Békés Megyei Népújság, 1967. május (22. évfolyam, 102-126. szám)
1967-05-31 / 126. szám
I 196X. május 31. Szerda r Uj szervezési és adminisztratív feladatok az iparvállalatoknál A gazdaságirányítási reform az új feladatok egész sorával valósággal kényszeríti a termelővállalatokat, hogy céljaik megvalósítására átalakítsák, korszerűsítsék belső szervezetüket. Üj osztályokat, munkacsoportokat és beosztásokat kell létrehozni, amelyek eddig egyáltalán nem vagy csak kevéssé ismert feladatokat is képesek lesznek ellátni. Az új gazdasági mechanizmus által igényelt új, sajátos tevékenységi köröket már most, a felkészülés szakaszában kell elsajátítani, hiszen jórészt ezek az új szervezeti elemek lesznek hivatva kialakítani egy-egy vállalat keretében a gazdaságirányítás új rendszerét. Általában a következő munkacsoportokat célszerű egy- egy termelőüzemben életre hívni: a) piackutató csoportot, b) gazdasági elemző csoportot, c) ügynöki hálózatot, d) propagandaszervet, e) információgyűjtő, feldolgozó és továbbító csoportot, f) tájékoztató csoportot. Ezen szervezetek hatékony közreműködése nélkül az ipar- vállalati tevékenység zökkenő- mentes vitele az új mechanizmusban el sem képzelhető. A vállalat személyzeti osztályának képezi elsőrendű feladatát káderhelyzetének gondos és alapos felülvizsgálata. Egyrészt gyakorlatilag érvényre kell juttatni azt a már többször hangoztatott alapelvet, hogy objektív megítéléssel minden dolgozót olyan funkcióba, beosztásba kell helyezni, amelyben szaktudását, tapasztalatait legjobban hasznosíthatja a vállalat javára és — amelyhez leginkább érez ambíciót. Másrészt számba kell venni, hogy az új feladatokhoz mennyiben vannak meg a megfelelő káderek, kik azok, akik tovább-, illetve átképzésre szorulnak és milyen egyéb lehetőség áll rendelkezésre az érdekelt dolgozók alkalmassá tételére az új feladatok ellátására. Az előbbiekben már felsorolt újszerű feladatok, tevékenységi területek szorosan kapcsolódnak egymáshoz. A vállalati jövedelmezőség mikénti alakulására például alapvető befolyást gyakorolhat a piackutatók jó vagy rossz munkája, ugyanakkor e fontos tevékenység el sem képzelhető az ügynöki hálózat és a gazdasági elemző csoport operatív közreműködése nélkül. A piac értékszabályozó szerepe, a kereslet és kínálat viszonya, az értéktörvény érvényesülése különösen fontos szerephez juttatja a vállalati propagandaszervezet munkáját. Bármilyen nagyszerű erényekkel is rendelkezhetik egy-egy termék, egy-egy új választék, értékesítése okvetlenül nehézségekbe ütközik, ha — a piacon ismeretlen. A diktált gyártási és lehívási tervek mechanizmusában inkább csak a kereskedelemben volt szerepe a propagandának, a gyártó vállalatok vajmi keveset törődtek ezzel. A megváltozott körülmények között viszont alapvetően befolyásolja majd az iparvállalat eladási tevékenységét s ezen keresztül természetesen a jövedelmezőségét I kockázat leszűkítése érdekében is. I körültekintően és gondosan összeMár ma is közismerten túlhala- | állított dokumentációkon alapuldott álláspont az, hogy a jó bornak nem kell cégér. Jóllehet, a már széles körben ismert, jó minőségű, tartós gyártmánynak valóban szerényebb „cégér” is elegendő, ám a fogyasztói igények növekedése, a választékok bővülése, a gyártott termékek gyors eladásának igénye óhatatlanul a gyártó vállalat tevékenységének homlokterébe helyezi a széles körű, hatékony és eredményes reklám- és propagandamunkát. S ha már a propagandatevékenységnél tartunk, szólni kell a vállalati belső propagandáról is. A belső termelésszervezésnek, a szocialista munkaversenyeknek, az újító- és feltaláló mozgalomnak elsőrendű és hatásos segítője lehet a helyesen alkalmazott propagandamunka. Nagyobb vállalatoknál, gyárakban e fontos belső tevékenység eredményes viteléhez a már ismert és elterjedt egyéb eszközök mellett igen hatékony segítséget nyújthat például a rendszeres Időközökben megjelentetett üzemi újság is. A gazdaságirányítás új rendszerében a megvalósítandó feladatok túlnyomórészt vállalati döntések függvényei lesznek. A nagyobb vállalati önállóság következtében ezek a döntések nem csupán felelősséggel, hanem egyszersmind kockázattal is járnak majd. Nem érdektelen tehát, hogy ezek a döntések a legkedvezőbb eredmény garantálása és a janak. Nos, egyebek között ezt célozza majd az információ- gyűjtő, feldolgozó és továbbító, valamint a tájékoztató részleg tevékenysége. Ezek a csoportok olyan információs okmányanyagot válogatnak össze a többi, már említett munkacsoport tevékeny közreműködésével, amelynek ismeretében a vállalatvezetés egy-egy témakörben megalapozott döntést hozhat. A tájékoztató csoporttal szemben olyan igényt is támasztanak majd, miszerint a vevőknek közvetlenül nyújtson tájékoztatást arról, hogy mit és mikor vehetnek a vállalattól vagy mit vesz a vállalat attól, aki nála eladóként jelentkezik. Képessé kell tenni ezt a munkacsoportot arra, hogy mind a vevőnek, mind az eladónak bármikor azonnali választ tudjon adni bármilyen üzleti kérdésben. Általában szükséges és elengedhetetlen, hogy mindazokat a dolgozókat, akik a termelésirányításban, a piaci helyzet felmérésében és az üzletkötésekben közreműködnek, kereskedőkké képezzék ki. Amelyik vállalat mindezekről már napjainkban nem gondoskodik, az számolhat azzal, hogy a majd kialakuló belső versenyben és a világpiacon prosperitását veszélyeztetően lemaradhat. Kazár Mátyás a Gyóniplakeft legjobb magyarosnak A békéscsabai Rózsa Ferenc Gimnáziumban dr. Papp János magyar szakos tanár kezdeményezésére Gyóni Géza költő, az iskola volt növendéke halálának 50. évfordulójára tízéves alapítványt hoztak létre. Az idén először ítélik oda a Mladonyiczki Béla annak a végzős tanulónak, aki négy éven keresztül a magyar nyelv és irodalom tantárgyból a legjobban szerepelt. Itt természetesen- nem csupán az iskolai munkát veszik alapul, hanem a különféle pályázatokon, versmondó versenyeken elért kiemelkedő Köstisstaság — köxkultúra „A tisztaság fél egészség” — „Ügyelj a tisztaságra” — olvashatjuk sok helyen ezeket az intelmeket. Már gyermekkorunkban a szülök is állandóan figyelmeztettek: „Ne nyúlj hozzá, piszkos” — „Ne dobáld szét a szemetet”, stb. És mit fogadtunk meg mindebből felnőtt korunkban? Ügy sétáljunk végig az utcán, hogy azt figyeljük, mennyire szemetes a járda. Bizony, ha Békéscsabán végigjövünk a vasútállomástól a Népköztársaság útján, az árkok, a járdák teleszórva különböző szeméttel. Talán nem szeretjük a szépet, a rendet, a tisztaságot? De igenis, szeretjük,, csak nem minden ember becsüli meg. Álljon itt néhány olyan példa, ami a szép iránti érzéket tanúsítja. A Békéscsabai Kertészeti és Köztisztasági Vállalat tőle telhetőén parkosította és parkosítja a várost. El tudunk gyönyörködni a rózsák, tulipánok, árvácskák erdejében. Sok ember kezenyomát látjuk, amikor pihentetésre leülünk valamelyik liget, park padjára. Lehet, hogy eszünkbe jutnak olykor-olykor azok az emberek, akik féltve, őrizve nevelték a kis palántákat, hogy azok virággá nőve üdítsenek bennünket. Lehet, hogy ilyesmi nem jut eszünkbe. Ez az utóbbi inkább elfogadható. Erre enged Két nőnemzedék A presszóban történt. Az egyik asztalnál idősebb nő újságot tart a kezében. Közben-közben kavar egyet az előtte párolgó feketekávén. Hátamögött egy csinos fiatal lány miniszoknyában ül. Fagylaltozik. A férfiak a miniszoknyán legeltetik szemüket. Tekintetük ide azonban csak úgy juthat, ha az idős hölgy vállát útba veszik. Ezt nyomban észreveszi az újságot olvasó. Diszkréten maga elé ereszti a lapot és könnyed mozdulattal térde alá húzza szoknyáját. Utána egyik szemét megreszkírozza, vajon nézik-e még? Zavarában valósággal belebújik a betűk közé. Gondolhatja magában, mit csodálhatnak rajta az éhes szemek. Ez idő alatt a lány az érdeklődő tekintetekkel mitsem törődve, magab-'ztosan mocorog a széken, ; ez az egy már kevésnek bizonyult. Kanalazza a fagylaltot tovább. Dicsekedhetünk azzal, hogy a má- — sik — i sik „kuka” beszerzése folyamatkövetkeztetni a sok száz tulipános rózsatő meglopása, a jók papír, cigarettásdoboz, fél kifli- és kenyérdarabok eldobása, amik csendesen lapulnak a fű között, a padok alatt. Mondhatja valaki: a köztisztasági vállalat emberei azért vannak, hogy takarítsanak. Ez igaz, takarítanak is. Hiszen, ha nem tennénk, bokáig járhatnánk a szemétben, különösen piaci napokon. Jól lehet, hogy a vállalat elegendő szemétládát szerelt fel a parkokba, a járdák szegélyein, csak éppen nem vesszük tudomásul. Sőt szórakozottan éppen mellédobjuk az üres gyufás-, cigarettásdobozt, meg sok-sok más szemetet. Ez bizony nem a kulturáltságunkat tanúsítja. Vagy itt van a házak előtt levő szemetes lavór, vödör, stb. Helyenként négy-ötször több szemét van kiszórva, mint ami az edénybe belefér. Mennyivel egyszerűbb lenne a nagyobb edények beszerzése. Sorolhatnánk tovább mindazt, ami nem kíván többet, mint figyelmességet az egymás egészségének, szépérzékének megbecsülését, a tisztaság szeretetét. Néha- néha egymást is figyelmeztethetnénk: „Kérem, két lépés a szemétgyűjtő láda", lehet, hogy így is előbbre juthatnánk. Ennek nagyobb jelentősége van gyümölcsszezon idején, a legyek megjelenése idején. A szemétgyűjtőből sokkal gyorsabban tudják elszállítani a hulladékot a vállalat emberei, mint az úttest, és a járdák sokaságáról. Ez az észrevételünk találkozik a vállalat dolgozóéival is. Erre mutatott a legutóbbi városi tanács vb-n elhangzott megállapítás. Ugyanis nem megnyugtató városszerte a szemétszállítás, ennek oka a fent említettek, és a zárt edények hiánya. A város lakosai örültek a „kuka” megjelenésének, azonban szobrászművész alkotta plakettet \ eredményeket is. A negyedik osztályokban tanító magyar szakos tanárok titkos szavazása’dönti el, kit illet a Gyóni-plakett. Az alkotáshoz szükséges költségeket a negyedik osztályos tanulók adták össze; egyelőre tíz plakett készült, az alapítvány tíz évre szól. Az első plakettet a Rózsa Ferenc Gimnázium idei tanévzáró ünnepségén adják át, s az eseményről az intézmény évkönyve külön megemlékezik. ban van, s az ősszel valószínű a városban lesz. Ami az edényeket illeti, ezer zárt edényt kap az Ingatlankezelő Vállalat, ez már segít valamit a szemétgyűjtéshez. Főként, ha a szemetet is az edénybe rakjuk! Summa summárum, tehát a Vállalat is segít a tiszta város megteremtéséhez. A város egészségügye, kulturális, esztétikája követeli meg az utak, járdák felületének tisztántartását. Ehhez mi is adhatunk, ha nemcsak észrevesszük a hulladékgyűjtő edényeket, d^ a célnak megfelelően használjuk is. A kulturált emberek szépérzéke fejlett és meg is tudja azt becsülni, különösen, ha szűkebb hazájáról • van szó. Egy példát említünk a sok közül. A VI. kerületi Szőlő utca lakói a kertészeti vállalattól kértek virágpalántát az utca szépítéséhez. A tanácstagoik közbenjárására megkapták, elültették és most úgy mondják: „Tessék megnézni, valóságos virágoskert a mi utcánk”. Ez is a kultúrához tartozik. Jó lenne, ha a jövőben a sok jó példa között nem találnánk említésre méltó rossz példát. Valahogy ne felednénk el a gyermekkori „tanmesét”: „Ne dobáld szét a szemetet”. KRESZ-versem t rendeznek Békéscsabán A megyei balesetelhárítási tanács, a Magyar Autóklub békéscsabai csoportja és a megyei rendőrfökapitányság közlekedési osztálya június 4-én reggel 8 órától KRESZ-versenyt rendez Békéscsabán. A versenyen gép- járművezetői igazolvánnyal rendelkezők indulhatnak, s járművükkel mintegy tízkilométeres útszakaszon kell végighaladniuk jelzőtáblák útmutatása alapján. Az útvonalon pontozók ellenőrzik a szabályos közlekedést, s a legtöbb pontszámot elérők között értékes jutalmakat osztanak ki. A jelentkezéseket reggel 8 óráig fogadják el Békéscsabán a gyulai és dobozi út torkolatánál, s innen lesz az indulás is. Az ünnepélyes díjkiosztásra délelőtt 11 órakor kerül sor p főkapitányság Szabadság tér ' szám alatti nagytermében. MÉG TÖBB JÖVEDELME LESZ, HA tollértéhesítési és libahizlalási szerződést köt A FÖLDMŰ VESSZŐ VETKEZETTEL! Kedvező feltételek, magas átvételi ár, előleg. x ""»íXk::;;:;;:;;:;;:::;:::; p::::::::::;::::::::::!::::!:
