Békés Megyei Népújság, 1967. május (22. évfolyam, 102-126. szám)

1967-05-25 / 121. szám

1M7. májas 25. 3 Csütörtök Minihistória Nézd. ezt a bakfist. Botrá­nyos! — Nekem tetszik... — Jellemző... És még te tar­tod magad tisztességes fiatal­embernek? — Miért ne? — Ezek a mai fiatalok... Mi­csoda immoralitás. Felháborító! Skandallum! * * * Az oltxisó talán már sejti is, hogy a vita tárgya napjaink egyik „legdivatosabb” témája, az aligszoknya körül forog. A békéscsabai Szent István téren ellesett beszélgetés egyéb­ként abból az alkalomból ju­tott eszembe, hogy egy szovjet folyóiratból megismertem a moszkvai divat legújabb kreáci­óit. Melyek — többek között — a kanadai Expo—67 kiállítá­son reprezentálják a legnagyobb szocialista ország tervezőinek (és divathölgyeinek) ízlését. Miniszoknya népies motívumok­kal díszítve. Kétségtelen, hogy a mini­mális ruhadarab a világ majd minden tájára betört, maxi­mális viharokat kavarva hó­dító útján. Mint arról a sajtó­ból értesültem, az alig­szoknya elleni harcba több ko­ronás államfő is bekapcsolódott. Husszein, Jordánia királya tele­víziós beszédében ecsetelte az új viselet káros, a „hagyomá­nyokat” sértő mivoltát. Asid Ihari iráni közművelődésügyi miniszter pedig drákói rende­letet adott ki: azok a lányok, akiknek nem takarja el a szok­nya a térdüket — nem léphetik át az egyetemek és középiskolák kapuit. Szerencsére, a miniszoknya hí­vei nem rettennek vissza sem­milyen fenyegetéstől. Pedig Ar­gentínában a kormány börtön- büntetést helyezett kilátásba azoknak a divathölgyeknek, akiknek szépek a térdei s ezt nem is titkolják. * * * A női lábak „nyilvánosság” előli eltiltásának szigorúsága különben nem valami újkeletű jelenség. Históriai előzmény­ként elég annyit említeni, hogy az új kor hajnalán a festészet nagy mestereinek — ha csak nem akartak a szent inkvizíció­val közelebbi ismeretségbe ke­rülni — tilos volt női lábakat vásznaikon megörökíteni. Az ez idő tájt készült Madonnák és bűnbánó Magdolnák térdeit ki­vétel nélkül dús redőzetű drapé­ria fedte. A nagy spanyol mester, Ve­lazquez XVII. században festett nevezetes tükrös Vénusz-a pél­dául a maga idején éppen hogy nem volt oly közismert, mint ma. Ha az inkvizíció kopói az egyházi tilalmak semmibevevé­sével készült kép létezését meg- neszelik — alkotója élete került volna veszélybe. * * * Ejtsünk egy-két szót arról is, vajon mi motiválja manapság (sok esetben) a női divat újdon­ságai, helyenként bolondos ötle­tei ellen a megátalkodott ellen­kezést. Egy castlefordi ruhagyárban bizonyos Yorké kisasszony mini­szoknyában járt munkahelyére. Az igazgatóság erre felhördült, s kitette a szűrét. Talán erköl­csi felháborodásból? Dehogy is! Csak megállapí­tották, hogy csökkent a munka- intenzitás abban az üzemrész­ben, ahol a divatos leányzó dol­gozott. A férfi munkatársak ugyanis a miniszoknyás kislányt figyelték ahelyett, hogy a szer­számaikkal törődtek volna. * * * Végül hadd mondjam el ked­ves barátom esetét, akinek ál­talános iskolás kislánya e sza­vakkal igyekezett meggyőzni zordon szüleit: — Édes apukám! Most már igazán nagy lány vagyok, nem illik ilyen hosszú ruhában jár­ni. Mikor vehetek már én is olyan szép miniszoknyát, ami­lyet anyuka hord? —ajda— ' ■ - '• - ' ■ ■ V Pályázat gépkocsiíelephely tervezésére Az Építésügyi és Városfejlesz­tési Minisztérium és a KPM Autóközlekedési Vezérigazgatóság pályázatot hirdet gépkocsiforgal­mi, műszaki telep tervezésére. A pályázat résztvevőinek 250 gépkocsi elhelyezésére alkalmas I forgalmi telepet, továbbá egy gépkocsitelephely bővítését — ötszáz gépkocsi befogadására — ! kell megtervezni. A pályamunká­kat augusztus 23-ig kell elküldeni I az ÉVM tervezési főosztálynak. a görény. A lábam, sajnos, rend­be jött, csak az időt érzem vele. Ha felülvizsgáló bizottság elé kerülőik, semmi kétség, alkal­masnak minősítenek. Harmadik napja eget-földet megmozgatok, hogy valamilyen címen mente­sítést szerezzek, a vállalat azon­ban, amelynek tisztviselője va­gyok, nem hadiüzem, s ez végül is azt jelenti, hogy polgári be­osztásomban nélkülözhetnek. Os­toba helyzetbe kerültem, még­hozzá váratlanul. Vagy beállók statisztálni a háború utolsó, tehát legcsúnyább felvonásához, s ott visz el az ördög vagy meg­próbálok elhúzódni a cudar idő elől, vállalva a szökevénysorsot. — Elég a magam baja — mondta Desönek. — Behívnak. — Ez az egész? — Hevesied? Zsebébe nyúlt, összehajtoga­tott papírlapot vett elő. — Az mi? — Tényvázlat. Olvasd. Rövi- debb, mintha elmesélném. Zör- ghő őrnagy, aki felvette, nekem is adott egy példányt. A tényvázlat csakugyan rövid volt. „A harmadik zászlóalj szá­zadai, parancs szerint, három­négyszáz méter távolságban szállásolták el magukat. A fegy­verszünetet bejelentő kormány­zói szózat után, október 15-én, a zászlóalj együtt-tartási paran­csot kapott, amelyet azonban a zászlóaljparancsmok, felsőbb rendelkezésre, hat órával később visszavont. A visszavonulás a második századhoz állítólag nem jutott el, a század tisztjei, tisztesei és legénysége egybehangzóan ezt vallják. Amikor a zászlóaljparancsnok tudomást szerzett róla, hogy De- ső főhadnagy változatlanul ri­adókészültségben tartja száza­dát, késő délután küldönccel utasította őt a készültség felol­dására. Deső főhadnagy, a hely­zet súlyosságára hivatkozva, üzenet helyett írásbeli paran­csot kért. Azzal érvelt, hogy az államfői döntés következtében német részről erőszakos mozgás­tól lehet tartani, és ilyen körül­mények között nem vállalhatja a felelősséget egysége készület- lenségéért. A zászlóaljparancs­noki rendelkezés írásos megerő­sítése nem történt meg, erre a többi századnál nem is volt szükség. Teljes bizonyossággal az sem deríthető ki, hogy a törzshöz visszatért küldönc ki­nél jelentkezett, kivel közölte Deső kérését. (Közben a zászló­aljparancsnok, helyettesével és két tisztjével, saját kezdemé­nyezéseként — igen helyeselhe­tő módon — Irtály községbe gépkocsizott, és felvette az érintkezést az ott állomásozó né­met hadosztály parancsnokával. (Folytatjuk) Ülésezett megyénk parlamentje Több mint 787 millió a megye költségvetése — Vita-interpelláció A harmadik ötéves terv meg­határozta a következő évek gaz­daságpolitikáját és a fejlődés fő irányát. Ezzel összhangban az 1967. évi népgazdasái tervjavaslat is arra törekszik, hogy a népgaz­daság minden területén kiegyen­súlyozott, az eddig elért eredmé­nyekre támaszkodó, mértéktartó fejlődést biztosítsa. A harmadik ötéves terv időszakában kerül sor gazdaságirányítási rendszerünk reformjára. Az átmeneti időszak­ban — így 1967-ben is — külö­nösen fontos a kiegyensúlyozott gazdálkodás biztosítása, amiben nagy szerep jut a rendelkezésünk­re álló eszközök hatékonyabb fel- használásának és a takarékos­ságnak. E gondolatok jegyében tár­gyalta meg a megyei tanács má­jus 24-i ülésén Békés megye ta­nácsának 1967. évi költségvetését. A tanácsülés szerdán délelőtt 9 órakor kezdődött Békéscsabán, a városi tanács nagytermében. Klaukó Mátyás, a megyei tanács vb-elnökének megnyitója után a tanácsülés dr. Sülé József megyei tanácstagot bízta meg levezető elnöknek. Ünnepi aktussal kezdődött ez a tanácsülés, ugyanis az elnöklő Sü­lé József bejelentette, hogy a Népköztársaság Elnöki Tanácsa a megyei tanács végrehajtó bizott­ság tagjait tisztségében megerősí­tette. Ennek alapján a végrehajtó bizottság tagjai esküt tettek az alkotmányos munkára. Az első napirendi pont előadója. Csepregi Pál vb-elnökhelyettes az írásos jelentéshez szóbeli kiegészítést tett, ezt követően megkezdődött a vita, amelyben felszólalt Kircsi István békéscsabai, dr. Gyarmati István gyulai, Novák Mátyás Gyulavári, dr. Haraszti János bé­késcsabai tanácstag. Az előterjesztés és vita alapján kikristályosodott az 1967. évi költségvetésben adódó feladat. Különös érdekessége volt a ta­nácsülésnek, hogy ilyen részletes előterjesztést utolsó esetben ké­szített az apparátus a tanácsülés elé, mert 1968 évtől megváltozik a tervezés, és a költségvetés ösz- szeállításának és jóváhagyásának rendszere. Nem is ezen a változá­son van a hangsúly. E változás a kongresszusi és a gazdaságirá­nyítás új rendszerének mecha­nizmusáról szóló határozatokon alapszik, amelyek kötelezően elő­írják, hogy a szocializmus felépí­tésének időszakában lényegesen bővíteni kell a tanácsok gazdál­kodási körét, és pénzügyi önálló­ságát. 1968-tól kezdve a tanácsok alaptevékenysége a település, a hálózatfejlesztés és a lakosság anyagi, kommunális, kulturális és szociális szükségleteinek kielégí­tése lesz. A jövőben bővíteni kell a ta­nácsaink bevételének körét — ál­lapította meg a tanácsülés —, va­lamint az állami támogatás ösz- szegét hosszabb időszakra kell megállapítani. Ezáltal a tanácsok gazdasági, pénzügyi önállósága bővül, erősödik a tervezés, a gaz­dálkodás távlati szemlélete. Az 1967. évi tanácsi terv to­vább biztosítja a megye társadal­mi, politikai, gazdasági, kulturá­lis fejlesztésének ütemét. Csak néhányat ragadunk ki a költség- vetésből: ez évben 382 lakást ad át a tanács, és 304 lakás építését kezdi meg. Négyszázkét kórházi ággyal bővült az egészségellátás, elkészül két darab mély fúrású kút, négy középiskolai osztályte­rem, három szakmunkástanuló­osztályterem, egy irodaház, vala­mint fejlesztik az autóbuszpá­lyaudvart. Folyamatban van többek között 26 212 folyóméter gázvezeték létesítése, valamint egy tanácsháza építése. Többek között megvalósításra kerül 46 kilométer járda, 11 kilomé­ter villamos hálózat, három orvo­si rendelő, két egészségház, egy új óvoda, négy művelődési ház, stb. összegezve: az 1967. évi terv- és, költségvetési irányzatok megfe­lelnek a kitűzött céloknak — szö­gezte le a tanácsülés, majd egy­hangúlag elfogadta a javasolt j költségvetést. így a megye 1967. évi összesített költségvetése vég- I összegben 787 millió 517 ezer fo­rint. Felhívta a tanácsülés a figyel­met arra, hogy a továbbjutáshoz ; feltétlen szükséges a népgazdaság j igényeinek megfelelően teljesíteni a termelési, forgalmi és értékter­veket. A gazdálkodásban nagyobb figyelmet kell szentelni a minő­ségi mutatók alakulásának. Vál­tozatlanul követelményként szab­ható meg a tanácsi szektorban is a . termelékenység növeléséről 1 szóló párthatározat teljesítése, az önköltség csökkentése és a kész­letgazdálkodás javítása. Vizsgálat tárgyává kell tenni a vállalati és j intézményi munkát és bérgazdál­kodást. Végezetül az állóeszköz­fejlesztésnél messzemenően érvé­nyesíteni kell a koncentrálás és takarékosság elvét. A tanácsülés e cél elérése érde- I kében kérte a tanácstagok és az állandó bizottságok aktív segítsé­gét. Felhívta a figyelmet, hogy az elfogadott gazdasági programo­kat a választókerületekben ismer­tessék, és szervezzék a lakosságot a feladatok gyakorlati megvalósí­tására. A második napirendi pontban Csatári Béla vb-elnökhelyettes előterjesztésében a mezőgazdasági termelőszövetkezetek 1966. évi gazdálkodását értékelték, és meg­vitatták az 1967. évi előirányza­tokat. A széles körű vita három kérdés komplexumot ölelt föl, el­sősorban a földvédelmi törvény­ről, melyre olyan javaslat szüle­tett, hogy a megyei tanács végre­hajtó bizottsága tárgyalja meg és tegye meg a szükséges intézke­dést. A kérdés másik része a bel­vízkárok csökkentésének lehető­ségéről adott nagy vitaalkalmat. A tanácsülés úgy döntött, hogy átfogó belvízfelmérésre van szük­ség, hogy a teljes intézkedést meg lehessen tenni. Ezt követően a gyenge tsz-ek problémáiról, gazdálkodásairól hangzottak el hozzászólások, javaslatok. E na­pirendi pont vitájában felszólalt dr. Hegedűs Pál Szarvas, Barna Pál Gyula, Kerekes András Vég­egyháza, Sándor József Szegha­lom, Supola Pál Békéscsaba, Káplár Károly Orosháza, Takács Lajos Gyula, Borka Sándor Bat- tonya, Kontra Illés Hunya. Majd Klaukó Mátyás, a végre­hajtó bizottság elnöke terjesztet­te be a Békés megye tanácsának és bizottságainak 1967. évi mun­katervét. A munkaterve: a ta­nácsülés egyhangúlag elfogadta, valamint egyetértését fejezte ki azzal a javaslattal, melyet Klau­kó elvtárs indítványozót!, hogy minden megyei tanácsülésre meghívják megyénk országgyű­lési képviselőit. A bejelentések megtárgyalása után két interpelláció hangzott el. Az egyik: Kotálik Mihály Kö- rösladányból kifogásolta a rend- szertelen kenyérellátást, valamint a rossz minőséget. Dr. Vidó Ist­ván Gyula város életveszélyes épületeinek helyzetéről szólt. El­mondotta, hogy nagyon sok lakás van Gyulán, amely életveszélyes állapotban van, de megjavítható, viszont a tulajdonos nem kap téglát. Javasolta, hogy a belvíz- veszélyes lakásokkal egyenran­gúnak kell tekinteni az életve­szélyes lakásokat is, és téglát kell biztosítani azok tulajdono­sainak. A két interpellációra Kruzslitz Tibor és Steigerwald György osz­tályvezetők adtak választ, azon­ban válaszukat a tanácsülés nem fogadta el és utasította a két osztályvezetőt, hogy 15 napon be­lül írásban adjanak választ. A tanácsülés befejező aktusa­ként Sülé József felolvasta a Mi­nisztertanács által kiadott taná­csi munkával kapcsolatos új ren­deletet. —R— Gömbakácból, rózsából, gyümölcsfából 220 ezer oltvány Eddig minden évben néhány szövetkezet igazgatóságát. Ugyan­holdat „ragasztottak'’ a kondoro- is nem sok olyan jól jövedelmező si Dolgozók Tsz gyümölcsfaolt- | üzemág létezik a mezőgazdaság- j vány kertészetéhez. A gazdasá- ban; mint éppen a díszfa. a gossági számítás késztette erre a . .. . 1; 1 , díszcserje- es a gyumolcsfaolt­A Mezöhegyesi Cukorgyár felvesz ötvenéves korig, bűn tetlen előéletű, erkölcsi bizo nyitvánnyal rendelkező FÉRFI ÉS NÖ1 MUNKAERŐKÉ'! répaátvevői munkára. önéletrajz és erkölcsi bizonyítvány beküldendő. Jelentkezés a gyár központi irodájában, Mezőhegyesen. 268 ványnevelés. Ebben az esztendőben már 20 holdon nevelnek különféle oltvá­nyokat. Két és fél millió forint be­vételre számítanak. Gyümölcsfá­ból 200 ezret, rózsából 15 ezret, gömbakácból pedig 7 ezret adnak a házikertekbe, illetve exportra. Czirok János, a faiskolarészleg vezetője elmondotta, hogy a múlt évben a baráti és a nyugat-euró- j pai országokba igen jelentős gyü- I mölcsfa- és rózsaoltványt küldtek I exportra.

Next

/
Thumbnails
Contents