Békés Megyei Népújság, 1967. április (22. évfolyam, 77-101. szám)

1967-04-09 / 83. szám

1967. április 9. Vasárnap Garda Lorca bemutató a Békés megyei Jókai Színházban Pénteken este 7 órakor mutatta be először a Békés megyei Jó­kai Színház Békéscsabán Federico Garcia Lorca Marianita című háromfelvonásos drámáját. A drámát Miszlay István rendezte, dísz­lettervezője Suki Antal, jelmeztervezője Gombár Judit volt. Kísé­rő zenéjét Hidas Frigyes szerzetté. Felvételeink a bemutató három jelenetét idézdkL Marianita és szerelmese — Stefanik Irén, Pákozdy János. Parragl Mária, Stefanik Irén és Bállá Olga az első felvonásban. A gyermekek Isabellel — Szentirmay Éva, Ungár Kati és Ván- tvs Lajos. Fotó: Demény a Moldavai Szovjet Szocialista Köztársaságot A Nagy Októberi Szocialista Forradalom 50. évfordulójának megünneplésére készül megyénkben is a Magyar—Szovjet Baráti Társaság. A megyei elnökség tervének egyes részleteit már ismer­tettük. Különös jelentőséggel bírnak azok a baráti találkozások, amelyeket a Hazafias Népfronttal együtt rendeznek meg. A magyar és a szovjet népek kölcsönös megismerésének jelen­tős állomása lesz a közeljövőben megrendezésre kerülő Moldavai Kulturális Napok. Ezzel a Moldavai Szovjet Szocialista Köztársa­ságban tavaly lezajlott Magyar Kulturális Napokat viszonozzuk. A baráti köztársaságból küldöttség és művészcsoport jön ha­zánkba. Megyénk is abban a megtiszteltetésben részesült, hogy a de­legáció hozzánk is ellátogat. A kedves vendégeket várva, ebből az alkalomból — a lehetőséghez mérten — bemutatjuk a Moldavai Szovjet Szocialista Köztársaságot. A Moldavai Szovjet Szocialista Köztársaság a Szovjetunió európai felének délnyugati sarkában fekszik. Területe: 33 700 négyzetkilométer. Nagyobb, mint akár Belgium, akár Hollandia. Lakossága: 3 368 000 (1966. január 1-i adat szerint). A Moldavai SZSZK a Szovjetunión belül előkelő helyet foglal el népsűrűség tekintetében. Átlagos népsűrűsége négyzetkilométe­renként 98,2 fő, ami csaknem tízszerese a Szovjetunió átlagos nép­sűrűségének. (Hazánk népsűrűsége 109 fő négyzetkilométeren­ként). Fővárosa Kisinyov — mely 1966-ban ünnepelte fennállásának 500. évfordulóját — 278 ezer lakossal. Nagyobb városai: Tiraszpol (75 ezer lakos), Belei (73 ezer lakos) és Benderi (49 ezer lakos). A Szovjet Moldava 1944 au­gusztusában szabadult fel a meg­szállás alól, s ekkor hozzálátott gazdaságának helyreállításához. Moldova gazdasága Moldavát az ötéves tervek a Szovjetunió egyik számottevő élelmiszertermelő körzetévé fej­lesztették. Bizonyos következtetéseket a moldavai mezőgazdaság fejlettsé­gére akkor is levonhatunk, ha a magyar és a moldavai adatokat hasonlítjuk össze. A Moldavai SZSZK-ban a mezőgazdaság ter­mésterülete 3,3 millió hektár, amelyből 1,1 millió hektár a szántó, tehát egyharmada. Ma­gyarország termésterülete 7 mil­lió hektár, ebből 5 millió hektár szántóterület, vagyis 70 százalék. Az összehasonlításból kitűnik, hogy Moldava mezőgazdaságában a külterjes szántóföldi növény­termelés aránya kisebb, a belter­jes ágazatoké pedig nagyobb, mint nálunk. Az alábbi táblázat­ban hasonlítjuk össze a két or­szág azonos jellegű adatait: Moldavai SZSZK Magyarország Szőlő termőterület 250 000 hektár 247 000 hektár termésmennyiség 782 000 tonna 646 000 tonna Gyümölcs termőterület 200 000 hektár 300 000 hektár termésmennyiség 216 000 tonna 700 000 tonna Cukorrépa termőterület 100 000 hektár 125 000 hektár termésmennyiség 2 459 000 tonna 3 090 000 tonna termésátlag 245 mázsa 246,4 mázsa Napraforgó termőföld 223 000 hektár 115 000 hektár termésmennyiség 334 000 tonna 110 000 tonna termésátlag 15 mázsa 9,6 mázsa Zöldségfélék termőterület 53 000 hektár 118 000 hektár termésmennyiség 467 000 tonna 700 000 tonna Említettük, hogy az ötéves ter­vek a Moldavai SZSZK-t a Szov­jetunió egyik jelentős élelmiszer- termelő körzetévé fejlesztették. Ennek megfelelően Moldava ipa­rának a gerince az élelmiszer- ipar, amely a teljes ipari terme­lés több mint felét állítja elő. Űj, alig másfél évtizedes ipar­ág Moldavában a földgázipar. A földgáztermelés az 50-es években indult meg, s jelenleg hétmilli- árd köbméter földgázt termelnek. (Magyarországon 1965-ben 1,1 milliárd köbméter földgázt ter­meltek.) A földgáz a moldavai gazdaság legfőbb energiahordozó­ja. A termelési adatokon kívül rö­vid áttekintést adunk az irodalom, kultúra területéről is. A mai Moldava te­rületéről a XIV. századból szár­maznak az írásbeliség első emlé­kei, s ezek tükrözik a szláv kul­túrát. Sajátos kapcsolata a molda­vai és a magyar irodalmi életnek Kahána Mózes munkássága. Ka- hána Kassák modernista iskolá­jában indult. A két világhábo­rú között a romániai munkás- mozgalomban dolgozott. A Ta- rackos, illetve a Taktika című regényéről Kun Béla nyilatkozott elismerően. Később Szovjet Mol­davában élt, és ekkor írott elbe­széléseiben, kir/ált Kosztya Gün- gas című nagy regényében — ez utóbbiakat moldavánul írta — a moldavai életet ábrázolta. Köz­ben magyar—orosz szótárt szer­kesztett, de csak a 60-as évek elején tért haza Magyarországra. Nagyon is megemlítésre mél­tó az a fejlődés, ami az oktatás­sal kapcsolatos. Szovjet -Molda- vában 1940-ben — az önálló szovjet köztársaság kikiáltásakor — a felnőtt lakosság körülbelül 70 százaléka írástudatlan volt (a férfiak 65 százaléka, a nők 85 százaléka), ma viszont a különbö­ző oktatási intézményekben 958 ezer ember tanul, vagyis a la­kosságnak csaknem egyharmada. És nagyon érdekes az is, amíg ma az Egyesült Államokban minden 100 lakosra 88 könyvtári könyv A fővárosban felállított hősi emlékmű. jut, Angliában pedig 117, addig Moldavában 330. Hazánk és a Moldavai SZSZK kapcsolatainak erősödése szem­pontjában fontos lépés volt az, hogy 1966 őszén Moldavában megrendezték a Magyar Kulturá­lis Napokat. Ez alkalommal Kisi- nyovban, Beleiben, Benderiben és Tiraszpolban több jelentős ma­gyar vonatkozású kulturális ese­ményre került sor. Ez volt az első alkalom, hogy moldava népe ala­posabban és közelebbről megis­merhette a magyar nép életét, gazdasági építőmunkájának eredményeit, tudományos és mű‘ szaki fejlődését, kultúráját. Hazánkban 1967 első felében kerül sor a Moldavpi Kulturális Napok megrendezésére. E két ak­ció során tovább bővülnek és erő­södnek népeink kapcsolatai. Rocskár János ™ ’ í< - "M «05, s*. Tiraszpol városának Unacsnáz*.

Next

/
Thumbnails
Contents