Békés Megyei Népújság, 1967. április (22. évfolyam, 77-101. szám)

1967-04-20 / 92. szám

1967. április 2(1. Csütörtök FALUSI TAVASZ. Fotó: Demény Április 25-re 1500 holdon befejezik a kukorica vetését a mezőkovácsházi Új Alkotmány Tsz-ben A tavaszi munkákra kedvező | A kukoricatermesztés techno­időjárást jól használták ki Me- i lógiájában ez a szövetkezet is- zőkovácsházán. Az Üj Alkot- i mét egy nagy lépést tett előbb- mány Termelőszövetkezetben | re. Ebben az esztendőben már 120 holdon megsarabolták a ; 490 holdon gyomirtó vegyszer mákot és április 17-én már hoz­zákezdtek az egyeléséljez. A cu­korrépa sarabolását is befejez­ték 210 holdon. Pénteken, szombaton, ha a mák egyelésé- vel elkészülnek, a növényter­mesztő brigádok erre a munká­ra kapnak megbízást.' A traktorosbrigád néhány növénytermesztővel ezer hol­don befejezte az őszi búza fej­trágyázását. Spiák Sándor üzemgazdász ezt a teljesítményt „sajnos” szóval jellemezte, ugyanis a többi kenyérgabona fejtrágyázásához a tsz nem ka­pott nitrogénműtrágyát. Az őszi kalászosok tavaszi ápolásában szintén jelentősen előrehaladtak. 1400 holdon be­fejezték a vegyszeres gyomir­tást. Ugyanezen a területen — egy menetben — karbamid le­véltrágyázást is alkalmaztak. használatával termesztik a ku­koricát. Jelenleg 500 holdon már földben a kukorica. A hát­ralevő ezer holdon április 25-re fejezik be a vetést. Nevezzük meg rendbontókat . Ügy is mondhatnánk, nagyon sok szó esett az utóbbi hetekben, hónapokban a három „M”-ről. Munkaverseny, Munkavédelem, Munkafegyelem. A szakszervezeti választáso­kon, a szövetkezetek zárszámadó közgyűlésein, s most az ifjúság számot vető tanácskozásain, a KISZ üzemi küldöttértekezlete­ken sokat emlegették ezeket a kérdéseket. Az összefüggés vilá­gos és egyértelmű. A tavalyi kongresszusi munkaverseny im­ponáló eredményekre ösztönzött, az idén az októberi forradalom tiszteletére tett ’ubileumi vál­lalások adnak különös perspek­tívát, élénk lendületes a legjobb munkacsapatok vetélkedésének. Az eredmények mellett az üze­mek, gazdaságok dolgozóinak felelős tanácskozásai bátran ve­tik fel azokat a hiányosságokat, melyeket a munkásemberek ki­fogásolnak, melyek kisebb-na- gyobb gondot okoznak a min­dennapok tevékenységében. így került/ szóba sok helyen a mun­kavédelem dolga. Vannak még üzemek, ahol a dolgozó ember jobb-rosszabb, de a kívántnál, az ideálisnál mindenesetre gyeif- gébb feltételek között végzi napi tennivalóit. Néha a fejlődés Egymillió to ötszáz tag — Harmincezres törzsállomány — Az idén is helytállnak a méhészek —Százhat törzsnyúl a tenyésztőknek — Mi van a galambászokkal? — A házikerttársulások eredményeiről — Tavaszi beszámoló a Csorvás és Vidéke Fö1dmüvesszövetkezétből Csorváson komoly hagyományai vannak a kisállattenyésztésnek, a földművesszövetkezet kereté­ben működő tíz szakcsoport és egyszerű társulás minden évben jelentős mennyiségű árut termelt. Pelesz János, az áruforgalmi osz­tály vezetője alapos ismerője e kollektíváknak, vele beszélgettünk pompázatos ünnepségen, amint fent, a budai Vár csillárok fé­nyében ragyogó nagytermében esküt tesz a koronára. Körülöt­te a testőrség tagjai, pa&zomá- nyos mentékben, piros szattyán­bőr csizmákban, s a terem tömve van zöld inges, fekete egyen­ruhás nyilasokkal. Érdeklődött: — A fegyveres előkészületek állásáról mostanában nem kap­tam jelentést... — Legyen nyugodt, Szálasi úr — mondta metsző gúnnyal Höttl —, az ilyesmiben van gyakorla­tunk. Ezt az SS vette a kezébe, s az SS nem hibázik! Veesenmayer összeszorított aj­kakkal hallgatta a sértő célzást. Az órájára pillantott: nemsoká­ra indulnia jkelt a repülőtérre, hogy még este a főhadiszállásra érkezzék. — Garanciát kérek arra, hogy a pártszolgálat a megígért fegy­vereket időben meg is kapja — erőszakoskodott tovább Szálasi. — Legyen nyugodt, időben ott lesznek! Höttl hangjából továbbra is ugyanaz a gúny csendült ki. Még hozzátette: — Ha jól értékelem a helyze­tet, ezeket a fegyvereket önma­guk amúgy sem tudják felhasz­nálni. Csak a mi fegyveres se­gítségünkkel számíthatunk si­kerre. így hát mindent bízzon fánk.» Veesenmayer felállt. Kezet nyújtott Szálasinak. A pártvezető azt hitte, elfe­ledkeztek arról, hogy őt fegyve­res védelem alá kell venni. — A Führer kívánságának technikai kivitelezése... — da­dogta. A birodalmi megbízott az SS Sturmbannführer felé intett a fejével. — Én felajánlhattam volna önnek egy szobát a' német kö­vetségen — mondta. — De a főhadiszálláson másképp dön­töttek. Höttl . Sturmbannführer majd intézkedik... Búcsúzóul kezet fogott Szála- sival, akit Höttl karon ragadott. — Jöjjön — mondta néki. — Majd én magam elkísérem. Höttl kocsija nem messze a német követségtől, az Űri utcá­val párhuzamos Verbőczy utcá­ban, a Hatvany-palota előtt állt meg. — Itt biztosítottunk egy szo­bát önnek — mondta Höttl. — Nem nagy, de remélem, megfe­lel. Űgyis csak rövid időfői van szó. Amikor Szálasi az ajtóban ál­ló két fegyveres őr között be­lépett a Hatvany-palotába, Pfef- fer-Wildenbruch SS-tábornok magyarországi rezidenciájába, az őrség csak Höttl Sturmbannfüh- rernek tisztelgeit, Szálasinak nem. (Folytatjuk) a napokban a tavaszi indulás­ról. — A kisállattenyésztést nem le­het kifejezetten szezon jellegűnek mondani — tekintett bele terje­delmes kimutatásaiba, amelyek segítségével adott később részle­tes tájékoztatást a tíz kollektí­va munkájáról. — A baromfite­nyésztőknél például még jófor­mán be sem fejeződik az egyik fajtával való foglalkozás, máris kezdjük a másikat. Nézzük csak, miről is tudnék beszámolni velük kapcsolatban? Községünkben és Gerendáson két szakcsoportban Ötszázan foglalkoznak tenyésztés­sel. Harmincezerre becsülhető a törzsállomány s az idén már örvendetesen áttérnek a tagok a nagy testű baromfiak tenyészté­sére. Tizennégyezer hízott libát terveztünk, ebből már majdnem ötezerre meg is kötötték a szer­ződést. Bízunk abban, hogy a ter­vet teljesíteni tudjuk. Ezerötszáz napospulykát, ezerkétszáz napos­libát és ezerháromszáz napos­kacsát adunk a tenyésztőknek. Ezeket itt keltetjük az fmsz öt darab tízezres gépén. — Ez azt jelentené, hogy hát­térbe szorul a csibenevelés? — Szó sincs erről. Kilencvenöt- ezer-ötszáz naposcsibét ad kelte­tőállomásunk a szakcsoport tag­jainak s azok egymillió tojást ér­tékesítenek nálunk az idén. A HIDASHÁTI ÁLLAMI GAZDASÁG gy a k orlott juhászokat keres felvételre törzs- állományához. Lakást biztosítunk. Jelentke­zés személyesen. Cím: MEZÖBERÉNY, Blanka-major. 132295 — Néhány szót a többiekről. — Kezdjük talán a méhészek­kel, akik már készülődnek, öt­vennyolcán hatszázötvenegy csa­láddal gyűjtik majd a mézet. Re­méljük, hogy teljesítik majd a hatvan mázsa mézre kötött szer­ződési kötelezettségüket. A nyúlászoknál nagy fejlődés mutatkozik. Százhat kiváló fajtá­jú törzsnyulat bocsátottunk a rendelkezésükre ingyen. Eredmé­nyes tárgyalásokat folytattunk a tanáccsal, sikerül az idén lucer­nát is adni az abraktakarmány mellett a tenyésztőknek munká­juk segítésére. Háromezerötszáz exportcikket jelentő húsnyúlra számítunk az év végéig. Galambtársulásunk még nincs, ennek ellenére a múlt évben öt­száznegyvenet vásároltunk, s az idén már eddig ezerötszázra kö­töttünk szerződést. A kollek­tívát a községben működő ga­lambsport egyesület tagjainak segítségével most szervezzük és ötezer forint értékű tenyészpárok- kal segítjük a szervezett tenyész­tést. — Hallottunk arról, hogy a községben egyre jobban hasz­nosítják a házikerteket?. — Igen, a kerttulajdonosok egyre szebb eredményeket érnek el. A múlt év őszén kétnapos ki­állításon százegy tag mutatta be termékeit, több mint kétezren voltak erre kíváncsiak. A testvér­szövetkezetek küldöttei is jó ta­pasztalatokat szereztek ezen a ki­állításon. Munkájukra — ami például a kiöregedett fák pótlá­sát illeti — Jellemző, hogy az ősszel ezerháromszáznegyvenhá­rom, tavasszal pedig több mint | ezer különböző csemetét ültettek el a kertjeikben. Összesen hu­szonnégy permetezőgép áll ren­delkezésükre a növényi kártevők elleni védekezésben. A művelő­dési házban kéthetenként szakta­nár tart konzultációt különböző elméleti, de ha szükséges, gya­korlati kérdésekben. Jelentős se­gítség részükre az is, hogy negy­venszázalékos kedvezménnyel juthatnak műtrágyához. Opauszky László gyermekbetegsége ez, máskor (avult kisműhelyekből nőtt üze­meknél) a múlt öröksége kísért, s van, ahol a vezetők liberális gondolkodása vagy mugaknak a dolgozóknak felelőtlensége, fe­gyelmezetlensége a vétkes. Nos, itt jutottunk el a harma­dik „M”-hez, a munkafegyelem­hez. Talán alig akad szövetke­zeti zárszámadás, szakszervezeti küldöttértekezlet, üzemi terme­lési tanácskozás, ahol ne ten­nék szóvá. Egyik textilüzemünk művezetője arról beszélt, hogy akik a gép mellett állnak, szinte automatikusan rákényszerülnek, hogy végigdolgozzák a teljes műszakot. A raktárak, irodák, előkészítő műhelyek dolgozói azonban sokszor fél órával előbb fejezik be a „munkaidőt”, s már­is mennek mosakodni, átöltözni. Ha több lenne az öltöző, tökéle­tesebb a melegvízellátás, köny- nyebben gátat lehetne vetni az efféle fegyelmezetlenkedésnek. Addig se ülhetünk azonban öl­be tett kézzel. Egy munkás így vetette fel — tréfásan, ironikusan — a kér­dést: „A vezetők ellenőrizzék jobban, hová tűnt el munkaidő­ben egy-egy ember. Hátha bal­eset érte szegényt vagy rosszul lett? Sohasem lehet tudni...” Valljuk be őszintén, sokszor élőfordiul, hogy idegenből jött vendégek előtt szégyenkezünk, mert megkérdik: hogyan lehet­séges ennyi csellengő embert látni az Önök üzemeiben? Talán a munkaszervezésben van a hi­ba? Vagy éppen ebédszünetet tartanak?­Úgyszintén szakszervezeti gyű­lésen hallottuk: „Ha rendet aka­runk teremteni, ne csak általá­nosságban beszéljünk. Nevezzük meg név szerint, konkrétan a rendbontókat! És ha ez sem használ, ne legyünk álhumánu­sak. Merjünk komoly szankció­kat hozná”. Ügy gondoljuk a jó szándékú, becsületes és önérze­tes dolgozó emberek véleményé­vel egybeesik az idézett felszó­lalás. Hiszen a munkahelyen így is, úgy is el kell tölteni a napi nyolc órát. Ha valaki jól kihasz­nálja az időt, fegyelmezetten és szorgalmasan dolgozik, akkor könnyebben, többet és jobb mi­nőségben termel. A saját kere­sete is magasabb lesz, az üzem gazdasági eredményei is növek­szenek. Az utóbbi idők közgazdasági törekvései arra irányulnak, hogy az öntudat, az önfegyelem kívá­nalmai a jobb gazdaságosság­ban, a magasabb bér eredmé­nyeiben realizálódjanak. V, 3. Vándorzászló a véradásban legjobb eredményt elérő községeknek A Vöröskereszt megyei veze­tősége a véradók megbecsülése jeléül és az alapszervezetek te­vékenységének elismeréseként a Vöröskereszt III. orszá­gos kongresszusa tiszteleté­re vándorzászlót alapított. Az elkövetkező időszakban azok az üzemi és községi alapszerve­zetek, valamint járások, mélyek a véradásiban a legjobb ered­ményt eléri k, vándorzászlót kap­nak. i

Next

/
Thumbnails
Contents