Békés Megyei Népújság, 1967. április (22. évfolyam, 77-101. szám)

1967-04-13 / 86. szám

1967. április 13. 2 Csütörtök A Jugoszláviában élő magyarok kulturális élete Jugoszlávia] egyike azoknak az államoknak, amelyekben sok nemzetiségi éL Köztük vannak azok a magyarok is, akiknek elő­dei 200 évvel ezelőtt költöztek ide. Házat építettek, létrehozták gaz­daságukat. Ermejház községet magyarok lakják, más nemzetiségi nem él itt. 80 kilométerre van Belgrádiéi, és szép aszfaltút köti össze véle. Ez az új út, melyet három hónappal ezelőtt adtak át a forgalomnak, még nagyobb le­hetőséget adott ahhoz, hogy a helység kulturális téren még inkább fejlődjön. A községben nyolcosztályos ma­gyar iskola van. Tanítói fiatal em­berék. A szép új iskolára 200 000 000 regi dinárt áldoztak, melyben szép nagy termet ren­deztek be: itt tartják a színházi előadásokat és az egyéb művelő­dési jellegű összejöveteleket. A magyar fiatalság — mely igényli a művelődést és kedve van hozzá — 'bekapcsolódhat a Petőfi Sándor kultúrcsoport munkájába. Érde­mes megjegyezni, hogy a csoport­nak, melyet műsora alapján egész Jugoszláviában ismernek, 112 tagja van, s közülük több mint hatvan fiú és lány zenész. Ma­gyar szórakoztató és népdalokat játszanak, emellett magyar tán­cokat is bemutatnak. A hallgató­ság mindenütt, ahol felléptek színielőadásulkkal, melegen fo­gadta őket. Ismerik őket a ju­goszláv televízióból és rádióból is. Lehet, hogy e cikk olvasója felteszi majd a kérdést: Miért nem mennek ezek a fiatalok a faluból a városba, miért marad­nak ebben a községben, ahová őseik kétszáz évvel ezelőtt költöztek? Máris felelünk rá! H magyarokat az egész vilá­gon szorgalmas embereknek, jó munkásoknak ismerik. Az időseb­bek, akik kicsi koruktól itt élnek, a gyerekeiket a földművelés sze- retetére nevelik. Ügy, hogy ha a fiatal már önállóan tud dolgozni, az apja odaadja neki az egész bir­tokot, és azután a fiú gazdálko­dik rajta, nem az apja. De ez nem jelenti azt, hogy az apa nem tö­rődik tovább a gazdasággal. Az apa a házimunkának szenteli ide­jét, disznókat és birkákat nevel és eladja őket a „zemljoradnic- ka zadrugá”-nak. (A földműves- szövetkezetnek. A szerk.) Érdekes elmondani, hogy az az ember, aki­nek nagyobb háztáji gazdasága van, egy évben milliós jövede­lemre tehet szert. Nyilvánvaló, ha az eladásból a pénz megsokszoro­zódik, a fiatalok azt akarják, hogy a technika áldásaiból is ré­szesüljenek, mint ahogy a többi államban, és itt, Magyarországon is szokás; legalábbis azt tapasz­taltam néhány napos itt-tartókko- dásom idején, hogy a fiatalok itt sem gyalog járnak, el vannak lát­va motorkerékpárokkal és autók­kal. Enmejiházán jelenleg körülbe­lül húsz autó van, amelyeket fia­tal emberek vezetnek. fl televízió és a rádió itt már nem vágyálom többé. Min­den házban van rádió és minden ötödikben televízió. Jugoszláviá­ban nagyon jól lehet élvezni a budapesti televízió műsorát, úgy, hogy azok közül a magyarok kö­zül, akik Jugoszláviában televí­ziót vásárolnak, a Magyar Televí­zió adásait nagyon sokan nézik. A mozi, mely iránt ebben a fa­luban szintén nagy az érdeklődés, gondoskodik arról, hogy műsorán magyar filmek is szerepeljenek. Köztük van Kovács András Hideg napok című filmje is. A filmet, amely Magyarországon az év film­je volt, Jugoszláviában április 3- án tűzték műsorra. Cseres Tibor írta a regényt, s belőle Kovács András nagyon szép filmet készí­tett. A filmet április 2-án Belg­rádiban a miagyar követségen ve­títették, premierje pedig április 3-án volt a Jadran filmszínház­ban. A film Karlovy-Varyban az elmúlt évben a nemzetközi fesz­tiválon első díjat kapott. Fősze­replői neves magyar színésziek: Latinovics Zoltán, Darvas Iván, Szirtes Ádám, Szilágyi Tibor. A jugoszláv mozik műsorán szere­pelt az Isten őszi csillaga és a Nehéz emberek című film is. Nemcsak Ermejházán élnek ma­gyarok. Más helységekben is van­nak. így Szabadkán, Zentán, Adán, Zrenjaninban, Novi-Szadon és más helyeken. Érdemes megje­gyezni, hogy Novi-Szadon van a Jugoszláviában élő magyarok kul­turális központja. Itt van a Ma­gyar Szó, a Népújság szerkesztő­sége, valamint itt találjuk a ma­gyarok számára kiadott más fo­lyóiratok szerkesztőségét is. Eb­ben a kiadóhivatalban nyomják a jugoszláviai magyar iskolák szá­mára a tankönyveket is. I novs-szadi rádió szintén I kulturális központ. Ez a rádióál­lomás nemzetközi rádióadó. A szó szoros érteiméiben az. A ma­gyar nyelven kívül itt kap helyet a szlovák, a román, a ruszin és a szerb nyelvű adás. A rádió na­ponta 14 órán át sugároz magyar nyelvű műsort. A szóbeli adáson kívül megszólal a magyar szóra­koztató és népi zene is. A rádió műsorán szerepelnek magyaror­szági magyar szerzők is. Az út­törők és az ifjúság szántén külön műsort kaptak. A jugoszláviai magyar ifjak ifjúsági szerveze­tekbe tömörültek. A helyi taná­csokban képviselve vannak a ma­gyarok is. Az ország legmaga­sabb szerveiben Novi-Szadon többségükben magyarok vannak. Hazánk legmagasabb szervében, a Národna Szkupcsimálban talá­lunk magyarokat is, akik, mint a jugoszláviai magyarság küldöttei, képviselik ókéit. A Jugoszláv Kommunista Szö­vetségben szintén nagy számban dolgoznak magyarok. Röviden, a magyar nem zetiségnek nagyon szép lehetőségei vannak arra, hogy fejleszthesse kulturális és poilitiíkad szerepét Jugoszláviában. Amikor azokról a kapcsolatok­ról írunk, amelyek minket a ma­gyar néppel összekötnek, nem hagyhatjuk szó nélkül azt a ba­ráti együttműködést, amely Bé­késcsaba és Zrenjanin között jött létre. A zrenjanini nőküldöttség, amely a közelmúltban Békéscsa­bán járt, nagyon szép benyomá­sokkal érkezett vissza Jugoszlá­viába. Sajtóértekezletükön el­mondták, úgy érezték magukat itt, mintha Jugoszláviában lenné­nek. Azt a kedvességet és szere- tetet, amellyel Békéscsabán talál­koztak, soha nem tudják elfelej­teni. Hiszem, hogy a békéscsabai küldöttség tagjai is, akik Zren­janinban jártak, szintén jól érez­ték magukat. Hz! a barátságot melyet a zrenjaniniek Békéscsabán megkö­töttek, úgy vélem, megvalósíthat­nánk a sajtó terén is. Nagyon örülnénk, ha ez teljesedne. D. K. Ülést tartott az MSZMP Központi Bizottsága A Magyar Szocialista Munkás­párt Központi Bizottsága április 12-én, szerdán ülést tartott. Az ülés napirendjén szerepeltek: tá­jékoztató a nemzetközi kérdések­ről; jelentés a? országgyűlési kép­viselő- és tanácstagi választások­ról, valamint szervezeti és sze­mélyi kérdések. Komócsin Zoltán elvtárs, a Központi Bizottság titkára tájé­koztatta az ülés résztvevőit az időszerű nemzetközi kérdésekről. A Központi Bizottság meghall­gatta Biszku Béla elvtársnak, a Központi Bizottság titkárának összefoglaló jelentését az ország- gyűlési képviselő- és tanácstagi Választásokról. A Központi Bi­zottság mindkét beszámolót vita után egyhangúlag tudomásul vet­te. Kádár János elvtárs, a Közpon­ti Bizottság első titkára ismertet­te a Politikai Bizottság stervezeti és személyi vonatkozású javasla­tait. A Központi Bizottság a ja­vaslatokat egyhangúlag elfogad­ta. Ennek megfelelően: Cse tei-ki Lajos elvtársat, a Központi Bizottság titkárát be­osztásából felmentette és egyide- j jűleg javasolja megválasztását állami munkakörbe; Orbán László elvtársat — álla­mi megbízatása miatt — felmen­tette a Központi Bizottság osz­tályvezetői beosztásából; Aczél György elvtársat megvá­lasztotta a Központi Bizottság titkárának; Lakos Sándor elvtársat, a Tár­sadalomtudományi Intézet igaz­gatóját megválasztotta a Központi Bizottság agitációs és propaganda bizottsága tagjának. A Központi Bizottság az or­szággyűlés megalakulása alkal­mából állást foglalt az államirá­nyítást érintő szervezeti és sze­mélyi kérdésekben, elhatározta, hogy ennek megfelelő javaslato­kat tesz a Hazafias Népfront Or­szágos Tanácsa Elnökségének. (MTI)---------------------------------, . . i ii.— V ielnami helyzet Dél-vietnami szabadságharcosok szerdán a kora hajnali órákban aknatűz alá vették az amerikai tengerészgyalogosok Chu Lai lé­gitámaszpontját. A mintegy húsz­perces támadás során megöltek egy amerikai katonát, 37-et meg­sebesítettek és megrongáltak több repülőgépet. B—52-es nshézbombázók ked­szerdán bejelentette, hogy a párt jóváhagyása értelmében jelölteti magát a szeptember 1-i elnökvá­lasztásokra. Thuck Ky az 1965-ös saigoni bábkormányban a belügy­miniszteri posztot töltött be. Nem áll rokonságban a jelenlegi Ky miniszterelnökikel. (MTI) A Jugoszláv Konmisták Szövetsége képviselnek budapesti látogatása A Magyar Szocialista Munkás­párt Központi Bizottságának meg­hívására Albrecht Roman, a Ju­goszláv Kommunisták Szövetsége Központi Bizottsága 1 Végrehajtó Bizottságának tagja és Luka Sol­ches, a JKSZ KB külügyi osztá­lyának helyettes vezetője baráti látogatást tettek hazánkban. A látogatás során a két test­vérpártot kölcsönösen érdeklő nemzetközi kérdésekről eszme­cserét folytattak Komócsin Zol­tánnal, Nyers Rezsővel, az MSZMP Politikai Bizottságának tagjaival, a Központi Bizottság titkáraival és Púja Frigyessel, az MSZMP Központi Bizottsága tagjával, a külügyi osztály veze-, tőjévéL A JKSZ képviselőit fogadta Kádár János, a Magyar Szocialis­ta Munkáspárt Központi Bizott­ságának első titkára. A jugoszláv vendégek látogatást tettek az Egyesült Izzóban. A megbeszé­lésen részt vett Dusán Csalics, a Jugoszláv Szocialista Szövetségi Köztársaság budapesti nagyköve­te. (MTI) den első ízben szálltak fel új, thaiföldi támaszpontjukról. dél­vietnami bevetésre. A légierődök kedd éjszaka dél-vietnami és északi részében szórták le bom­Vietnami est a vendégSátóipari vállalatnál báikat a partizánok feltételezett állásaira. Saigontól mintegy 500 kilomé­terrel északkeletre kedden a DNFF harcoló alakulatai megtá­madtak egy amerikai gyalogos egységet és megöltek hat katonát, tizennégyet pedig megsebesítet­tek. Ha Thuc Ky, a Dai Viet for­radalmi párt 48 éves főtitkára Békéscsabán, a vendéglátóipari vállalat dolgozói a vietnami nép megsegítéséért műsoros estet ren­deztek a Kossuth-étterem Béke- illetve Kossuth szocialista brigád­jainak kezdeményezésére. A mű­soros esten Balogh Gézáné tartott bevezető előadást, majd utána filmvetítés következett, melynek során a részvevők megismerked­tek a vietnami nép hősi harcával. A vietnami esten felléptek a Jókai Színház művészei, valamint a Kossuth-étterem felszolgálói is, akik cigánydalokat és cigánytán­cokat adtak elő. A gyűjtéssel egybekötött esten a vendéglátóipari dolgozók 4700 forintot ajánlottak fel a vietnami nép megsegítésére, melyet csekk­számlán azonnal továbbítottak az illetékes helyre. Pintér István Egérfogó SS módra Dokumentumregény — 27. — Mondja, miért olyan mar­ha, maga szerenosétlen ? — kér­dezte a remegő horvátiéi Höttl. Modercin pedig, aki olyan ékesszólóan szónokolt az Eskü téren, most itt a Disz téren hall­gatott. S átkozta magát azért, mert vállalkozott erre a feladat­ra. Pénzjutalmat, s előléptetést remélt, s lám, mit kap érte cse­rébe. És még örülhet, hogy ha ennyi gorombasággal megússza a dolgot. A németek nem tréfál­nak, s értenek ahhoz, miként kell megbüntetni az ügyetlen, hibát követő ügynököket. — Beszéljen végre, beszéljen! — dühöngött tovább Höttl. Az egyébként nyugodt természetű fiatalember régen nem borult ki ennyire. — Meglepett, hogy miket mond a kormányzó — nyögte ki végül Modercin. — Azt hittem, olyasmiről fog beszélni, hogy bé­két akar, ki akar ugrani és köz­vetítsünk. Erre biztosítékokat kért, hogy a helyén maradhat. Az érdekelte, milyen lesz a há­ború után a világ Délkelet- Európában. Mit mondhattam volna neki? — Mindenesetre, valami Oko­sabbat — mondta most már higgadtabban Höttl. Hiszen magában elismerte, hogy Modercinnek nem volt könnyű helyzete ezen a megbe­szélésen. S talán ők, akik felké­szítették erre a tárgyalásra, szin­tén hibáztak. Nem jól elemezték Horthy jellemét. Mindenre szá­mítottak, csak arra nem, hogy a kormányzó sf szomszéd népek barátjának és demokratának fogja magát mondani. Nem ok­tatták ki Modercint, hogy erre miként reagáljon. A horvát ké­pességeit pedig, úgy látszik, meghaladja, hogy ilyen helyzet­ben önállóan cselekedjék. Még szép, hogy nem nevette el ma­gát! Höttl nem volt híján a humor­érzéknek, s akármilyen bosszú­ságot is érzett, szépen felépített terve veszélyeztetettsége miatt, nem minden derültség nélkül gondolta végig a szituációt. Mi­csoda színház! Vagy inkább cir­kusz! Modercin szerepet játszik a Gestapo! által elképzelt szöveg­gel, illetve attól némiképpen, kényszerűségből eltérve, a világ­forradalmár szerepét. A jelenet másik főszereplője szintén ját­szik, de valamilyen egészen más figurát alakit, mint amilyet egy író — a jelenetet elképzelve — papírra vetne. Demokratát ala­kít, s úgy akarja megnyerni a partizánküldött rokonszenvét, hogy a magyar nép barátjának, a nemzeti szocializmus ellensé­gének tünteti fel magát, az új­vidéki vérengzést pedig egysze­rűen a németekre keni. Mintha nem ő dicsekedett volna el tu­catszor is a világ füle hallatá­ra azzal, hogy ő volt a világon az első fasiszta államfő, aki Hitlert és Mussolinit is meg­előzve már akkor tudta, hogy miként kell fasiszta módon kor­mányozni, amikor a Führer még a müncheni sörpincék mélyén töprengett a hatalomhoz vezető utakról. Nem csoda, hogy ilyen körülmények között Modercin agya felmondta a szolgálatot. — No jól van — váltott hirte­len hangot Höttl. — Modercin, maga megtette, ami magától te­lik. A mi hibánk, hogy nem ta­láltunk okosabb embert erre a megbízatásra...

Next

/
Thumbnails
Contents