Békés Megyei Népújság, 1967. május (22. évfolyam, 102-126. szám)
1967-05-18 / 115. szám
1967. május 18. 3 Csütörtök Megoszlott komplexitás Valószínű, nincs az országban még egy olyan gazdag vállalat, mint a debreceni talajjavító. Hogy miért? Azért, mert 1967- ben még mindig megenged magának olyan luxust, hogy egy városban, sőt egy udvarban két kirendeltséget tartson lenn Szarvason. Ez a kettősség bizonyos értelemben ellentmond az ésszerű gazdálkodásnak. Együtt jár ezzel a termelés költségeinek magas szinten tartása, az anyagi, a technikai és a szellemi kapacitás fecsérlése, valamint sok más esetleges súrlódás, amely végső soron nem erősíti, hanem gyengíti a vállalat jobb funkcionálását. Az utóbbi időszakban, különösen azóta, ahogy az új gazdaság- irányítás előkészítéséről alkotó módon beszélünk, érthetetlenül állunk egy-egy ilyen luxuseset előtt. Írjuk, mondjuk, valljuk, hogy a vállalatok a jövőben az anyagi és a szellemi erők, lehetőségek minden eddiginél termelékenyebb hasznosítására törekszenek. A Debreceni Talajjavító Vállalatnál a két szarvasi ki- rendeltség fenntartásával kapcsolatban bizonyára másként ítélik meg a helyzetet. Tehetik ezt már csak azért is, mert a talaj- javításra fordított beruházás egy részét az állam dotálja. (A digózást a mezőgazdasági üzemek állami szubvencióból kapják.) így a társadalom ennek a vállalatnak évről évre több millió forint dotációt nyújt. A két kirendeltség egyesítésével az állami támogatás mérve is csökkenhetne. Másrészt gyakran megesik, hogy a két kirendeltség egy tsz- ben, sőt egyazon táblán javítja a földet fizikai, illetve kémiai módszerekkel. A két kirendeltség mihamarabbi összevonása tehát munkaszervezeti szempontból is mindenféleképpen indokolt lenne. Sőt, egybeesne azzal a nemes törekvéssel, amit a vállalat célul tűzött: a komplex talajjavítás megvalósításával. Ahhoz azonban, hogy eddig jussanak, elsősorban saját maguk munkáját kellene megjavítaniuk, munkaszervezetüket hozzáigazítaniuk megváltozott körülményeinkhez. Dupsi Károly Ez nem jó reklám Az egyik úgynevezett FM—1- es típusú gyerekkocsit a Körös Állami Áruház abban a hiszem- ben adta el, hogy az kifogástalanul megfelel a célnak és hűségesen szolgálja majd jövendő kis gazdáját. Rövid használat után azonban valamilyen gyártási hiba miatt féioldalra billent és semmilyen varázslattal nem lehetett az eredeti állapotába helyezni. Így került vissza még április 17-én az áruházba, onnan pedig tovább az Egri Vas és Fém Ktsz- hez, a gyártó szövetkezethez azzal a kísérő szöveggel, hogy a legrövidebb. időn belül küldjék vissza kijavítva Békéscsabára. Elmúlt egy hét, aztán még egy, de a gyerekkocsinak híre, hamva sem volt. Az áruház április 29-én megsürgette, választ azonban nem kapott. Május 8-án következett egy újabb sürgető levél, amelyben az áruház felhívta a ktsz figyelmét, hogy az ilyen garanciális javításnak két hét a határideje. Közölte továbbá, hogy amennyiben öt napon belül nem érkezik vissza a kocsi, akkor már tar tsa meg magának a szövetkezet és ehelyett 1500 forintot (ennyi az ára) utaljon át. Május 10-én végre jött egy levél Egerből. Abban annyit írtak, hogy a kocsit már nem gyártják és a javításra csak a hét végén, 12-én vagy 13-án kerül sor. Hogy kijavították-e vagy sem, azt nem lehet tudni. Tény azonban, hogy Békéscsabára 16- ig nem érkezett meg, így az áruház a vevőnek az árát visszatérítette. Az még hagyján, hogy elromlik a kocsi, de a ktsz akkor legalább igyekezzen gyorsan kijavítani, nem pedig egy hónapig húzni, halasztani az időt. Mert legközelebb majd jobban meggondolják az emberek, hogy melyik cégtől vásároljanak. —or. mányai szántóra olyan kérdéssé vált, amely a választóvíz szerepét tölti be a „politikai vegytanban”. Amikor Bonnban és másutt tagadják a demokratikus német állam létét, akkor ezzel valójában jogot formálnak arra, hogy beleszólhassanak az NDK bel- ügyeibe. A logikai sor végén áll az a „jog”, hogy be is kebelezhessék az általuk semmibe vett NDK területét. Elgondolásuk: elérni a szovjet csapatok kivonását az NDK-ból. Ezt követőleg diver- zánsok és szabotőrök tömeges átdobása révén zűrzavart, felkelést kirobbantani Kelet-Németország- ban. „Rendteremtés” ürügyén azután katonailag nyomulnának be az NDK területére a nyugatnémet csapatok. S a fegyveres beavatkozást az imperialista hatalmak egyszerűen „német belügy”- ként kezelnék, hiszen — szerintük — az NDK nem önálló állam, mint ország nem is létezik. Az NDK és az NSZK létének egyidejű elismerését nemcsak a józan ész diktálja, hanem a politikai szükségesség is. Csupán ebből kiindulva lehet a földrész békéjét megőrizni, az új, európai kollektív biztonsági rendszert kialakítani. Ugyancsak ehhez kap- cMftdik a leszerelés problematikája: a fegyvermentes világ vagy az atomfegyvermentes Európa elképzelhetetlen anélkül, hogy előbb teljes jogú szuverén államnak el ne ismernék a Német Demokratikus Köztársaságot. Ennek a tételnek az igazságát Nyugaton is mind többen látják már. Az NDK és egyes NATO-országok gazdasági, külkereskedelmi, sőt: ipari együttműködési kapcsolatai úgy fejlődnek, hogy ezek nyomán előbb-utóbb elkövetkezhetik a „de facto”, majd a „de jure” elismerés. A Karlovy Vary-i értekezlet is megállapította, hogy napjainkban jelentős változások mennek végbe az európai közvéleményben. Mindinkább növekszik az a felismerés, hogy meddő és veszélyes az Európa megosztására irányuló imperialista politika. A különböző társadalmi rendszerű országok között kifejlődik az együttműködés, különösen a gazdasági és kulturális élet területén. A szocialista és a kapitalista országok kormány- és társadalmi köreinek képviselői között kapcsolatok jönnek létre, s ezek során hasznos eszmecserét folytatnak az európai biztonság kérdéseiről, amelynek fontos tényezője az NDK belső és külső erősödése. Pálfy József Tükörkép Békéscsaba termelőszövetkezeteinek 10 éves fejlődéséről Hepehupás út vesetett as évi 11,6 millióról a 47,7 millió forint össxréssescdésig Csak elismerés illeti a békés- j csabai városi tanács mezőgazda- [ sági osztályát azért, hogy az elmúlt évi zárszámadási adatok mellett felsorakoztatta a város termelőszövetkezeteinek elmúlt 10 évi fejlődéséről tükörképet adó beszédes számokat is. A túlnyomórészt tabellákból álló sten- cilezett tájékoztatót a mezőgazdasági szakemberek figyelmébe ajánlja az osztály; lássák — főként a közös gazdaságokban nemrég óta tevékenykedők —, hogy a tíz év előtt működő szövetkezetek tagsága, s az állam mennyivel járult hozzá a jelenlegi hatalmas gazdasági alapok megteremtéséhez. • Remélhetőleg tudomásukra jutnak ezek az adatok a közös gazdaságokba nemrég került tagoknak is és tiszteletet, megbecsülést váltanak ki bennük azok iránt, akik a kezdeti sovány jövedelem ellenére, szinte éjt nappallá téve dolgoztak a közös vagyon gyarapításán. Azon, hogy az 1957. évi 11 millió 640 ezer forint helyett az elmúlt évben már 47 millió 739 ezer forint részesedést oszthattak együttesen a város szövetkezetei. A jövőbe vetett hittől és akarattól fűtött munka mellett helytállás is jellemezte az alapító tagokat a Nagy Imre-féle kalandorpolitika, s a szövetkezeteket teljej sen széjjelrí lálni akaró ellenfor- | ] radalom ellen. Sokat kellett bizonyítaniuk tettekkel és érvekkel is, ahhoz, amíg az 1956-os események után 1117-ről 750-re csökkent taglétszám három év múlva már 2635-re, s napjainkig 3652-re növekedett. Azt sem volt könnyű elérni, hogy az egykori 10 kisterületi, kevés « Földterület Szarvasmarhaállomány Sertésállomány A gazdaságok megszilárdulásával párhuzamosan növekedett a , föld és az állatállomány hozamértéke is. Míg 1960-ban a növény- termesztés hozamértéke 44,9 millió forint volt, az elmúlt, évben már elérte a 106.7 millió forintot, j Az állattenyésztés hozama ez idő alatt 14,6 millióról 45,6 millió i forintra növekedett. Az árbevétel, a kedvezőtlen időjárás és az állatállomány hozamát jelentősen csökkentő száj- és körömfájás utóhatásai ellenére is, 108,9 millió forint volt. az elmúlt évben. Mázsánként a búzát 160,5, a kukoricát 131,5, a cukorrépát 37,18, a tej literjét 4,3 (a Sza- j badság Tsz 4,9 forintos önköltségi ára tornászta ilyen magasra a városi átlagot), a sertéshús kilogrammját 16,5 forint költséggel állították elő. A teljesítmények növelése, a jó munka nem kampány a békéscsabai vasúti csomóponton A Szegedi MÁV Igazgatóság dolgozói az év elején termelési tanácskozásokon beszélték meg az idei évben a vasútra háruló feladatokat. A tanácskozásoknak máris tapasztalhatók az eredményei. A vasúti gócpontok közül az első negyedévben a legfigyelemreméltóbb sikereket a békéscsabai és a kiskunhalasi érte el. Munkájukkal jelentősen hozzájárultak ahhoz, hogy az igazgatóság eleget tudjon tenni a tranzit-, az átmenő forgalomnak, továbbá sikeresen teljesítse a helyi forgalom feladatait. Az első negyedévben az igazgatóság 102,84 százalékra teljesítette a tervét. A tehervonatok átlagos terhelésénél 102,03, a teherkocsik átlagos kihasználásánál 103,15, a kocsitartózkodási időnél pedig 101 százalékos teljesítményt értek el. Mindezt jelentősen elősegítette az igazgatóság területén működő 730 szocialista brigád, amelyekben csaknem hétezren vesznek részt, valamint az a 24 szolgálati hely, amely a Szocialista szolgálati hely címért versenyzik. A békéscsabai vasúti csomópont dolgozói múlt évi teljesítményükkel nemcsak az Élüzem címet nyerték el, hanem az igazgatóság és a területi szakszervezeti bizottság kongresszusi zászlaját is. Mindezt elsősorban annak köszönhetik, hogy eredményes volt a szakszolgálati ágak együttműködése, a csomópont és a szállíttató felek kapcsolata. A békéscsa- j baiak az idei első negyedévben is jól ellátták a tranzitforgalmat, s ezzel hozzájárultak a nemzetközi vonatok zavartalan közlekedéséhez és a jó devizagazdálkodáshoz. Az állomáson 23 szocialista brigádban 330-an dolgoznak. A csomóponton nagy hozzáértéssel hasznosítják a Diesel-vontatást. Az állomáson nagy gondot fordítanak a tehervonatok raksúlyának kihasználására, hiszen átlagosan 1200 tonnára terhelik vonataikat. Eredményeket értek el az egy kocsira eső átlagos tartózkodási idő csökkentésében is. Az igazgatósági átlag 14 óra, ugyanakkor Békéscsabán a 10 órát sem éri el. S hogy a csomóponton mennyire nem mondható kampányszerűnek a szállítás, a közlekedés állandó javítására való törekvés, azt legjobban bizonyítja, hogy 1964-ben, 1965-ben és 1966- ban az Élüzem szint követelményei felett teljesítették feladataikat. A tavalyihoz hasonlóan az idén is a munkaverseny az egyik legcélravezetőbb módszer a tervek teljesítésében. Tavaly sikeres volt a kongresszusi munkaverseny, most szintén arra töreked- 1 nek a csomóponton, hogy a jubileumi munkaversenyben is legalább hasonló eredményeket érjenek el. Sziládi Sándor Szeged jövedelmet biztosítani és kevés beruházást eszközölni tudó szövetkezetek négy, csaknem teljes egészében gépesített közös gazdasággá váljon. A már kiragadott számok után sorakoztassunk fel még néhányat azok közül, amelyek legbeszédesebben bizonyítják Békéscsaba termelőszövetkezeteinek fejlődését: 195* 1966 6480 kh 18 725 kh 736 db 3 112 db 1661 db 5 818 db Ezek és a többi adatok is azt bizonyítják, hogy Békéscsabán mind a négy termelőszövetkezet a jó kategóriában gazdálkodik. Azt azonban nem bizonyítják még a számok, hogy jól kihasználják most már az összes lehetőségeket, Az ez évi termelési tervek viszont elárulják az erre való fokozottabb törekvést. Gép- és épületállományuk bővítésére, korszerűsítésére 7,8 millió forintot fordítanak az idén. Év végére a szarvasmarhaállományt 344-gyel, a sertésállományt pedig 1000-rel növelik. Emellett juhból’1764, baromfiból 77 ezer lesz a záróállományuk. Holdanként, búzából 16,9, kukoricából 24,7 (morzsolt), őszi árpából 17, cukorrépából 197 mázsa termést irányoztak elő. Ennek megfelelően az árbevételi tervet 15,7 millió forinttal tornászták magasabbra az elmúlt évinél. Merésznek tűnnek ezek a tervek azok számára, akik tudják, hogy a békéscsabai tsz-tagoknak 57 százaléka 50 éven felüli. S főleg előrehaladott koruk, betegségük miatt tavaly 809-en egyáltalán nem vettek részt a közös munkában. Csakhogy igen sok életerős fiatalember is van a város szövetkezeteiben, s a rnuka- folvamatok gépesítésével is jól előrehaladtak. Éppen ezért nem rajtuk, hanem legfeljebb a tavaszi belvíz és az ezután következő esetleges kedvezőtlen időjárás eredményt csökkentő hatásán múlik az ez évi merész terv teljesítése. Amint a tavalyelőtti példák bizonyítják, Békéscsaba határában meg lehet és meg is tudnak termelni holdanként 19 mázsa búzát és 200 mázsán jóval felüli cukorrépát is. K. I. ________________ v S ajtótájékoztató Szegeden Ulájus 28-án életbe lép as új menetrend A MÁV Szegedi Igazgatóságán május 19-ón, pénteken délelőtt tartják meg a sajtótájékoztatót. Ezen az igazgatósáig vezetőd tájékoztatják a megyei lapok és a Magyar Távirati Iroda munkatársait az igazgatóság előtt álló feladatokról, közte az áru- és személyszállítás időszerű kérdésedről, valamint a május 28-án életbe lépő személyvonati menetrendről. AZ ÉM BÉKÉS MEGYEI ÁLLAMI ÉPÍTŐIPARI VÄLLALAT ORSZÁGOS SÖRIPARI felvételre keres azonnali belépéssel VÁLLALAT felvételre keres víz-, gáz* és fűtésszerelő szakmunkásokat, férfi betanított szerelők mellé betanított munkásokat, békéscsabai munkahelyeire segédmunkásokat és segédmunkákat és Orosháza környéki munkahelyeire kubikos- brigádokat. állandó munkára Munkásszállást, üzemi étkezést, valamint a Jogosultaiknak Munkásszállás van. Jekülönélési pótlékot biztosítunk. lentkezés: Budapest X., Jelentkezés a vállalat munkaügyi osztályán, Békéscsaba. Maglódi út 17. MunkaKazinczy u. 4. 132622 erőgazdálkodás. 4346
