Békés Megyei Népújság, 1967. április (22. évfolyam, 77-101. szám)

1967-04-22 / 94. szám

1967. április 22. 2 Szombat II termelőszövetkezeti kongresszus második napja szövetkezetek, állami és társadal­mi szervek kívánnak sok sikert. Ezután Pinkóczi Ferencné,' a tuzséri Rákóczi Termelőszövetke­zet munkacsapatvazetője szólalt fel. Az elnök ezután Szirmai Jenő­nek, a SZÖVOSZ Igazgatósága el­nökének adta meg a szót, aki a több mint kétmillió tagot szám­láló földművesszövetkezeti moz­galom nevében köszöntötte a testvérszövetkezetek — a mező- gazdasági termelőszövetkezetek — I. országos kongresszusát. Ezután Fekete Győr Endre, He­ves megye küldötte, a verpeléti Dózsa Tsz elnöke, dr. Láng Géza egyetemi tanár, a Keszthelyi Ag­rártudományi Főiskola rektora szólalt fel. Ezután Házi Gyula, az előszál- lási Szabadság Tsiz elnöke, majd Tornai Endre, a devecseri Virágzó Termelőszövetkezet elnöke , a Veszprém megyei közös gazdasá­gok képviseletében kapott szót a kongresszuson. Szünet után az elnöklő Mada­rász Lajos bejelentette, hogy táv­iratban köszöntötték a termelő- szövetkezetek I. országos kong­resszusát azok a fiatal mezőgaz­dasági szakemberek is, akik a közelmúltban utaztak egy évre Kubába, az ottani mezőgazdasági üzemek segítésére. Ezután Busa Vilmos, a kisteleki Magyar—Szovjet Barátság Tszel- nöke szólalt fel. Perecz László, a Nógrád megyei diósjenői Üj Barázda Tsz elnöke volt a vita utolsó felszólalója. Dr, Dimény Imre vitaösszefoglalója flz NSZEP VII. kongresszusa folytatta munkáját elfogadja az MSZMP IX. kong­resszusán meghatározott politikát, de cselekvő részese is akar leírni e céljaiban világos politika meg­valósításának. A kongresszus a miniszter vá­laszát elfogadta. Az elnök ezután szavazásra bocsátotta az írásban előterjesztett határozati javasla­tot, továbbá a Termelőszövetke­zetek Országos Tanácsának és termelőszövetkezetek területi szö­vetségeinek alapszabály-mintáját. A küldöttek — azzal a megszorí­tással, hogy a szerkesztő bizottság gondoskodjék a módosító javas­latok érvényre juttatásáról — mindhárom okmányt elfogadták. A kongresszus szombaton reg­gel zárt üléssel folytatja munká­ját: megválasztja a termelőszö­vetkezetek országos tanácsának tagjait és tisztségviselőit. (Folytatás az 1. oldalról) hogy az életszínvonal emelése el­sősorban a paraszti szorgalom növekedésétől függ. A gazdálko­dás felitóteleimek javítása, a na­gyobb önállóság egyben azt is je­lenti, hogy növekszik a termelő­szövetkezeti vezetők és tagok fe­lelőssége a gazdálkodásban, az ország jobb élelmiszerellátásában. Hogyan éljenek a nagyobb ön­állósággal a termélőszövellkeziete- ink? A legfontosabb, hogy állandó­an tájékozódjanak az igények felől, jól ismerjék saját adott­ságaikat, s mindazokat az ár-, hitel-, beruházási, értékesítési feltételeket, amelyek között gazdálkodnak. A gazdasági reform megvalósítá­sával bekövetkező új helyzetben megnövekszik a gyors tájékozó­dás szerepe. Most, hogy megszű­nik vagy már meg is szűnt a köz­pontból, illetve > járásokból le­bontott tervajánlások rendszere, a szövetkezeti kollektíváknak el­sőrendű érdekük fűződik ahhoz, hogy vezetőik gyorsan és széles körben tájékozódjanak, ismerjék és helyesen mérjék fel a terme­lést érintő gazdasági feltételek változását. Az új termelőszövet­kezeti tanács és az új egységes minisztérium minden bizonnyal segíteni fog ebben. Érdemes röviden kitérni a ter­vezőmunkára is. Reális ütemter­vekre elengedhetetlenül szükség lesz szövetkezeteinkben a jövőben is. Az éves ütemterv az operatív gazdálkodás legfontosabb alapok­mánya marad továbbra is, sőt, az üzemi tervezés szerepe jelen­tősen növekedni fog. Az eredményes gazdálkodásnak azonban elengedhetetlen feltétele az előrelátás. A termelés ésszerű Szervezése azt követeli, hogy a vezetők ne máról holnapra gaz­dálkodjanak, hanem néhány évvel élőre pontosabban is felmérjék a várható helyzetet, hosszabb időre, is előre lássák a fejlődés fő irá­nyát Belterjes és jövedelmező gazdálkodást csakis jól átgondolt, több éves fejlesztési koncepció ki­dolgozásával lehet megalapozni! A termelés egyszerű megismét­lése nem lehet a gazdálkodás tár­sadalmi célja. A lakosságot csakis a mezőgazdasági termelés bővíté­se útján lehet több és jobb élelmi­szerrel ellátni, vagyis a termelést rendszeresen növelni, bővíteni kéül. Termelőszövetkezeteink többsége a gazdasági reform-meg­valósításával képes is lesz erre. A szövetkezetekben a gazdasági vezetők legfontosabb tennivalója amnak mérlegelése, milyen ágaza­tok fejlesztésével lehet a legna­gyobb bruttó jövedelmet elérni. A gazdasági reform az ilyen irányú szerkezeti változást segíti. Mindehhez téj-piószetesen a szö­vetkezeti tagok odaadó, fegyelme­zett, szakszerű munkája is nélkü­lözhetetlen. ' ' Szövetkezeti parasztságunk szorgalma egyik fő forrása a termelés és a termelékeny­ség növelésének, a költségek csökkentésének! » Meg vagyok róla győződve, hogy ez a kongresszus újabb len­dületet és alkotókedvet szabadít fel szövetkezeti parasztságunkban. Helyeslem a kongresszus beszá­molójában és határozati javasla­tában foglalt irányelvekéit, a be­terjesztett működési' szabályzato­kat. Megvalósításuk bizonyára nagy lépéssel viszi majd előbbre Örömmel és helyesléssel fogad­tuk a párt IX. kongresszusának határozatát, amely a termelőszö­vetkezeti demokrácia szélesítésé­ről, erősí léséről is szól — kezdte felszólalását — s most, a terme­lőszövetkezeti tagság küldöttei­ként a tsz-kongresszustól ennek a határozatnak, a realizálását vár­juk. Még ma is vannak, akik csu­pán az anyagi eredmények jelen­tőségét látják, s nem, elemzik ezen eredményiek létrehozásának mód­jait. ! , 2 Világosan kell azonban lát­táink, hogy a termelőszövetke­zetek anyagi gyarapodásának egyik fontos forrása a szövet­kezeti demokrácia. A szövetkezeti tagság többsége ma már az egyén boldogulását is elsősorban a . közösség előrehala­dásaiban látja, s képes arra, hpgy a közösség érdekében is döntsön. A szövetkezeti tagok . többsége meggyőződésből vallja a nagyüze­mi _ termelés „fölényét. ,, A termelőszövetkezeti" rijozga- lóm tíz-tizenöt 'éves múltja; ^..ne­hézségek, ’ a problémák ellenére is jelentős eredményeket" hozott. A tsz-tagok most már a sízó legszo­rosabb értelmében a társasgazda­ságok tagjaivá, gazdáivá váltak. Ez a nagy változás főleg azokban a szövetkezetekben következett be, ahol a vezetőség igényt tar­tott, támasztott a tagság vélemé­nyére, ' ahol megosztotta problé­máit, az eredményeket és a ku­darcok gondját is a tagsággal. Né­hány évvel ezelőtt a tagok egy részét még csupán a közösbe be­vitt maroknyi föld vágy állat kötötte a tsz-he?, s ma már ők is a szövetkezet igazi gazdáinak érzik má púkat. A legtöbben most már büszkéb­bek tsz-tagságukra, mint arra a földre vagy gazdasági felsze­relésre, amit annak idején be­vittek. egész szövetkezeti mozgalmunk és mezőgazdaságunk fejlődését * Pénteken Szűcs Béla, a kiskun- ! lacházi Petőfi Termelőszövetkezet | elnöke, a mandátumvizsgáló bi­zottság elnöke beterjesztette a bi- | zotiság jelentését, majd elsőnek Fierpasz Károly, az agárdi Gár­donyi Géza Tsz elnöke, utána' Baksai Antal, a Baksa községben működő Ezüstkalász Tsz elnöke, Báli Zoltán, a bátaszéki Búzaka­lász Tsz elnöke, Kelemen László, a bögötei Egyetértés Tsz elnöke, Siket Gyula, a vásárosnaményi Vörös Csillag Termelőszövetkezet elnöke, majd Hartman Bálint, a szendrői Szabad Föld Tsz elnöke szólalt fel. Szünet után Nagy Vil­mos, a konőorosi Lenin Tsz fő- , agronómusa szólalt fel. A szövetkezeti tagság többsége büszke lehet jó munkájára is. A közgyűléseken a tagság most már elsősorban arról tárgyal, hogy ki mit termelt, ki hogyan állt helyt a munkában, hogyan végezte el a rábízott feladatokat, és alig esik már szó arról, hogyan volt akkor, amikor ő még. egyénileg gazdálkodott. A közgyűlések han­gulata különösen ott változott na­gyot, ahol érvényesül a szövet­kezeti demokrácia. Néha felmerül ugyan a kérdés, hogy határozot­tabb vezetésre, vagy szélesebb demokráciára van-e szükség. A többség azonban ma már vilá­gosan látja, hogy ez a kettő csu­pán, együtt szolgálhatja a terme­lőszövetkezetek gyorsabb fejlődé­sét. A demokráciát akkor sem szabad korlátozni, ha kibontako­zása során helytelen nézetek is elhangzanak. A határozott veze­tés és a demokratikus vita fel­tétlenül képes az emberek meg­győzésére, sőt ha kell, az eset­leges önző törekvések vagy az ■intrikák visszaszorítására. Emberekkel bánni nagyfokú fe­lelősséggel jár — tapasztalatokat és nem utolsósorban emberséget igényel. Az emberekkel nem lehet úgy bánni, mintha gépek lenné­nek, csak utasításra nehezen megy a munka. Lelkesedés, belső tűz nélkül, az alkotó munka iránti fogékony­ság nélkül egyetlen ember sem képes valóban jó eredményeket elérni. Ezután a küldött Békés megye szövetkezeteinek néhány problé­májáról beszélt. Szóvá tette pél­dául, hogy az országnak ezen a fontos kenyérgabona-termő vidé­kén kevés az őszi kalászosok ve­tésére szolgáló gép. — Ezt a pa­naszunkat már többször elmon­dottuk — folytatta —, kaptunk többször is ígéretet, géphiányunk azonban még mindig nem oldó­dott meg. Ha igényeinket teljes egészében még nem is tudja az ipar és a kereskedelem kielégi te- ni, azt kérjük, hogy legalább annyi és olyan jó minőségű ga- bonavető gépet vásárolhassunk, mint amennyi és amilyen a ku­korica vetéséhez rendelkezésünk­re áll. — Másik problémánk a gépja­vítás. — Termelőszövetkezeteink kapnak ugyan 50 százalékos gép­javítási kedvezményt, de sajnos, a javítás még így is sokba kerül. Egy pótkocsi javítási költségé­ért majdnem egy új pótkocsit vásárolhatnánk. Az előadó ezután a vállalatok közötti szerződésekkel foglalko­zott, megemlítve, hogy néha túl bonyolultak, nehezen érthetők a szerződések szövegezései. Ezzel kapcsolatban a kender színének OLVASÓINK FIGYELMÉBE Az Egérfogó SS módra című regény folytatása mai lapunkból anyagtorlódás miatt kimaradt. megítélése körüli vitákra utalt, amelyek gyakran csak igen nehe­zen vezetnek eredményre. Nagy Vilmos ezután üdvözölte azt a tervet, hogy új elbírálás szerint osztják majd szét a ház­táji földeket. Hozzáfűzte, ennek során körültekintően kell eljárni, a szövetkezet földjéből nem sza­bad kihasítani olyan területet, amely a közös számára nélkülöz­hetetlen. Befejezésül az állatte­nyésztés fellendítésének néhány módszeréről szólt. Ezután Garamvölgyi Károly pénzügyminiszterhelyettes emel­kedett szólásra. A gazdaságirá­nyítási rendszer reformájáról szólva utalt arra, hogy a terme­lőszövetkezetek gazdasági és ter­melési tevékenységében már a reform előkészületeinek szakaszá­ban sok kötöttséget, adminisztra­tív intézkedést felszámoltak. Megemlítette az egyes mezőgaz­dasági felvásárlási árak tavalyi felemelésének, az 1967. jan. else­jén végrehajtott hitelrendezésnek és az állóeszköz-amortizációképzé- si rendszer bevezetésének kedve­ző hatását, majd Bódi Imre, a tiszaföldvári Lenin Tsz elnöke szólalt fel. A délutáni tanácskozáson részt vett Nyers Rezső, az MSZMP’ Politikai' Bizottságának tagja, a Központi Bizottság titkára is. Ebédszünet után Madarász La­jos, az ácsi Egyetértés Termelő- szövetkezet elnöke nyitotta mega tanácskozást. Bejelentette, hogy a kongresszus címére az ország minden részéből számos távirat érkezett, s ezekben a termelő­A vita befejeztével dr. Dimény Imre mezőgazdasági és élelmezés- ügyi miniszter válaszolt a felszó­lalásokra. Mint többek között rámutatott, a nagyfokú politikai érettségről és magas szintű hoz­záértésről tanúskodó vita építően 'kritikus szellemével olyan légkört teremtett, amelyben mind a kül­döttek, mind pedig a megjelent párt- és állami vezetők a továb­bi még lendületesebb alkotó mun­ka egyik legfontosabb biztosítékát látják. Az elhangzott 32 felszólalás szembetűnő vonása volt, hogy a küldöttek, s ennek nyomán mond­hatjuk, szövetkezeti parasztsá­gunk döntő többsége helyesen látja és értékeli a munkás-paraszt szövetség tartalmát. Egyértelmű­en jutott kifejezésre az is, hogy szövetkezeti parasztságunk nem csak egyszerűen érti, helyesli és Berlin Az NSZEP VII. kongresszusá­nak pénteki tanácskozását az el­nöklő Herbert Warnke ünnepé­lyes megemlékezéssel nyitotta meg Pontosan 21 éve, 1946-ban ezen a napon, április 21-én egye­sült a Német Kommunista Párt és a szociáldemokrata párt. Wil­helm Pieck és Otto Grotewohl kézfogásával Németország egyik részében megvalósult a munkás­egység. A délelőtt folyamán több mint 20 testvérpárt küldötte üdvözölte kongresszust. (MTI) r> ■■ "I I . r ■ I tr Rövid határidőre vállaljuk minden típusú pótkocsi és szervestrágya- szóró főjavítását, továbbá síkköszörülést, palástköszörülést, gumiköpeny- és töm­lőjavítást. Fő javított RS—09, Zetor Super—50 erő­gépeket csere leadás esetén azonnal szol­gáltatunk részegységeiben is. A megrendeléseket a beérkezés sorrendjében elégítjük ki. Gépjavító Állomás Orosháza 43887 AZ ÉM BÉKÉS MEGYEI ÁLLAMI ÉPÍTŐIPARI VÁLLALAT felvételre keres ív- és lánghegesztésben jártas szerkezeti lakatosokat, továbbá központi fűtés- gáz- és vízvezetékszerelő szakmunkásokat, valamint Orosháza környékére kubikosokat. Jelentkezés a vállalat munkaügyi osztályán, Békéscsaba, Kazinczy utca 4 szám alatt. 132261 Nagy Vilmosnak, a kondorosi Lenin Tsss főagronómusának felszólalása

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents