Békés Megyei Népújság, 1967. április (22. évfolyam, 77-101. szám)

1967-04-23 / 95. szám

Világ proletárjai, egyesüljetek/ A MEGYEI PÁRTBIZOTTSÁG ÉS A MEGYEI TANÁCS LAPJA 196 i. ÁPRILIS 23., VASÁRNAP Ára 80 fillér XXII. ÉVFOLYAM, 95. SZÁM Kereskedelem és boltvezetés Nem azért adtuk ezt a címet, mintha a kettő, a kereskedelem és a boltvezetés elválasztható lenne egymástól, hanem azért, mert úgy gondoljuk, hogy jó boltvezetés nélkül már eleve nerh lehet jó kereskedelmet le­bonyolítani. Nem lehet a fo­gyasztók igényeit megfelelően kielégíteni, s nem lehet az árut eladni. A Minisztertanács csütörtö­kön tárgyalta a Belkereskedel­mi Minisztérium feladatát az új mechanizmusban. A nyilvá­nosságra hozott határozatban többek között a következő mondatot olvashatjuk: „A mi­niszter feladata annak biztosí­tása, hogy az egész kereske­delmi tevékenységben érvénye­süljön a fogyasztók érdekeinek védelme.” Majd hozzáteszi, hogy ezt elsősorban az Állami Kereskedelmi Felügyelőség és a Kereskedelmi Minőségellen­őrző Intézet útján ellenőrzi. Akaraton kívül is rögtön to­lakszik az emberben a kérdés: és ki biztosítja a boltban a fogyasztók érdekét? Az egész kereskedelemben természete­sen a miniszter. De a boltban nincs ott a miniszter, az egyes vevő igényét nem a miniszter, hanem az üzletvezető elégítheti ki. Nem akarunk túlzásba esni, de úgy gondoljuk, hogy az üz­letben a boltvezetőnek kell „helyettesíteni” a minisztert, a boltvezető gondjának kell len­ni, hogy a fogyasztók megkap­ják amit igényelnek, amit ven­ni szeretnének; a boltvezetőnek kell elsősorban gondoskodnia arról, hogy üzletében a vevőt senki meg ne károsítsa, még egy fél dekagrammal sem. Azért beszélünk erről, mert a sok jó boltvezető mellett bi­zony akadnak, akik éppen el­lenkező módon vezetik a bol­tot. Nem vádolunk- mindenkit, de a különböző ellenőrző szer­vek jegyzőkönyvei tanúskod­nak arról, hogy sokan egyálta­lán nem a fogyasztók kielégí­tését és érdekét tűzik „keres­kedelmi zászlójukra”, hanem inkább... No, szóval itt van néhány adat: A külön­böző szervek ellenőrzése bi­zonyít: tizennégy iparcikk kiskereskedelemhez ' tartozó ruházati boltban 1965-ben 230, ezer, 1966-ban 225 ezer forint többletet talált. Semmivel sem megnyugtatóbb a helyzet az fmsz ruházati boltokban. Ti­zennyolc község ruházati üzle­tében 1965-ben 125 ezer, 1966- ban 176 ezer forint „gyűlt össze” többletként'. Nincs az országban olyan ember, aki ne kérdezné meg rögtön: „De miből?” Kötött ára van a cipőnek, a zakónak, a blúznak vagy a méterárunak. Honnan gyűlt akkor össze a többlet? Ne mondjuk, hogy ,,a jó ég tudja”. Mert sejtjük, hogy nem az égből pottyant a boltba a száz, meg a kétszázezer forint. A vevő vitte be — de a többletért nem vitt ki árut! Az ilyen többletképzés — és né­hány boltban elképesztően sok (a szeghalmi fmsz ruházati boltban 36 ezer forint) — a fo­gyasztó megkárosításából fa­kad. Ezért is kifogásolják illetékes szervek a boltvezetés jelenlegi színvonalát. Sajnos, a tapaszta­latok azt bizonyítják, hogy sok boltvezető beosztottjai körében is tartózkodik a fogyasztói ér­dekvédelmet segítő ellenőrzé­sektől. Itt nemcsak a fogyasz­tói megkárosításról van szó, hiszen nem ez az általános, inkább arról, hogy a vevő érez­ze maga mellett a kereskedőt, mert hiszen ő ugyan vásárolni ment, azt is tudja, hogy cipőt vagy mosógépet akar-e venni — de nem tud vásárolni! Az üzletvezető dolga, hogy a vevőt megtanítsa vásárolni; a vevő megkapja azt, amit szeretne. Ez is a kereskedelem új mecha­nizmusához tartozik. A válasz­tékos árubeszerzés, az udvari­asság, az előzékenység mind­mind a kereskedelem jellemző­jének kell lenni, különben a boltvezető nyakán marad az áru, és ez sem a népgazdaság­nak, sem a fogyasztónak nem hoz hasznot. Tudjuk, hogy az utóbbi években — különösen a megyei iparcikk kiskereskedelmi vál­lalatnál — rengeteget fejlődött a boltvezetés.? Törekvésük is az, hogy még önállóbbá tegyék a boltokat, és azt a szemléletet akarják meghonosítani, hogy érezzék a boltvezetők: ami az üzletben történik, vagy „nem történik”, azért ők a felelősek! Éppen ezért nem akarunk ünneprontók lenni, hiszen most kapták meg a Minisztertanács és a SZOT vándorzászlaját, amit megérdemelnek, és ami­hez magunk is gratulálunk. Viszont igényli a vásárlóközön­ség, hogy a többihez képest a kevés boltban is javuljon a boltvezetés, ami ugyanígy vo­natkozik sok élelmiszerboltra, földművesszövetkezeti üzletre, valamennyi kiskereskedelmi egységre. Varga Tibor •• Örök és megbonthatatlan a mag-f ar-szovjet barátság1 A moldavai vendégek látogatása megyénkben Barátsági gyűlés a Jókai Színházban A Moldavai Kulturális Napok keretében a hazánkban tartóz­kodó Moldavai Szovjet Szocialista Köztársaság Kulturális delegá­ciója megyénkbe is ellátogatott. A delegáció április 22-ón délelőtt XI órakor érkezett Békésszentandrás határába, ahol a kedves ven­dégeket a megyei pártbizottság, megyei tanács és az MSZBT kép­viselői fogadták. A vendégeket déli 12 órakor Frank Ferenc, a megyei pártbi­zottság első titkára fogadta a megyei pártbizottság tanácskozóter­mében. A fogadáson részt vett Kirill Iljasenko, a Moldavai Szovjet Szocialista Köztársaság Legfelsőbb Tanácsa Elnökségének elnöke vezetésével a delegáció valamennyi tagja. Magyar részről Frank Ferenc, a megyei pártbizottság első titkára, Klaykó Mátyás, az MSZMP Központi Bizottságának tagja, a megyei tanács végrehajtó bizottságának elnöke, Petrovszki István, a megyei pártbizottság propaganda- és művelődésügyi osztályának vezetője, Végh Andor, a megyei pártbizottság munkatársa, Nagy János, a megyei tanács vb elnökhelyettese, Nagy Ferenc, a Hazafias Népfront megyei tit­kára, Boros Gergely, az MSZBT megyei elnöke és Vichnól Pál, az MSZBT megyei titkára. Kirill Fjodorovics Iljasenko, a Moldavai SZSZK Legfelsőbb Tanácsa Elnökségének elnöke és Frank Ferenc, a megyei pb első titkára baráti kézfogása. rijenko költő és Georgij Szav- csenko, a köztársaság Legfelsőbb Tanácsa elnökségi irodájának ve­zetője, a Politikai Bizottság tag­jai. Az elnökségben foglalt helyet továbbá a magyarországi szovjet nagykövetség képviselője, Zaja Petrovna Katyerusina attasé, Frank Ferenc, a megyei pártbi­zottság első titkára, Klaukó Má­tyás, a megyei tanács vb elnöke, Petrovszki István, a megyei párt- bizottság osztályvezetője, Such Já­nos, a Békéscsabai Városi Párt- bizottság első titkára, Duplinszki Gábor, az MSZMP KB ágit. prop, osztályának képviselője, Kiss László, az MSZBT Országos El­nökségének titkára, Marjanak Ferenc, az MSZBT külügyi osz­tályvezetője, Nagy János, a me­gyei tanács vb elnökhelyettesei Uhljár Mihály, a Békéscsabai Vá­rosi Tanács V. B. elnöke, Hidas Mi­hály ezredes^ BM megyei főkapi­tány, Nagy Ferenc, a Hazafias Népfront megyei titkára, Boros Gergely, az MSZBT megyei el­nöke, Homoki Imre ezredes. A magyar, szovjet, moldavai Himnusz elhangzása után az út­törők virággal köszöntötték a de­legáció vezetőjét. Ezt követően Frank Ferenc, az MSZMP megyei pártbizottságának első titkára a barátsági nap alkalmából üdvö­zölte a delegációt, méltatva a szovjet és magyar nép megbont­hatatlan barátságát. A többi kö­zött ezeket mondotta: A fogadás alkalmából Frank Ferenc, a megyei pártbizottság el­ső titkára ismertette megyénk gazdasági, kulturális helyzetét. A mintegy óra hosszáig tartó baráti eszmecsere után a delegáció tag­jai ebéden vettek részt. Délután 5 órakor a delegáció tagjai és kísérői látogatást tettek a Békéscsabai Konzervgyárban, ahol baráti beszélgetéseket foly­tattak az üzem dolgozóival. Az üzemlátogatásra elkísérték a ven­déglátók. Este 7 órakor a Jókai Színház­ban barátsági gyűlés keretében találkoztak Békéscsaba dolgozói­val. Az elnökségben helyet fog­laltak: Kirill Iljasenko. a Molda­vai Szovjet Szocialista Köztársa­ság Legfelsőbb Tanácsa Elnöksé­gének elnöke, a küldő.tség veze­tője, Valantyin Danyilenko, a Moldavai Kommunista Párt KB osztályvezető-helyettese, Aza Szol- tanovszkaja, a Szovjet—Magyar Baráti Társaság Moldavai Köztár­sasági tagozatának elnöke, Gera- szin Rúgy, a kisinyovi mezőgaz­dasági főiskola rektora, Pjotr Da­Frank A Magyar Szocialista Munkás­párt megyei, városi bizottsága, a megyei és városi tanács, a Ha­zafias Népfront, a Magyar—Szov­jet Bará.d Társaság megyei el­nöksége nevében köszöntőm ün­nepségünk minden résztvevőjét. Forró szívvel és őszinte test­véri barátsággal üdvözlöm a Mol­davai Szovjet Szocialista Köz­társaságnak az ünnepségünkön részt vevő politikai, kulturális de­legációját, élén a Moldavai Kom­munista Párt Központi Bizottsá­ga Politikai Bizottságának tagját, a Moldavai Szovjet Szocialista Köztársaság Legfelsőbb Tanácsá­nak elnökét, Kirill Fjodorovics Iljasenko elvtársat. Köszöntőm és üdvözlöm a Szovjetunió magyarországi nagy- követségének képviselőjét, az MSZMP Központi Bizottságának, a Magyar—Szovjet Baráti Társa­ság képviselőit. Kedves Elvtársak! Barátsági gyűlésünkre olyan időben kerül sor, amikor ország­szerte megemlékeztünk hazánk felszabadulásának 22. évforduló­járól, és készülünk a győztes Nagy Októberi Szocialista For­radalom jubileumi megemlékezé­sére. Fél évszázaddal ezelőtt az orosz proletariátus — szövetség­ben a parasztsággal — a lenini párt vezetésével diadalra vitte a Nagy Októberi Szocialista Forra­dalmat, és megteremtette a vi­lág első szocialista államát. A nagy október felszította a világ proletariátusának forradal­mi lángját és az orosz példa nyomdokain haladva a magyar munkásosztály is kivívta az első proletárdiktatúrát, a Magyar Tanácsköztársaságot. S hogy ma a magyar nép foly­tathatja a megkezdett utat, és teljes győzelemre viheti a Ta­nácsköztársaság dicső eszméit, annak kiindulópontja az Októ­ber szülte hős szovjet nép világ­történelmi jelentőségű győzelme a hitleri fasizmus felett. A testvéri szovjet nép felsza­badító harca teremtette meg szár (Folytatás a 2. oldalon) \

Next

/
Thumbnails
Contents