklevelet kapott. Rajtuk kívül heten részesültek pénzjutalomban a brigádból. Hogy mi az, amit felajánlottak és becsülettel megvalósítottak, részben Kovács Pál brigádvezetőtől, részben vállalásuk írott dokumentumaiból tudom. A megelőző évben például harminckét rakodómunkás mozgatott meg mintegy ötezer vagon árut. Tavaly mindössze húszán néhány vagonnal többet dolgoztak, ügyelve arra, hogy a ki- és berakodásnál semmi meg ne sérüljön, ahogy ők mondják, „küllem! kifogás” ne legyen. Vállalták, hogy a húsok „mág- lyázásánál” a higiéniai követelményeket különös gondossággal tartják be. Amíg 1965-ben 120 mázsa fél sertésnél — a helytelen máglyázás miatt — törést tapasztaltak, addig tavaly egész évben ilyen eset nem fordult elő. Ugyancsak különös gonddal óvták a rongálódástól a rakodólapokat. Az egyenleg: 70 törött lappal szemben a múlt évben — mindegyik hibátlan. Raktározás: térkép szerint Az exportra és a belföldi értékesítésre kerülő áruknál súlyhiány, fajtakeveredés nem fordult elő, hibás, sérült göngyöleg vagy áru nem hagyta el a hűtőházat. Az 1965-ben felmerült 240 ezer forintos vagonálláspénzt százezer forinttal vállalták csökkenteni. Ezt a felajánlást éppen duplájára teljesítették. A tárolótermeket, a hűtőraktárt a szezon kezdete előtt fertőtlenítették, újrameszelték. Még nagyobb horderejű a brigád tagjainak kezdeményezése, mellyel felmérték, feltérképezték az egész hűtőteret. A térképek alapján — melybe bejelölték a szállítási „utcák”, oszlopok helyeit, a tárolt áru mennyiségét — 18 százalékkal jobban tudták kihasználni a raktárak kapacitását. A térkép készítői vezérigazgatói dicséretet és pénzjutalmat kaptak. A ki- és beszállítás, a rakodás jó megszervezésével idő- és pénzmegtakarítást értek el. A raktári dolgozók brigádja nagyban hozzájárult, hogy a gyáregységben 28 százalékkal kevesebb energiát használtak fel, mint a megelőző esztendőben. Csúcsforgalom zűrzavar nélkül A „tedd szebbé és egészségesebbé” mozgalomban a kollektíva tagjai 465 társadalmi munkaórával járultak hozzá környezetük, az üzem szépítéséhez. Ugyanakkor négyen esti középiskolába, négyen marxizmus—leninizmus esti iskolára, tizenegyen pedig politikai tanfolyamokra járnak. Az is megszokott, hogy egymásnak segítenek a brigád tagjai. Legutóbb két dolgozó építkezett; a többiek mintegy 80 társadalmi munkaórával siettek segítségükre. Részlet egy termelési okmányból: „Az őszi és téli csúcsforgalom idején a brigád tagjai megfeszített munkával, sokszor munkaidőn túli rakodással hozzájárultak a munka zavarmentes lebonyolításához, a gyáregység exporttervének időbeni teljesítéséhez.” Az élelmiszertartósítás: szezonmunka. A Békéscsabai Hűtőháznál azonban nem okoz gondot a csúcsforgalom sem. A fehér zúzmarától borított, fagypont alatti hőmérsékletű munkahelyeken egy gördülékenyen tevékenykedő közösség munkája — magas hőfokot sugároz. Vajda János Elvetették a kukoricát Kihasználják a takarmánytartalékot A kevermesi Lenin Termelő- szövetkezetben a tavaszi mező- gazdasági munkákat a belvíz jelentősen gátolja. Ennek ellenére mégis jól haladtak a feladatok teljesítésével. A szövetkezet vezelékot, amellyel a szövetkezet rendelkezik. Jelenleg ugyanis olyan lucernaszéna-kazlaik vannak, melyeket nem bontottak meg. Ez tette lehetővé a lucernaterület csökkentését. A belvíztől még tősége felülvizsgálta a tavaszi ve- mindig sanyargatott területbe tésű növények elhelyezését s j május közepén, május második megállapította, hogy két táblába, j felében silókukoricát vetnek. Ez- a belvíz miatt, nem tudják elvetni zel a módszerrel sikeresen meg- a kukoricát. így a második kaszá- oldják a közös állatállomány ta- lás után kiszántásra javasolt lu- karmányozásához szükséges sze- eernatáblát már most, az első mes abrak termelését. Ezzel egy- kaszálás után felszántották, s [ időben gondoskodtak a háztáji ebbe vetették el a kukoricát. K>- föld kukoricával való bevetésé- használták azt a takarmánytarta- | ről is. Miben jeleskedtek tavaly, s mit keli továbbfejleszteniük az idén gépjavító állomásainknak if Beszélgetés Kiss Sándorral, a gépállomások megyei igazgatóságának vezetőjével Höttl úgy autózott vissza a Dísz térre, hogy útközben egy pillantást vetett a budai Vár ablakaira. Horthy rezidenciáján látszólag minden csendes volt. A magyarországi német kémfőnök arra gondolt, hogy bezzeg holnap ilyenkor már minden a feje tetején fog állni. * A csendes budai Várban Horthy elhatározta, hogy éppen másnap, október 15-én jelenti majd be proklamációjában: fegyverszünetet kötött. Úgy érezte, nem várhat tovább. A debreceni páncéloscsata már eldőlt. S Utassy Lóránd ezredes, akit Horthy átküldött a fronton, hogy Deszken, Szeged mellett találkozzék Malinovszkij marsal- lal a fegyverszünet végrehajtó- f sa ügyében, szombat délelőtt v’sszaérkezett a Várba. Azt jelentette: Malinovszkij azt hitte, a kormányzó küldöttét eligazították katonai kérdésekben, megállapodhat vele a magyar csapatok átállásának módjáról, hiszen a fegyverszüneti szerződés egyik pontja szerint a magyar csapatoknak szembe kell fordulniuk a németekkel. Utas- synak azonban nem volt ilyen felhatalmazása, s Malinovszkij visszaküldte őt a Várba azzal az üzenettel, hogy 48 órát hajlandók várni, amíg a kormányzó elküldi a kívánalmaknak megfelelő katonai megbízottját. Horthy így hát elkészítette a proklamáció szövegét, beszélt egyik bizalmas tábornokával, Kisbamaki Farkas Ferenccel, aztán Lakatos miniszterelnökkel. Összehívatta Lakatossal a kormányt Jurcsek, s Remén yi- Schneller miniszterek nélkül. Ez a két miniszter szokta tájékoztatni a németeket a Minisztertanács üléseiről. S mivel ők kimaradtak a tárgyalásból, Höttl is informálatlanabb volt a szokottnál. A kormányzó fia azonban mindent tudott. A családfő félóránként tanácskozott a feleségével, a menyével, s a fiával. Tőlük kért tanácsot, mit tegyen. Magdolna asszonynak határozottan az volt a véleménye, hogy már nem lehet várni. Ili asz- szony, a meny, felajánlotta, hogy amikor Horthy Veesen- mayerral közli, fegyverszünetet | kötött, 6 majd az ajtó mögött haliga t ódzik, s amikor a kormányzó kimondta a döntő mondatot, azonnal rohan a telefonhoz, telefonál a rádióhoz, hogy beolvashatják a proklamációt. A kormányzó ugyanis megígérte még régebben Veesenmayemek, s általa a Führemek, hogy nem tesz semmit a németek háta mögött. így. ha két perccel azután hangzik el a fegyverszünet bejelentése, mint ahogy megmondta Veesenmayemek, nem szegte meg a szavát, de a birodalmi megbízottnak ideje sem lesz intézkedni. (Folytatjuk) Nemrégiben készült el megyénk gépjavító állomásainak múlt évi munkájáról a mérlegbeszámoló. Azóta érdem szerint itt is, ott is megkapták a kitüntető címeket, a jutalmakat és a nyereségrészesedést. Csák látszólag késő most arról kérdezősködni a gépállomások megyei igazgatójától, hogy miben jeleskedtek az elmúlt évben a gépjavító állomások, ugyanis az elmúlt esztendő nemcsak eredményeket, hanem tanulságokat is hozott erre az esztendőire. Első kérdésünk az volt Kiss Sándor elvtárshoz, ami a címben szerepel. — Minden a pénz körül forog — kezdte válaszát Kiss elvtórs. — Nem szeretnék az öndicséret gyanújába esni. mégis azt kell mondanom, hogy a gépállomások gépjavítókká szervezése óta az elmúlt esztendőt zártuk a legkiemelkedőbben. Első ízben volt nyereséges valamennyi gépjavító állomás. Együttesen 391 millió forint termelési értéket produkáltak. A nyereségből az évközi és év végi jutalmakon és elismerő szavakon kívül megyei átlagban 14,2 napi keresetnek megfelelő nyereségrészesedésben is részesültek a gépjavító állomások dolgozói. A legtöbb termelési értéket az Orosházi Gépjavító Állomás érte el, összeg szerint 57,5 millió forintot. Az egy dolgozóra jutó üzemi eredményben azonban a Gyulai Gépjavító Állomás jeleskedett 14 800 forinttal, utána az Orosházi Gépjavító Állomás 14 600 forinttal. Némi bosszúságot egyedül a Kétegyházi Gépjavító Állomás okozott azzal, hogy a tervezett nyereségénél 200 ezer forinttal ért el kevesebbet, s az egy dolgozóra jutó üzemi eredménye is a leggyengébb, mindössze 2 ezer 500 forint. — Azt jelenti ez, hogy gépjavító állomásaink felszereltsége és munkája között még mindig nagy a különbség? — Nem azt jelenti. Az elmúlt évek során jelentősen növekedett a gépjavítás színvonala, állomásaink között nincs olyan nagy különbség, mint négy évvel ezelőtt. Csaknem egyforma a szakemberellátottság, a műhelyek felszerelése, s csaknem azonos az elvégzett munka minősége is. Míg a korábbi években jelentős szak- emberhiányról panaszkodtak állomásaink, most összesen 43 mérnökkel, 128. technikussal, s 2700 olyan dolgozóval rendelkeznek, akiknek szakmunkásbizonyíívá- nyuk van. Nagyon jelentősek ezek a számok, különösen a legutóbbi, hiszen megyénk gépjavító állomásai összesen 3980 dolgozót foglalkoztatnak. A szakmunkásbizonyítvánnyal nem rendelkezők közül mintegy 1000 traktoros még, azonban ezek átképzése is folyamatban van. Az átképzés mellett jelentősen elősegítette a szakmunkásellátottságot az, hogy az elmúlt négy évben évi átlagban 700 tanulót szerződtettek le gépjavító állomásaink. A tanuló- képzésre ezután is nagy gondot fordítanak. De most már elsősorban marósokat, hegesztőket és villamossági szakembereket igyekeznek nevelni. A gépjavító állomásoknak ugyanis megnőtt a szolgáltatótevékenységük is. Jelenleg egyelőre nagyobb az istállók gépesítésének beszerelése, karbantartása, továbbá a majorok villamosítása és a hálózat felújítása iránti igénye, ■ mint amennyit a szakemberek száma és a rendelkezésre álló anyag megenged. — Szó volt róla, hogy javult a gépjavítás színvonala. Azt jelenti ez, hogy kevesebb volt a reklamáció, s ha igen, mi ennek a legfontosabb oka? — Kétségtelenül hozzájárult ehhez a jobb szakmai irányítás és a dolgozók szakmai képzettségének növekedése. De talán ennél is fontosabb ok az, hogy az elmúlt évben már kevesebb roncssá használódott gépet húzattak be A körösladányi Új Barázda Mg. Termelőszövetkezet minden méretű gumiabroncs és tömlő javítását, futózását vállalja. Ügyfeleink javítási igényeit a javításra leszállított anyagok sorrendje szerint elégítjük ki. ÜJ BARÁZDA MG TERMELŐSZÖVETKEZET Körösladány. Telefon: 19. 269 főjavításra a termelőszövetkezetek, különösen az orosházi és a Mezőkovácsházi Gépjavító Állomás körzetében. Ennek az a magyarázata, hogy sokat javult a termelőszövetkezetekben a gépekkel való bánásmód, rendszeresebbé tették a karbantartást. Ennek következtéiben kevesebb volt a gépek meghibásodása, ami: elsősorban az magyaráz, hogy sokat növekedett a termelőszövetkezeti traktorosok szakmai hozzáértése, lelkiismeretessége és gyakorlata. — Az elhangzottak valóban sok dicsérő jelzőt tartalmaznak, ennek ellenére azt gondoljuk, hogy akad még gépjavító állomásainkon egy sor továbbfejleszteni való is. A fejlődés mindig újabb és újabb követelményeket támaszt. Mi a magunk részéről arra kérjük a gépjavító állomásokat, hogy növeljék a műszaki munkák szervezettségének színvonalát. Ez különösen a kétegyházi és a Sar- kadi Gépjavító Állomáson indokolt. A Kétegyházi Gépjavító Állomáson éppen a szervezetlenség miatt maradtak le a nyereségi tervvel és az egy főre jutó üzemi eredménnyel. Következő fontos feladat a hiányzó speciális gépek beszerzése, munkába állítása, hogy szélesebb körűvé és nagyobb volumenűvé váljon állomásaink alkatrészfelújítási tevékenysége. Ez egyrészt azért fontos, hogy mérsékeljék az alkatrészhiányt. másrészt azért, mert nem közömbös, hogy további felhasználásra, avagy olvasztóba kerülnek-e a felújítható alkatrészek. Ehhez kapcsolódik a komplett részegységek felújítása is, ami gazdaságossága ellenére még nem hódított megfelelő teret gépjavító állomásainkon. Ennek egyik okát abban látom, hogy a gazdálkodási szellem főleg csak az igazgatókat, a főkönyvelőket, a főmérnököket és az üzemgazdászokat hatja át, pedig indokolt, hogy az alsóbb beosztású vezetők is, de a munkapadok mellett dolgozók is jobban gazdálkodjanak a lehetőségekkel, különösen az anyaggal és a munkaidővel. Erre azért is" szükség van, mert a javítási főtevékenység mellett továbbra is igyekezniük kell gépjavító állomásainknak olyan gépeket gyártani, amelyekre nagy szükség van termelőszövetkezeteinkben, de más forrásból nem jutnak hozzá. Ilyen a kukoricabetakarító adapter, a kenderlom- bozó, a gödörfúró, a rakodó-markoló és az ezekhez hasonló több gép — mondotta befejezésül Kiss Sándor elvtórs. K. I.
