Békés Megyei Népújság, 1967. május (22. évfolyam, 102-126. szám)

1967-05-30 / 125. szám

1867. május 30. 4 Kedd Emberközelbe hozzák a holnapot Egyre több olyan szövet kezeti vezetővel találkozunk, mint amilyenek a kondorosi Le­nin Tsz élén állnak. Godó György nagy tapasztalad! szakemberként került a közösség élére, elsősor­ban politikai vezetőnek, hiszen az elnökök elfoglaltságának na­gyobb hányadát a szövetkezetpo­litikai feladatok megoldása adja. Végső soron ő összegezi, fogal­mazza meg a választott testület határozatát s ügyel arra, hogy a hozzá beosztott szakemberek tu­dásuk legjavával valósítsák mega közösség akaratát. A szövetkezeti munkafegyelmet itt nem korlátozzák csak a bri­gádok tagjaira, hanem a tsz-en belül egységesen értelmezik. Meg­követelik szakembereiktől is, hogy a gazdaság éves és távlati tervének megfelelően közgazdasá­gilag is megfontolt munkát fejt­senek ki. A jó szakember mércé­je itt tehát magasabb, mint azo­kon a helyeken, ahol egyedül csak a napi feladat szervezését követelik meg. Godó György a tsz szakvezetőitől ma a szövet­kezet holnapjának felvázolását, az érte való munkát kéri. Mert jól képzett és „egy húron pendül” az együttese — a főagronómus, a főállattenyésztő, a főkönyvelő, a műszaki vezető —, ezért szü­letett meg a gazdaság fejleszté­sének ötéves távjati terve. Ez az okmány lényegé­ben a népgazdaság harmadik öt­éves tervének mezőgazdasági cél­kitűzéseit tartalmazza a kondo­rosi Lenin Tsz lehetőségeinek megfelelően. Ebben körültekintő­en határozták meg a gazdaság- fejlesztés irányát. Tavaly a szö­vetkezet hozamtervének 58 szá­zalékát a növénytermesztés, 42 százalékát pedig az állattenyész­tés adta. A mostani tervidőszak­ban célul tűzték a növényter­mesztés 15—16 százalékos fejlesz­tését. Ez teljes mértékben meg­felel a harmadik ötéves terv prog­ramjának. Csakhogy a kondoro- siak a növénytermesztés ilyen ütemű fejlesztésével egy időben a másik fő üzemágról, az állatte­nyésztésről sem feledkeznek meg. Sőt! Az 1970. évi zárszámadás al­kalmával arról akarnak beszá­molni, hogy a növénytermesztés és az állattenyésztés hozama — szövetkezti szinten — azonos. Va­gyis a növénytermesztésben évi 3—3,2 százalékos hozamnöveke­dést terveznek, az állattenyész­tésben — ugyancsak évente — 6—6,3 százalékot. Hogy ezt az ütemet tartani tudják, ahhoz ki­ki a maga munkaterületén külön­féle javaslatot tett. Ezek jó ré­szét az igazgatóság és a közgyű­lés is megtárgyalta, határozati rangra emelte. Ennek alapján már hozzá is láttak saját lehető­ségeik vertikális kihasználásához. Egyezségre léptek a Gödöllői Kisállattenyésztő és Kutató Inté­zettel a G—65-ös tojó-hibrid szülő­párjainak tartására. Tyúkonként évente 270 tojás termelésére vál­lalkoztak. A jelenlegi tojóállo­mány évente 140—200 tojást rak. Elhatározásukat gazdaságossági számítással alapozták meg. S a kalkulációt a szövetkezet elé ter­jesztették. Csakis ezzel magya­rázható, hogy a tagság egy em­berként támogatta a kezdeménye­zést. A támogatás itt nemcsak szó­ban, hanem tettekben is megnyil­vánul. Egy kiló élősúly előállítá­sára 2,9 kiló szemes abrakot ter­veztek és minden egyes élő kiló előállításán 30 dekát megtakarí­tottak. A szakemberek bizonyára jól számoltak, hiszen a jó ba­romfitenyésztő gazdaságokban ál­talában 3,6—3,7 kiló szemes abra­kot használnak fel egy kiló élő­súly előállítására. Hogy Kondoro­son csak 2,6 kiló szemes abrakra volt szükség, az jórészt annak tudható be, hogy a szakvezetők Véleményét az állatgondozók meghallgatták és annak megfele­lően dolgoztak. Az állattenyésztés ho­zamtervének növelésében jelentős helyett kapott a szarvasmarha te­nyésztés. Ahhoz azonban, hogy elképzeléseiket megvalósítsák, mindenekelőtt a takarmányter­mesztés színvonalának növelésére és az építőbrigád felkészítésére kellett vállalkozniuk. Felkarolták a lucernatermesztést. A 630 hold régi telepítésű lucerna mellett már van egy újabb 150 holdas terület is. Jelentős ez a változás. Régebben évente 30—40 vagon szénatermése volt a tsz-nek, ta­valy pedig már 200 vagonnál is több! Jórészt ezzel magyarázha­tó, hogy tehenenként elérték a 3228 literes évi tejhozamot. (Ez 1000 literrel több a megyei át­lagnál.) Az idén tehenenként 3300—3400 liter tejet termelnek. A hozam növelésével egyidőben újabb egyedeket állítanak te­nyésztésbe. Ehhez azonban istálló és egyéb gazdasági épület szükséges. Az 3 tonnás autódaru kölcsönözhető TÜZÉP-központ Békéscsaba, Tanácsköztársaság útja 33. Telefon: 10-24 építkezéshez téglát maguk gyár­tanak. Áthidalják a téglahiányt. Néhány héttel ezelőtt vásároltak egy vágóautomatát s ezzel a se­gédüzemág — nyári idényben — naponta 23 000 nyers téglát gyárt. Szabad égetésű kemencéjüket is korszerűsítik. Egy 14 kamarás körkemencét csinálnak. Az idén egy százas, jövőre pedig egy két­százas tehénistállót építenek. Közgazdasági számításaik szerint a tehéntartás évi 3400 liter tej termelésével, a hízóanyagszükség­let saját előállításával és a ha­tár évenkénti 25—30 százaléká­nak istállótrágyázásával egyike a legjobban jövedelmező ágazatnak. A nagyüzemi termelés ilyen jelentős fejlesztésétől azt remélik — mondta Nagy Vilmos főagronómus —, hogy 1970-re elé­rik a száraz gazdálkodás kondo­rosi lehetőségeinek optimumát. A következő tervciklusban ugyanis elér hozzájuk a Tisza XI. vízlép­cső segítségével az öntözővíz, és akkor majd ismét újabb célok el­éréséért dolgozhatnak. Dupsi Károly Magyar—csehszlovák barátsági kiállítás Békéscsabán Békéscsabán, a Szakszerveze­tek Megyei Tanácsa nagyter­mében ma, május 30-án dél­után 3 órakor Magyar—Cseh­szlovák Barátság címmel kiállí­tás nyílik. Ebből az alkalomból Békéscsabára látogat Jozef Pa- pulaj, a Csehszlovák Kultúra igazgatója is. őt és kíséretét délután 2 órakor Such János, az MSZMP városi bizottságá­nak első titkára és Kendra Já­nos, a Hazafias Népfront városi titkára üdvözli. A kiállítást Jo­zef Papulaj elvtárs nyitja meg A békehónap programjából Katolikus és protestáns papok értekezése Békéscsabán A Hazafias Népfront megyei bizottsága a nemzetközi békehó­nap alkalmából a béke-nagygyű­léseken túl rétegtalálkozókat is szervez. Ebben a programban sze­repel Békéscsabán a protestáns és a katolikus papok külön-külön értekezlete. így május 31-én a városi tanács nagytermében ta­nácskoznak a protestáns lelki- pásztorok, ahol a Hazafias Nép­front biztosít előadót. Május 31-én Zala Tamás, a Ma­gyar Nemzet szerkesztője ad tá­jékoztatót a nemzetközi helyzetről a városi tanács nagytermében, a délelőtti órákban. Erre a tájékoz­tatóra a Hazafias Népfront me­gyei titkársága meghívta a városi katolikus egyház papjait, azokat, akik figyelemmel kísérik a nép legnemesebb ügyét, a béke ügyét. Hírt kaptunk arról is, hogy má­jus 31-én 17 órakor Békéscsabán, ugyancsak a városi tanács nagy­termében Zala Tamás a tanács­apparátus dolgozóinak tart tá- ! jékoztatót a jelenlegi nemzetközi I helyzetről. „Mirelit-menü” — Világhírű gyümölcsök — Ivott Ön LlO-kávét? — Élvonalban: a Békéscsabai Hűtőház — Segítség a gazdaságoknak Hűtőipari termékbemutató Budapesten A Hűtőipari Országos Vállalat a BNV időszakában , Budapesten tartózkodó külföldi üzletembere­ket, a hazai kereskedelem és ven­déglátóipar, valamint a különböző nagyfogyasztók (üzemi konyhák, kórházak, stb.) képviselőit repre­zentatív bemutatóra hívta meg, ahol az élelmiszertartósító iparág legújabb slágereivel ismerkedhet­tek a vendégek. Az ismerkedés annyira „közvetlen” volt, hogy a látogatókat mindjárt fehér asz­talhoz invitálták, ahol személyes benyomások alapján alkothattak véleményt a tizennégy fogásos mirelit-menüről. Levestől kezd­ve különböző magyaros vagy franciás ételeken keresztül, egé­szen a feketekávéig kóstolhattak itt sok mindent — kivétel nélkül gyorsfagyasztással tartósított kész­illetve félkész-ételeket. A helyzet ismeretében elmondhatjuk, hogy minden nagyon ínycsiklandozó volt, csupán az a kár, hogy a leg­jobbnak ítélt ennivalók többnyi­re még nem kaphatók a belföl­di üzletekben. Ügy hírlik azon­ban, hamarosan megjelennek. Az idén első ízben termelő ba­jai és székesfehérvári hűtőházak révén a vállalat termelése csak­nem kétszeresére növekszik, ami hozzásegít, hogy a mirelit-áruk korábbi hiánycikk jellege meg­szűnjék. A fejlődés óriási, s a há­ziasszonyok, a vásárlók igényei napról napra növekednek. A leg­régibb magyarországi hűtőház több mint 60 éve épült, de csu­pán az 1950-es években kezdődött a mai értelemben vett hűtőipar fejlesztése. Az első földszintes elrendezésű, korszerű, gépesített anyagmozgatással berendezett hű­tőházat 1962-ben helyezték üzem­be Békéscsabán. Mint Major László, az országos vállalat exportfelelőse elmondot­ta, a békéscsabai üzem azóta is a legjobbak közé tartozik. A svéd Findus cég egyedüli hazai szál­lítójaként megbízható minőségű és folytonosan növekvő kapacitá­sú termelésével érdemelte ki a legnagyobb megelégedést. Az or­szágos hűtőipar 1950-ben még évi 8 ezer tonna tárolókapacitással rendelkezett, az idén már 42 ezer­rel. Az 1950. évi 700 tonnával szemben az idei terv szerint meghaladja a 40 ezret a gyorsfa- gyaszott élelmiszerek gyártása. Magyarország a fejlett gyorsfa­gyasztó iparral rendelkező orszá­gok között előkelő helyet foglal el. Termelésünk 60 százaléka ke­rül exportra. Világhírű a gyorsfagyasztott magyar málna és földi­eper, de nagyon nép­szerű Nyugat-Európa orszá­gaiban a meggy, a sárgabarack, a főzelékek közül a zöldborsó, zöld­bab és karfiol is. A tartósításra alkalmas fajták termesztése érde­kében a hűtőipar közvetlen kap­csolatot tart a termelőszövetkeze­tekkel és állami gazdaságokkal. Szükség esetén import vetőmagot és palántát bocsátanak rendelke­zésre, és ellátják a gazdaságokat különféle gépi berendezésekkel. Az ide; mirelit-újdonságok- közül végül említsük meg a liofi- lizált eljárással tartósított fekete­kávét. A LlO-kávé aromában, ízben vetekszik a frissel, kereske­delmi forgalombahozatalával számos fejlett ipari országot előz­tünk meg. V. J. Kultivátorozzák, kapálják a kukoricát az örménykúti Béke Tsz-ben 13285 iiii; :::::: :::::: ::: :: ::::::: iiiiiii ::::::: ::::::: iliüljs 11 : iiii iiiiiii iiiiiii üiibiliiiiiiili' ::::: iiliiiiüiíí; ::::::: :::: iiiiiiiiiiiiü SÜÍÍSÜShÍS! i! 1 Nagy munkakedvvel láttak hozzá az ez évi feladatokhoz az örménykúti Béke Tsz gazdái. Ez érthető, hiszen az elmúlt évben átlagosan 17 ezer 776 forint jöve­delem jutott. Voltak, akik jóval 20 ezer forinton felül kerestek, hiszen az átlagban azok jövedel­me is szerepel, akik egész évben csak néhány ezer forint értéket dolgoztak. A jó munkakedvnek tudható oe, hogy kiegyelték az 50 hold cukorrépát, a 65 hold szegedi ter­pecirkot és hozzáláttak a kapálá­sához. Miután még az esőzések előtt betakarították és bekazlaz- ták a 150 hold lucerna első jöve­dékét, hozzáláttak az 546 nőid közös kukorica kultivátorozásá- hoz és első kézikapálásához. Terv sz-erint 200 holdból Dikonirttal irtják ki a gyomot. A szövetkezet kertészei is jól szorgoskodnak. Miután kipalántálták 25 holdon a oaradicsomot, 20 holdon a papri- [ kát, megkezdték a gépi kapálását, j FIGYELEM! Az ÉM 25. sz. Állami Építőipari Vállalat (Budapest, XXI., Cse­pel, Kiss János altb.-u. 19—21) felvesz 14—16 éves, általános iskolai végzettséggel rendelke­ző fiatalokat ács-állványozó szakmába ipari tanulónak Jelentkezni lehet a fenti elmen írásban vagy személyesen. A tanulók részére a vállalat tel­jes ellátást, tanulóotthont, napi háromszori étkezést, munka- és védőruhát, szerszámot és ösztöndíjat biztosít. 4762 'Síi ■■■■■■•■■■■■■a ■1 isii isiiül! ■■■■■a ■■■■■■■§

Next

/
Thumbnails
Contents