Békés Megyei Népújság, 1967. április (22. évfolyam, 77-101. szám)

1967-04-30 / 101. szám

1M7. április 30. 3 Vasárnap r E Ijen és virágozzék szeretett hazánk, a Magyar Nép iköztársas: jg! Május 3-án kezdődik a magyar szakszervezetek XXI. kongresszusa Egy üzemrész, egy műhelyrész és 10 brigád versenye Ä magyar szakszei vezetek XX. kongresszusa 1963. május 9-től 12-ig tartotta tanácskozását. Azóta a szakszervezeti mozgalom tovább erősö­dött, fejlődött és jelentős érdemei vannak ab­ban, hogy hazánkban sikeresen raktuk le a szo­cializmus alapjait, eredményesen valósítjuk meg országépítő terveinket, s növeljük népünk jólé­tét, kulturális színvonalát. A szakszervezetek va­lamennyi tevékenysége kifejezi és tükrözi a dol­gozókról való sokoldalú gondoskodást, s azt a felelősséget, amelyet a szocializmus teljes fel­építéséért éreznek. Az MSZMP IX. kongresszusa céljainak meg­valósítása a szakszervezetektől még alkotóbb, fe­lelősségteljesebb munkát igényel, amihez meg­van minden feltételük. A magyar szakszerveze­ték XXI. kongresszusán, amely május 3-tól 6-ig tart, a további feladatok megoldásáról tanács­koznak. Ezen a hárommilliós szakszervezeti tag­ság képviselői vesznek részt. A szakszervezetek megyei küldöttei: Kneifel Antal, Szalai Istvánná, Magyar Mária, Rákóczi Ferenc, Nagy István, Szegvári Péterné dr., Balogh Jánosné, Lovas Já­nos, Sarnyai Ferenc, Szűcs Lajos, Szántó Ilona, dr. Sonkoly Kálmán, Mayer Andrásné és Kóta György. A küldöttek a meghívottakkal együtt május 2-án délelőtt indulnak a békéscsabai vas­útállomásról Budapestre. Nincsenek egyedit Hepehupásra dagasztott uö­vesút viáz Békésen a rosszerdei tanyavilágba. Az Egyetértés Tsz lépatáblájának egyik széle a bekötő út oldalához simul, a má­sik pedig a Kettős-Körös töltésé­hez. Mintha egy nagy, végelátha­tatlan, mértanilag pontosan vo­nalzott barna palástot terítettek volna a Békési Gépgyár mögé, olyan ez a répaföld. A fekete föld színét néhány óra alatt megpirí­totta a tavaszi szél és a napfény. A felszín alatt azonban vizes, sáros a föld. Ennek ellenére itt mégis szorgosan dolgoznak. Szántó Mihálynénak a tábla szélén két területnek megfelelően 3 ezer négyszögöl cukorrépát mértek. Egyedül járja a sorokat. Férje Békéssámson környékén utat épít, fia pedig hídveréshez készülődik a Körösök valamelyik mellékfolyóján. Mindketten csak hét végén járnak haza, így a családtagok besegítő szerepéből nekik bizony nem nagy rész jut. Szántóné tisztában volt ezzel, mégis nagy tenni akarással bűz- dúlt neki néhány nappal ezelőtt; a n:ot; munkának. — Kell a pénz. Házat épf- ' tünk. Már 102 ezer forint értékű épületanyag megvan, de hiányzik még 20 ezer forint. Hogy ez a! diktatúra egyben azt is jelentené — mondotta —, hogy a király ez­zel alkotmányon kívül helyezi önmagát. Egyébként ez az ameri­kaiak számára sem lenne szeren­csés megoldás, mert a diktatúra egy újabb polgárháború lehetősé­gét idézné fel. A mikor szóba kerültek egy esetleges Centrum-kormány tennivalói, az ifjabb Papandreu elsősorban az udvar szerepéről beszélt. Görögországban hagyo­mányos — mondotta —, hogy a király és környezete, az alkot­mányban lefektetett jogokat túl­lépve, aktívan beleavatkozik a politikába Ezt meg kell változ­tatni, vissza kell térni az alkot­mányossághoz. Ugyanígy tartha­tatlan, hogy a hadsereg felső ve­zetése a királynak engedelmeske­dik, az ő utasításait követi, holott a hadsereg nem lehet az udvar eszköze. A hadsereget a parla­menti többségre támaszkodó kor­mánynak kell alárendelni. A hadsereg problematikájával van összefüggésben a kormány és a szövetségesek viszonyának kér­dése is. Mint mondotta, a görög tisztikar elsősorban a NATO-ra tesz esküt és csak máspdsorban a hazája iránti hűségre. Mindjárt hozzáfűzte, hogy Görögország a Nyugat szövetségese és ezen a Centrum sem akar változtatni. De úgy vélte, hogy azokon a kö­telességeken és jogokon túl, ame­lyet' az Atlanti Szerződés magá­ban foglal, Görögországnak teljes mozgási szabadságra van szük­sége a gazdasági és kulturális kapcsolatok bővítése és fejlesztése terén, blokkokra való tekintet nélkül. A továbbiakban más jellegű kérdésekről is szót ejtettünk. Te­pénz honnan lesz meg, magam] sem tudom. Azután meg a mes­tereknek is kellene 35—40 ezer forint, mert mi azután nagy házat építünk. Három szobásat — csil­log a szeme —, ha nősül a fiúnk, legyen nekik is külön szobájuk, Szántóné a sor végén földbe vágja a kapáját. Kerékpárra pat­tan és elhajt. — Jövök mindjárt — szól mezsgyés szomszédjához, Kele­men Józsefnének —, csak meg­etetem a disznókat. Kelemenné a fejét csóválja: — Hogy ez a . Szántóné mennyit ] dolgozik?! Tavaly is meg azelőtt is, mióta én ismerem, ugyanúgy! „hajtott”, mint most. Különbéig ] jó mellette dolgozni, mert lendül letbe hozza az embert. Kelemenné néhány éve írta ala j a tsz-belépési nyilatkozatát. Férje kilépett a tsz-ből s ő állt a hej-] lyére. A helycserének érdekes története van. Kelemen József tehenész szeretett volna lenni]. Megkísérelte több ízben is, hogy bejusson az állatgondozók közé. Egész éven át állandó, munka- é*; kereseti lehetőségre pályázott. A i két apró gyerek eltartása meg a házbővítési igények ösztönöztél! érré az elhatározásra. Hogy ez at egész dolog nem úgy sikerüli mint szerette volna, nem rajti kintve, hogy közgazdasági pro! fesszor, mindenekelőtt gazdaság^ kérdésekről. Véleménye szerint Görögországnak is tervgazdálko­dást kellene folytatnia, természej- tesen más nyugati országok pélf- dájára gondolt, ám az „eredeti!’ szocialista példákat véve lembe. Szólt arról, hogy a nyokat tekintve Görögországbaii j nem a nehézipar elsődleges fej- | lesztése lenne a cél, ez csak egy távolabbi feladat tárgyát képei { heti. A mezőgazdaságban mindej- nekelőtt a földek feljavítása voli- na sürgős, hogy bővíthessék a mezőgazdasági termékek válasz­tékát és új kultúrák meghonosi- j tását. A görög népgazdasági méij- legben a láthatatlan bevétele^ ] közül a többi között rendkívül I jelentős az idegenforgalom. Erre utalva említette, hogy fontos fel­adat az idegenforgalom fejleszté­se, mindjárt hozzátéve, hogy ezt semmiképpen sem olyan „kabarcj- szerűen” kell fejleszteni, mint ] ahogy ez az utóbbi években törj- j tént. A ndreas Papandreu komor szavai ellenére is bizako­dóan búcsúztunk el egymástól. Á helyzet azonban baljósra fordult. Igazolódtak az ifjabb Papandreu [ legrosszabb sejtései, s ma meg- ] döbbenten figyeljük a távirati irodák híreit a görög demokratáéi, köztük Andreas Papandreu sorsé­nak alakulásáról. De ne feledjük Andreas Papandreunak azokat ja szavait sem, amelyekben jó előde kétségbeesettnek és végső pers- j pektívaban kilátástalannak ítélje meg a jobboldal ultima rációját, a nyílt diktatúra eszközét. Boros Béla í figyf | viszol­múlott. Évek óta nem ürült meg egyetlen gondozói állás sem a te­henészetben. Így a család megál­lapodott abban, hogy az apa kilép és a vízügynél megüresedett he­lyet foglalja el havi 1800-ért. űriütek a vízügynél, hogy egy állandóan biztos munkaerő­höz jutottak. A havi fixtől a csa­ládi élet kapta vissza derűjét és még a tsz is jól járt. A tanya szomszédságában ka- pálgató Szabó Irén a nyugdíjas Székely István bácsihoz fordul. — Enyém a tízese! — Amikor az elvtárs Kelemennével beszélt fogadtunk — magyarázza. — Székely bácsi az elnököt vagy az agronómust vélte magában felis­merni. Én meg azt mondtam: se ez, se az. Mire ő: van egy'tízesem. Mondtam én: nekem is. Nyertem. — Miért várja az elnököt vagy az agronómust Székely bácsi? — Meg szeretném pirongatni mindkettőjüket. Hát szabad egy répafóldnek ilyen barázdásnak, hullámosnak lefcni? Olyan ez, akár a Balaton. Hogy, hogy nem, akikkel eddig a répatáblán találkoztam, mindnyájan építkeznek. Még a nyugdíjas Székely István bácsi is. Ő is kedvet kapott a fiataloktól. A napokban fejezte be háza alá­falazását meg a kémény rakását. Az egész dologban az volt a leg­furcsább — mondja —, hogy har­mincforintos okmány bélyeggel engedélyt kellett kérni a községi tanácstól a felújításra. Megkapta az engedélyt, de téglához, cserép­hez nem jutott. Így hát „a fekete­piacon” szerezte be, amire szük­sége volt. Legjobban a kúpcserép- hiápyért dohogott a TÜZÉP-re is, meg a téglagyárra is. Medgyesi Lászlónét többen sze­rencsés asszonynak említették, pedig sem a totón, sem a lottón nem nyert. A szerencsés szó a gyermektelenség miatt ragadt rá. Medgyesi né azonban ezt nem tartja szerencsének. Mert bizony ő is és férje is szereti a gyereke­ket. Az utca apróságai nagyon sokszor körülfogják őket. Együtt játszanak, együtt örülnek a ta­vasznak, a nyárnak, az ősznek és a tél szépségeinek. A közelmúlt­ban jártak egy híres professzor­nál. Se jót, se rosszat nem mon­dott nekik — magyarázza az ősz­be csavarodott hajú asszony. — De annyi minden történik ezen a vi­lágon, hátha igazi értelemben egyszer csak szerencsém lesz! Répaparcellájának derekán egy kapa magánosán áll. — A férjemé. Ha befejezi a munkát, az építőpari ktsz-ben dolgozik, egyenesen segíteni jön K láh'a szélen kapáló Szán­tóné is visszaérkezett a disznóete­tésből. Máris kapát fog. Ajkáról Purcsi Pepi nótája: — Magas je­genyefán sárgarigó fészek — hangzik. Kelemenné mosolygva megjegyzi— Szántónét a jókedv nem hagyja el, pedig hej de sok a kapálnivalója! Kétszer annyi, mint az enyém és még dalol is hozzá. Igaz, így a 3 ezer négyszög­ölön nem érzi egyedül magát. Dupsi Károly a szocialista címért Az Országos Baromfiipari Vál­lalat békéscsabai gyáregysége az első negyedévben baromfiból 12 vagonnal, tojásból 200 ezerrel vásárolt fel többet, mint tavaly hasonló időszakban, a termelési érték pedig 15 százalékkal volt magasabb. A gyáregységben a Nagy Októ­beri Szocialista Forradalom 50. évfordulójának tiszteletére egy üzemrész és egy műhelyrész, va­lamint 10 brigád tűzte célul a szocialista cím elnyerését Az üzemrész 233 dolgozója az anyag­normákhoz viszonyítva jelentős megtakrítást vállalt a baromfi- és a tojásfeldolgozásban, vállalta továbbá a termékek készítésénél az előírások pontos betartását és a minőség javításét. A Szocialista műhelyrész cím másodszori elnyeréséért a láda­készítő és a göngyölegjavító rész­legek dolgozói a termelékenység Viczián György, a gépház) brigád tagja. s i Kolarovszki Pál osztályozó a baromfifeldolgozó üzemrészben. 1 százalékkal való további növe­lését és a minőség javítását hatá­rozták el. A szocialista cím elnyerését r Május 1 gépházi brigád ötödször, az Előre karbantartó brigád má­sodszor, öt idén alakult brigád pedig először tűzte célul. A munkaversenyben a munká­sok 80, a műszakiak 75, az admi­nisztratív dolgozók pedig 61 szá­zalékban vesznek részt. A gyáregység — a szocialista címért küzdő üzem- és műhely­rész, valamint a brigádok válla- ása alapján — jubileumi fel­ajánlást tett a műszaki fejlesz­tésre, a gazdasági eredmény ja­vítására, a termeltetés növelésé­re és az értékesítésre vonatkozó­an; Asszonyok a tojást csomagolják. Fotó: Opauszky

Next

/
Thumbnails
Contents