Békés Megyei Népújság, 1967. április (22. évfolyam, 77-101. szám)
1967-04-16 / 89. szám
1967. április 16. Vasárnap A rákóczitelepiek példát mutattak Évek óta önálló véradónapot szerveznek az Orosházához tartozó Rákóczi telep lakód. -Az április 14-én megtartott véradó- napon is példát mutattak, összesen 52-en 18 liter vért adtak, méllyel bebizonyították embertársaik iránti szereitetüket. A vöröskeresztes aktívák lelkes és odaadó felvilágosító munkáját dicséri az az eredmény, hogy az aránylag kevés lakosú településén szép számmal jelentkeztek az emberek. Hasonlóképpen mutattak példát a magyarbón- hegyesdek is az április 13-án megtartott véradónapon. Interpellál Nagykopáncs E téma úgy adódott: „kérünk egy megyei tanácstagot, akit mi választottunk és egy újságírót”. — Ezt a kérést az orosházi járás eldugott csücskéből, Nagykopáncsról a makópusztai rész lakód juttatták el a Hazafias Népfront megyei tátkársáigénak. Kérésük teljesült, mert Káplár Károly, az Orosházi Járási Tanács V. B. elnöke egyben megyei tanácstag és személyem, megjelentünk április 14-én Nagykopáncson a népfrontkörben. (Hivatalosan 2-es számú kultúrotthon.) E baráti beszélgetésen a tanácstag és választói között sok kérdés várt tisztázásra. Értsük egységesen! Az utóbbi időben termelőszövetkezeteinkben is megsokasodtak a vitatkozó emberek. Ez örvendetes. A hajdani kevés beszédű parasztból a közösség ügyéért vitatkozó és szíwel-lé- lekkel dolgozó ember formálódik. Szövetkezeti gazdáink közül mind többen élnek a tsz-demokrácia adta lehetőséggel és a szövetkezet választott szerveinek — igazgatóság, brigád-, küldött- és közgyűlés — rendezvényein, de személyesen a tsz vezetőinek is elmondják a közössel kapcsolatos nézetüket, véleményüket. A szövetkezetek vállalatszerű működése, a tsz választott vezetőinek a termelésszervezésben eddig biztosított és a jövőben bővülő nagyobb önállósága, felelőssége nem zárja ki, sőt a jogok növekedésével, az önálló féladatok kiterjesztésével feltételezi a tsz-demokrácia hasonló módon való továbbfejlesztését. Szó volt erről a tsz-ek megyei küldött-tanácskozásán is. Néhány felszólaló azt fejtegette, hogy a szövetkezeti ügyeket általában is és részleteiben is a vezetőség intézi. Ahol a vezetés jól látja el feladatát, vagyis jól gazdálkodnak, jelentős jövedelmet érnek el, melyből évről évre gyarapítják a közöst és a tagság jövedelmét. Ha a fejlődés ilyen pozitív irányú, nem lehet különösebb probléma a tsz- demökráciával. Ha viszont a tagság jövedelme és a tsz erősödése csökkenő tendenciát mutat, akkor gyakran elhangzik; baj van a tsz-demokráciával! Az üzemi demokrácia értelmezése, a gyakorlati életben való alkalmazása távolról sem ilyen egyszerű, sőt egyáltalán nem az. A tsz-demokrácia nem szűkíthető le az üzem és a dolgozó közötti kizárólagos anyagi kapcsolatra! A demokrácia értéke több ennél, értelmezése, gyakorlati megvalósítása ember- szeretetet, a közösség dolgaiért Este hét órakor legalább 70-en jöttek össze a fűszerbolttal és kocsmával szomszédos helyiségben, ami egyben mozi helyi ség is. A gázlámpa sárgás fénye alig világította meg az arcokat. Azért meg lehetett állapítani, hogy e terület öregei jöttek el, hogy „kiverekedjék” maguknak és a fiataloknak a vélt dolgokat. Az amúgy is Isten háta mögötti község központjától mintegy öt kilométerre élő lakosok „kérdés— felelet”-estet hoztak létre. Talán a lámpa gyér fénye hozta ki az első kérdést: — Mikor lesz villany? — és utána röpködtek a kérdések, közbeszólások. Németh János a busz visszaállításának szószólója volt Papp Károlyné: A földműves- szövetkezet máért nem veszi át a tojást? Hova vigyük? Mindig átvették, csak most nem. Tuskáné azt mondja, előfordul, hogy háromezer tojás is van eladó. Ha ez a boltós nem vállalja, van itt, aki elvállalja. Kiss Imre, a földszöv igazgatósági tagja: Most vcűt a leltár, beszéltünk a boltossal. — Mi abból nem élünk meg! — kiáltott valaki. Szabados Antal: Még kenyérről sem gondoskodnak ezen az istenverte helyen. Élesztő sincs! Valaki más megint arról szól, hogy régebben tíz tojást is átvett a boltos. Jó volt ez, mert ha mamókának nem volt pénze, azt j mondta: „Itt van tíz tojás, vegyél | rajta dohányt, még egy féldecit is megihatsz.” És most egy boltos szeszélye miatt megszűnt minden. És csak úgy röpködtek a szavak. Hogy mi fái a negyko- póncsdaknak, az, hogy amit a demokrácia adott, azt is elvették valakik.Volt telefon is ezen a környéken. Vita erre, vita arra, sem a földművesszövetkezet, sem a tahogy az életnek ezt a részét va- ^cs nem Qaett? a ^tartási lahogy nehezebb csinálni, mint költséget, elengedték vinni (?!) a tsz-demokráciát mellőző, a; Most, ha telefonálni akarnak, öt tisztán utasítgatásokon alapuló j kilométerre mehetnek a község termelésszervezést. A párt- és az központjába, addig meg is halhat állami szervek mégis az előző módszert ajánlják, egyrészt a magas fokon izzó felelősségérzetet követel. Mit is értünk tsz-demokrá- cián? Az emberek véleményének kikérését, meghallgatását a termelésszervezés előkészítésének időszakában, vagy személyes gondok orvoslásában, egyéni, csoportos beszélgetéseken, az üzem termelését általában és részleteiben érintő dolgokban a határozatok, az utasítások megfogalmazása előtt Igen, a termelést szolgáló határozatok szövegezésénél helye van a tsz-demokráciának, mert a határozati javaslat elfogadása után, a valóra váltás időszakában nem lehet vita, magyarázkodás! A tsz-demokrácia tehát a szövetkezet gazdáinak legszélesebb értelemben véve lehetőséget, helyet biztosit az üzem előtt álló feladatok megismeréséhez, az ezzel kapcsolatos vélemények kifejtéséhez, a termelési feladatok megoldásának kimunkálásában, a javaslatok határozattá emelésében, a határozatok megvalósításában és a jövedelem elosztásában. A szövetkezet anyagi javainak elosztása és felosztása előtt tehát bőven akad munka. Csaksajátos tulajdonjogi helyzet kifejezésére ez felel meg a legjobban, másrészt a gyakorlati élet a tsz-ekben is igazolta a tudatos munka magas fokú termelékenységét. Az üzemi demokrácia tehát nem szűkíthető le — még a termelőszövetkezetben sem — a dolgozó ember és a tsz anyagi kapcsolatára. Több annál. Ki- teljesedése eszköz. Jó eszköze lehet az anyagi javak fokozott ütemű és értékű előállításának. Dupsi Károly A BÉKÉS MEGYEI SZOLGÁLTATÓ KTSZ Békéscsaba, Lenin út 26. szám alatti raktára kiárusítást rendez közületek és a lakosság számára 1967. ÁPRILIS 18-ÁN, KEDDEN 10 ÓRÁTÓL 15 ÓRÁIG. VÁSÁROLHATÓ: fodrászfoerende zések, székek, szekrények, padok és még számtalan berendezési tárgy. Vásárolt tárgyak fizetése a helyszínen. VEZETŐSÉG 240 valaki. A buszjáratot azért szüntették meg, mert nem kifizetődő. Arra Viszont nem gondoltak az illetékesek, hogy a busz megszokása is türelem kérdése. A jelenlevők is most jöttek rá, hogy most mér tudnák használni, legalábbis az ötórás buszt. Még sok-sok kérdés hangzott él, mintegy interpéllálás a tanácstaghoz, ami kifejezte azt is, hogy nemcsak városban élnek emberek. A falusi emberek igényei is nőnek. Ha nem nőnének az igények, nem kérték volna a nagykopáncsnak is a gáztűzhelyet, gázpalackot. Kissé furcsa: tanyán gáz. De mégis örvendetes, hogy kukoricatuskó helyett gáz az igény._ Aligha volt könnyű dolga Káplár élvtársnak a válaszadással. Nem ígérgetett, csupán a lehetőséget említette eképpen: — Latolgattuk, hogy miként lehet ide villanyt hozni. A Viharsarok Tsz úgy gondolja, nem fize- tődik ki, a fogyasztás is kevés. Mindenesetre ehhez állami támogatásra van szükség, és kérni fogom, hogy ide is villanyt vezessünk. Eljövök majd beszámolni, hogy mit intéztem. És sorolta tovább azokat a lehetőségeket, amelyek helyből is megoldhatók. Így: egyszerű azt a régi szokást visszahozni, hogy a boltos tojásért is adjon árut, és ne reggél nyolckor nyisson, hanem hét órakor. Ez az időpont felelne meg a munkába járóknak. Nem kell hozzá, csak emberség. Hát ez lett a vége az akkori beszélgetésnek, és azóta már ismét átveszik a tojást, élesztőt is rendeltek, kenyér is kapható az üzletben. Ami a buszjáratot illeti, a lakosság kérését tolmácsolom, hogy a napi járat igen is szükséges abban a községben, ahol még vasútvonal sincs. Rocskár János Tojástartó Tömören így lehetne jellemezni: végre egy hasznos göngyöleg. A háziasszonyok igen jól ismerik. Vastag, préselt papírból készült, s ha az ember vesz hat tojást darabonként 1,50-ért a boltban, akkor kap hozzá ilyen tojástartót is. Mert igen jó találmány ám ez! Óvja a bolti tojások amúgy is hadilábon álló épségét. Azonban az igazi háziasszony ott kezdődik, aki minél olcsóbbra sikeríti a bevásárlást. Az a nagyon * jó húsleves főző feleségem is kisétált a piacra szatyrában két üres göngyöleggel, s vásárolt 12, azaz tizenkét tojást, darabonként 1,10-ért. S aztán szépen behelyezte a tojástartóba őket, s finom, de határozott mozdulattal rájuk csukta a fedelet. S a tojások egy része összetörött. Egy pillanatig ámuldozott, aztán rájött a titkok nyitjára. Valószínűnek tartotta, hogy eme hasznos göngyöleg tervezője a szabványméretet nem az 1,10-es piaci tojásokról, hanem az 1,50- es bolti tojásokról vette. Otthon asztalhoz ült a szent család, s miután kikapargatta az immár csak rántottává érdemesült néhai tojásmaradványokat a tojástartóból, roppant értelmes arccal azon töprengett, hogyan lehetne hasznosítani ezek után a göngyöleget. Eldobni nem érdemes, hiszen olyan célszerű. Viszont a kapacitását kihasználandó, valami brilliáns ötletre lenne szükség. S ekkor megszólalt a családfői — Javaslom, inkább vegyünk a boltban 1,50-ért tojást ... — Ügy néztek rám, mint Kolom- busra. Azért tesszük ezt így közzé, mert reméljük, ezt a hallatlanul okos ötletet valamennyi háziasszony a magáévá teszi. Vagy ha nem, hát.., ; (fér—ó) Kulturpark épül Gádoroson Alig egy fél év telt el azóta, I döntött, hogy egy központi kul- hogy Gádoros község új kultúr- \ túrparkot létesít az épület előtt, házat avathatott. "Az épület igen jól érvényesül, hiszen térre épült. Mögötte szép zöld füves sportpálya, előtte azonban még gidres-gödrös a tér. A napokban a községi tanács úgy „Konzerv vagyok 99 A dm — előrebocsátom — nem rám vonatkozik, s ha így lenne, akkor se kérkednék vele. De lássuk a történetet: A telefont feltalálták, nem törődve az egészségvédelemmel, s így a napokban már az idegösszeroppanás határán álltam, amikor végre-valahára „bejött” a külső vonal. (Előtte többször az ujjam és a készülék épségét kockára téve nullát tárcsáztam. Az eredmény: néma csend, esetenként halk kattogás.) — Mégis van isten — mondtam, ellensúlyozva a magamba zárt dfra szólásokat, és felhívtam a 12— 96-ot. Elégedetten vártam a biztató „kicsengéstt” a vonal másik végén, hogy lám, a türelem rózsát terem. — Terem ...terem... terem... teremtette! — A legkisebb zaj sem hallatszik a kagylóban. Várok, semmi. Kezdem elölről a sziszifuszi munkát. Külső vonalat kapni, tárcsázni, és... — Mással beszél — jelzi a fájdalmas, idegtépő vi jjongás. Az egész elölről Más már a plafomn ugrálna, de én csak a hamutartó cserepeit rugdosom a sarokba, miközben a hallgatót bal fülemre szorítom úgy, hogy szinte fáj. — Fáj, fáj, fáj! Egek ura! Kicsengett! Mit tesz isten! Felveszik. — Konzerv vagyok — mondják. Kezem remegése megszűnik, s hebegve mondom: mit akarok. Ezután már megy minden, mint a karikacsapás. A konzervgyárban kapcsolják a kért „melléket”. Kapcsolják, kapcsolják, kapcsolják... — Halló! — kiáltok. — Háló — dörmögi egy mély férfihang. Ismét megmondom, hogy kivel akarok beszélni. — De hisz! ez a porta — válaszol a basszus, és leteszi a hallgatót. Esteledik. Végzem soraimat. 1967 április. v. z. amely egyrészt vonzóbbá teszi a művelődési otthon épületét, másrészt pedig emeli a község rendjét. A munkálatokhoz hozzá is fogtak, s ezekben a napokban már földgyalu csiszolja simára a teret, s a község vezetői azt szeretnék, hogy május 1-re a nagyja munkát befejezzék. Tervük az, hogy a Nagy Októberi Szocialista Forradalom 50. évfordulója napján ünnepélyes keretek között megnyissák, s akkorára virággal népesítsék be a teret. A park kellős közepén pedig egy, a kultúrház épületéhez vezető, mintegy 50 méter hosszú és három méter széles betonjárdát építsenek, A park mintegy jelképes központja kíván lenni a községnek: padokat helyeznek el a sétányokon, s a tervben az is szerepel, hogy a jelentősebb nemzeti ünnepeket jó idő esetén itt, egy alkalmilag felállított szabadtéri színpadon rendezzék meg. A községi tanács úgy döntött, hogy a felmerülő költségeket a községfejlesztési alapból fedezi. A park esztétikailag szerencsés kölcsönhatásba kerül a határos épületekkel: a szolgáltatóház, a községi tanács, s természetesen a művelődési otthon modern színdinamikus falai, s a zöld park színhatása a tervezők jó ízlését dicséri. r
