Békés Megyei Népújság, 1967. április (22. évfolyam, 77-101. szám)
1967-04-09 / 83. szám
1967. április 9. 4 Vasárnap Véradónapok Kondoroson ésBattonyán Április 6-án és 7-én kétnapos véradást rendeztek Kondoroson, összesen 137-en 41,5 liter vért adtak. Battonyán április 7-én tartották meg a véradónapot, s 146-an 50,1 liter vérrel járultak hozzá embertársaik életének megmentéséhez. Ez igen szép eredmény, különösen azért, mert ebben a községben az elmúlt évek során kevesen voltak, akik ilyen áldozatot vállaltak. Tavaly és az idén pedig már általában 100-on felül van h jelentkezők száma. Ősszel is adnak vért, mégpedig a helyi vezetők megszervezik, hogy a többszörös véradók beutaznak Békéscsabára. Az elkövetkező napokban ismét több helyen rendeznek megyénk községeiben és városaiban véradást. Békéscsabán a honvédségnél április 12-én, Magyarbánhe- gyesen 13-án, Nagybánhegyesen 14-én, Orosházán a rákóczitelepi lakók ugyancsak április 14-én szerveznek önálló véradást. Befejeződött a szülők iskolája az orosházi járásban Nagymamák ankétiát szervezi a nőtanács A Nőtanács Orosházi Járási és Városi Bizottsága az elmúlt napokban fejezte be szép sikerrel a szülők iskoláját. Az általános és középiskolák közül 17-ben tartottak 65 előadást, csaknem háromezer szülő részvételével. A helyi pedagógusok közreműködésével az előadások a pályaválasztásról, a továbbtanulás lehetőségeiről, a nevelési tennivalókról és a serdülőkori problémákról szóltak. Ezenkívül több községben szerveztek sikeres előadás- és tan- íolyamsorozatokat. Nagykopáncson és Nagyszénáson hét előadás hangzott el a megelőző egészség- ügyi tennivalókról 250 hallgató részvételével. Itt még külön A Pamuttextilművek Mezőberényi Gyára felvételre keres ELEKTROTECHNIKUST és 1EXTILTECHNIKUST. Jelentkezni lehet a gyár üzemgazdasági osztályán naponta reggel 8 órától délután 3 óráig. 207 hanglemez-esteket is szerveztek. Kardoskúton a kertészeti szak- tanfolyamon, az asszonyok hat szakmai tájékoztató előadást filmmel egybekötve hallgattak meg. Tótkomlóson egy háziipari, míg Csanádapácán kézimunka- és szabás-varrás tanfolyamot szerveztek. Az utóbbi helyen a hímzésekből, horgolásokból és kötésekből sikeres kiállítást rendeztek. Gádoroson irodalmi előadás- sorozatot tartottak, melyet rendszeresen 200—250 érdeklődő hallgatott meg. A nőtanács " vezetősége április 16-án három év után ismét megrendezi Orosházán a nagymamák ankétját. Az általános iskolákból összegyűjtötték azoknak a névsorát, akik unokájukat nevelik, tanítják, felügyelnek rájuk. Az ankétra 200 vendéget terveznek meghívni, akik részére, a nőtanács pedagógiai bizottságának elnöke, Horváth Józsefné tanár tart előadást „A nagymamák szerepe a családnevelésben” címmel. Tervezik, hogy az úttörők kedves meglepetésekkel szolgálnak a nagymamiknak. Többek között kultúrműsorral, majd virággal, teával és süteménnyel kedveskednek a vendégeknek. —tai. A GYULAI CEMENTIPARI VÁLLALAT AZONNALI BELÉPÉSSEL FELVESZ segédmunkásokat Értesítjük a lakosságot, hogy vállalatunk BETONKERÍTÉS GYÁRTÁSÁT ÉS BEÉPÍTÉSÉT VÁLLALJA. CÍM: Gyula, Szent István u. 15. 136089 A KÖRÖSVIDÉKI VÍZÜGYI IGAZGATÓSÁG értesíti az állattartókat, méhészeket és valamennyi érdekeltet, hogy a Fekete-Körös jobb és bal oldali, a Kettős-Körös jobb oldali, a Sebes-Körös jobb és bal oldali, a Hármas-Körös jobb oldali árvédelmi töltésén 1967. április 13 és május 5 között vegyszeres gyomirtást végez Dikonirt és Trifenox—80 vegyszerekkel. A permetezés befejezésétől számított 14 napig a legeltetés vagy a fűtermést zölden takarmányozás céljára felhasználni TILOS! Tilos továbbá a vadsóska és a gyógynövények szedése is! KÖRÖSVIDÉKI VÍZÜGYI IGAZGATÓSÁG Gyógyszerészeink imet adtunk megyénk mfJ gyógyszerészeinek, ami- kor tudósítást közöltünk munkájuk múlt évi értékeléséről, s azt írtuk, hogy a for- galom növekedése ellenére is becsülettel helytálltak. Az 1966-os eredmények megengedik, hogy gyógyszerészeinket valóban az egészségügy nagyszerű katonáinak nevezzük. Ha csupán a statisztikát nézzük, akikor is látjuk, hogy a megyei gyógyszertári központ létszáma lényegében csökkent a megelőző évhez viszonyítva, a forgalom viszont nőtt. Jellemző, hogy 1966-ban egy gyógyszerészre 27142 vény jutott. Akkor lehet ezt a számot igazán értékelni, ha tudjuk, hogy 1959-ben egy gyógyszerész „mindössze” 15 040 vényen előírt gyógyszert készített el, illetve adott ki. S mindemellett a megyei gyógyszertári központ káderállománya szinte alig változott. Mi mást tehetnénk, mint dicsérjük gyógyszerészeink munkáját. Múlt évi munkájukért a gyógyszertári központ dolgozói közül négyen kaptak Kiváló Dolgozó jelvényt, 9-en Kiváló Dolgozó oklevelet és 76-an pénzjutalmat. Képünkön Zima Jánosné Kiváló Dolgozó okleveles, szarva® gyógyszerész. Dr. Kedvessy György egyetemi tanár, a Szegedi Orvostudományi Egyetem lektorhelyettese szinte mi nden évben részt ves z a megyén k gyógyszertári dolgozóinak munkáját értékelő értekezleten. Az egy hete lezajlott kétnapos munkaértekezleten hasznos tanácsaival, javaslataival és a ' gyógyszerészi munka gyakorlatáról alkotott véleményével járult hozzá, hogy megyénkben mind jobb legyen a betegeket ellátó gyógyszerészi' munka. A kétnapos munkaértekezlet részvevőinek egy csoportja, akik figyelmesen hallgatják azt, hogy milyen értékelést ad tevékenységükről a gyógyszertári központ vezetősége. Az urbanizálódásról — őszintén i. Jogászbarátom — a Pesten Székelő főhatóság megbízásából — sokat jár az ország legkülönbözőbb városaiba. „Ha alföldi településre érkezem, csak a legmagasabb templomtornyot veszem szemügyre” — árulta el a gyors tájékozódás receptjét. „Ha mesz- sze van a vasútállomástól, buszra ülök s megyek a végállomásig, ha közelebb: gyalogszerrel is elsétálok. A nagytemplom alkalmasint a főtéren van, szembe vele feltétlenül megtalálom a vendéglőt meg a szállót, a térség egyik felén a tanács, másikon a bíróság, ha a pártbizottságon, esetleg a rendőrkapitányságon akad dolgom, akkor is jó helyre jöttem. A vendéglőben is szinte előre tudom mi vár: derék alföldi lebbencsleves, második fogásként paprikás vagy rizses hús, jóféle fehér kenyér. Eltévedni nem lehet, meglepetés kizárva.” Mi juttatta eszembe barátom praktikus megállapításait? A bontási munkák, melyeknek az utóbbi hetekben tanúi Békéscsabán a Széchenyi utca járókelői; s a város főútjának barikádharcokra emlékeztető hatalmas felfordulása, a valahai úttest tengelyében, a felásott talajból égnek meredő szádfajaik acélfüggönye, az exkavátorok izgága tevékenysége. A látszólag zaklatott tevés-ve- vés a csatornázásnál, voltaképp gondos tervek valóra váltásának egyik, lépcsője, a fejlődés nagyszerű — és nem- is távoli — perspektívájának startja. A mostani bontások helyén, a Munkácsy Mihály Múzeummal átellenben öt és fél szintes vendéglátóipari kombinát építését kezdik meg a harmadik negyedévben. Láttama terveket: a 120 vendéget befogadó békéscsabai szálloda világvárosi színvonalú. A hatalmas üvegfalak éttermet, kávéházat, cukrászdát és eszpresszót határolnak majd, lesz hangulatos söröző, nyitott nyári terasz és elegáns bánhelyiség is. Mindez nem valami messzi utópia — a tervek szerint—, alig két esztendő programja. Ami a Tanácsköztársaság útját illeti, a most folyó csatornázás teremti meg az alapvető lehetőségeket, hogy (a Szent István tér és a Jókai utca között) modern, három- és négyemeletes, a megyeszékhely főutcájához méltó házsor váltsa fel a helyenkénti düledező viskókat. A sor élén a színházzal szemben épülő 10 emeletes toronyház büszkélkedik majd, s az első keresztutca sarkán vasbeton lábakon álló lakóépület tömbje mögött fog elhelyezkedni az új mozi. A tervezett házak építése — a Beloiannisz utcai saroképülettel — szintén elkezdődik az idén és a főút megújított páros oldala előreláthatólag 1970 végéig elkészül.' Aki szereti a várost — és Békéscsaba nem szűkölködik lelkes lokálpatriótákban —, az minden új színfoltot észrevesz, a gyarapodás legkisebb jelének is örül. Két napja avatták fel a szövetkezetek új bemutatótermét a Szabadság téren, szomszédságában reprezentatív üzletek nyíltak. Az épület kapubejárója alatt (a városban első ízben) berendezett ia- léses vitrinsor a Váci utca finom portékákkal zsúfolt üzleti negyedének légkörét idézi. Túlzott asz- szociáció? 'Jelentéktelen Apróságból csapongó következtetés? Békéscsaba — akárcsak a megye többi városa — rálépett arra az útra, hogy a kiterjedt „nagy faluból” — a nemrég hallott rádióriport „földszintes városnak” titulálta — a szó közép-európai értelmében vett várossá fejlődjék. Az eredmények a megtett úttal mérhetők. A város messziről indult. Honnan is? Mi különbözteti meg a nagy falut a kis várostól? Lakosságának szama semmiképp. A foglalkozások megoszlása sem. (Vannak kizárólag mezőgazdaságból, jórészt az id egen forgalom bői, főként kulturális intézményeikből, iskoláikból élő városok stb.) A lakóházak központi tömörülése, a lakások széliében szétforgácsolt- sága helyett magasba törő zsúfoltsága sem a legjellemzőbb sajátosság, hiszen vannak kertvárosok. A városiasodás, az urbani- zálódás mértékét elsősorban a közművek fejlettsége, a kommunális ellátottság színvonala jellemzi. Minél több a jól kiépített út, utca, minél több lakást ellát az elektromos, viz- és csatorna- (esetleg gáz vagy távfűtő) hálózat, minél tökéletesebb a közvilágítás stb., annál fejlettebb, kulturáltabb a város. Ügy gondolom, nem kell az idősebb nemzedékre hivatkoznom, a fiatalabbak is jól emlékeznek rá, hogy alig néhány évvel ezelőtt az országutakat összekötő átmenő útvonalak kivételével bizony igen kevés „köves” utca akadt Békéscsabán. Dicsekvésre manapság sincs ok, a fejlődés azonban óriási. Ami az alapvető higiéniai követelményekkel összefüggő vízellátást illeti, 1960-ban
