Békés Megyei Népújság, 1967. május (22. évfolyam, 102-126. szám)

1967-05-30 / 125. szám

W67. május 30.

3

Kedd

Kerékkotok

Két különös újdonságot mutatott be a minap a kevermesi Lenin Tsz főagronómusa: géppel vetett dughagymát és egy jegyzőkönyvet. Ami a dughagymát illeti, a sorok egyenesek, jól tömöttek, akárcsak az a papírlap, amelyet a MÉK jutatott el a ke- vermesieknek. Az ebben írtaknak az a lényege, hogy a Ke- vermesen termesztett hagymáért a MÉK semmilyen néven nevezendő felelősséget nem hajlandó vállalni. (Hát eddig vállalt valamit?) Vagyis a hagymater- mesztés újszerű üzemi termesztéséért minden előfordulható balsikert a tsz nyakába varrt. A MÉK ebben az esetben a kerék# kötő szerepkörére vállalkozott. Lám csak, nem mindenhol örülnek az újításnak.

Az az igazság, hogy Keverme- sen „titokban” már tavaly is géppel vetették a dughagymát, hogy könnyítsék a hagymaültetők munkáját. Minőségi reklamációjuk nem volt, mert a géppel vetett dughagyma csodálatosan ugyanolyan termést hoz, mint amelyiket kézzel dugdos- sák. Legfeljebb a gépi ültetés könnyebb'. Mert kézzel naponta 8—10 ember egy holdnál nagyobb területet nem képes beültetni. De azt is hogyan? Görnyedve, mászva, térdelve, kézen támaszkodva s a napi munkában bizony gyakran a vér is kiserken a dughagymaültető körme alól. A föld olyan, mint a csiszolópapír. Tulajdonképpen ez

sarkallta a Lenin Tsz szakvezetőit arra, hogy ezt a munkát gépesíteniük kell. Asszonyaikat, lányaikat meg akarták kímélni a hagymaültetőssel járó derékfájástól, fáradságtól, ujjaik kise- besedésétől.

A szakvezetés és a gépműhely dolgozói így konstruálták meg a dughagymaveiő gépet. A palántaültetőt alakították át. A gépet — a traktorossal együtt —

8—9 ember szolgálja ki. Az idén naponta már 3—3,5 hold dughagymát vetettek el egy-egy géppel.

Hogy ebben az újításban a MEK miért vállalkozott a kerékkötő szerepére, talán maguk sem tudják. Tulajdonképpen nekik kellene finanszírozniuk egy- egy ilyen új módszer kidolgozását, elterjesztését. Éppen ezért helyesebb lett volna, ha a hagymatermesztés költségeinek csökkentése oldaláról, gazdasági hasznosságáról vizsgálják — a szociálpolitikai feladatot is figyelembe véve — a kevermesi Lenin Tsz kezdeményezését. Most már azonban kézenfekvő, a hagymadugdosás gépesíthető. A kevermesiek módszere alkalmas arra, hogy a megye hagymatermesztő gazdaságai átvegyék. A MÉK segíthetne ebben, hogy az üzemek minél hamarabb könnyíthessenek, olcsóbbá, jövedelmezőbbé tehessék a kézi- munkaerő-igényes és nem is igen jövedelmező hagymatermesztést. D. K.

Két hír Kondorosról

Hajnalban kel az asszonybrigád

Beérett a szamóca Kondoros határában. A Dolgozók Tsz-ben május 25-én először böngészték végig a területet. Hetven asszony hajnalban kelt s fél 5 órakor már javában szedték a gyümölcsöt. A Békéscsabai Hűtőháznak 7 órakor már öt és fél, hat mázsa szamócát adtak át feldolgozásra.

Misik Lajos főagronómus elmondta, hogy az öt hold régi telepítésű ültetvényről ebben az évben 150 mázsa termést várnak. Mivel jövedelmező a szamóca termesztése, ezért a tsz igazgatósága úgy döntött, hogy az ötholdas régi telepítés mellé újabb öt holdat ragasztanak. Ezzel is bővítik az asszonyok és lányok munkalehetőségét.

Biztonságban

a búzatermés

Holdanként átlag 17 mázsa búzatermést várt a kondorosi Dolgozók Tsz. A jókor érkezett májusi esőzés eredményeként a termés előreláthatóan holdanként 3 mázáéval javul. Az esőzés után a tsz vezetői határszemlére indultak és megállapították, hogy az aranyat érő májusi eső milyen jelentősen duzzasztja a szövetkezet pénztárcáját. Hogy a nagy bevétel biztosítva legyen, elhatározták, hogy kalászostermő területüket felülbiztosítják. Az üzletet már meg is kötötték az Állami Biztosítóval. A szövetkezet határában 250 holdat 25 mázsa termés elérésére biztosítottak, a többit pedig 20 mázsára.

Biztonságba tették várható bevételeiket.

palaszürke földet. Görgettem magamban a nehéz mondatot, mint a többiek, itt csak a jajgatás magyar. Egészségügyi katona szaladt ki a sátorból, kötényébe törölve véres kezét: szá- zadpárancsnok úr, magával szeretne beszélni, haza izenne. Mire odaértem, csend volt a sátorban. Hát ennyi az egész. Lövés, vonyítás, csend. Salomhe- gyen, sünikor Thuló őrnagy egysége fenyegetően szétterült az iskolával szemközt, kiabálni kezdtem. Fiúk, itt nemcsak a jajgatás magyar... a föld, a házak, a fák, minden... Én is tudom, ne bizonygasd: a dráma, ha nincsenek igazi szereplői, groteszkbe vált át. Ellenállás helyett végül is csak kvártély-vitába keveredtünk. Magunk helyett a szalmazsákot védtük a németektől.

— De akkor...

— Te csak azt látod, ami volt. Én azt is, aimi lehetett volna.

— De nem lehetett! Hát semmiképpen nem akarod megérteni?

Elmosolyodott, aznap először.

— Recrudescunt diutina inelytae gentis Hungáriáé vul- nera — mondta csendesen. — öreg fiú, mi sohasem tudtunk győzni. Csak verekedm és meghalni. A kuruc szabadságharcból nemcsak Rákóczi brezáni kiáltványa igaz. Majthény is.

Negyvennyolcból nemcsak a Talpra, magyar. Világos is. De ennyi most is telt volna tőlünk. És ha igen, szégyenünk helyett megint, még egyszer megmarad a szép legenda.

Nem volt értelme vitatkozni. Eszembe jutott a legelső nap, a gimnázium kezdetén. Mándoki osztályfőnök úr ünnepélyes bemutatkozása után sorban fel kellett állnunk és elmondani, ki fia-borja vagyunk, mit csináltunk eddig. Nagy nevetések estek, erre senki sem készült, nehéz volt rendbe szedni a mondandót, összehord tunk egy csomó jelentéktelen ostobaságot. Amikor Deső került sorra, az osztályfőnök odaszólt neki: mondj el szépen mindent. Deső sötétkék ruhában, vékonyan, meg-j hökkenve állt egy pillanatig, ; haja nedvesen fénylett, szeme nagyra tágult. Rögtön megértette, mit követelnek tőle.

Elmosolyodott, mint a halott, fagyott mosollyal és folyamatosan, egyetlen fennakadás nélkül mondta: „Deső Kálmán vagyak, Varsányból költöztünk ide, 1 apám ott tanított a majori iskolában. De már nem él. Meghalt, megölte magát. Amit erről tudok, anyámtól tudom, amíg beszélt, sok' minden elmondott. Apám jó ember volt, szerencsétlenül jó.

(Folytatjuk)

„AR AN VÉSŐ"

AZ EDO FINISÉB

Szombaton délelőtt egyre több nézője akadt már a kalocsai pin- gálólányok munkájának. Varázslatos ügyességgel gyönyörű mezei csokrokat improvizáltak a Jókai kultúrház egyik termének falára; megillette őket az aranyérem. A szólóhangszerek versenye — bár tizenkét vetélkedőt jutalmaztak aranyéremmél — nem hozott Békés megyei sikert. A szegediek nyolc, a Bács-Kiskun megyeiek hat, a Csongrád megyeiek három aranyérmet vehettek át. Ibas Gyula és Hargittai Zoltán (Gyula, Erkel gimnázium), Szalai Mária (Békéscsaba, új gimnázium), Bogár Kornélia (Orosháza. Táncsics Gimnázium) ‘ ezüstérmet nyertek.

A középiskolások szellemi vetélkedőjét a szegedi Radnóti gimnázium tanulói nyerték meg, a szarvasiakat bronzéremmel jutalmazta a zsűri. Szép sikert érték el viszont §z orosházi ipari tanulók ebben a versenyben, a makóiak és a szegediek előtt fölényes pontkülönbséggel szereztek aranyérmet.

A kórusversenyek szombaton, a késő délutáni órákban fejeződtek be, s az igényes zsűri összesen nyolc aranyérmet osztott ki. Megyénkből a gyulai Erkel gimnázium és az orosházi Táncsics gimnázium vegyeskórusa szerepelt a legjobban, mindkettő aranyérmet

Az aranyérmes kalocsai pingálóiányok.

gyébe két aranyérem kerüli a zenekarok versényéről; Csongrád megye nem szerzett aranyérmet ebben a műfajban.

Az irodalmi színpadok*' vetélkedője is szombat délután zárult. A zsűri elnöke hangsúlyozta: a proA szellemi vetélkedő győztesei. (Orosházi iparitanuló-intézet).

nyert. A gyulai iparitanuló-intézet ezüstérmet nyert. A kiszene- karok, vonósnégyesek, duók versenyében a szarvasi gimnázium népi zenekara nyert megyénkből aranyérmet. A gyulai Erkel gim,- názium, a szarvasi Vajda Péter gimnázium ezüstérmet nyert. Szegedre három, Bács-Kiskun medukciók elbírálását országos szinten végezték. Ez a szigorúság megmutatkozott abban, hogy egyetlen egy aranyérem került kiosztásra; ezt jogosan kapta a kecskeméti Berkes-kollégium irodalmi színpada, amely Zelk Zoltán: Halott sirály című oratóriumát mutatta be hatásosan. A békés megyei irodalmi színpadok közül a békéscsabai Űt-, Híd- és Vízműépítési Technikum szerepelt a legjobban: ezüstérmet nyert. A békéscsabai Kulich kollégium, az orosházi Táncsics gimnázium irodalmi színpadát bronzéremmel jutalmazta a verseny- bíróság.

A versenyek és az eredmény- hirdetések befejezése uián a legjobb művészeti csoportok és szólisták Eleken és Sarkadon mutatták be tudásukat. Az aranyérmesek pedig Gyulán, az Erkel Ferenc Művelődési Otthonban hatalmas publikum előtt szavaltak,, énekeltek, táncoltak. Igen nagy sikert arattak az Erkel gimnázium népi táncosai, a Békéscsabai MÁV Nevelőintézet kamarakórusa, a gyulai iparitanuló-intézet, s Veres Erzsébet táncdalénekes, a békéscsabai Közgazdasági Technikum tanulója.

A gyulai Erkel Művelődési Otthonban este kilenc órakor ért véget az aranyérmesek díszelőadása. A fiatalok a vádhoz vonultak. A szép májusi estén sok száz fiatal táncolt, barátkozott, énekelt vagy elmélázva hallgatta a gyulai iparitanuló-intézet tánczenekarának muzsikáját, szólistáinak énekét. Felejthetetlen élményben volt részük azoknak a fiataloknak, akik a csillagos estében a sejtelmesen csillogó csónakázótó vizén eveztek. Jó kedvvel, vidámsággal, felszabadult kacagással, szép énekszóval töltötték az Erkel Diákünnepek utolsó estjét Bács-Kiskun, Csongrád, Békés megye és Szeged megyei jogú város középiskolásai, ipari tanulói.

Tudósítás: T. F.

(Fotó: Demény Gy.)

A szarvasi Vajda gimnázium irodalmi szinpada.