Békés Megyei Népújság, 1967. április (22. évfolyam, 77-101. szám)
1967-04-09 / 83. szám
1967. április 9. 3 Vasárnap ÖNKÖLTSÉG ÉS ÁRRENDEZÉS Több tettet igényel a város és falu ellátása közti különbség megszüntetése Részletek a MÉSZÖV küldöttértekezletén elhangzott felszólalásokból Sokan egyre többet várnak az új gazdasági mechanizmustól. A dolgozók mindenesetre újabb munkaalkalmat remélnek, a vezetők pedig minden eddiginél eredményesebb gazdálkodást. A termelőszövetkezetek mindenesetre az ipar és a mezőgazdaság közötti árszínvonal javítását várják. A termelőszövetkezetek megyei tanácskozásán több felszólaló foglalkozott ezzel a témakörrel. Arról beszéltek, hogy az önköltség alakulása egyre sürgeti az árrendezés fontosságát. A tsz-ekben általában drágán termelnek és a felvásárlási ár — a fontosabb cikkeknél — az önköltséget is alig fedezi. Kétségtelen, néhány mezőgaz-' dasági termék felvásárlási ára nem kielégítő, nem ösztönöz a többtermelésre. A párt és kormány már eddig is — az új gazdaságirányítási rendszer előkészítésének jegyében — több intézkedést tett: módosította több mezőgazdasági termék felvásárlási árát A felvásárlási ár módosítása azonban nem elégíti ki — maximális fokon — az üzemek árbevételi igényét. Ahhoz, hogy a termelés néhány ágazatban jövedelmezővé váljon, egymagában az árrendezés kevés. Emellett a tsz-eknek minden eddiginél jobban kellene törekedniük a termelés költségeinek csökkentésére. Ez ugyanis a jövedelmezőbb gazdálkodásnak még árrendezés mellett is fontos, elengedhetetlen kelléke. Arról van tehát szó, hogy egy adott üzemben a termelés ráfordítáA húsz és fél ezer holdas Szarvasi Kísérleti Gazdaságban műtrágya- és növényvédő-specialistát állítottak munkába. Almási Tibor föagronómus véleménye szerint erre azért volt szükség, mert egy nagy területű üzemben feltétien szükséges egy sepciális felkészültségű szakember foglalkoztatása, aki ismeri a műtrágyákat és a növényvédőszereket, továbbá ért ezek alkalmazásához. Tavaly lucernából és vöröshere- magböl 500 mázsát termesztettek. küldtek« összekötőiként. Partizán-köz társaságunk elnökének egyelőire nincs közlendője. Mi leszünk, sőt már tulajdonképpen vagyunk is a győztesek, önök a legyőzőitek. Adja elő, kormányzó úr, mit óhajt? Én majd továbbítom ezt megbízóimnak. Ha jónak látják, válaszolnák.. A kormányzó meghökkent. Egészen más beszélgetésre szÉt- mított Ö mégiscsak kormányzó, ez az ember pedig vele szemben egyszerű, közepes beosztású tisztecske. Az illegális találkozón levő államfő azonban nem engedhette meg magáinak, hogy megsértődjék. Nyelt egyet, aztán visszatért az előbbi témára: — Nem is tudom megérteni, miért ne élne egymás mellett békességben e két kis nép... Olyan jól megfértünk egymás mellett a monarchiában... A K. U. K. hadsereg egykori tisztjében a monarchia említése egészen más érzelmeket keltett, mint Hortihyban. Nyugtalan, ideges lett. — Meg kell mondanom, a monarchia ideje lejárt. Mi, forradalmárok annak idején szétzúztuk a monarchia korhadó, recsegő-ropogó épületét. És el vagyunk szánva arra is, hogy az egész régi, rothadt világot porig zúzzuk... — A történelmi értékek... — próbálta közbevetni Horthy. A horvát azonban nem hagyta, hogy félbeszakítsák. sainak optimális színvonalát és e ráfordítások megvalósításának olyan idejét találják meg, amikor a költségek a legnagyobb hatékonysággal térülnek meg, illetve a legtöbb és a legjobb minőségű áru állítható elő. Igaz, mezőgazdaságunk — a felvásárlási árakhoz képest — általában magas költséggel dolgozik. Lehetne-e ezeket csak fillérekkel is csökkenteni? Valószínű. Ha az eddigieknél takarékosabban bánnának a tápszerekkel, a gyógyszerekkel, a takarmánnyal, ha a napi adagot három etetés helyett esetleg négyszer adnák az állatok elé, megakadályozhatnák vagy csökkenthetnék a takarmány alomba szóródását. Ezzel a módszerrel már igen jelentős — 4—5, sőt 10 százalékos — abrakfelhaszná- láscsökkenést érhetnének el. De sorolhatnánk tovább az önköltséget befolyásoló tényezőket: az ivóvíz kellő hőmérsékletétől a tisztaságig, a szellőztetésig és így tovább, melyek ösz- szességükben meghatározói a súlygyarapodásnak, a gazdálkodás hatékonyságának. Egy esetleges árrendezés önmagában véve nem oldja meg a mezőgazdasági termelés jövedelmezőségét, de alkalmas lehet ahhoz — még a jelenlegi árrendszer is —, hogy az üzemek vezetőinek figyelmét az önköltség csökkentésének kutatására irányítsa. Végső soron a jövedelmezőbb gazdálkodásnak ez egyik lényeges eleme. Dupsi Károly A kiválóan szervezett növényvédelmi szolgálat nélkül ezt az eredményt nem érhették volna el. A specialista a gazdaság központjában, az irányításban dolgozó szakemberek mellett kapott helyet. A kerületvezetők jelzése alapján kérésükre ad tanácsot műtrágyázásra és a növényvédelmi feladatok ellátására. A gazdaság növényvédelmi berendezéseit, eszközeit a specialista irányítja, koordinálja a munkát a repülőgépes növényvédő állomással is. embert, sem mást — emelte fel a hangját. — Sem királyoknak, sem hercegeknek, sem burzso- áiknak nem kegyelmezünk! Mi, kommunisták, nagy áldozatokat hoztunk. És megköveteljük, 'hogy a volt uralkodó osztályók tagjai legalább ilyen áldozato- tak hozzanak. Ha legalább az életűiket meg akarják menteni, egyetlen lehetőség marad számúikra: ha idejekorán a kommunisták oldalára állnak... Horthy dermedten hallgatta, Modercin miként fejtegette álláspontját. Nem, ő nem ilyen beszélgetésre számított. Azért szánta el magát erre az illegális találkozóra, mert úgy vélte: számíthat némi megértésre. A jugoszláv partizánoknak kapcsolatuk van a nyugati hatalmakkal, fegyvert, felszerelést kapnak az angoloktól és az amerikaiaktól. így bizonyára arra is. módjuk lenne, hogy közvetítsenek közte, s a nyugati hatalmak között. De hát a partizánok küldötte egyáltalán nem úgy viselkedett, mint aki igazolni akarná az ő elképzeléseit. Beszél, egyre inkább belemelegedve' beszél. A háború utáni új világot emlegeti, azt, hogy mindenkinek dolgozni kell, s az embereket majd aszerint ítélik meg, hogy kinek mennyire kérges a tenyere. Aztán arról beszélt, hogy mindenkinek egyformán kell részesednie a javak-1 bői. A megye több mint 450 ezer lakosából 330 ezernek az ellátásáról gondoskodnak a földművesszövetkezetek. Az ezzel járó felelősség érződött a MÉSZÖV választmányának beszámolójából, amely a Gyulán megtartott kétnapos vezetőségválasztó küldött- értekezleten hangzott el. De érződött a felelősség és a többet tenni akarás a küldöttek felszólalásából is. Medvegy Pálné örménykúti küldött arról beszélt felszólalásában, hogy több segítséget és figyelmet érdemelnek a háztáji gazdaságok, mert hiszen nemcsak saját kiegészítő jövedelmük növelésére, hanem a megye, az ország ellátásának javítására és a népgazdaság exportterveinek teljesítésére is törekszenek. E törekvésüket azonban a takarmányhiány, főleg takarmánytáp- hiány gátolja. Szerinte helyes volna olyan központi takarmány- táp-készletet létesíteni, amelyből a háztáji gazdaságok készpénzért is vásárolhatnának. Ezenkívül szükségét látja annak, hogy megszűnjön a baromfifelvásárlási és értékesítési ár közti különbség. Amint mondotta: nem segíti elő a felvásárlást az, hogy helyben 15 forintot fizet érte a földmű- vessző vetkezet, Budapesten viszont 30 forintért is el lehet adni kilóját. A felszólalók többsége ezután főleg a földművesszövetkezetek tevékenységéről, a lakosság igényeinek teljesítéséről beszélt. Dr. Varga Imre, a Békés és Vidéke Körzeti Földművesszövetkezet Igazgatóságának elnöke elmondotta, hogy a föld művesszövetkezetek megalakulása előtti sok szatócsboltnak a felét a lakosr ság érdekeivel ellentétes célokra vették igénybe, s emiatt a külterületen lakók kénytelenek mesz- szire elmenni szükségleteik bevásárlására. Kerületenként Békésen is hat magánkiskocsma volt, aztán folyamatosan csak egy maradt Ez is zsúfoltságot idéz elő, de az is, hogy az elmúlt években kevés anyagi lehetőség állt rendelkezésre új tőépítkezésre. Ehhez kapcsolódott Pető Mátyásnak, a békési községi párbtizottság titkárának hozzászólása, aki sokallta azt a támogatásit, amit évente a MESZÖV-nek, illetve a SZÖVOSZ-nak be kell fizetni, s emiatt kevés anyagi erő maradt a helyi földművesszövetkezetek birtokában. Ezek szerint, amint mondotta, csak beszélünk a falu és a város lakosságának ellátása közti különbség megszüntetéséről. A távlati tervek is elsősorban Békéscsaba, Gyula és Orosháza bolthálózatának fejlesztését irányozták elő, miközben a községek bolthálózatának, különösen a perifériákon levő boltok számának növelésére, bővítésére alig marad költség. Zalai György elvtárs, a megyei pártbizottság titkára felszólalásában arról beszélt, hogy a földművesszövetkezeti mozgalomban is túlzottá vált a központosítási, s ennek nyomán sok a megkötöttség, a korlátozás. — Ha jól akarunk dolgozni — tette hozzá —, akkor az új gazdasági mechanizmusban következetesebben érvényesítsék az irányító szervek a földművesszövetkezet önállóságát. A földművesszövetkezetek saját tagsággal, vagyonnal, vezetőkkel rendelkező egységek. Felnőttek ahhoz, hogy a lakosság és a népgazdaság érdekei szerint tevékenykedjenek. Ezzel kapcsolatban felmerül az a kérdés, hogy miért kell a megyei vagy az országos központba befizetni azokat az összegeket, amelyeket úgyis vissza kefll adni? Teljesen felesleges, hogy aztán ezek az összegek sok kilincseléssel, kunyerálással jussanak vissza a földművesszövetkezetekhez. Varga Antal, az Orosháza és Vidéke Körzeti Földművesszövetkezet Igazgatóságának elnöke is arról beszélt, hogy a nagyobb önállósághoz több anyagi erőre van szükség, mert a külterületeken jelentkező boltigényeket csakis ingatlanok vásárlásával vagy új épületekkel tudják megoldani. Ezután arról a sajátos helyzetről beszélt, amit Orosházán az állami kereskedelem jelenléte idéz elő. Arról, hogy a tízezernyi földművesszövetkezeti tag a saját boltjaiban leginkább csak sót, paprikát és babérlevelet tud vásárolni, mert a nagyobb összegekbe kerülő ruházati cikkek, háztartási gépek csak az állami boltokban kaphatók. Nagy figyelem kísérte Molnár Károly elvtársnak, a SZÖ- VOSZ Igazgatósága elnökhelyettesének hozzászólását, aki történelmi visszapillantást adott a földművesszövetkezetek fejlődéséről. Az elmúlt húsz esztendei munkájuk eredményeként minden községben jelen vannak s jelentős szerepük van a munkásparaszt szövetség megerősítésében, a termelőszövetkezetek kialakításában és megerősödésében, a népi, nemzeti egység fejlesztésében. Boltjaik többsége korszerűvé vált s a kezdeti paprika-, fejkendőárusítás színvonaláról felemelkedett a városi boltok modern áruközvetítésére. Azonban nem szabad megfeledkezni arról, hogy a vegyes- és italboltok jó része még a falvak és a városok külterületén, a tanyavilágokban van, ahol tízezrével élnek emberek. Ezekre a boltokra megkülönböztetett figyelmet fordítsanak a földművesszövetkezetek. De ne csak festésükre, új berendezésükre, hanem arra is, hogy valamennyibe jó szakemberek kerüljenek, s minél előzékenyebb és udvariasabb legyen a kiszolgálás. Molnár elvtárs hiányolta, hogy országos viszonylatban és megyénkben is az italboltoknak csak nyolc százaléka rendelkezik tekepályával, mindössze 7 százaléka zenekarral. Ezeknek a pótlására nagyobb lehetőség lesz ezután, hiszen egymillió forint összegig a földművesszövetkezet, hárommiiiő forintig a MÉSZÖV dönt a beruházás felhasználásáról, s önállóan határozhatnak a bérgazdálkodásról is. A sok javaslatot és észrevételt tartalmazó hozzászólásra Boros Gergely, a MÉSZÖV Igazgatóságának elnöke adott választ, aztán a küldöttértekezlet újjáválasztotta a MÉSZÖV választmányát, felügyelő bizottságát és a VI. kongresszuson résizit vevő küldötteket A szavazás után összeült az újonnan megválasztott választmány, amely a MÉSZÖV Igazgatósága elnökének teendőivel továbbra is Boros Gergelyt bízta meg. Az igazgatóság tagjai sorába beválasztották többek között dr. Varga Imrét, Barna Sándort, Bozó Józsefet és Nagy Mihályt, a felügyelő bizottság Komáromi Sándornét bízta meg az elnöki teendőkkel. K. I. A Bp. Kőolajipari Gépgyár Budapest, XVIII., Gyömrői út 79—83. azonnali belépésre keres műszer- és technológiai szerelési munkahelyekre, külszolgálata« munkakörbe központifűtés-szerelőt, csőszerelőt, hegesztőt, vízvezetékszerelőt, központi telephelyre TMK-lakatost, vasszerkezeti lakatost, lemezlakatost, hegesztőt, villanyszerelőt, esztergályost és fényező szakmunkásokat. Jelentkezés a vállalat munkaügyi osztályán. 2970 Értesítés! Közöljük üzletfeleinkkel, hogy vállalatunk központja Békéscsaba, Széchenyi u. 6 szám alól, Békéscsaba, VI. kér. Micsurin u. 12 szám alá költözött. BÉKÉS MEGYEI ÁLLQTFORGALMI VÁLLALAT BÉKÉSCSABA 214 Műtrágya- és növényvédő-specialista a Szarvasi Kísérleti Állatni Gazdaságban — Köziben nem kímélünk sem (Folytatjuk)
