Békés Megyei Népújság, 1967. április (22. évfolyam, 77-101. szám)

1967-04-21 / 93. szám

1961. április ZL

2

Péntek

Megkezdődött a termelőszövetkezetek I. kongresszusa

(Folytatás az 1. oldalról) I között azt, hogy szövetkezeti pa-1 fejlődést, ha a szövetkezeteket kulásában is kifejezésre kell j rasztságunknak új termelőszövet- ! csupán szántóvető, kertészkedő és jutnia a nagyüzemi társasgaztíál- ] kezeti törvényre van szüksége. J állattenyésztő gazdaságoknak

kodás kedvező hatásának. I Az 1959. évi 7. számú törvényA miniszter a következőkben erejű rendelet ugyanis — főkép- áttekintést adott a kongresszust1 pen a gazdaságirányítás reformja megelőző közgyűlések és megyei szellemében tett és teendő intéz- tanácskozások tapasztalatairól, í kedések következtében —

melyek, mint mondotta, mindenütt kifejezésre juttatták többek

felel meg a ményeknek.

nem

megváltozott körülit «Kiesésre ráró feladatok

— Üjra kell szabályoznunk a i janak, mint a többi szövetkezeti tagsági viszonyra vonatkozó elő- tag.

írásokat. Nincs szükség arra, hogy tagként tartsanak nyilván a szövetkezetek olyan személyeket is, akik valaha beléptek ugyan a szövetkezetbe, de rendszeres munkát nem végeznek ott és sokan közülük csak a tagsági viszony előnyeire tartanak számot.

Helyesnek tartják a szövetkezeti gazdák, hogy az ilyen személyeket törölni lehessen a tagság névsorából. Lényegében hasonló okok miatt javasolták a pártoló tagság intézményének megszüntetését is.

— Mindenütt szinte egyhangúlag foglaltak állást amellett is, hogy határozottabban kell megfogalmazni a szövetkezeti tagok jogait és kötelességeit A szövetkezetek tagjai a szövetkezetek tulajdonosai, tehát tulajdonosi jogok illetik meg őket. Magától értetődik azonban, hogy a jogokra, csak az tarthat igényt és csak olyan mértékben, aki és amilyen mértékben teljesíti kötelességeit Ezek a kötelességek elsősorban a rendszeres munkavégzésre vonat- kornak, illetve arra, hogy minden tag erejéhez mérten vegyen részt a közös munkában. De ugyanígy kiterjednek a kötelezettségek'^a közös vagyon védelmére, s általában a szövetkezet tevékenysége iránti felelősségre is.

— A kongresszust előkészítő tanácskozásokon sok szó esett arról, hogy rendezni kell a termelőszövetkezeti alkalmazottak helyzetét Ez az igény abból fakad, 1 hogy korábban feszültség támadt a szövetkezeti tagok és alkalmazottak között

— Általános kívánság, hogy az új helyzetnek megfelelően kell meghatározni a termelőszövetkezeti vezetés szabályait és rendszerét is. Kívánatos, hogy

növekedjék a közgyűlések szerepe az alapvető döntések meghozatalában, mód nyíljék a vezetőség feladat- és hatáskörének megfelelő rendezésére is.

Ezt úgy kell megoldanunk, hogy alapot adjon a vezető testületek munkájának továbbfejlesztésére, a tagság jogainak fokozottabb érvényesülésére.

— Általánosnak tekinthető szövetkezeteinkben az az igény is, hogy új szabályok életbe léptetésével hatékonyabban szerezzünk érvénvt a háztáji gazdaságokkal kapcsolatos politikánknak.

— Az eddigi tanácskozások egyértelműen állást foglaltak amellett, hogy a háztáji föld juttatását — sokkal inkább, mint eddig — a közösben végzett munkától kell függővé tenni. Ezért törvényben javasolják kimondani, hogy — a nyugdíjasok, a járadékosok és a tartósan munkaképtelenek kivételével — csak azokat illesse meg háztáji föld, akik eleget tesznek a közgyűlés, illetve a vezetőség által meghatározott munkakötelezettségüknek.

Hasonlóképpen rendezésre vár a termelőszövetkezeti alkalmazottak illetményföld-jogosultsága

tekintenénk és megtiltanánk, hogy terményeik, illetve termékeik feldolgozásával, értékesítésével és különféle szolgáltatásokkal foglalkozzanak.

Különösen a gyümölcs, a szőlő és a zöldségfélék esetében indokolt, hogy a szövetkezet válogassa, csomagolja, esetleg feldolgozza, s ha úgy látja jónak, akkor értékesítse is.

Hasonlóképpen indokolt például a tej bizonyos fokú feldolgozása és még több egyéb feldolgozó tevékenység bevezetése is. Végeredményben kívánatosnak látszik, hogy a szövetkezetek a jövőben minden olyan mezőgazdasági termék feldolgozásával foglalkozhassanak, amelyek a belföldi ellátás javítása és az exportigények kielégítése szempontjából szükségesek.

— A szövetkezetek tevékenységi körének bővítésével kapcsolatban nem feledkezhetünk meg olyan üzemágakról sem, amelyek valójában nem mezőgazdasági

A miniszter ezután a különböző jövedelemelosztási módszereket méltatta, majd így folytatta beszédét.

— A szocialista termelési viszonyok erősödése — a szövetkezetek működésének újbóli szabályozása mellett — a földkérdés törvényes

rendezését is napirendre tűzte. Elkerülhetetlenül következik ez abból a fejlődésből, ami a mező- gazdaság szocialista átszervezése óta végbement és ilyen követelményt támaszt az az igényünk is, hogy a szövetkezetek továbbfej- | lődhessenek.

Új földjogi törvényt kell alkotni

— A szövetkezetek használatában levő földek 58 százaléka a tagok, 22 százaléka az állam, 20 százaléka pedig nem szövetkezeti tagok tulajdonában van. A tulajdonviszonyok ilyen megoszlása önmagában is zavarja a szövetkezetek nagyüzemi földhasználatát Az élet olyan megoldást követel ami a nagyüzemi földhasználat és földtulajdon egységének kibontakozását segíti elő. Ilyen megoldás az, ha lehetővé tesszük a szövetkezeti használatban levő földek szövetkezeti tulajdonba vételét megváltási ár ellenében. Fontos az is, hogy a föld tulajdonosa részére választási lehetőséget biztosítsunk. Maga dönthessen abban, hogy földjével együtt belép-e a

A kongresszus résztvevői hallgatják a beszámolót.

is. Indokoltnak látszik, hogy tör- | jellegűek, de ésszerű, hogy a vény mondja ki: a termelőszövet- , szövetkezetek is foglalkozzanak kezeti alkalmazottak illetményfödje kevesebb legyen, mint a tagok háztáji földje. A háztáji állatállomány nagyságát illetően javasoljuk, hogy ezt továbbra is az 1959. évi 7. sz. törvényerejű rendelet keretei között állapítsák meg.

— A közös és a háztáji gáfcdavelük. Ilyenek a fafeldolgozás, a mészégetés, a kő- és homokbányászás, a fuvarozás és különféle, úgynevezett szolgáltató tevékenységek. Hazánkban régen is voltak, ma is vannak és a jövőben is szép számmal lesznek olyan községek, amelyeknek lakossága kedvezőtlen természeti gazdasági

ságok sokrétű kapcsolatát a tagok adottságok miatt nem tud meg- és a népgazdaság érdekeinek élni a mezőgazdasági termelésből, megfelelően továbbra is szerves Ezekben a szövetkezetekben nemegységként kell kezelnünk. Tér- (csak megengedhető, hanem fel- mészetesen soha sem szabad szem ^ tétlenül szükséges is, az említett elől tévesztenünk a közös gazda- gazdasági tevékenységek valameság elsődlegességét és egyre lyike.

! növekvő szerepét. A szövetkezeti j — a gazdaságirányítás reform- A javaslatok abból indulnak ki,! vezetők viseljék az eddiginél is jának egyik lényeges következ- s ez feltétlenül helyes, hogy a jobban szívükön a háztáji gazda- ménye lesz, hogy növekszik a

i i_ii. • - szövetkezetek gazdasági, pénzjövőben is szükségünk van a a háztáji gazdaságokra. Javasoljuk, hogy az eddigiektől eltérően minden olyan szövetkezeti tag, aki teljesíti a közgyűlés által előírt a munkakötelezettségét, jogoságok sorsát, teremtsék meg a háztáji lehetőségek minél teljesebb kihasználásának feltételeit A háztáji gazdaságoknak a mi viszonyaink között nagy a szerepük. 1965-ben például a mezőgazsult legyen legalább 800, legfel- dasági termelés értékének csakjebb pedig 1600 négyszögöl háztáji földre. Igazságosnak tartjuk, hogy azok a szövetkezeti tagként dolgozó asszonyok, akik becsülettel elvégzik a rájuk háruló feladatokat a közös gazdaságban — ha a férjük máshol dolgozik is —

! nem egynegyedét adták, s ezen belül az állattenyésztés termelési értékének 36 százlékát szolgáltatták. Erről nem mondhatunk le.

— Az utóbbi évek fejlődésével kibővült a szövetkezeti gazdaságok tevékenységi köre. AkadáFotó: Bozsán Endre

szövetkezetbe, és akkor tulajdonában marad a föld, vagy kívül álló marad és akkor a föld — a megváltási ár ellenében — a szövetkezet tulajdonába kerül.

— A szövetkezeti tagokat továbbra is földjáradék illeti meg. A szövetkezeti jellegből fakad,

hogy nem szabad a tagok tulajdonosi jogát a földfelajánlás erőltetésével csökkenteni. Szükségesnek tartjuk hangsúlyozni: semmiféle jogszabály nem rendeli el, hogy a szövetkezeti tagok ajánlják fel földjüket megvételre. Pártunknak és kormányunknak az a határozott álláspontja, hogy a kényszer és a sürgetés káros és éppen ezért megengedhetetlen. Javasoljuk, hogy a kongresszus határozatban kérje az országgyűléstől új szövetkezeti törvény és új földjogi törvény megalkotását.

Az elmúlt évek fejlődése időszerűvé tette és lehetőséget ad arra, hogy intézményesen elősegítsük a demokratizmus további megerősödését a szövetkezetek életében és munkájában. Ezt a célt szolgálja az az egész országban helyesléssel fogadott javaslat, hogy szövetkezteink hozzanak létre társadalmi képviseleti szerveket Azt akarjuk, hogy ezek a társadalmi képviseleti szervek elhárítsák az akadályokat a szövetkezeti gazdálkodás erősítésének és fejlesztésének útjábóL A szövetkezeti képviseleti szervek létrehozása egybefonódik a munkás- osztály és egész társadalmunk érdekeivel, azzal a közös érdekkel, hogy minél előbb teljesen felépüljön hazánkban a szocializmus. Ilyen alapon javasoljuk a kongresszusnak, hogy válassza meg a Termelőszövetkezetek Országos Tanácsát, s ennek megfelelően határozza meg feladatait is.

— A megválasztandó tanács rendszeresen vitassa meg a szövetkezeti mozgalom egészét érintő legfontosabb kérdéseket és foglaljon állást bennük. Adjon ki ajánlásokat és irányelveket a szövetkezetek és területi szövetségeik számára, kezdeményezze a megfelelő jogszabályok megalkotását, szervezzen olyan tapasztalatcseréket, amelyek elősegítik a szövetkezetek eredményesebb gazdálkodását. Segítse a szövetkezetek országos munkaversenyét és ezen belül a szocialista brigádmozgalmat

A Termelőszövetkezetek Országos Tanácsának legfontosabb teendői

ugyanakkora háztáji földet kap- I lyozná az egészséges és ésszerű

ügyi önállósága. Növekszik a termelőszövetkezetek pénzbevétele, fokozódik önálló pénzgazdálkodásuk lehetősége. Ez a körülmény szükségessé teszi a szövetkezetek pénzügyi alap képzési rendszerének megvátoztatását, továbbfejlesztését Ennek megfelelően helyesnek tartjuk, ha a szövetkezetek a jövőben — az eddigitől eltérően — felhalmozási, részesedési, szociális és kulturális, valamint jövedelembiztonsági alapot képeznek.

— A megalakítandó helyi érdekképviseleti szervek — a területi szövetségek — dolgozzanak ki javaslatot a munkaszervezésre, a munkadíjazásra és a termelés koordinálására. Rendszeresen tájékoztassák a szövetkezeteket a termelőeszközök beszerzési és az áruk értékesítési lehetőségeiről. Szervezzenek szakmai tanfolyamokat, szaktanácsadást és tapasztalatcseréket. Megbízás alapján végezzenek pénzügyi, revizori, ellenőrzési és elemzési munkákat a szövetkezetekben. Működjenek ' őzre jogvédelmük megszervezésében, támogassák a szocialista munkaversenyt és a brigádmozgalmat a szövetkezetekben.

— A szövetkezeti mozgalom

demokratizmusának fejlesztése érdekében javasoljuk, hogy a Termelőszövetkezetek Országos Tanácsa és a területi szövetségek között, valamint

e két testület és a szövetkezetek között ne legyen alárendeltségi viszony. Ajánlásaik, javaslataik elfogadásáról a szövetkezetek döntsenek. Ugyancsak a demokratizmus fejlesztése érdekében javasoljuk azt is, hogy a területi szövetségeket a bennük tömörülő szövetkezetek tartsák fenn és hasonlóképpen te- ••emtsük meg a Termelőszövetke- •etek Országos Tanácsának anyagi alapjait is.

— Sem az országos tanács, sem (Folytatás a 3. oldalon.)