Békés Megyei Népújság, 1967. május (22. évfolyam, 102-126. szám)

1967-05-24 / 120. szám

1MT. május 24, 4 Szerda KI MIT TUD? Mint ismeretes1, nagyon népsze­rűvé vált a „Ki mát tud "-versen­gés megyénkben is. A jelentke­zőknek sok-sok kérdésre kell vá­laszt adniuk, ha jól válaszolnak, továbbjutnak, ha nem, lelépnek a pódiumról. Most mi is „ját­szunk” egy Ki mit tud-ot az alábbi felvétel alapján. A képen, mint látható, irányt és távolságot jelző táblát mutatunk be. Hol van elhelyezve? Az ille­tékesek minden bizonnyal tud­ják. Érdekessége csupán az, hogy a jelzőtábla egyik oldalán ugyan­abban az irányban, ugyanonnan Makó 29 kilométer, a másik olda- dalon (szabadon cs tükörből néz­Űííörő­és kisdobosavatásra készül oek Ke vermesen A kevermesi általános iskola május 27-én tartja az úttörő- és kisdobosavatást, melyen részt vesznek a helyi határőralakulat parancsnokai, katonái is. A köz­ségi nőtanács megvendégeli a ta­nulókat. Május 28-án a község apraja- nagyja kirándul a közeli nagy rétre, ahol az iskola vidám vetél­kedőt, játékot, szalonnasütést ren­dez a gyerekeknek. Két raj pe­dig járási tűzoltóversenyen méri össze tudását, ügyességét a többi község csapataival. Sokatmondó számok A Szovjetunió népeinek 60 nyelvén tanuló csaknem 50 mil­lió iskolás számára a kiadóvál­lalatok több mint 120 különféle új tankönyvet jelentettek meg. * Az UNESCO közlése szerint a világon jelenleg 314 millió újság­példány jelenik meg és 436 millió rádiót, valamint 143 millió tele­víziókészüléket tartanak nyilván. • Az Egészségügyi Világszervezet tíz országban végzett kutatásai szerint az európai gyermekek 70 —90 százaléka szenved fogszúva- sodásban. ze) ugyanolyan irányban, ugyan­onnan 39 kilométer. És hogy mennyi a valóságban? Ezt már igazán nem tudjuk... Akik elhelyezték a kilométerjel­zőt, biztosan „jobban” tudják... —ár— A társadalmi ellenőrök feladatairól Beszélgetés az iparcikk kiskereskedelmi vállalat igazgatójával A közelmúltban ülésezett a Szakszervezetek Megyei Taná­csa által összehívott társadalmi ellenőrök csoportja, melyen részt vettek a vállalatok igazgatói, a kereskedelem vezetői. A tanács­kozáson a társadalmi ellenőrzés­sel foglalkoztak, elemezték a ta­pasztalatokat, hiányosságokat, s azt, hogyan lehetséges a társadal­mi ellenőrzésit továbbfejleszteni, tökéletesíteni. A tanácskozáson felszólaló Kas­sai Béla, az iparcikk kisfcer. igaz­gatója beszélt az új feladatokról, s a társadalmi ellenőrzés terén várható nehézségekről. Mivel e téma kétségkívül nagy jelentőséggel bír, felkerestük Kassai elvtársat, s megkértük, mondja el véleményét s esetleges javaslatait. — Az új gazdasági irányítás során éppen a várható árrendszer változása következtében lényege­sen megnehezül az ellenőrök fel­adata — mondotta Kassai Béla. — Miről van szó konkrétan? Ar­ról, hogy olyan új vonások hatnak majd a kereskedelemben is, ame­lyek eddig ismeretlenek voltak. Ilyenre gondolok akikor, amikor a jelenlegi árrendszer helyébe a hármas árrendszer lép. Lesz fix ár, plafon ár, szabad ár. E három akkor kitűnik, hogy lényegesen megnehezül a társadalmi ellenőr tevékenysége, köre pedig kibővül. Mert eddig lényegében egyszerű volt a helyzetük, hiszen az egész országban egységes árrendszer volt, egy árjegyzékből leellenőriz­hették valamennyi boltot, függet­árcsoporton belül az lesz a lénye- ,enüI *"*“*:, á11*™ ges eltérés, hogy a maximált árak 1 FF Vetkezeti boltról volt-e felső határa egyes cikkeknél meg lesz szabva, de a felső áron belül a vállalatoknak lehetőségük lesz olcsóbban is értékesíteni — ha számításukat így megtalálják. De hogy milyen mértékben megy a j felső árszint alá, az a vállalattól | függ, és így lehetséges, hogy egy­azon áruféleség a különböző vál­lalatok által működtetett boltok­ban, többféle árban forgalomba kerül. A szabad ár minden kö­töttségitől mentes, melyet a piac befolyásol, tehát az árszint a kí­nálat és a kereslet függvénye. Ha az áruk széles skáláját vizsgáljuk, szó. Kisdobosoknál kezdődik „Expedíció a jövőbe” — A mai gyermek „modellje" Mikor számot adunk megyénk vagy városaink fiataljainak kez­deményezéseiről, tetteiről, a pi­ros nyekkendősök sokszor kima­radnak. Pedig — csupán Békés­csabán — majdnem hatezer gye­rek tartozik az Úttörő Szövetség­hez. Bárkiből lehet KISZ-tag, közép- iskolás és egyetemista, esetleg — később — ugyanabban az iskolá­ban tanár vagy professzor is. Le­het persze szakmunkás, technikus, óvónő, tsz-gazda, közgazdász vagy jogász. De általában mindenki kisdobosként kezdi. Beszéljünk most róluk. * A betűvetést az első elemiben tanulják meg a kis lurkók, t Az önkormányzatú közösségi élet szépségeivel pedig először az út­törőcsapatoknál ismerkednek. Itt kezdődik az alapozás, melynek végső célja: a modern, becsülete­sen gondolkodó közösségi ember nevelése. Az V. számú általános iskola tanára, Ancsin Pálné a bé­késcsabai KISZ-fiatalok küldött- értekezletén szóvá tette az úttörő- szervezet társadalmi felelősségét. Milyen fontos, hogy a pedagógu­sok és az ifivezetők — a nevelés érdekében — tisztában legyenek a fiatalok lelki konstrukciójával, megismerjék a mai gyermek „mo­delljét". Ennek a „modellnek” a sajá­tosságai? Meglepően fejlett igaz­ságérzet, nagyfokú érdeklődés a technika iránt, otthonos megszo- kottság a szocializmus társadalmi viszonyainak. Vannak negativ vo­nások is: néha nagyzolás, egyben- másban felületesség, máskor meg FIGYELEM! FIGYELEM! Felhívjuk kedves hirdető ügyfeleink figyelmét, hogy a vasárnapi apróhirdetések torlódása miatt, vasárnapi számunkba minden hét csütörtök 12 óráig veszünk le! apróhirdetéseket. BÉKÉS MEGYEI LAPKIADÓ VÁLLALAT és MAGYAR HIRDETŐ x iipil az iskolai és az otthoni nevelés ! kormost osztogató tanító nénikről, között feszülő esetleges ellentétek | meg a fekete tábla félelmetes, lecsapódásai. I nyomasztó vagy éppen unalmas Nem volna érdemes foglalkozni j kötelezettségeiről, a gondolattal, hogy kapjanak az j Az úttörőszervezetekben ahhoz úttörővezetők {pedagógiai, lélek­tani, módszertani, világnézeti) szakmai képzést? Esetleg a főis­kolákon lehetne szakosítani az út­törővezetők oktatását akárcsak a könyv tarosokét. * A kispajtások érdekes és ro­szoknak hozzá a gyerekek, hogy a tanulás versengésre ösztönző, vetélkednivaló, örömteli és ön­ként vállalt kötelesség. Az igazi munkával, a fizikai foglalkozással is sok gyerek az úttörőőrsben találkozik először. Vagy legalábbis a munka társa- mantikus, mondhatni izgalmas I dalmi megbecsülésének tapaszta­megmozdulások keretében ismer­kednek az úttörőélet sajátos lég­körével. Ilyen az „Expedíció a jövőbe” mozgalom, melynek ré­vén a pajtások megismerkedtek a világűrkutatás eredményeivel. Az Úttörők a hazáért című akció középpontjában a szocialista ha­záért végzett önzetlen munka áll. A pajtások legsikerültebb meg­mozdulásaikat a „nemes tettek gyűjteményében” rögzítik. Az idei tanévben új mozgalom in­dult: „A vörös zászló hőseinek útján’’. Szovjet katonák emlék­műveit kutatták fel, adatokat, do­kumentumokat gyűjtöttek 1848, 1919 és 1945 hőseiről, nevezetes eseményeiről. * Az úttörő — és a kisdobos — legfontosabb dolga, legkomolyabb feladata természetesen a tanulás. Mi, felnőttek elraktároztunk ma­gunkban egy-két kellemetlen em­léket holmi nádpálcás tanítókról, latára! A kispajtások szorgalmá­ról árulkodnak az elültetett fa­csemeték ezrei, lelkesedésüket bi­zonyítják a hulladékgyűjtésben elért meglepő eredmények. S hogy a gyerekek érzékletesen ta­pasztaljaik, mindinkább termé­szetesnek veszik: a világ legkü­lönbözőbb tájain munkálkodó em­berek (és gyerekek) céljaikban, gondolkodásukban nagyon hason­lítanak egymásra, arra beszédes bizonyíték a kiterjedt levelezés, melyet más országok pajtásaival folytatnak. Ha úgy tetszik, a proletárinternacionalizmusra ne­velés egyik eszközének is nevez­hetjük a levelek tágította világ­képet. Ezeket a gondolatokat tartottuk érdemesnek feljegyezni napjaink­ban, mikor az ifjúsági szövetség fennállásának 10. évfordulóján — megyénkben és másutt — a KISZ VII. kongresszusának elő­készületei folynak. V. J. Lesz-e bölcsődebővítés Dévaványán? A szeghalmi járás legutóbbi ta­nácsülése megállapította, hogy Dé- vaványa községben az állandó bölcsődei férőhelyek száma a la­kosság igényeit megközelítően sem elégíti ki. A község dolgozói­nak igénye — különösen a terme­lőszövetkezeti tagok zavartalan foglalkoztatottsága — szükségessé ‘.eszi a bölcsődei férőhelyek szá­mának sürgős növelését. A feltételek megteremtése érdé­gatlan felújítására, átalakítására a megyei tanács vb egészségügyi osztálya 300 ezer forintot bizto­sított. A felújítási terv elkészítése ennek az összegnek 60 százaléká­ba került. A kivitelezési költség 650 ezer forint. Ezt az összeget a községi tanács saját erőből nem tudja biztosítani. A járási tanács kérelemmel fordul a megyei ta- Inács végrehajtó bizottságához, kében Dévaványa község tanácsa . hogy Dévaványa községben a egy 40 gyermek befogadására al- korszerű bölcsőde létrehozásához kalmas épületet vásárolt. Az in- [anyagi fedezetet biztosítson. — Hogyan lesz a jövőben? — Lesznek olyan árucikkek, amelyek függetlenül attól, hogy melyik vállalat hozza forgalom­ba, nem lesz árbeli eltérés, tehát hatósági fix áron kerül forgalom­ba, de az áruk többségénél megta­lálható lesz az árskálázás. — Ebből eredően hogyan tör­ténik az ellenőrzés? — Az eddigi tapasztalatok azt mutatták, hogy a társadalmi el­lenőrzés leszűkült néhány terület­re, melyen a jövőben változtatni kell. A legfőbb feladat, az lesz szerintem, hogy a társadalmi el­lenőrnek tudnia kell, hogy az adott kereskedelmi egységnél mi­lyen rendszer szerint, milyen ok­mányok alapján folyik az árazás és az hogyan ellenőrizhető. Csak a széles körű tájékoztatás fog e téren segítséget nyújtani az ellen­őrzésben, de még ez sem oldja meg teljesen a problémákat. A társadalmi ellenőrök ugyanis többségükben nem szak­emberek, így az áruismeretük sem olyan széles körű, mint a hivatásos ellenőröké. Akkor, ami­kor a sokszázféle áru között kell majd eligazodni, s helyesen meg­állapítani a tényeket, nyilván nem lesz könnyű dolguk. Egy-két pél­dával csupán. A divatáru, dísz­mű, ajándéktárgyak stb. már ön­magában is többszázféle árut képvisel. Eddig ezek többnyire egységes árrendszerbe kerültek a fogyasztó elé, de a jövőben szá­mítani lehet arra, ahány vállalat hozza forgalomba, annyiféle ár­ban fog megjelenni egyazon cikk. — Honnan tud ják az ellenőrök azt, hogyan állapítják meg, me­lyik bolt jár el szabályosan vagy szabálytalanul ? — Mindezekből következtetve, én a magam részéről javasolnám: javítani kell a társadalmi ellen­őrök és a vállalatok kapcsolatán; rendszeres tájékoztatást kell biz­tosítani nekik. Mi azt a gyakorlatot igyekez­tünk megvalósítani eddig, hogy vállalati ellenőreink az adott el­lenőrzési területre vonatkozóan tájékoztatták a társadalmi ellen­őröket, felhívták figyelmüket az adott területen végzendő ellen­őrzési tennivalókra, és arra, hogy mát figyeljenek. A jövőben azon­ban ennél többre van szükség. Szerintem célszerű volna a tár­sadalmi ellenőrzés szempontjából a területek szakosítása. Ezzel el lehetne érni, hogy a társadalmi ellenőrök az egyes területek ala­posabb ismerői lennének, köny- nyebben tudnák áttekinteni a vál­tozásokat és hatékonyabb munkát tudnának végezni. Másrészt olyan légkört kell ki­alakítani valamennyi kereskedel­mi egységnél, hogy egyetlen áru se legyen ár nélkül, az árun rajta vagy szembetűnő helyen le­gyenek az árak feltüntetve. Ugyanakkor az sem mel­lékes körülmény az ellenőrzés megkönnyítése céljából, hogy az eladók körében is meg kell te­remteni azt a légkört, amely mi­nimálisra csökkenti azt a szándé­kot, hogy egyes eladók kijátsszák a rendelkezéseket, s a vásárlók rovására lejárassák a kereskede­lem becsületes dolgozóit. De az új gazdasági irányítási rendszer új feladataira már most megfelelő módon fel kell készül­ni, mert csak így tudunk eleget tenni annak a követelménynek, hogy a kereskedelem mindenek­előtt a fogyasztókért teljesítse feladatát — mondotta befejezésül Kassai elvtárs. Háló Ferenc

Next

/
Thumbnails
Contents