Békés Megyei Népújság, 1967. április (22. évfolyam, 77-101. szám)
1967-04-21 / 93. szám
} **«. április 21. 3 Péntek (Folytatás a 2. oldalról) a területi szövetségek nem lesznek hatósági jogkört gyakorló hivatalok. Nem gyarapítani, hanem éppen ellenkezőleg, csökkenteni akarjuk azoknak a szerveknek a számát, amelyek beleszólnak a szövetkezetek működésébe Ennek megfelelően már a megalakulás alkalmával és később is, annak az elvnek kell érvényesülnie, hogy a szövetkezetek önként határoznak arról, belépnek-e a területi szövetségbe vagy nem. — A szövetkezetek társadalmi képviseleti szerveinek kialakulásával és a szövetkezetek önállóságának fokozódása révén megváltozik a szövetkezetek és az úgynevezett külső szervek kapcsolata. Megszűnnek többek között a Dr. Dimény Imre nagy tapssal fogadott beszéde után szünet következett, majd dr. Nagy Sándor, a Mezőgazdasági és Élelmezés- ügyi Minisztérium főosztályvezetője, a kongresszus előkészítő bizottságának titkára tartott beszámolót a Termelőszövetkezetek Országos Tanácsa és a termelő- szövetkezetek területi szövetségei működésének irányelveiről. Hangsúlyozta: a termelőszövetkezetek társadalmi, képviseleti szerveinek létrehozását szükségessé teszik a termelőszövetkezetek működésének, gazdálkodásának a gazdaságirányítási rendszer reformjával kialakuló új feltételei, s ezzel kapcsolatban különösen a termelőszövetkezet önálló vállalati gazdálkodásának kialakítása, erősítése. A felvásárlási árak, valamint az anyagi érdekeltséget meghatározó egyéb féltételek ismerete mellett a szövetkezeti gazdaságoknak elengedhetetlenül szükséges tájékozódniuk a belső piac és a külkereskedelem igényeiről. Ezt a feladatot csak egy átfogó, s az egyes gazdaságokig eljutó információs rendszer oldhatja meg. A szövetkezeti gazdaságok információs rendszere szövetkezeti alapon, elsősorban a területi szövetségek keretében alakítható ki eredményesen. A szövetségek feladata lesz a hatékony szövetkezeti érdekvédelem is olyan, még ma is gyakori esetekben, amikor egyes állami vagy szövetkezeti vállalatok a termelőszövetkezeteket a jogtalan vállalati nyereség és prémiumnövelés szabad vadászterületeinek tekintik. — A termelőszövetkezetek területi szövetségei — folytatta az előadó — a létrehozó tagszövetkezetek szervei, s munkájukért e szövetkezeteknek tartoznak felelősséggel. A termelőszövetkezetek életébe, gazdálkodásába nem avatkozhatnak be és csupán azokban a tevékenységi körökben járhatnak el, amelyeket a tagszövetkezetek hatáskörileg rájuk ruháztak. Főképp a gazdasági kapcsolatok területén fejtik ki tevékenységüket. A társadalmi képviseleti szervek fenntartási költségeit maguk a termelőszövetkezetek fedezik. A tanácsok gazdasági irányítási operatív funkciói, módosul a szövetkezetek és a bank viszonya, a szövetkezetek és az állami vállalatok kapcsolatai az egyenjogúság alapján fejlődnek tovább, úgy, ahogyan az új gazdaságirányítás élvei meghatározzák. , — Egész népünk várakozással tekint a szövetkezetek további működése elé, s figyelemmel kíséri ezt a tanácskozást is. Állás- foglalásainkkal, határozatainkkal tegyük emlékezetessé a termelő- szövetkezetek első országos kongresszusát, parasztságunk felemelkedésének, szocialista társadalmi és gazdasági rendszerünk építésének ezt a kiemelkedő jelentőségű eseményét — mondotta befejezésül dr. Dimény Imre. (MTI) Termelőszövetkezetek Országos Tanácsának fenntartási költségeit az ország összes teremlőszövetke- zetei, a termelőszövetkezetek területi szövetségének költségeit pedig a létrehozó tagszövetkezetek viselik. Ez ugyan bizonyos mértékű anyagi megterhelést jelent a közös gazdaságoknak, de elengedhetetlen feltétele annak, hogy e szervek ténylegesen a termelőszövetkezetek saját szervei legyenek. Az országos tanács állami felügyeletét a Magyar Forradalmi Munkás-Paraszt Kormány, a területi szövetségekét, pedig az illetékes megyei tanácsok végrehajtó bizottságai gyakorolják. Azokban az esetekben, amikor az illetékes állami szerv és az országos tanács valamilyen kérdésben nem ért egyet, az országos tanácsnak joga van a vitás kérdéseket döntés végett a kormány elé terjeszteni. Az előadó ezután arról beszélt, hogy a -szövetségektől sok helyütt szinte valamennyi hiba, fogyatékosság azonnali megszüntetését várják. Ezt az igényt azonban a képviseleti szervek csak fokozatosan, szervezetük, működési körük, személyi állományuk és munkamódszerük kialakítása után tudják kielégíteni. A működési szabályzatok tervezetében viszont több olyan funkció, feladat szerepel, amelyek megoldásához szinte azonnal hozzáfoghatnak. Ilyen elsősorban az árukapcsolatok létrehozása; érdekvédelem az áruk átadásánál, minősítésénél; tájékoztatás a piaci tapasztalatokról és a jogvédelem ellátása. A továbbiakban a területi szövetségek feladatköréről beszélt. Majd rámutatott: ajánlatos azt az elvet követni, hogy a területi szövetségek egy-egy megyén belül gazdasági körzetenként alakuljanak meg. Ugyanígy kívánatos, hogy egy-egy területi szövetségben legalább ötven, de legfeljebb száz szövetkezet vegyen részt. A területi szövetség formáját, szervezeti felépítését, működését illetően a végső szó — a kongresszuson elfogadásra kerülő működési szabályok figyelembevétele mellett — a létrehozó termelőszövetkezetek küldötteié lesz. hogy a szövetkezeti gazdák jól j tájékozott és igényes vitapartnerekké fejlődtek, de ugyanígy igaz | az is, hogy a viták nem mindig terelődnek a megfelelő mederbe. Esetenként céljukat tévesztik, kiterjednek olyan területekre is, ahol már nem használnak, inkább akadályozzák a közösség erőfeszítéseit, vagy — még rosszabb esetben — magát a közös erő-feszítés kialakulását. Az új szövetkezeti törvénynek éppen ezért az eddiginél részletesebben kell foglalkoz- i nia a szövetkezeti demokrácia gyakorlásának kérdéseivel, s mindenekelőtt meg kellene határoznia a demokrácia gyakorlásának legcélravezetőbb módszereit. E tekintetben ugyanis még mindig adódik félreértés. Pontosabban körül kell határolni a -közgyűlés, a vezetőség, és a szakemberek hatáskörét. A közgyűlés — az eddigihez hasonlóan — maradjon a szövetkezet belső életének legmagasabb fóruma. A demokrácia gyakorlása azonban nem merülhet ki a közgyűlések időnkénti összehívásában. A tapasztalat ugyanis amellett szól, hogy a szerény, nyilvános szerepléstől idegenkedő tagok ilyen alkalommal hallgatásba burkolóznak, noha — ha kisebb kollektívájukban, a brigádban, a tábla szélén keressük fel őket, tapasztalhatjuk, — határozott véleményük és az egész közösség számára hasznos elgondolásaik vannak. A kisebb kollektívák előtt — a brigádmegbeszéléseken — elhangzott őszinte, szókimondó véleményeket, javaslatokat, bírálatokat egyetlen szövetkezeti vezető sem nélkülözheti. A szövetkezeti demokrácia gyakorlásának éppen ezért itt — a brigádoknál, a tá-p- la szélén — kell kezdődnie. A javaslatoknak innen kell a vezetőség felé á-ramlaniuk, hogy aztán — a vezetőség vagy a közgyűlés állásfoglalása alapján — az egész közösség érdekeit szolgáló határozat születhessen belőle. Ha fontos — márpedig nagyon fontos — az, hogy még szélesebb körben bontakoztassuk ki eddigi sikereink egyik legfontosabb ösz- szetevőjét, a szövetkezeti demokráciát, akkor legalább ugyanilyen fontos az is, hogy megakadályozzuk: a széthúzás, a fegyelembontás és más közösségi szempontból káros megnyilvánulások a demokrácia köntösébe öltözhessenek. A demokratikus hozott határozatok végrehajtásában már nincs és nem is lehet helye a vitának. A szövetkezet minden fontos kérdésében a tagságot illesse meg a döntés. Az e döntések szellemében végzett munka irányítása azonban már a vezetőség és a szakemberek feladata. A háztáji föld juttatásának új rendjével kapcsolatos javaslatokat — mutatott rá a továbbiakban Nagy Mihály — mindenütt helyesléssel fogadták. Az ezzel kapcsolatos határozat végrehajtását megkönnyítené, ha a 800 négyszögölnyi alap-háztáji juttatásáTájéhostató a működési irányelvről Nagy Mihálynak a békéscsabai Május 1 Tsz elnökének felszólalása A beszámolók után megkezdődtek a küldöttek felszólalásai. Elsőnek Bartha András, a füzesabonyi Petőfi Termelőszövetkezet elnöke lépett a szónoki emelvényre. Hangsúlyozta: a szövetkezeti gazdák családjukkal együtt mindinkább sajátjuknak érzik a szövetkezetei. A következő felszólaló, Nagy Mihály, a békéscsabai. Május 1 Termelőszövetkezet elnöke többek között a szövetkezeti demokrácia gyakorlásának kérdéseivel foglalkozott. Hangoztatta: Igaz, nak feltételeit — az ehhez szükséges munkanapok számát — a nők számára 120 tízórás munkanapban, a férfiak számára pedig 150 tízórás munkanapban, tehát lényegében az SZTK feltételeivel azonosan állapítanák meg. A szövetkezetek mind szélesebb körben kibontakozó feldolgozó tevékenységével foglalkozva a felszólaló állást foglalt ennek hasznossága mellett. Bizonyos problémák azonban máris jelentkeznek. A szövetkezetek, tagjaik teljesebb foglalkoztatása érdekében, szívesen vállalkoznak arra, hogy bizonyos termékeik ipari feldolgozásának első fázisait maguk végezzék el. Némely esetben azonban a tagság ezzel csak látszólag jut magasabb jövedelemhez. Az üzemek ugyanis, amelyektől a szövetkezet bizonyos munkafázisok elvégzését átvállalja, csak a munkabért adják át a szövetkezeteknek, a munkabérrel együttjáró egyéb hányadokat — például az SZTK, nyereségi hányadot stb. pedig visszatartják. A szövetkezeteknek ilyen körülmények között más forrásokból — az egész közösség rovására — kell előteremteniük a munkabérrel együttjáró, de az üzemek által visszatartott egyéb hányadokat. A mezőgazdasági beruházások tervezése — hangoztatta a továbbiakban — jelenlegi formájában már nem elősegíti, hanem akadályozza a beruházások gyors megvalósítását. A megalakuló országos tanácstól és a területi szövetségektől e téren is segítséget várunk. Hasonlóképpen úgy ítéljük, hogy a megalakuló új szövetkezeti szervek közreműködésével lehetőség nyílik a közös gazdaságok tevékenységének mindeddig megoldatlan ellenőrzésére is. Belső erőből még a legjobb termelőszövetkezetek sem tudják megnyugtatóan rendezni ezt a kérdést, s nem jelent megoldást az a rendelkezés sem, mely szerint az ellenőrző bizottságok szakértőket vehetnek igénybe. Erre a feladatra ugyanis nagyon nehéz szakembereket találni. Helyes volna, ha a megalakuló területi szövetségek töltenék be ezt a munkakört és legalább két-három évenként szakszerű dokumentációs ellenőrzést tartanának a szövetkezetekben az ellenőrző bizottságok tagjainak közreműködésével. Feltétlenül szükséges e probléma megoldása, mind a közös vagyon védelme, mind a helyes ügyviteli rend s a szigorú bizonylati fegyelem kialakítása szempontjából. A rendszeres, alapos és szakszerű ellenőrzés sok olyan indokolatlan vádaskodásnak venné elejét, amely — elsősorban a szervezeti okokból gyengén gazdálkodó közös gazdaságokban — csak tovább rontja az egyébként is erősítésre szoruló közösségi szellemet. * * * Az ebédszünet után Győré Sándornak, az abonyi Kossuth Tsz elnökének elnökletével folytatódott az ülés. Üdvözölte Gáspár Sándort, az MSZMP Politikai Bizottságának tagját, a SZOT főtitkárát, aki ugyancsak részt vett a délutáni tanácskozáson. A délutáni ülés első felszólalója Szűcs Béla, a kiskunlacházi Petőfi Tsz elnöke volt, utána Kádár László, a tokodi Aranykalász Termelőszövetkezet elnöke beszélt. Délután mondta el beszédét Fehér Lajos, az MSZMP Politikai Bizottságának tagja, a Miniszter- tanács elnökhelyettese. Beszédét holnapi számunkban közöljük. A kongresszus elsőnapi vitájában az utolsó hozzászóló Nagyváradi Mihály, a zalaszentmihályi Harc a Szocializmusért Termelő- szövetkezet elnöke volt, aki elmondotta, hogy a tsz-tagság körében nagy bizalmat keltenek az új gazdasági mechanizmusban rejlő lehetőségek. Felszólalása után az elnöklő Győré Sándor a csütörtöki ülést bezárta, s bejelentette, hogy a kongresszus pénteken 9 órakor folytatja munkáját. (MTI) A Minisztertanács ülése A kormány Tájékoztatási Hivatala közli: A Minisztertanács csütörtökön ülést tartott. Tudomásul vette Apró Antalnak, a kormány elnök- helyettesének a magyar—'bolgár gazdasági együttműködési bizottság tárgyalásairól, majd a külügyminiszternek a svéd külügyminiszterrel folytatott megbeszélésedről szóló beszámolóját. A Szakszervezetek Országos Tanácsa elnökségének javaslatával egyetértve, a kormány odaítélte a Minisztertanács és a SZOT vörös vándorzászlóit a munkaversenyben legjobb eredményeket elért üzemeknek és vállalatoknak. Az OKISZ elnökének előterjesztése alapján a kormány határozatot hozott „A Miniszter- tanács vándorzászlajával kitüntetett kisipari szövetkezet” cím és vándorzászló adományozására. A SZÖVOSZ elnöke jelentést tett azokról az előkészületekről, amelyekkel a burgonya, zöldség és gyümölcs ez évi felvásárlási és értékesítési terveinek eredményes megvalósítását kívánják biztosítani. A Minisztertanács a jelentést megtárgyalta és tudomásul vette. A belkereskedelmi miniszter előterjesztette a Belkereskedelmi Minisztérium hatáskörére, feladataira és új szervezetére vonatkozó javaslatát. A Minisztertanács az előterjesztést megvitatta és elfogadta. A kormány — a belkereskedél- md miniszter előterjesztése alapján — a fogyasztók érdekeinek fokozottabb védelme érdekében meghatározta az Állami Kereskedelmi Felügyelőség feladatát és jogkörét. A kormány ezután egyéb ügyeket tárgyalt. * * * A Minisztertanács és a SZOT elnöksége az alábbi üzemeknek és vállalatoknak adományozott vörös vándorzászlót a megyénkhez tartozó üzemek és vállalatok közül: Nehézipari Minisztérium: OKGT Alföldi Kőolajfúrási Üzem. Mezőgazdasági és Élelmezés- ügyi Minisztérium: Orosházi Mezőgazdasági Gépjavító Állomás. Belkereskedelmi Minisztérium: Békés megyei Iparcikk Kiskereskedelmi Vállalat. Brezsnyev Jenában Jena Leonyid Brezsnyev, az SZKP Központi Bizottságának főtitkára, a Német Szocialista Egységpárt VII. kongresszusán részt vevő szovjet küldöttség vezetője csütörtökön Berlinből Jenába érkezett. Vidéki útjára elkísérte Günther Mittag, az NSZEP Politikai Bizottságának tagja és több más hivatalos személyiség. Erfurtban, ahol Brezsnyev és kíséretének repülőgépe leszállt, valamint a városból a Jenáig vezető úton tíz- és tízezrek sorakoztak fel és üdvözölték a vendégeket. Délután Brezsnyev és kísérete megtekintette a Kari Zeiss- Jena műveket. A gyár kollektívája nagy szívélyességgel fogadta az SZKP Központi Bizottságának főtitkárát, aki az utána rendezett nagygyűlésen beszédet mondott.
