Békés Megyei Népújság, 1967. május (22. évfolyam, 102-126. szám)
1967-05-31 / 126. szám
W67. május 31. 4 Szerda Magyar szépirodalom: életmű-válogatás. Körkép, 67,, noveiiáskötetek, mulattató olvasmányok Új köntösben az Olcsó Könyvtár A könyvhét magyar szépirodalmi választéka érdekes is, gazdag is: az érdeklődők szűkebb körére és a nagyközönségre egyaránt gondoltak a kiadók. Mindenekelőtt a regény és a kisregény műfajára érvényes ez a megállapí-i tás. Darvas József életmű-sorozatának új kötetében két regényt kao az olvasó. A törökverő Hunyadi Jánosnak állított emléket; a négy évvel később született, 1942-es keltezésű Harangos kút a múlt század hatvanas éveinek paraszti társadalmát ábrázolja. Szabó Magda a nemzedéki problémát választotta új regénye tárgyául. ,,Mózes egy, huszonkettő'’ című kötete arra a kérdésre keresi a választ: milyen feltételek között lehetséges a mai húsz- és negyvenévesek „egymás mellett élése”? Dobozy Imre új kötetében válogatott novelláit és kisregényeit olvashatjuk. A címadó kisregény a felszabadulás izgalmas napjait eleveníti meg. Helyet kapott a kötetben a Tizedes meg a többiek című, nagy sikerű film alapjául szolgáló elbeszélés is. A második világháború hazad története több más elbeszélésben is főszerephez jut. Az író azt nyomozza, miilyen okok ’miatt nem bontakozott ki Magyarországon erőteljes fegyveres ellenállási mozgalom. Hátrább lép az időben Kahána Mózes kötete, a Földön, föld alatt. A hosszú távoliét után hazatért, hetvenéves író, az erdélyi és moldovai falvaik krónikása, a munkásmozgalom veteránja, mindenekelőtt a Hat nap 4S a hetedik című művében alkotott jelentősét. A két háború közti idő maradandó ábrázolását adja. Hegedűs Géza ismét a monda-világból választott témát. A Labdahidálk tragédia-sorozatát beszéli el mitológiai kalangregény formájában. Kolozsvári Grandpierre Emil Változatok hegedűre című regénye mulattató olvasmány. Hősei művészek, akik a szokástól eltérően nem a háztartás, nem is a szerelem miatt veszekszenek; eülenséigeskedésük oka mélyebb. A tehetségesek és tehetségtelenek ellentéte rombolja szét a házasságot, amelynek Kolozsvári Grandpierre Emil finom karikatúráját adja. Berkesi András Pisztrángok és nagyhalak című regénye ismét a mai fiatalság problémáira, a nemzedékek konfliktusának nem könnyű kérdéseire keres választ. Magas közéleti poszton álló apa és fia küzdelmében az író sok problémát érint őszintén, segítő szándékkal. A noveiiáskötetek ^fón Déry Tibor Theokritosz Üjpesten című kétkötetes gyűjteménye áll. Harmincöt év novellatermését tartalmazza. Irodalomtörténeti jelentőségét az adja, hogy nyomon követhető benne a modem európai próza- és elbeszélés-technika közelmúltjának és jelenének egész története. Déry stílusváltásai, útkeresése és találatai irónia, képzelet és filozófia többletével gazdagították a hagyományos mdgyar elbeszélő módot. A gyűjteménynek ezenkívül önéletrajzi jelentősége is van: közvetlenül vagy áttételesen vall az író életéről, ifjúságáról, barátairól, vágyadról és küzdelmeiről. Tartalmazza a gyűjtemény többek között Déry legnevezetesebb írásait, A ló és az öregasszonyt, a Nikit, és a Szerelem című elbeszélést. Örkény István Nászutasok a légypapíron' című kötete méltó folytatása a sikernek, amelyet ez a kiváló író könyveivel és drámájával a közelmúltban kivívott. Üj kötete a hozzá talán legközelebb álló műfaj remekléseit adják az olvasónak. Apró írásokat, lírai-groteszk miniatűröket, amelyek Örkény sajátos szemléletével mutatják, mennyi furcsaság, meggondolni való különlegesség akad a világon. Hagyománnyá vált már.egy- egy év legjobb hazai novelláinak összegyűjtése és megjelentetése, A Körkép, 67 című novella antológia az elmúlt év magyar prózájából ad sikerült ízelítőt. A verstermés gazdag. Benjámin László Tengerek fogságában című kötetének verseit ismét a közéleti felelősségvállalás és a magánélet szólamainak hol összecsend ülő, hol vitázó kórusa teszi eseménnyé. Zelk Zoltánnak tizennegyedik kötete jelent meg. Űj verseiben is együtt csodálhatjuk fogékonyságát, megújuló képességét, formakultúráját, és humanista elkötelezettségét. Vészi Endre A varázsló kalapjában c. verskötetével jelentkezik. Az ő lírájára intellektualitás és érzielmesség sa- l játas, újszerű összefonódása a jellemző. Két költő is jelentkezik ( próza-kötettel. De mindkét könyvnek köze van a vershez, a költészet ars poeticájához, hivatástudatához. Vas István Félbeszakadt nyomozás című kötete önéletrajzának, a Nehéz szerelemnek a folytatása, illetve a második ré' sze. Tovább mondja benne életét, küzdelmeit a kiteljesedésért a szerelemben és a művészetben. Juhász Ferenc új kötetének — „Mit tehet a költő”? — írásait versprózáknak nevezi. Voltaképpen tanulmányok; tűnődések, vallomások ezek a költészet általánosabb kérdéseiről, a költő mű- helygondjairöl, reményeiről és várakozásairól. Két fontos tanulmánykötet is tanúskodik a szocialista kritika és művészetelmélet hagyományainak gazdagságáról. Bölöni György Képek között című kötete a szerző művészeti kritikáit, képzőművészeti cikkeit gyűjtötte össze. Illés Béla Pipafüst mellett című könyve kritikákat, művé ^portrékat, publicisztikai írásokat és tárcákat tartalmaz. Az Olcsó Könyvtár sorozata ezután ,új köntösben jelenik meg. A szebb kivitelű és zsebkönyv alakú sorozat első két köteteként Arany János Toldi-ja, Vörösmarty Mihály Csongor és Tündéje került a könyvhéti választékba. Gazdag kiállítások Mezőkovácsházán a Nagy Októberi Szocialista Forradalom jubileumi évében Mezőkovácsházán lassan már hagyománnyá válik, hogy a művelődési otthon minden év tavaszán sokrétű, egész házat betöltő kiállításokat rendez. Ezeket a község lakossága is megkedvelte, tavaszonként várja, s szép számmal látogatja. Az idei rendezvények — azon felül, hogy tovább gazdagítják a különféle ismeretek gyarapítását célzó, s esztétikai élményt nyújtó hagyományokat — két jelentős eseményre is megfelelőképpen reagálnak. Könyv és dokumentum a Nagy Októberi Szocialista Forradalom 50. évfordulója tiszteletére címmel nyílt kiállítás május 28-án. Ennek anyagát a megyei könyvtár bocsátotta a kultűrház rendelkezésére. Szintén ezen a napon került bemutatásra a Magyar —Szovjet Baráti Társaság anyaga Novoszibirszk, Szibéria kulturális központja címmel. Ez a szovjet nép életének mélyebbre ható megismeréséhez juttatja a látogatókat. Az ünnepi könyvhét megnyitására a járási könyvtár helytörténeti gyűjteményét állította ki, amely a járás történelmi és kultúrtörténeti nevezetességeiből ad ízelítőt. Ugyancsak a könyvhéttel kapcsolatos a helyi rendezésű A könyv és a bélyeg kapcsolata című kiállítás, valamint Balogh Ferenc békéscsabai gyűjtő értékes és igen reprezentatív Ex libris anyaga. A fentieken kívül a békéscsabai Munkácsy Mihály Múzeum Népi viséletek, használati tárgyak és sámánizmus című tárlata színesíti a kiállításokat. Látható még a Mezőkovácsházán dolgozó, igen tehetséges Borsos Béla karikatúra-sorozata, valamint a Szegedi Tervező Iroda által készített makett, amely a közeljövőben Mezőkovácsházán felépítésre kerülő fürdőt mutatja be. A mindennapi jobblétért, a holnapért Gondolatok a békési járás tsz-einek párttaggá üléseiről Békés megyei szlovák filmnapok kezdődnek Szarvason május 31-én, délután 5 órakor ünnepélyes keretek között nyitják meg a Békés megyei szlovák filmnapokat a művelődési házban. A megnyitó ünnepség után Dabacs kapitány címmel szlovák filmdrámát vetítenek. A filmnapok további programjában A hóhérmester című nagyszabású, színes, szélesvásznú történelmi kalandfilmet mutatják be június 1-én Békéscsabán, 2-án Jöhet a kánikula lesz elegendő szikvíz és üdítő ital. A Békéscsabai Szikvízipari Vállalat jelenleg a háromfajta hagyományos üdítő ital — erdei gyümölcs-, málna- és meggy- izü szörp — mellett sikeres kísérleteket folytat a jaffa narancsital előállításával. Az üzletekben már kapható, kellemes író szörp gyártását nagyobb méretekben remélhetőleg hamarosan megkezdik. f Tótkomlóson, 3-án Szarvason, 4-én Mezőmegyeren. A Francia négyes című zenés filmvígjátékot június 1-én Csabacsűdön láthatja a mozi kedvelő közönség. Nagybánhegyesen a Gyilkos a túlvilágból című bűnügyi filmdrámát június 3-án vetítik. M Megfefenik havonta, kérje a hirlapín-ícMél! Az elmúlt napokban megye- szerte a pártalapszervezetek kommunistái taggyűléseken vitatták meg az 1966-os év termelési eredményeit, illetve az ez évi tennivalókat. Ezt tették a békési járás termelőszövetkezeteinek párttagjai is. Bőven volt miről tárgyalniuk, hiszen a növekvő termelési eredmények mellett a pártpolitikai munka iránt is ugrásszerűen megnőttek az igények. A napirend sajátosságából adódik, hogy elsősorban a termelés hogyanját és a pártszervezet befolyásoló, a dolgozó emberek véleményét, politikai állásfoglalását alakító tevékenységét tárgyalták. Általában a párttaggyűléseken tapasztalható volt, hogy a közös gazdaságok kommunistái alapvető célként a bruttó jövedelem növelését tartják fő feladatuknak. A növényi és állati termékek hozamnövelésével és az ésszerű költséggazdálkodással igen nagy a lehetőség, hogy közös egyéni jövedelmüket tovább fokozzák. Némi javulás e téren már az 1966-os évben tapasztalható volt, mert a költségek — 1965-höz viszonyítva — több mint 4 millió forinttal csökkentek. Ennek ellenére azonban még mindig magasak a gazdálkodás költségei. Például 1 kilogramm sertéshús előállításához 4,5 kilogramm takarmány helyett 5—5,5 kilogrammot használnak fel. Ha csak egy százalékkal sikerülne csökkenteni az összes anyagjellegű költségeket, ez évente újabb 3—4 millió forint megtakarítást jelentene. Csak ez az egy lehetőség is — a költségmegtakarítás, amire megvan a mód — komoly anyagi hasznot biztosítana a járás 17 szövetkezete részére. Nem beszélve olyan kihasználatlan területről, mint a segédüzemágon belül az igatartás. Egy lófogat önköltsége 127 forint, ami a gazdaságos tartásnál 20—25 százalékkal több. Alacsony az évi *192 fogatosnap a 220—270 nappal szemben. Viszonylag elfogadhatóbbak a termelési költségek a növénytermesztésnél, a kalászosok kivételével. Az alapvető gazdasági célkitűzéseknek tudatában a taggyűlése^ többségében erőteljes hangot ka-* pott az a vélemény, hogy a helyes népgazdasági szemlélet erősítése fokozott politikai tennivalót kíván. Mert egyre több he lyen, a gazdasági vezetés különböző területein tapasztalható, hogy nem a termelés tartós növelésére, és a gazdaságosságra irányul az elgondolás, hanem a pillanatnyi gyorsabb jövedelem- szerzésre. És itt nem arról van szó, hogy az ésszerű többletjövedelmet sérelmeznék, hanem a „mindenáron” való árbevétel-növelés ellen emelnek szót a kommunisták. Ezek a kérdések a tsz-tagsá- got közös és egyéni vonatkozásban „zebbemászóan” érdeklik. A kommunistáknak most közvetlen módjuk és lehetőségük volt, hogy a taggyűléseken megvitassák a közösség munkáját. Sajnálatosan akadtak olyan alapszervezeti pártvezetőségek is, így például Csárdaszálláson, ahol egyszerűen idejétmúltnak tartották a napirendet, és nem akarták azt megtárgyalni. Pedig nagyon is volna min vitatkozni. A 4300 szántóegységű tsz-ben egy tagra 9 hold helyett 13 jut, és 25 millió forint a termelési érték. Ha egy kicsit közgazdaságilag elemeznék a tsz párt- és gazdasági vezetői az elért eredményeiket, akkor rájönnének, hogy például a békési Október 6 Tsz lényegesen kisebb területen (2800 szántóegységen) 20 milliós értéket termelt. Vagyis egy kicsit jobb munkaszervezéssel, korszerűbb gazdálkodási módszerrel és jó politikai megalapozottsággal rosszabb talajadottságú területen is lehet szép eredményeket produkálni. Nagyon érdekes képet kapunk, ha a járás egyik legígéretesebb, jól fejlődő és szép termelési eredményeket bemutató közös gazdaságának, a békési Egyetértés Tsz- nek egy dolgozóra jutó jövedelmét és termelési értékét hasonlítjuk össze ugyancsak az Október 6 Tsz-szel. Az Egyetértésében 15 000 forint, míg a másikban 12 000 forint jövedelem jut egy tagra. Ugyanakkor, a kissé rosszabb talaj adottságú Október 6-ban egy szántőegység termelési értéke 7 ezer, míg az Egyetértésben 6 300 forint. E néhány kiragadott példa is azt mutatja, hogy a gazdasági munka semmilyen körülmények közöt: sem választható el a politikai tevékenységtől. A kettő egymást szervesen kiegészíti és érdemben befolyásolja. Ez az egészséges egység mutatkozott meg a mezőberényi Előre Tsz kommu- nis áinak tr- ' skozásain is, ahol a párt- és a gazdasági vezetés összhangja igen jó. A párttitkár jó partnere a tsz-elnöknek, és a párttagság alapos tájékozódás után rendszeresen hallatja szavát a gazdasági kérdésekben is. Ezt a jól megfontolt politikai tevékenységet bizonyítják a gazdasági eredmények. A járás egy tsz-tagra jutó évi átlagjövedelme 12 800 forint, míg az Előré- ben 18 136 forintot osztottak és 3000 szántóegységükön 21 millió forint termelési értéket produkáltak. A békési járás termelőszövetkezeteinek kommunistái helyesen látják, hogy az új gazdaságirányítás közelgő lehetőségei szigorúan megkövetelik a vezetés, az egyéni és kollektív irányítás kulcsembereinek alaposabb kiválogatását, nevelését, és a pártmunka módszereinek további tökéletesítését. Igen találóan fejezték ki magukat az egyik taggyűlésen a párttagok: „Már elég jól értjük a káderek kiválogatását és »fejbe verését«. De a nevelés és a jól alkalmazott kritika még sántít.” Követelményként felmerült több helyen az a jogos igény, hogy fokozott gondot fordítsanak az egyszerű kommunisták nevelésére és tájékoztatására. Legyen rendszeresebb a párttagság bevonása kis és nagyobb ügyek elbírálásába, és végrehajtásába egyaránt. Ennek természetes velejárójaként az is hangot kapott, hogy a pártcsoportvezetőtől kezdve, vegyék figyelembe a tagságot képviselő véleményét, javaslatait. Természetesen ez nem jelentheti azt, hogy a felelősség egyoldalúan csak a vezetésé legyen. Nemrégiben az egyik községben a tsz-közgyűlés 592 részvevője közül 590 ember csak az elnököt és a főagronómust hibáztatta, majd vonta meg tőlük bizalmát. De arról már a gyűlésen levő kommunisták elfeledkeztek, hogy a történtekért — a rossz gazdasági eredményekért és az aláhanyatló politikai hangulatért — a felelősség őket is terheli... Ilyen és ehhez hasonló politikai és gazdasági jellegű vitákkal csiszolják és alakítják az újat. Dolgoznak és mind többet tesznek a békési járás termelőszövetkezeteinek kommunistái is a min- ’"nnapi életért, a holnaoért. Pankotai István
