Békés Megyei Népújság, 1967. április (22. évfolyam, 77-101. szám)

1967-04-21 / 93. szám

} **«. április 21. 3 Péntek (Folytatás a 2. oldalról) a területi szövetségek nem lesz­nek hatósági jogkört gyakorló hivatalok. Nem gyarapítani, ha­nem éppen ellenkezőleg, csök­kenteni akarjuk azoknak a szer­veknek a számát, amelyek bele­szólnak a szövetkezetek működé­sébe Ennek megfelelően már a megalakulás alkalmával és ké­sőbb is, annak az elvnek kell ér­vényesülnie, hogy a szövetkezetek önként határoznak arról, belép­nek-e a területi szövetségbe vagy nem. — A szövetkezetek társadalmi képviseleti szerveinek kialakulá­sával és a szövetkezetek önállósá­gának fokozódása révén megvál­tozik a szövetkezetek és az úgy­nevezett külső szervek kapcsola­ta. Megszűnnek többek között a Dr. Dimény Imre nagy tapssal fogadott beszéde után szünet kö­vetkezett, majd dr. Nagy Sándor, a Mezőgazdasági és Élelmezés- ügyi Minisztérium főosztályveze­tője, a kongresszus előkészítő bi­zottságának titkára tartott beszá­molót a Termelőszövetkezetek Országos Tanácsa és a termelő- szövetkezetek területi szövetségei működésének irányelveiről. Hangsúlyozta: a termelőszövet­kezetek társadalmi, képviseleti szerveinek létrehozását szüksé­gessé teszik a termelőszövetkeze­tek működésének, gazdálkodásá­nak a gazdaságirányítási rendszer reformjával kialakuló új feltéte­lei, s ezzel kapcsolatban különö­sen a termelőszövetkezet önálló vállalati gazdálkodásának kiala­kítása, erősítése. A felvásárlási árak, valamint az anyagi érde­keltséget meghatározó egyéb fél­tételek ismerete mellett a szövetkezeti gazdaságoknak elengedhetetlenül szükséges tájékozódniuk a belső piac és a külkereskedelem igényei­ről. Ezt a feladatot csak egy átfogó, s az egyes gazdaságokig eljutó információs rendszer oldhatja meg. A szövetkezeti gazdaságok információs rendszere szövetke­zeti alapon, elsősorban a területi szövetségek keretében alakítható ki eredményesen. A szövetségek feladata lesz a hatékony szövet­kezeti érdekvédelem is olyan, még ma is gyakori esetekben, amikor egyes állami vagy szövet­kezeti vállalatok a termelőszövet­kezeteket a jogtalan vállalati nyereség és prémiumnövelés sza­bad vadászterületeinek tekintik. — A termelőszövetkezetek te­rületi szövetségei — folytatta az előadó — a létrehozó tagszövet­kezetek szervei, s munkájukért e szövetkezeteknek tartoznak fele­lősséggel. A termelőszövetkezetek életébe, gazdálkodásába nem avatkozhatnak be és csupán azok­ban a tevékenységi körökben jár­hatnak el, amelyeket a tagszövet­kezetek hatáskörileg rájuk ruház­tak. Főképp a gazdasági kapcsola­tok területén fejtik ki tevékeny­ségüket. A társadalmi képviseleti szer­vek fenntartási költségeit maguk a termelőszövetkezetek fedezik. A tanácsok gazdasági irányítási operatív funkciói, módosul a szö­vetkezetek és a bank viszonya, a szövetkezetek és az állami válla­latok kapcsolatai az egyenjogúság alapján fejlődnek tovább, úgy, ahogyan az új gazdaságirányítás élvei meghatározzák. , — Egész népünk várakozással tekint a szövetkezetek további működése elé, s figyelemmel kí­séri ezt a tanácskozást is. Állás- foglalásainkkal, határozatainkkal tegyük emlékezetessé a termelő- szövetkezetek első országos kong­resszusát, parasztságunk felemel­kedésének, szocialista társadalmi és gazdasági rendszerünk építésé­nek ezt a kiemelkedő jelentőségű eseményét — mondotta befejezé­sül dr. Dimény Imre. (MTI) Termelőszövetkezetek Országos Tanácsának fenntartási költségeit az ország összes teremlőszövetke- zetei, a termelőszövetkezetek te­rületi szövetségének költségeit pedig a létrehozó tagszövetkeze­tek viselik. Ez ugyan bizonyos mértékű anyagi megterhelést je­lent a közös gazdaságoknak, de elengedhetetlen feltétele annak, hogy e szervek ténylegesen a ter­melőszövetkezetek saját szervei legyenek. Az országos tanács ál­lami felügyeletét a Magyar For­radalmi Munkás-Paraszt Kor­mány, a területi szövetségekét, pedig az illetékes megyei taná­csok végrehajtó bizottságai gya­korolják. Azokban az esetekben, amikor az illetékes állami szerv és az országos tanács valamilyen kérdésben nem ért egyet, az or­szágos tanácsnak joga van a vitás kérdéseket döntés végett a kormány elé terjeszteni. Az előadó ezután arról beszélt, hogy a -szövetségektől sok helyütt szinte valamennyi hiba, fogyaté­kosság azonnali megszüntetését várják. Ezt az igényt azonban a képviseleti szervek csak fokoza­tosan, szervezetük, működési kö­rük, személyi állományuk és munkamódszerük kialakítása után tudják kielégíteni. A működési szabályzatok terve­zetében viszont több olyan funk­ció, feladat szerepel, amelyek megoldásához szinte azonnal hoz­záfoghatnak. Ilyen elsősorban az árukapcsolatok létrehozá­sa; érdekvédelem az áruk átadásánál, minősítésénél; tájékoztatás a piaci tapaszta­latokról és a jogvédelem ellá­tása. A továbbiakban a területi szövet­ségek feladatköréről beszélt. Majd rámutatott: ajánlatos azt az elvet követni, hogy a területi szö­vetségek egy-egy megyén belül gazdasági körzetenként alakulja­nak meg. Ugyanígy kívánatos, hogy egy-egy területi szövetség­ben legalább ötven, de legfel­jebb száz szövetkezet vegyen részt. A területi szövetség formá­ját, szervezeti felépítését, műkö­dését illetően a végső szó — a kongresszuson elfogadásra kerülő működési szabályok figyelembe­vétele mellett — a létrehozó ter­melőszövetkezetek küldötteié lesz. hogy a szövetkezeti gazdák jól j tájékozott és igényes vitapartne­rekké fejlődtek, de ugyanígy igaz | az is, hogy a viták nem mindig terelődnek a megfelelő mederbe. Esetenként céljukat tévesztik, ki­terjednek olyan területekre is, ahol már nem használnak, inkább aka­dályozzák a közösség erőfeszíté­seit, vagy — még rosszabb eset­ben — magát a közös erő-feszítés kialakulását. Az új szövetkezeti törvénynek éppen ezért az eddigi­nél részletesebben kell foglalkoz- i nia a szövetkezeti demokrácia gyakorlásának kérdéseivel, s min­denekelőtt meg kellene határoz­nia a demokrácia gyakorlásának legcélravezetőbb módszereit. E te­kintetben ugyanis még mindig adódik félreértés. Pontosabban körül kell határolni a -közgyűlés, a vezetőség, és a szakemberek ha­táskörét. A közgyűlés — az eddigihez ha­sonlóan — maradjon a szövetke­zet belső életének legmagasabb fóruma. A demokrácia gyakorlása azonban nem merülhet ki a közgyűlések időnkénti össze­hívásában. A tapasztalat ugyanis amellett szól, hogy a szerény, nyilvános szerepléstől idegenkedő tagok ilyen alkalommal hallgatásba bur­kolóznak, noha — ha kisebb kol­lektívájukban, a brigádban, a táb­la szélén keressük fel őket, ta­pasztalhatjuk, — határozott vé­leményük és az egész közösség számára hasznos elgondolásaik vannak. A kisebb kollektívák előtt — a brigádmegbeszéléseken — el­hangzott őszinte, szókimondó vé­leményeket, javaslatokat, bírála­tokat egyetlen szövetkezeti vezető sem nélkülözheti. A szövetkezeti demokrácia gyakorlásának éppen ezért itt — a brigádoknál, a tá-p- la szélén — kell kezdődnie. A ja­vaslatoknak innen kell a vezető­ség felé á-ramlaniuk, hogy aztán — a vezetőség vagy a közgyűlés állásfoglalása alapján — az egész közösség érdekeit szolgáló határo­zat születhessen belőle. Ha fontos — márpedig nagyon fontos — az, hogy még szélesebb körben bontakoztassuk ki eddigi sikereink egyik legfontosabb ösz- szetevőjét, a szövetkezeti demok­ráciát, akkor legalább ugyanilyen fontos az is, hogy megakadályoz­zuk: a széthúzás, a fegyelembon­tás és más közösségi szempontból káros megnyilvánulások a demok­rácia köntösébe öltözhessenek. A demokratikus hozott hatá­rozatok végrehajtásában már nincs és nem is lehet helye a vitának. A szövetkezet min­den fontos kérdésében a tag­ságot illesse meg a döntés. Az e döntések szellemében vég­zett munka irányítása azonban már a vezetőség és a szakemberek feladata. A háztáji föld juttatásának új rendjével kapcsolatos javaslato­kat — mutatott rá a továbbiakban Nagy Mihály — mindenütt he­lyesléssel fogadták. Az ezzel kap­csolatos határozat végrehajtását megkönnyítené, ha a 800 négy­szögölnyi alap-háztáji juttatásá­Tájéhostató a működési irányelvről Nagy Mihálynak a békéscsabai Május 1 Tsz elnökének felszólalása A beszámolók után megkezdőd­tek a küldöttek felszólalásai. El­sőnek Bartha András, a füzesabo­nyi Petőfi Termelőszövetkezet el­nöke lépett a szónoki emelvényre. Hangsúlyozta: a szövetkezeti gaz­dák családjukkal együtt mindin­kább sajátjuknak érzik a szövet­kezetei. A következő felszólaló, Nagy Mihály, a békéscsabai. Május 1 Termelőszövetkezet elnöke töb­bek között a szövetkezeti demok­rácia gyakorlásának kérdéseivel foglalkozott. Hangoztatta: Igaz, nak feltételeit — az ehhez szük­séges munkanapok számát — a nők számára 120 tízórás munka­napban, a férfiak számára pedig 150 tízórás munkanapban, tehát lényegében az SZTK feltételeivel azonosan állapítanák meg. A szövetkezetek mind szélesebb körben kibontakozó feldolgozó te­vékenységével foglalkozva a fel­szólaló állást foglalt ennek hasz­nossága mellett. Bizonyos problé­mák azonban máris jelentkeznek. A szövetkezetek, tagjaik telje­sebb foglalkoztatása érdekében, szívesen vállalkoznak arra, hogy bizonyos termékeik ipari feldol­gozásának első fázisait maguk vé­gezzék el. Némely esetben azon­ban a tagság ezzel csak látszólag jut magasabb jövedelemhez. Az üzemek ugyanis, amelyektől a szövetkezet bizonyos munkafázi­sok elvégzését átvállalja, csak a munkabért adják át a szövetke­zeteknek, a munkabérrel együtt­járó egyéb hányadokat — például az SZTK, nyereségi hányadot stb. pedig visszatartják. A szövetkeze­teknek ilyen körülmények között más forrásokból — az egész kö­zösség rovására — kell előterem­teniük a munkabérrel együttjáró, de az üzemek által visszatartott egyéb hányadokat. A mezőgazdasági beruházások tervezése — hangoztatta a továb­biakban — jelenlegi formájában már nem elősegíti, hanem akadá­lyozza a beruházások gyors meg­valósítását. A megalakuló orszá­gos tanácstól és a területi szö­vetségektől e téren is segítséget várunk. Hasonlóképpen úgy ítél­jük, hogy a megalakuló új szövetkezeti szervek közreműködésével le­hetőség nyílik a közös gazda­ságok tevékenységének mind­eddig megoldatlan ellenőrzé­sére is. Belső erőből még a legjobb ter­melőszövetkezetek sem tudják megnyugtatóan rendezni ezt a kérdést, s nem jelent megoldást az a rendelkezés sem, mely sze­rint az ellenőrző bizottságok szakértőket vehetnek igénybe. Er­re a feladatra ugyanis nagyon ne­héz szakembereket találni. Helyes volna, ha a megalakuló területi szövetségek töltenék be ezt a munkakört és legalább két-három évenként szakszerű dokumentá­ciós ellenőrzést tartanának a szö­vetkezetekben az ellenőrző bi­zottságok tagjainak közreműködé­sével. Feltétlenül szükséges e probléma megoldása, mind a kö­zös vagyon védelme, mind a he­lyes ügyviteli rend s a szigorú bi­zonylati fegyelem kialakítása szempontjából. A rendszeres, ala­pos és szakszerű ellenőrzés sok olyan indokolatlan vádaskodás­nak venné elejét, amely — első­sorban a szervezeti okokból gyen­gén gazdálkodó közös gazdaságok­ban — csak tovább rontja az egyébként is erősítésre szoruló kö­zösségi szellemet. * * * Az ebédszünet után Győré Sán­dornak, az abonyi Kossuth Tsz el­nökének elnökletével folytatódott az ülés. Üdvözölte Gáspár Sán­dort, az MSZMP Politikai Bizott­ságának tagját, a SZOT főtitkárát, aki ugyancsak részt vett a dél­utáni tanácskozáson. A délutáni ülés első felszólalója Szűcs Béla, a kiskunlacházi Pe­tőfi Tsz elnöke volt, utána Kádár László, a tokodi Aranykalász Ter­melőszövetkezet elnöke beszélt. Délután mondta el beszédét Fehér Lajos, az MSZMP Politikai Bizottságának tagja, a Miniszter- tanács elnökhelyettese. Beszédét holnapi számunkban közöljük. A kongresszus elsőnapi vitájá­ban az utolsó hozzászóló Nagyvá­radi Mihály, a zalaszentmihályi Harc a Szocializmusért Termelő- szövetkezet elnöke volt, aki el­mondotta, hogy a tsz-tagság köré­ben nagy bizalmat keltenek az új gazdasági mechanizmusban rejlő lehetőségek. Felszólalása után az elnöklő Győré Sándor a csütörtöki ülést bezárta, s bejelentette, hogy a kongresszus pénteken 9 órakor folytatja munkáját. (MTI) A Minisztertanács ülése A kormány Tájékoztatási Hiva­tala közli: A Minisztertanács csütörtökön ülést tartott. Tudomásul vette Apró Antalnak, a kormány elnök- helyettesének a magyar—'bolgár gazdasági együttműködési bizott­ság tárgyalásairól, majd a kül­ügyminiszternek a svéd külügy­miniszterrel folytatott megbeszé­lésedről szóló beszámolóját. A Szakszervezetek Országos Tanácsa elnökségének javaslatá­val egyetértve, a kormány oda­ítélte a Minisztertanács és a SZOT vörös vándorzászlóit a munkaversenyben legjobb ered­ményeket elért üzemeknek és vál­lalatoknak. Az OKISZ elnökének előterjesztése alapján a kormány határozatot hozott „A Miniszter- tanács vándorzászlajával kitün­tetett kisipari szövetkezet” cím és vándorzászló adományozására. A SZÖVOSZ elnöke jelentést tett azokról az előkészületekről, amelyekkel a burgonya, zöldség és gyümölcs ez évi felvásárlási és értékesítési terveinek eredményes megvalósítását kívánják biztosí­tani. A Minisztertanács a jelen­tést megtárgyalta és tudomásul vette. A belkereskedelmi miniszter előterjesztette a Belkereskedelmi Minisztérium hatáskörére, felada­taira és új szervezetére vonatkozó javaslatát. A Minisztertanács az előterjesztést megvitatta és elfo­gadta. A kormány — a belkereskedél- md miniszter előterjesztése alap­ján — a fogyasztók érdekeinek fokozottabb védelme érdekében meghatározta az Állami Kereske­delmi Felügyelőség feladatát és jogkörét. A kormány ezután egyéb ügye­ket tárgyalt. * * * A Minisztertanács és a SZOT elnöksége az alábbi üzemeknek és vállalatoknak adományozott vörös vándorzászlót a megyénkhez tar­tozó üzemek és vállalatok közül: Nehézipari Minisztérium: OKGT Alföldi Kőolajfúrási Üzem. Mezőgazdasági és Élelmezés- ügyi Minisztérium: Orosházi Me­zőgazdasági Gépjavító Állomás. Belkereskedelmi Minisztérium: Békés megyei Iparcikk Kiskeres­kedelmi Vállalat. Brezsnyev Jenában Jena Leonyid Brezsnyev, az SZKP Központi Bizottságának főtitkára, a Német Szocialista Egységpárt VII. kongresszusán részt vevő szovjet küldöttség vezetője csü­törtökön Berlinből Jenába érke­zett. Vidéki útjára elkísérte Günther Mittag, az NSZEP Poli­tikai Bizottságának tagja és több más hivatalos személyiség. Erfurtban, ahol Brezsnyev és kíséretének repülőgépe leszállt, valamint a városból a Jenáig ve­zető úton tíz- és tízezrek sorakoz­tak fel és üdvözölték a vendége­ket. Délután Brezsnyev és kísére­te megtekintette a Kari Zeiss- Jena műveket. A gyár kollektívá­ja nagy szívélyességgel fogadta az SZKP Központi Bizottságának fő­titkárát, aki az utána rendezett nagygyűlésen beszédet mondott.

Next

/
Thumbnails
Contents