Békés Megyei Népújság, 1967. március (22. évfolyam, 51-76. szám)
1967-03-05 / 55. szám
1967. március 5. 3 Vasárnap A jubileumi munkayerseny startja Az MSZMP Központi Bizottsága határozatot hozott a Nagy Októberi Szocialista Forradalom 50. évfordulójának megünnepléséről. Ebben felhívja a magyar dolgozó népet arra is, hogy indítson jubileumi munkaversenyt, amelynek sikerei újabb nagy hozzájárulást jelentenek hazánk felvirágoztatásához, az októberi forradalom, a béke, a haladás és a szocializmus eszméinek nagy diadalához. A felhívásra megyénk üzemeinek egyre több dolgozója kapcsolódik a munkaversenybe. Minőség, takarékosság A Békéscsabai Kötöttárugyárban a termelés irányítói már januárban tájékoztatást • kaptak \tz 1967. évi feladatokra vonatkozóan. A dolgozók ennek alapján éves felajánlásokat tettek, amit a jubileumi versenybe való bekapcsolódásuk során kiegészítettek. Molnár Józseftől, a szakszervezet termelési felelősétől megtudhatjuk, hogy a vállalásoknál a minőség és a takarékosság szempontjai kerülnek ismét előtérbe. — A minőség egyszázalékos javítása vállalati szinten 700—800 ezer forintot tesz ki — mondja —, s ez bizonyára gondolkozásra készteti a dolgozókat. A munkaversenyre előirányzott összeg 200 ezer forint. Ebből május 1-én 70 ezer forintot fizet ki a vállalat, a többit november 7-én és 1968 januárjában kapják meg a legjobb brigádok. Gazdaságosabb termelés A Békés megyei Tégla- és Cserépipari Vállalat az ország többi téglaipari vállalatát már januárban versenyre hívta, amely az Élüzem szint elérését — a terv túlteljesítését és a gazdaságosabb vvvwvvvwwvvvvwwvwwvwvvse^wwvv termelést — tűzi céljául. A kihívást elfogadták. A Békés megyei téglagyárak vezetői a műszaki konferencián kapták meg a szempontokat. Elsőként a battonyai téglagyár dolgozta ki a jubileumi munkaverseny vállalását, amely tavaly a kongresszusi munkaversenyben első helyezést ért el. Véglegesen a márciusi terrríelési tanácskozásokon (a nyersgyártás megkezdése előtt) tesznek felajánlást a dolgozók. j A vállalat az eredményt’ havonta értékeli és év. végén összesen 80 ezer forinttal jutalmazza a legjobb gyárak kollektíváit Hogy kinek mennyi jár a jutalomösszegből, azt majd a gyárvezetők a dolgozókkal együtt döntik eL Ne legyen reklamátió! A békéscsabai Kner Nyomdában a szakszervezeti vezetőségválasztó taggyűlésen hoztak határozatot a jubileumi munkaversenybe való bekapcsolódásra. A termelési tanácskozásokon a vállalat legfontosabb feladatként a minőségi munkát határozta meg. Ne reklamáljon a vevő! Molnár János pártvezetőségi tag. ö mondja: — A gépterem — a nyomda legnagyobb egysége — az éves termelési terv 102 százalékos teljesítését is vállalta. A verseny megkezdődött. A dolgozók javasolják, hogy naponta értékeljék az eredményt. Megoldják. Elek Lajos, a gyomai üzem párttitkára úgy tartja, hogy a versenyt alaposan elő kell készíteni. Már dolgoznak rajta és március közepéig Gyomán is „rákapcsolnak”. / A legjobb eredményt elérő brigádok és egyéni versenyzők jutalomban részesülnek. Persze az T A L PALAS Az endrődi szolgál'atóházban — négy szaktémával — Hegedűs Imre a beteg cipők reparálásán ik mestere. A Kin iisv idéki Cipész Ktsz kihelyezett részlegében a jelszó: pontos határidő és J6 munka, Fotó; Malmos anyagi elismerés — mint a tavalyi kongresszusi vállalások igazolják — a nyereségrészesedésben is újra jelentkezik majd. Finomliszt-kiaknázás A Békés megyei Gabonafelvásárló és Feldolgozó Vállalat az éves feladatokat a január 20-án megtartott műszaki konferencián ismertette az üzemvezetőkkel, a pártalapszervezetek titkáraival, főmolnáraival, a szakszerevezeti főbizalmiakkal. Az ezt követő termelési tanácskozásokon ennek alapján az üzemek, kirendeltségek dolgozói megbeszélték azt is, hogy a munkaversenyben milyen célok elérését tűzik maguk elé. — A békéscsabai István-ma- lomban a legfontosabb — a minőségi előírások betartása mellett— a finomliszt kiaknázásának fokozása — tájékoztat Gyurkovics János telepvezető, s ehhez még hozzáfűzi: — A szállítóbrigád szervezettebb munkával akar az eredményhez hozzájárulni. A jubileumi munkaverseny- vállalás várható gazdasági eredményéről az István-malom dolgozói előzetes számvetést készítettek: csaknem 300 ezer forint. Ha több lesz, az csak a dicséretükre válik. Megelőzni a baleseteket A DAV békéscsabai üzletigazgatóság párttitkára, Bielik Béla így kezdi: — Kicsit elmaradtunk, de azért nem felejtkeztünk meg róla. Az az elgondolásunk^ hogy a szocialista brigádmozgalomra — ami nálunk stabil — építjük a jubileumi munkaversenyt — Mi a legfontosabb szempont? — A múlt évi gazdasági eredmények jók, amit bizonyít hogy 17—18 napi nyereségrészesedésre számíthatunk. A munka minőségén azonban javítani lehet és ami nagyon lényeges: meg kell előzni a baleseteket vagy legalábbis csökkenteni a számukat A hálózatépítés veszélyes munka. A jubileumi munkaverseny szervezése megkezdődött A lemaradás pótolható. Pásztor Béla Részesedési alap a termelőszövetkezetekben Március 7-én ülést tart az MSZMP Békéscsabai Városi Végrehajtó »a Az MSZMP Békéscsabai Városi Végrehajtó Bizottsága március 7-én 9 órai kezdettel ülést tart. Megtárgyalja az ipar és a mezőgazdaság 1966. évi tervteljesítését, valamint a zárszámadások lebonyolítását, továbbá az 1967. évi feladatokat. A második napirendi pont: jelentés a KISZ-alapszervezeti választásokra való felkészülésről. A mezőglazdasági termelés növekedésének, a közös gazdaságok erősödésének egyik fő feltétele — a szakszerű vezetés, az állam sokrétű támogatása és sok egyéb tényező mellett — a megfelelően alkalmazott anyagilag ösztönző jövedelemelosztási forma. Az eddigi jövedelemelosztás hibája, hogy bizonytalan és utólagos a munka anyagi elismerése. Sok tsz-nél — a végzett munka mennyiségétől függetlenül — differenciálja a tagokat (részes, munkaegységes) az egy ledolgozott munkanapra jutó részesedés nagy eltérése. Az új gazdaságirányítási rendszerből fakadó és növekvő önállóság, a félvásárlási árak változása, a melléküzemi tevékenység bővítése, a pénzgazdálkodás, továbbá a hitelezés változása olyan munkadíjazás kialakítását teszi lehetővé, mely biztosítja a hatékonyabb gazdálkodást, a termelés gyors fejlődését, a becsületesen végzett munka anyagi elismerését, valamint ennek megfelelő összegű évközi munkadíj fizetését. Arra van szükség, hogy a tsz- tagok — az állami vállalatok dolgozóihoz hasonlóan — végzett munkájuk arányában élőre garantált, folyamatos és rendszeres díjazásiban részesüljenek. Ugyanakkor — mint tulajdonosok —a tsz tiszta jövedelmének egy részéből év végi kiegészítő részesedéshez is hozzájuthassanak (nyereségrészesedés). El kell érni, hogy a tsz- tagok annyi jövedelemhez jussanak, amennyit munkájúikkal kiérdemelnek, de a közös gazdaság fejlesztését se hanyagolják el. M i képezheti a munkadíjfizetés pénzügyi fedezetét? Természetesen elsősorban a közös gazdaságok saját ereje. Az állam segíti a szövetkezeteket — míg annyira megerősödnek —, hogy saját eszközeikből garantálni tudják a munkadíj fizetését. Mindenekelőtt azonban a termelés színvonalának növelése, az eredmények fokozása és az ebből fakadó magasabb szövetkezeti jövedelem teszi lehetővé a jövedelem biztonságos növekedését. Végeredményben a tagság jövedelmét csak a szövetkezet garantálhatja. Ebből adódóan az eltérő eredménnyel gazdálkodó tsz-ek tagjainak jövedelme a jövőben is eltérő marad. Előfordulhat azonban, hogy a becsületesen végzett munka és a legjobb szándékú törekvés ellenére is akadályokba ütközik a munkadíj folyamatos fizetése. Hyen esetben a pénzügyi nehézségek megoldása közepes és jó tsz- eknél — a hitelezés általánós szabályai szerint — MNB forgóeszközhitei folyósítása, a mostoha körülmények között gazdálkodó gyenge tsz-eknél más állami segítség útján történhet. így a közös munkától függően — és annak előmozdítására — garantálható a tsz viszonyainak megfelelő részesedés. A jövedelemelosztási és munka- díjazási formák megválasztása ezután is a termelőszövetkezetek belső ügye, s helytelen volna minden külső beavatkozás ebbe a kimondottan üzemi kérdésbe. Nagyon kell azonban ügyelni arra, hogy aki többet ad a közösségnek, az nagyobb mértékben részesüljön a felosztható jövedelemből is. Ez egyben azt is jelenti, hogy aki kevésbé veszi ki részét a közös munkából, gondjaiból, az kevesebbet is kapjon a közösből! Ne forduljon elő, hogy a tervezett részesedés túllépése ellenére sem tudják biztosítani a munkaegység tervezett szintű kifizetését. (Vésztő, Magvető Tsz; Elek, Lenin; Batto- nya, Dózsa; Biharugra, Felszabadult Föld Tsz.) A részesedési alap nem zárja ki a természetbeni juttatásokat, sőt alapvető követelmény, hogy — bármilyen a jövedelemelosztás — biztosítani kell továbbra is a kenyérgabona- és a háztáji takarmányigény kielégítését. Változatlanul hatékonynak, ösztönzőnek, éppen ezért eredményesnek tartjuk a természetbeni prémium biztosítását, amennyiben reálisan szabják meg a féltételeket. A biztonságos és folyamatos munkadíjazás érdekében részesedési alap képzésre van szükség. Ezért minden tsz-ben olyan helyzetet kell teremteni, hogy a kialakult részesedési szintnek megfelelő munkadijat rendszeresen ki tudják fizetni, a munkadíjat a munkabérhez hasonlóan első és ne az utolsó helyen kapják meg azok, akik megdolgoztak érte. A rendszeres és folyamatos munkád!jűzetésnek elő' kell segítenie »a munkák optimális időben, jó minőségben való elvégzését. Ez a részesedés színvonalára, és a mielőbbi saját erőből való részesedésképzésre is kedvezően hat. Szükséges azonban az eddigi évközi folyósítások kötöttségeinek bizonyos mértékű módosítása, összegének, százalékos arányának növelése. A részesedési alap képzésre az általános elvek tisztázása és az új szövetkezeti törvény megjelenése után lehet számítani. Nyilvánvaló, hogy sok vita előzi meg a jelenlegi kötöttségek egy részének feloldását. Ugyanilyen nyilvánvaló, hogy a közös gazdaságok nagyabb önállósága nagyobb felelősséggel is jár. A ma még vitatott kérdésekben történő megegyezés egyben feleletet ad az alapképzés módszerére. Már most is nyugodtan kijelenthetjük, hogy az a szövetkezet járt él helyesen, melynek tagjai már a'mostani zárszámadásnál megkezdték a részesedési alap képzését. A lehetőségek reális figyelembevételével az 1967. évi pénzügyi tervben is gondolni kell a garantált munkadíjazáshoz szükséges tartalékolásra. A részesedési alap képzésével kapcsolatban e néhány kérdéssel csak gondolatot akartam ébreszteni, illetve a meglevőket továbbfejleszteni. Országos jelenség a jövedelemelosztási formából fakadó és a termelőszövetkezetek eredményeit károsan befolyásoló munkaerővándorlás, illetve a közös munkák elhanyagolása más munkalehetőség esetén. Ezer? szükséges változtatnunk, hogy termelőszövetkezeteink nagyobb feladatok megoldására is képesek legyenek. Ez csak intenzívebb munkával, gazdaságosabb, eredményesebb termeléssel valósulhat meg. Ebben nagy segítséget nyújt- “ hat a folyamatos, biztonságos és az eddiginél nagyobb arányú évközi munkadíj fizetése, melynek legfontosabb feltétele a részesedési alap. Balogh Tibor a megyei tanács mezí>ga?<±asá.gi osztályának főkönyvelője A TISZÁNTÚLI FÖLDGAZSZOLGALTATÖ ES SZERELŐ VÁLLALAT DOLGOZÓI RÉSZÉRE BÚTOROZOTT Kérjen minden alkalommal DflNULON albérleti szobát keres Békéscsaba, Gyula és Orosháza városokban. Jelentkezést írásban kérjük a vállalat Békéscipőfűzőt! csaba, Thurzó Gábor 14/a. szám alatt levő kiTartós, megbízható. rendeltségére a férőhelyek számának és a bérleti díj összegének meghatározásávaL 131352 * 1.978
