Békés Megyei Népújság, 1967. április (22. évfolyam, 77-101. szám)
1967-04-20 / 92. szám
ÍWI. április 20. 4 Csütörtök Mire tanítanak az ötvenéves A velejéig korhadt cári rendszer az első világháború súljés megpróbáltatásait, a háború során fegyverhez jutott tömegek öntudatra ébredését nem bírta ki. A paraszti és munkástömegek Íren felhalmozódott megaláztatás, nélkülözés, keserűség elöntötte Oroszországot, s elsodorta a cári trónust. A forradalmi mozgalom sikerét könnyítette, hogy a politikai hatalomhoz nem jutott burzsoázia és a háborúban szövetséges országok (Anglia, Franciaország és Olaszország) is a cár ellen fordultak. Ez utóbbiak pál- íordulását az idézte elő, hogy a cár — a forradalmat, megelőzendő — különbéke kötésére készült Németországgal, ami érzékenyen érintette volna az antant hatalmakat. Az orosz és a szövetséges burzsoázia azonban csak palotaforradalomra készült: nem nkarta a cári rendszer bukását. Miklós fiát akarta trónra ültetni, s folytatni a háborút „a végső győzelemig". A tömegek elemi erővel feltörő mozgalma, amelyet a petrográdi katonaság is támogatott, elsöpörte a cári önkényuralmat. 1917. február 27-ón győzött a polgári demokratikus forradalom Oroszországban. Még aznap este — a bolsevikok felhívására — megalakult a Munkás- és Katonaküldöttek Szovjetje, összetétele azonban mensevik (jobboldali szociáldemokrata) és észer (parasztpárti) többségű volt. Szocialista jelszavaikat hangoztattak ezek is, és a tömegeknek még nem volt módja különbséget tenni szavaik és tetteik között. Ezek a kispolgári vezetők a forradalom első napján a megegyezés útjára léptek a burzsoáziával. Támogatásuknak és a tömegek hiszékenységének köszönhető, hogy a polgári liberálisokból álló ideiglenes kormány hivatalba léphetett. Kettős hatalom alakult ki ily módon: a munkásokat és parasztokat képviselő szovjetek és a burzsoázia hatalma. Az ideiglenes kormány csak homályos ígéreteket tett a társadalom átalakítására a földosztásra — mindezeket azonban a békekötésig el akarta halasztani, Nyilatkozott béketörekvéseiről is, de egyetlen lépést sem tett a béke érdekében. Az antant hatalmak sürgetésének engedve folytatta a háborút, amelynek győzelmes befejezésétől nemcsak hódító terveinek megvalósulását, hanem Oroszország társadalmi kérdéseinek saját ízlése szerinti megoldását is remélte. Minderről a tömegek mit sem tudtak, s a forradalom által felszínre dobott kispolgári vezetők nem is siettek felvilágosítani őket. Ök amúgy sem akarták a forradalom továbbfejlődését: vágyaik netovábbja a polgári demokrácia volt. A Pétervárott tartózkodó bolsevik vezetők véleménye megoszlott, voltak, akik azonnal fegyveres felkelést akartak kirobbantani az ideiglenes kormány megdöntésére, mások kényszeríteni akarták azt a nép követelésének teljesítésére A bolsevikok vezetője, Lenin, hosszú emigráció után április 16- án érkezett Pétervárra. A pályaudvar előtti teret zsúfolásig megtöltő munkások és katonák előtt beszédet mondott, amelyben a nép legfontosabb követeléseinek megvalósítását sürgette. Másnap ült össze a párt. Központi Bizottsága, amely előtt Lenin ismertette a forradalom továbbvitelére vonatkozó terveit „A proletariátus feladatai a jelenlegi forradalomban ’ címmel. Felhívta a párt fitézisek”? gyeimét, hogy a kettős hatalom tartósan nem állhat fenn. A burzsoázia csak az alkalomra vár, hogy felszámolja a szovjetek hatalmát. A munkásoknak és parasztoknak éppen ezért meg kell dönteniük az ideiglenes kor- rfcányt. de nem fegyveres felkeléssel, hanem a „Minden hatalmat a szovjeteknek!" jelszó valóravál- tásával. Meg kell győzni a munkásokat, parasztokat és katonákat arról, hogy az ideiglenes kormány nem akarja igazságos, amnexiómentes békekötéssel befejezni a háborút, hanem elődeihez hasonlóan, hódító törekvései vannak. Nem ad földet a parasztoknak, hiszen az orosz burzsoázia ezer szállal kötődik a nagy- birtokosokhoz, a bankokon keresztül maga is haszonélvezője a nagybirtokrendszernek. Nem fog demokráciát biztosítani a népnek, 5 csak az alkalomra vár, hogy — a legreakciősabb monar- ehista erőkkel összefogva — katonai diktatúrát valósítson meg, megőöntse a szovjeteket. Ha viszont a szovjetek kezükbe veszik a hatalmat, munkás-paraszt forradalmi demokratikus diktatúra jön létre. Ez már több, mint a polgári demokrácia — de még nem proletárdiktatúra. Ez a hatalom demokratikus békét köthet, elkobozza a földesúri birtokokat és átadja a parasztságnak. Nem irányulnak közvetlenül a tőkés rendszer ellen, de — a bankok államosításával és nemzeti bankban történő egyesítésével — felülről — a termelés és elosztás a szovjetek által gyakorolt ellenőrzésével pedig alulról korlátozná a nagytőke hatalmát Lenin az ülésen javasolta a párt nevének megváltoztatását: a szociáldemokrata jelzőnek kommunistával történő felváltását. Ugyanezt az elnevezést javasolta Lenin a nemzetközi munkásmozgalom forradalmi erőd számára. Ezen a gyűlésen beszélt Lenin először a kommunista intemaciomáJé megalakulásának szükségességéről, A Központi Bizottság heves vita után elfogadta Lenin téziseit az elkövetkező időszak stratégiájáról és taktikájáról, amelynek sikere a szocialista forradalom békés győzelmét eredményezte volna Oroszországban. A mensevikék és eszerek azonban elárulták osztályostársaik érdekeit, s az uralkodó osztályok szolgálatába szegődtek. így a burzsoázia 1917 nyarán nyugodtan rájuk bízhatta a kormányt, hogy ők végezzék el a legalábbvaló muúkát, amelyet egy magát szocialistának nevező párt végrehajthat: a forradalom erőd éllmi támadást. így Oroszországban nem valósulhatott meg a forradalom békés győzelme. A zseniális terv azonban, amelyet Lenin 1917 áprilisában kidolgozott, ma is alapját képezi a modem proletár-stratégiának és taktikának. Lenin a demokráciáért folyó harcot nem a szocializmusért folyó küzdelem akadályának, hanem feltételének tekintette. Elsőnek mutatott ró, hogy korunkban már nem a félfeudális elemek, hanem a monopoltőkések 1 képezik a demokrácia legfőbb. akadályát. Ezért fonódik egybe a 1 monopoltőke megfékezéséért foly tatott harc a demokrácia kivívó-1 sáért, megvédéséért és ksterjesz-1 léséért vívott küzdelemmel. Ezért minden a demokrácia félé tett lépés — lépést jelent a szocializmus felé is. F? az Áprilisi tézisek mának szóló legfőbb mondanivalója. Csontot Rét«» Fiú is lehet „ápolónő64 Láztól piros arccal fekszik az ágyon a beteg. Csendesen nyílik az ajtó, fehér köpenyes ápoló lép be. De mi ez? Talán káprá- Zik a szemünk? Vagy tévedésből fiú öltötte fel az ápolónői köpenyt? Nincs káprázat, sem tévedés. És nem is kórházban vagyunk, hanem a kétegyházi mezőgazdasági gépészképző szakiskola betegszobájában. Ez az intézet jellegénél fogva, a fiúk iskolája. Viszont 280 diák között mindig akad jó néhány beteg, aki ápolásra, gondozásra szorul. De ki vállalja ezt a munkát? Lányok nincsenek, s tudvalevő, hogy a betegápolás inkább női munka. Legalábbis eddig az volt, amíg a kétegyháziak be nem bizonyították, hogy fiú is lehet jó „ápolónő”. Jó ültet — kényszerűségből Az ötletet a kényszerű helyzet adta. az influenza-járvány, amikor 10—15-en betegek lettek és kénytelenek voltak ágynak dőlni. Nagy Lászlóné tanár ezt látva, kezdeményezte: alakítsák meg az ifjúsági Vöröskereszt-szervezetet, s a fiúk így megtanulhatják a betegápolást, sebkötözést és egyéb egészségügyi teendőket — A fiúk is érthetnek hozzá. Tessék megnézni, a Sanyi milyen ügyesen csinálja. — mondja Kru- zits Gábor, az ifjúsági Vöröskereszt. titkára. Kéri Sándorról — az ügyeletes betegápolóról — valóban senki sem hinné, hogy nem ezt csinálta már évekkel ezelőtt is. Fürgén, ügyesen mozog. Tálcán hozza az ebédet, hőmérőz, gyógyszert ad, s naplóba bejegyzi a hőmérsékle- J tét, a beteg állapotát. A körzeti orvos, aki rendszeresen kijár, elismeréssel adózik ezért az áldozatos és lelkiismeretes munkáért, amit a fiúk, egymást váltva, a betegápolással töltenek. Képzelt betegek Az egyik tanteremben még tart az egészségügyi tanfolyam. Mezóberényi, dobozi, csór vasi, sarkadi fiatalok ülnek a padokban. Néhányan fellépnek a dobogóra is, hogy közelebbről lássák a kötözést, amit társaik mutatnak be. Az egyik fiúnak a karja, a másiknak a lába „sérült” meg. ök a szenvedők, akiken sürgősen segíteni kell. Most éppen Krei Mihály és Kokovecz Mihály gyakorolja a kötözést. Szakszerű munka, dicséretére válna egy képzett egészségügyinek is. Közben válaszolnak a gyakorlatot végző tanárnak. Pontosan, szabatosan. A többiek nagy figyelemmel hallgatják. Azután ők is válaszolnak a váratlanul hozzájuk intézett kérdésre. — Gépeken dolgozunk, itt is és a majdani munkahelyünkön is előfordulhat baleset. — Szól az egyik hallgató. — Ezért hasznos, ha megtanuljuk, mit kell olyankor tenni, hogy addig se legyünk tehetetlenek, míg orvoshoz kerül a beteg. — Most csak képzelt betegekkel van dolgunk, de sokszor igazi balesetet is látunk — így a másik —, és ha tudjuk mit kell tenni, hamarább segíthetünk, esetleg életet menthetünk. — Érdekesek is a foglalkozások. Előadásokat hallgatunk és filmeket vetítenek olyan dolgokról, melyek eddig ismeretlenek voltak előttünk — mondja egy harmadéves tanuló. — És a versenyről nem beszélsz? — Kérdezik többen. Akik Gyulára utaztak virágért A versenyről már Hargittai László, a kollégium vezetője nyilatkozik. — Nagy Lászlómé tamár irányításával nagyon szép munkát végez az ifjúsági Vöröskereszt — mondja. — A fiúk lelkesen és szívesen vesznek részt a foglalkozásokon. Versenyt is indítottak, nemcsak az osztályokban, hanem a kollégiumban is. Tudja, hogy ez milyen sokat segít a nevelésben? Jobban kifejlődik a szépérzékük, s ami a fő, vigyáznak a holmijukra, szobájukra, és az egész iskola rendjére és tisztaságára. A parkban társadalmi munkával virágokat és fákat ültetnek, hogy tágabb környezetüket is szebbé tegyék. A szobákkal pedig különös gonddal törődnek... Képzelje, a nyolcas és a tízes háló lakói összeszedték zsebpénzüket, beutaztak Gyulára virágért, hogy díszítsék szobáikat. A verseny célja a tisztaság és rend, ezzel együtt természetesen a szép környezet megteremtése. A tét viszont nem is kicsi. Egy-egy alkalommal diákokból álló bizottság értékel, és amelyik háló a legszebb, legtisztább, oda kerül a vándorzászló. A szoba lakói pedig rendkívüli kimenőt kapnak jutalmul. Az osztályok közötti versenyben jutalomüdülés az ajándék. A jó ötlet, kezdeményezés így gyümölcsözik a gyakorlatban, amelynek nemcsak a tanulók veszik hasznát, hanem bárhová kerülnek, a környezetük is. Kasnyik Judit Fotó: Demény Hozzuk * Szigorú a versenybizottság, minden zugot ellenőriz. ■ ■ ■ Senki sem szeret bőrig ázni, még azok az emberek sem, akik a Kossuth téren, a gyógyszer- tár előtti járdaszigeten várják a helyi autóbuszokat. Mostanában jó esős napokat élünk, s gyakran lehet látni a szegény utasokat, amint ágról szakadtán, s bőrig ázva próbálnak tetőt keríteni a fejük fölé. Vagyis olyan vízmentes helyet, ahonnan viszont a közeledő autóbuszt is lehet látni. Mit tehetnek egyebet — esőtől elázni senki sem szert — a gyógyszertár bejáratához vagy a Csaba-szálloda bejáratához állnak, s természetesen akadályozzák azokat, akik gyógyszerért vagy egyébért akarnák betérni. Nem beszélve arról, mennyire nem kellemes dolog ázott ruhás emberek között tolakodni furakodni sem. Ezeknek aztán velejárója még az idegeskedés, a bosszúság, s a mérgesebb emberek egymásra förmedése is. Nem akarjuk feltalálni a spanyol viaszt, de hadd éljünk egy szerény javaslattal; hozzuk tető alá a dolgot, vagyis hozzunk tetőt az autóbuszra várakozó utasok feje fölé. Biztosan nem csúfítaná a város képét egy színes műanyag váróhelyiség, vagy ha az nem, legalább egy olyan tető, amelynek bár nincsenek falai, de vékony, négy lábán állva mégis megvédené az utasokat a nem kívánt felülről jövő áldástól. Ha az illetékesek jobb megoldást találnak, valamennyi, utas megköszöni, s valószínű, szerkesztőségünkhöz sem érkeznek olyan igények, hogy írjunk már erről a problémáról. (fér—o)
