Békés Megyei Népújság, 1967. április (22. évfolyam, 77-101. szám)
1967-04-13 / 86. szám
Világ proletárjai, egyesüljetek ! A MEGYEI PÁRTBIZOTTSÁG ÉS A MEGYEI TANÁCS LAPJA 1S67. Április 13., csütörtök Ara: 60 fillér XXII. ÉVFOLYAM, 86. SZÄM Nyugtalanító tünetek — „Nincs ugyan mindenből igaza, azonban ő a főnök.” — Ezt, a talán nem pontosan idézett aforizmát a személyi kultusz korszaka szülte, de még el-elhangzik napjainkban is egyes vezető beosztású emberekről, s tegyük hozzá: joggal. Mert ugyan messze magunk mögött hagytuk már a személyi kultusz korszakát, amely környezetétől hajbókolást, a minden rendű és rangú vezetők véleményének megcáfolhatatlan- ságát, határozataiknak, helyzet- megítéléseiknek, emberi sorsok feletti döntéseiknek megtámad- hatatlanságát követelte, s tette gyakorlattá a termelőmunkában es a közéletben egyaránt. Ám bármilyen zöídutat kapott is napjainkig a következményektől mentes szabad véleménynyilvánítás es kritikai szellem, a tíz év előtti káros korból még nem gyógyult ki mindenki. Meg aztán iepten-nyomon újratermelődik meg egyes vezetőkben a basósko-- dási vágy, a fenyegetéssel, gorombáskodással tekintélyt, tiszteletet teremteni akarás. Az ilyen — az „üzem, a népgazdaság érdekében cselekszem” és más különböző frázisok mögé bújtatott — haitaimaskodási törekvés nemcsak meghallgatni írem engedteti a véleményt, a bírálatot, hanem meg ts torolta tja különböaő módszerekkel. Bármennyire kevés is most mar az ilyesmi, nem mehetünk el mellette szó nélkül. Már csak azért sem. mert akadnak vezető beosztásúak, akik a gazdaságirányítás reformjából legfőképpen csak azt jegyezték meg, hogy szabadon választhatják meg beosztottjaikat, s könnyebben megszabadulhatnak egy részüktől, „az üzem érdeke” címmel. Csakhogy' elegendő létszámú dolgozó nélkül — különösen a termelés minden mozzanatát jól értő, s a termelése ben újonnan beáramlók tanítására, vagyis kezdeti mozdulataik egyengetésére, a kialakult szokások megismertetésére, a szakma elsajátítására nevelő türzsgárda- tagok nélkül — elképzelhetetlen a termelés. S nem mindegy, hogy a dolgozók emberséges bánásmód, összes jogaik érvényesülése s botlásaik alapos mérlegelésének tudatában termelnek-e, vagy olyan szorongó érzés közben, hegy egyi- kőjüket ma, másikójukat holnap éri megtorlás jogos, de tekintély- rombolónak minősített; megjegyzéseik, bírálataik miatt Tudjuk, hogy csaknem minden dolgozó kollektívában akad néhány nagyhangú, minden lében kanál intrikus, okkal, ok nélkül mindent és mindenkit bírálgató „túlokos”. Akad olyan is, aki a havi keresetét „elemeit” szerszámokkal, természetbeni értékekkel igyekszik növelni. Ennek ellenére aggasztónak tűnik, hogy a megye mezőgazdasági üzemeiben az utóbbi három évben 181-ről 485- re növekedett az egyeztető és a munkaügyi döntőbizottsághoz került vitás ügyek száma. A társadalmi bíróságok az 196S. évi 37 ügy helyett tavaly már 109-et tárgyaltak. S érdekes módon mind a 109 fizikai dolgozó ügye volt. Nem azért, mintha az adminisztratív és az irányító beosztásban dolgozók nem vétettek volna a gazdaság vagy az üzem rendje és az együttmunkálkodás szabályai ellen, hanem a presztízs, a vezetés tekintélyének féltéséből. Az üzemi balesetek okának megállapításánál is igyekeznek a szenvedő alanyokra, vagyis a dolgozókra hárítani a felelősséget. Már ez az utóbbi két példa is idő- szerűsíti az idézett aforizmát; azt, hogy a főnöknek nem mindenben van igaza, de hát ő az igazgató. Érdemes számokat idézni az egyeztető és döntőbizottságok elé került ügyek statisztikájából ennek igazoláséra, hangsúlyozva újra azt, hogy a dolgozók közt vannak könnyelműsködésre és iagágaságra hajlamos emberek is. íme a példák: a három évvel ezelőtt 181 ügyből 92-ben, a tavalyelőtti 372-ből 180-ban, a tavalyi 485 ügyből 193-ban döntöttek a dolgozók javára. Ha alaposan saémügyre vennénk a dolgozók hátrányára hozott döntéseket, minden bizony- nyál jó néhányat találnák közte, amely fordított ítéletet érdemelt volna. Arra alapozzuk ezt az állításunkat, hogy az utóbbi időben szemtanúi voltunk néhány egyeztető bizottsági tárgyalásnak. Ezeken nem az dominált, hogy a dolgozó mennyire tudta bizonyítani, hogy felmondását az évek óta tartó személyi bosszú előzte meg: minduntalan alkalomkeresés arra, hogy szóbeli, aztán a paragrafus szerint szükséges számú írásbeli fegyelmi határozatot hozzanak ellene. A tárgyaláson a fegyelmi határozatok domináltak, s nem az, hogy X és Y több mint egy évtizedig szakmája teljes ismeretében és sok tapasztalat birtokában, nagyobb hibák nélkül szorgalmasan dolgozott-e. S az egyeztető és a munkaügyi döntő- bizottságok munkája — figyelembe véve hogyan értelmezik egyes vezetők a gazdaságirányítás reformját — tovább növekszik, ha ezután is minden hátrány nélkül osztogathatják az igazgatók az írásbeli fegyelmi határozatokat. Tudjuk, hogy az egyeztető bizottság döntése ellen fellebbezéssel élhet a dolgozó. De azt is tudjuk, hogy nem él ezzel a jogával, mert eleve tudja, hogy visszahelyezése úgysem lenne tartós, mert a vezetők sértett hiúsága előbb, utóbb keres és talál módot újbóli elbocsátására. Észrevételek, egyes esetek, az idézett számszerű adatok, s nem a személyi kultusz visszatérhető- ségének rémképe íratta velünk e dolgokat. S azért írtuk, hogy több megbecsülést követeljünk mindenkitől a dolgozók és azok jogai iránt, mert végső fokon . elsősorban rajtuk múlik a termelési célkitűzések sikere. Kukk Imre Célunk a Szocialista Munka Vállalata cím elnyerése Országos versenyfelhívás Rendkívüli termelési tanácskozás a Békés megyei Gabonafelvásárló és Feldolgozó Vállalatnál Tegnap, április 12-én délelőtt rendkívüli termelési tanácskozást rendeztek Békéscsabán a városi tanács nagytermében, a Békés megyei Gabonafelvásárló és Feldolgozó Vállalat dolgozóinak küldöttei. Az értekezleten megjelent Rékai Gábor, a Gabona Tröszt vezérigazgatója. A Békés megyei Gabonafelvásárló és Feldolgozó Vállalat párt-, társadalmi és gazdaságvezetői, dolgozói, munkaversennyel készülnek a Nagy Októberi Szocialista Forradalom 50. évfordulójának méltó megünneplésére. A korábbi üzemi tanácskozásokon ezért elhatározták a termelési eredmények továbbjavítását, a szocialista brigádmozgalom erőteljesebb kibontakoztatását. A vállalat vezetősége az 1966. évi termelési és értékesítési eredményekből megállapította, hogy tavaly jelentősen növekedett a munka termelékenysége, javult a gazdálkodás színvonala, a dolgozók anyagi és szociális ellátása. Az eredmények elérésében jelentő®, szerepet töltött be a párt IX. kongresszusának tiszteletére indított munkaverseny, a szocialista brigádmozgalom. Tavaly 23 brigád teljesítette vállalását, nyerte el a megtisztelő szocialista címet. A felsőbb szervek Élüzem cím adományozásával juttatták kifejezésre a Békés megyei Gabona- felvásárló és Feldolgozó Vállalat 1966. évi eredményes munkájának elismerését — jelentette be Bánki Béla igazgató. A vállalat vezetősége az eredményekből azt a következtetést vonta le, hogy az 1967. évi tervek túlteljesítésére lehetőség van, sőt a vállalat dolgozóinak együttes erőfeszítése révéin — vállalati szinten — tovább fejleszthetik az 1966. évi munkaversenyt. Ezért célul tűzték a Szocialista Munka Vállalata cím elnyerését. A rendkívüli termelési tanácskozáson a vállalat párt-, szak- szervezeti és gazdasági vezetőd, telepvezetői, a szocialista brigádok küldöttei felszólalásukkal támogatták e munkaversenyt. Többek között Veres Károly (Orosházi-Malom), Fajó András (békéscsabai István-malom), Szulyó Gergely (Gyoma, Takarmánykeverő üzem) és mások bejelentették, hogy a telep, illetve a kirendeltség dolgozóinak javaslatára a napokban újabb szocialista brigádokat alakítottak. Ezek jelentős részt vállaltak a terven felüli felvásárlásban, a keveréktakarmányok gyártásában, értékesítésében, a vevőszolgálat jobb ellátásában, a termelékenység növelésében, a költségek fajlagos csökkentésében, a dolgozók élet- és munkakörülményeinek javításában, vagyis a vállalat eddigieknél is eredményesebb gazdálkodásában, a Szocialista Munka Vállalata cím feltételeinek teljesítésében. A rendkívüli termelési tanácskozás a Gabona Tröszt vezérigazgatójának jelenlétében szocialista munkaversenyre hívta, a tröszthöz tartozó vállalatokat. A munkaverseny kiterjed a gazdálkodás színvonalának javítására, a munka termelékenységének fokozására, a dolgozók élet- és munkakörülményednek jobbététe- lére. Miről tárgyalnak a tanácsok végrehajtó bizottságai? A járási, városi tanácsok végrehajtó bizottságai csütörtökön és pénteken tartják megválasztásuk óta az első üléseiket. Ez esetben is csak azokról a vb-ülésekről tudunk előzetes tájékoztatást adni, ahonnan megérkezett szerkesztőségünkhöz a tárgysorozat anyaiga. így Szarvas Város Tanácsának Végrehajtó Bizottsága április 13- án, csütörtökön tárgyalja meg az idős és munkaképtelen, valamint a csökkent munkaképességű tsz- tagokról való gondoskodás helyzetét a város termelőszövetkezeteiben. Pénteken, április 14-én Szarvason a járási tanács végrehajtó bizottsága a többi között sokat ígérő napirendi pontként' tárgyalja meg a termelőszövetkezetek 1966. évi gazdálkodását, és az 1967-es évben elvégzendő feladatokat. A beszámolóból kitűnik, hogy a járás mezőgazdasági üzemed 1966-ban a népgazdasági tervben meghatározott célkitűzéseket kifejezésre juttatják. Nagyon hasznosak voltak a zárszámadási közgyűlést megelőző brdgádértekezletek, ahol sikerült tisztázni mindazokat a — kisebb-nagyobb jogos vagy vélt — sérelmeket, amelyek a tsz-ta- gokat foglalkoztatták, így a zár- számadási közgyűlések nyugodt légkörben folytak le. Ez viszont biztató az 1967-es évi még jobb eredmények éléréséhez. Gyula Város Tanácsának Végrehajtó Bizottsága a már-már közelgő idegenforgalmi idényre való felkészülést tárgyalja. A hazánk határán túl is nevet szerzett fürdőváros tanácsa az előző években is sokat tett annak érdekében, hogy a nyári idényben az ide érkező vendégek részére színvonalas szórakozási lehetőséget, kielégítő ellátást biztosítson. Egyelőre főként a nyári hónapokban számíthatnak — adottságaikból eredően — idegen látogatókra, ezért rendezvényeiket estekre a hónapokra koncentrálják. Bázisnak továbbra is a Várfürdőt és környékét tekintik.. Nem jelenti ez azonban azt, hogy a város más területein nem törekednek az utak, utcák, parkok kulturált kialakítására, üzlethálózatuk további korszerűsítésére. A tanács számít arra, mivel a nyári idegenforgalmi idényre való felkészülés komplex kérdés, és az eddigi eredményeiket is a város lakossága és az ott működő ke- reskedélmd egységek együttműködésével tudták elérni, ez a továbbiakban sem marad el. A felkészülés témáját két nagy csoportra bontották, mégpedig a kulturális rendezvényekre és egyéb irányú általános felkészülésekre. Erre vonatkozóan terv készült, melyet a végrehajtó bizottság ezen az ülésén tárgyal meg. Békéscsaba Város Tanácsának Végrehajtó Bizottsága á hátrányos helyzetben levő tanulók körülményednek vizsgálatát tűzte egyik napirendi pontként megtárgyalásra. A vb-re vár az a döntés, kiket soroljanak a hátrányos helyzetű tanulók közé. Az elmúlt évben ugyanis nevelőink általában csak azokat sorolták be ide, akik közel álltak a veszélyeztetett gyermek fogalmához. A különböző fórumokon már tisztázódott, hogy ez esetben mit kell figyelembe venni a besorolásnál. Ez adja az alapot az egységes állás- foglaláshoz. Ezen a vb-ülésen értékelik még SZARVAS: Idős és munkaképtelen tsz-tagokról való gondoskodás. • + \ ' ; . Tsz-ek 1966. évi gazdálkodásának értékelése. + ; GYULA: Felkészülés a nyári idegenforgalmi idényre. +. BÉKÉSCSABA: A hátrányos helyzetben levő tanulók körülményeinek vizsgálata, + BÉKÉS: Közlekedés. MEZÖKOVÄCSHÄZA: Közegészségügyi vizsgálat az élelmiszerárusító üzletekben. a végzett társadalmi munkát és a községfejlesztési alap felhasználásét. Békésen a járási tanács vb építési és . közlekedési csoport munkájának értékelésére kerül sor. Nagy érdeklődésre váró napirendi pont ez, hiszen nem kevesebbről van szó, mint a lakásépítés, házhely és közlekedési ügyek, amelyek eredményessége vagy hátránya sok esetben az apparátus munkájától függ. Mezőkovácsházán a közegészségügyi felügyelő tesz jelentést a járási végrehajtó bizottságnak a földművesszövetkezetek kezelésében levő élelmiszerárusító üzletek, üzemek, italboltok egészség- ügyi helyzetéről és technikai ellátottságáról. r—•
