Békés Megyei Népújság, 1967. május (22. évfolyam, 102-126. szám)
1967-05-21 / 118. szám
5 Vasárnap x ' ^ Uj mechanizmus a gondolkodásban is Sajtótájékoztató Szegeden az áru- és személyszállítás időszerű kérdéseiről és a május 28-án életbe lépő új vasúti menetrendről A z üzem párttitkára inkább csak mint régi ismerősnek közölte aggodalmát, mintsem azért, hogy erről írjon az újság. Mégis jobbnak látom, ha példának elmondom: — Nem gondolod, hogy a párt vezető szerepe mintha a gyakorlatban nem valósulna meg úgy, ahogy kellene? — Ezt kérdezte. Nem tudtam mit ért alatta, aztán megmagyarázta gondolatát, vagy pontosabban: aggodalmát — Kitűnő igazgatónk van. Okos, kisujjában van a szakma, mint „régi róka”, jól szervezi a munkát és párttag is. — Mi bajod akkor vele? — Ügy általában semmi. Viszont érzek nála is egy olyan tünetet, hogy nem nagyon veszi figyelembe a párt szavát. Vitatkozik, sőt nemrég már azt is mondtam neki, hogy akadékoskodik... — Hogy-hogy? — Valamelyik nap egy üggyel kapcsolatosan közöltem vele, hogy miként látjuk mi a helyzetet és adtam javaslatot is neki. Az hiszed, úgy csinálta? A fenét, éppen a saját feje szerint. Nem érzed, hogy valami nincs rendjén...? Nem folytatom tovább párbeszédünket, ugyanis nagyon meglepte, amikor azt válaszoltam, hogy: nem! M aradjunk a témánál, hiszen nem egyszerű érzelemről vagy aggodalomról van szó. Nem tisztelni ennek az elvtársnak az aggodalmát, illetlenség lenne. Az ötven évével már régen túl van az élet és a pártmunka ábécéjén. Tudom azt is, hogy amióta eszét tudja, mindig a mozgalomban volt, az emberekért tett, cselekedett, szívével és erejével. Tehát a mostani aggodalmát nem lehet ajk- biggyesztéssel elintézni. Beszélni viszont kell a témáról, hiszen nem hinnénk, hogy egyedül őbenne él ez az aggodalom, amit — függetlenül élettapasztalatától — mégiscsak feleslegesnek tartunk. Az igazgatóknak nem lesz könnyű dolguk az új gazdasági mechanizmus bevezetése után. Még sok mindenben ők is bizonytalanok, de már kóstolgatják a jövő feladatait, keresik — mert érzik felelősségüket —, hogyan tudnak majd jobb, ésszerűbb gazdálkodással többet adni a népgazdaságnak. Óriási a felelősségük! Ha nem tudják jól megoldani a munkaszervezést — éljünk az ismert kapitalista kifejezéssel —, csődöt mond az üzem. Ez viszont elsősorban a gazdaságvezetők lelkén szárad. A párttitkámak igaza van abban, hogy minden gazdasági vezető vegye tudomásul, vegye figyelembe a pártnak, a pártszervezeteknek a véleményét, javaslatát, hiszen a párt irányelvei alapján építjük az új társadalmat, s a felelősség is — minden gondért és bajért — elsősorban a kommunisták vállán nyugszik. Tudjuk viszont, hogy sok elvtárs a pártmunka régi gyakorlata folytán kissé hozzászokott, hogy amit mond — mint valamely pártszerv képviselője —, az már nem vitatéma, azt gazdasági vezetőnek vagy bárki másnak meg keli valósítania. Pedig más az egyéni döntés és más a testületi döntés. Két dolgot ugyanis figyelembe kell venni: a párt az irányelveket megadja. Ettől eltérni nem szabad, mert akkor „elakadunk”. A munka részletei, egy üzem ilyen vagy olyan munkaszervezése, az egész gazdálkodás viszont már a gazdasági vezetőkre tartozik. Ügy kell nekik gondolkodni, cselekedni, hogy megvalósuljon a párt gazdaságpolitikája. Persze, hogy nem a pártszervezet nélkül, hanem azzal együtt! És a gyakorlatban mi történik? Vitatkozik a jobbért, okosabbért a párttitkár, a munkás, az igazgató, a mérnök, a főkönyvelő. A vita eldönti a legjobbat. Ezt kell megvalósítani. Ha történetesen a kommunista igazgatónak a következtetése és ítélete jobb, akkor azt kell követni, még akkor is, ha a pártszervezet titkára személyileg éppen más véleményen van. Ez estben csökken a párt vezető szerepe? Véleményünk szerint nem, hanem éppen így növekszik. A igazgató azért verekszik, hogy minél jobban megvalósíthassa a párt célkitűzéseit. A párttitkár is. A gyakorlati munkában a véleménykülönbség nem árthat, hanem csak használhat annak, hogy jobban gazdálkodjunk. Ha fejbólintást várunk a gazdasági veztőtől, s nem az okos gondolataira építünk, hanem a gondolkodás nélküli „parancsteljesítést” követeljük — nem sokra megyünk. Már tapasztaltuk, hogy súlyos gondokat okozhat az ilyen módszer. A vezető szerep természetesen nemcsak ebből áll. Abból is, hogy a kommunisták egyenként hogyan gondolkodnak, az élet által elénk tett problémákat hogyan ítélik meg, mit tesznek a gazdaságosságért és különösen: mit tudnak tenni! Elvben könnyen ki lehet mondani, hogy az a helyes, ha minden kommunista a közös ügyet ’tartja a legfontosabbnak, s a saját érdekét alárendeli ennek. Vitathatatlan elv ez. De az életben csupán kijelentésekkel nem sokat nyerünk, legyen az a szocialista társadalom építésének bármely elve. Az elv megvalósítása gyakorlatban mindig más és más módszereket követéi. Az ország lakosságának jobb életkörülményt, szabadabb, gazdagabb életet akar nyújtani az új társadalom felépítésének elve. Ezt legtöbb ember tudja. De csak tudni, s csak ezzel agitálni — mit érünk vele, ha nem tudjuk megvalósítani ?! Gazdaságpolitikánk új mechanizmusa irányt ad arra, hogy hogyan kell jobban, okosabban, olcsóbban termelni, kereskedni. Ehhez azonban egy másik mechanizmus is tartozik. Az, aminek a g ondo Ik o d'á sb an kell végbemennie. Nem kerülgetem, kimondom: a kinyilatkoztatások, a nagy politikai célkitűzések szajkózása, a frázisok pufog- tatása nem hoz létre sem inget, sem lakást. De nem varázsol húst sem a tányérunkba. Elveinket természetesen Ismerniük kell azoknak, akik az, élet bármely felelős területén tevékenykednek — pártmunkásnak vagy gazdaságvezetőnek —, s erre azért van szükségük, hogy ott az üzemben, a vállalatnál, a termelőszövetkezetben jobban tudják megítélni, a helyzetet, intézkedésükben pedig a lehető legjobban cselekedjenek. Az elv örökös hangsúlyozása nélkül ! Aki tudja a párt elvét, célkitűzését, az végezze munkáját aszerint. így növekszik a párt, vezető szerepe, de ehhez a gondolkodásban is véghez kell vinni a mechanizmust. A nagyobb vállalati önállóság, a szoros kapcsolat az ipar és kereskedelem között, a munkának megfelelőbb jövedelemelosztás és a sok-sok más gazdasági intézkedés, amely új módszert ad a gazdálkodáshoz, csak egyik oldala a mechanizmusnak. Élni kell tudni az önállósággal, okosan kell használni eszünket és erőnket / a munka minden területén. így lesz eredménye az intézkedéseknek, s nem kell tartani attól, hogy a párt vezető szerepe csökken, de attól sem, hogy az új gazdasági mechanizmus nem hozza meg a várt fejlődést és az ország gazdagodá- j sát. I Varga Tibor A MÁV Szegedi Igazgatósága és az Utasellátó Üzemi Nagyvállalat sajtótájékoztatót tartott pénteken Szegeden, a MÁV-igazga- tóság székházában. Az értekezleten Kiss Károly, a MÁV Szegedi Igazgatóságának vezetője, az igazgatóság több vezető beosztású dolgozója és az Utasellátó képviselője tájékoztatta a lapok munkatársait az áru- és személy- szállítás időszerű kérdéseiről, a tervezett rekonstrukciókról, a május 28-án életbe lépő új vasúti menetrendről, valamint az utasellátás javítására tett intézkedésekről. Az idei első negyedévben az igazgatóság területén a szállításra felkínált kocsiigényes áru tervét ugyan 106,53 százalékra teljesítették, ez azonban az eredeti tervnek csak 96,52 százalékát tette ki. A vasút igyekezett a szállíttató feleknek április 1-től különböző könnyítéseket nyújtani. Nem sikerült az év első három hónapjában az utasszállítási tervet sem teljesíteni, hiszen 0,45 százalékkal elmaradtak a tervezettől. Figyelemre méltóak az idén tervezett rekonstrukciók és azok a korszerűsítések, amelyek nemcsak az áru- és személyszállítást könnyítik meg, hanem módot adnak ,a kulturáltabb utazáshoz is. Az idén folytatódik és befejeződik Békéscsabán. Kétegyházán és Lökösházán az állomások felépítmény-cseréje. Szeptember 30-ig elkészül Szarvason a vágányhídmérleg építése. A kedvezőbb szállítási feltételek céljából ebben az esztendőben Békéscsabán, Mező- berényben, Szeghalmon, Kétegyházán, Sarkadon, Magyarbánhe- gyesen, Gyulán és Dévaványán befejeződik az állomásokon a rakterűiét burkolása. A május 28-án 0 órától életbe lépő új vasúti menetrend összeállításánál igyekeztek figyelembe venni a reális igények kielégítését. így a Budapestről 20.20-kor induló Orient Expresszt 30 perccel előbb közlekedtetik, s így a vonat ezután Mezőberényben és Muronyban is megáll. Ezzel az itteniek egyéves óhaját teljesítik. Az új menetrendiben a 2621-es számú vonat, amely eddig Hatvanig közlekedett, Szolnokon át Budapestre viszi utasait, ahová 23.10-kox érkezik. Erre azért keTöbb mint 30-an, technikusok, szakmunkások, műszaki emberen háromnapos tanulmányútra induljak ke:''len ms’- énkből. A GTE szervezésében rendezett kirándulás célja közvetlen tapasztalatszerzés révén ismerkedni a hegesztés legkorszerűbb módszereivel. A Dunai Vasműben a hegesztett spirálcső gyártását tanulmányozrül sor, mivel a megyéből többen utaznak Budapestre, mint Hatvanba. Természetesen továbbra is megmarad" a korábbi utazási lehetőség, azonban szolnoki átszállással. Az új menetrend életbe lépése után belföldi utasok nem utazhatnak a Wiener Walzer gyorsvonaton. Gondoskodnak azonban arról, hogy megfelelő mentesítő gyorsvonat álljon az utazók rendelkezésére. Ez május 28-tól szeptember 23-ig Budapestről, a Keleti pályaudvarról 14.02-kor indul és 16.53-kor érkezik Békéscsabára. A gyorsvonat Szolnokon, Mezőtúron és Gyomán is megáll. Békéscsabáról viszont 10.48-kor indul a belföldi mentesítő gyorsvonat, amely szintén megáll a már említett állomásokon, és 13.30-kor érkezik a Keleti pályaudvarra. A nyári nagyobb utas- forgalom igényeinek kielégítésére is gondoltak. A reggeli és délutáni órákban és minden vasárnap mentesítő vonatot és megerősített szerelvényt közlekedtetnek Békéscsaba és Gyula között. Az Orient Expressz vonatokon való utazást kedvezőbbé teszik az orosháziak számára. Megszüntetik a több órás várakozást Békéscsabán, mivel a 6608-as számú vonat megérkezése után azonnali csatlakozással indítják a 1639-es vonatot Békéscsabáról Orosházára. A Békéscsabáról 23.30-kor induló vonat 0.23-kor érkezik -Orosházára. Mezőhegyes térségében is kedvezőbbek lesznek a hétvégi utazások. Minden- vasárnap kora hajnalban a 6628-as vonat csatlakozására egy új vonatot helyeznek forgalomba Békéscsaba és Kétegyháza között. Előnye, hogy ez csatlakozást biztosít a Kétegy- házáról Szegedre közlekedő vonathoz is. Tekintettel a hétvégi munikásutazások csökkenésére, közíorgalmasítják az úgynevezett munkásvonatokat. A 6634/6639-es vonat ugyanakkor Lökösházálg közlekedik. Ezenkívül minden szombaton 4.03-kor egy új vonatot indítanak Békéscsabáról Budapestre. Az Utasellátó képviselőjétől kapott tájékoztatás szerint a békéscsabai vasútállomás éttermét az állomás átépítése során korszerűsítik. Addig is — előreláthatóan június végéig — új berendezéssel látják el. P. P. zák, s megtekintik az NSZK-ból impo télt s- • iis -u'c a berendezést. Székesfehérvárott a könnyűién" "ben ?z rltr ! ium- feldolgozást ismerik majd meg, az IKARUS karoos ■" :■ >an pedig a könnyűfémlemezek védő- gázas hegesztésének technológiáját tanulmányozzák. Végül ellátogatnak a Budapesti, Nemzetközi j Vásárra is. hozó salátából 1000 négyszögölet. Most volt a cédulahúzás, hogy ki, hol kapja a háztájit és azt- mondták, hogy nekem csak 1200 négyszögöl jár, mert a vállalásom, átszámítva nem tesz ki 120 munkaegységet, hanem mindössze 108- at. Megkérdeztem, hogy lehet az? Hát a saláta nem számít a háztáji feltételbe, mert az pénzes növény. De miért nem mondták meg előre? A közgyűlés határozata nélkül nincs joguk így dönteni. Nem mondok le a 400 négyszögölről. Ezzel a salátával csak visszariasztják a tagokat. írok a rádióhoz is... Olyan egyfolytában mondja Czinege István, hogy alig lehet jegyezni. Minden idegszálát most ez a salátaügy foglalkoztatja. Valóban, a közgyűlés csak azt határozta meg, hogy. mi számít a háztáji-feltételbe. Minden főnövény. De hát ebből logikusan következik, hogy a saláta — amit az idén próbálnak először — nem tartozik azok közé. Végül elárulja: — Szerencsére sikerült utólag 570 négyszögöl cirkot fognom, csere alapon. Akkor hát már nincs semmi baj, megkapja a teljes háztájit, ami nagyon kell a felszaporodott állatállományának. Készítsünk egy kis számvetést! Blaskovits Imre fellapozza a füzetet, abból diktálja az adatokat: — Két éve 148, tavaly 125, az idén pedig 108 munkaegységet vállalt. Czinege István elismeri: ahogy nőtt a háztáji állatállomány, úgy csökkent, a vállalás. * — Gondról beszéljünk még? — kérdezi Gazsó Jánosné, és mindjárt folytatja: — Itt van az iskolai, óvodai napközi kérdése. Aki a tsz-ből akar megélni, bizony jócskán fizet a gyermekei után, mert mi pontosan kimutatjuk a tsz-ben elért jövedelmét. Más azonban a háztáji gazdaság... Az elnök közbeszól: — Két példa. Az egyik Kormányos József, aki tsz-tag, a feleségének pedig bérfuvarozási engedélye van. Két gyermekük után 1—1 forintot fizetnek a napköziben. Kormányos József közös munkát nem végez, hivatalosan nincs jövedelme. Viszont fuvarozni jár. Hogy mennyit keres, ki tudja? Az bizonyos, hogy rendezettek az életkörülményei — talán átlagon felül is. Jól beosztja azt a „szerény” kis keresetét. Urbán Géza traktoros, a felesége növénytermesztő. Éves jövedelmük 25—30 ezer forint. Két gyermekükért egy napra 6—6 vagy 8—8 forintot fizetnek a napköziben. — Hogyan lehetne igazságosan megoldani ? — Ha a községekben bizottság állapítaná meg a napközi díjak összegét. Nem helyes mereven a paragrafusokhoz ragaszkodni. * Lenne még mondanivaló, de talán azt hagyjuk más alkalomra. A napnak 24 órája van, háromnál többet nem lenne illő elvenni belőle az elnöktől, de a főkönyvelőtől, az üzemgazdásztól é§ a bér- számfejtőtől sem. Ez az idő azonban nem vész kárba, ha a beszélgetésből ki-ki helyesen vonja le maga számára a következtetéseket. Pásztor Béla Munkaerő-felvétel Férfi alja-szakmunkásokat 'iavításra) szövetkezeti tagnak a megye egész területére, továbbá tűzésben (varrásban) jártas női szakés sagédmankásakal lékéscsaba, Békés, Mezőberény telephelyeinken felveszünk. Jelentkezés a KÖRÖSVIDÉKI EGYESÜLT CIPÉSZ KTSZ, Békéscsaba II., Vécsey u. 14—18. sz. központjában vagy fenti telephelyeinken. 313 Hegesztési tanulmányúton megyénk szakemberei
