Békés Megyei Népújság, 1967. március (22. évfolyam, 51-76. szám)

1967-03-05 / 55. szám

1967. március 5.

4

Vasárnap

Választás előtt

írta: Darvas József

Beszédünk, írásunk

Arany János nyelvművészete

A felszabadulas óta képviselő | vettem —, hogy valójában min-1 eltelt idő — minden gondjával és1 Ezekben a napokban ünnepel- vagyok. Tagja lettem már 1945- den kimondott szó mögött ott él nehézségével, olykor tragikus jük legnagyobb epikus költőnk,

ben az Ideiglenes Nemzetgyules- ez a huszonkét év. Mindenekelőtt eredményeivel is — nagy tör- Arany János születésének százötnek es azóta minden „ciklusban” | éppen abban, ahogyan az embe- ténelmi iskola volt a nép szá- venedik évfordulóját. Országszermegvalasztottak. lehat sok va-\ rek a ma és a holnap feladatai- mára. A másik az, hogy kitágult te megemlékeznek most a költőlasztást megértem már. Az első ról beszélnek. I az emberek látóköre; tudják már, föl, de szólnunk kell róla mint

időszakban, tíz évig Szabolcs | Nincsenek vagy alig van- hogy bármi történik a világban, nyelvművészről is. megyében voltam képviselő, nak nagy szavak és hangzatos az nem közömbös a mi számunk-1 Nincs még egy költőnk, aki bár a Viharsarokból származom, j ígéretek. Erre az országos ta- ra. És mostanában bizony, külö-1 annyi szót használt volna művei- 1945-ben a koalíció erőviszonyai! nácskozásra a felelősségteljes re- nősen az amerikaiak vietnami ag- ben, mint ő; a prózairók közül is ebbe, a számomra kezdetben meg- alizmus a legjellemzőbb. Ha va- j ressziója és a kínai vezetők szov- csak Jókai vetekszik vele a szólamelyik előadó vagy hozzászóló' jetellenes kalandorsága követkéz- kincs gazdagsága tekintetében, mégis régifajta vezércikkszóla- tében, eléggé feszült a nemzetközi Sok-sok érdekes szólással,

lehetősen idegen megyébe parancsoltak — áe aztán megismertem és nagyon megszerettem az ottani népet. Képviselői pályafutásom igen szép és emlékezetes élményei fűződnek oda. Ám talán mégis érthető, ha örültem, amikor az ellenforradalom utáni első válasz- -.áskor hazahívtak szőkébb pátriámba, Békés megyébe^ És még jobban örülök most, hogy — az egyéni választókerületek kialakításával — a szülőfalumban, illetve immár szülővárosomban, Orosházán jelöltek. Ügy hiszem, az öröm okát nem is kell magyaráznom.

A huszonkét évi képviselőség sok tapasztalást adott, és rengeteg élményt. Sokféle élményt; szépet is, keserveset is. Sose felejtem el a felszabadulás utáni első hónapokat, amikor a füstből és a romok alól egy, új reménység emelte föl az arcát. Aztán a coalíciós pártharcok idejét, a reakció megújuló rohamait. A „fordulat éve” utáni első választás*

mokkái próbál hatni, vagy meg elégszik a semmitmondó n'ágy általánosságokkal, hallgatás rá a

népi

légkör. De a legfontosabb mégis: kifejezéssel és egyéni leleménnyel a bizalom a párt politikájában.' gazdagította irodalmi nyelvünket. És annak a határozott tudata, Költészetének egyik legalaposabb

válasz. S ez a hallgatás egyértel-j hogy a bizalomnak megvan a re-! ismerője, Riedl Frigyes 1887-ben mű az elutasítással. Az emberek ális fedezete mindenekelőtt ab- így _ értékeli nyelvművészetét: megkívánják, hogy felnőttekként ban a programban, amely a IX.! ,.Művész sohse volt korlátlanabb beszéljenek velük. Mondják meg, j kongresszus határozataiban fogai- ura művészete eszközének, mint mondjuk meg világosan, hogy mi mazódott meg. A Hazafias Nép- Arany a magyar nyelvnek. Makfi1 ( front Országos Tanácsának vá- ^ ^ ™Jd alá voftek temettenni, hogy előremenjen az ország dolga. Mondjuk ed az eredményeket is — van mit elmondaná! —, de a legteljesebb nyíltsággal beszéljünk a problémáklasztási felhívása erre a program- ve> vagy csak a nép száján 41ve> ra épül. Ez a felhívás tömör sum- magyar költeményben még soha- mázata az elmúlt évek Során meg- j sem fordultak elő, egyszerre csak tett útnak és az elkövetkező évek költői szárnyra kelnek, színt öl- , tennivalóinak. De a tömör, néha tenek* hangoznak és felragvog- ról is. És ne elégedjünk meg majdnem általánosnak tetsző nak. Arany a magyar nyelv legmondatok mögött a valóság egész, nagyobb ismerője...” bonyolultsága áll. Rengeteg mun- Milyen érzékletesen jeleníti ka, sok töprengés és felelősségtel- í meg Toldi Miklós bolyongását, igaz —, hogy a fejlett kapitalista jes döntés akit rossz-szivu bátyja elzaklatott

országok formális demokráciáié- hazulról: „Nyakán ült a búja, Óival szemben a mi szocialista de- Vegyük például csak azt a té- dalát kikezdte annak sarkantyú- mokráciánk magasabb rendű, I telt, amely azt mondja, hogy a ja, S mint bezárt paripa, mely mert tartalmi demokrácia. A1 munkás-paraszt szövetségre tá- fölött az ól ég, Szíve a mellében néphatalom demokráciája. Én e' maszkodunk. Népfrontpolitikánk- j akképp hánykolódók.” (Toldi: IV. tartalmi demokrácia szerves ré-| nak eddig is ez volt az alapja — 2.). Szinte magunk előtt látjuk a szének érzem ezt az emberekben ! de a munkás-paraszt szövetség történet hősét, s izgatottan kísérmindennek az elmondásával hallgassuk meg őket is.

Sokszor elmondottuk — és

meglevő és egvre növekvő igényt: erősítéséért állandóan dolgozni 1™-figyelemmel[minden lépését,

kell. Nem véletlenül szól a kong- ™indfn gondoltat. Szörnyen resszusi határozat arról, hogy a hanyta a hab a JÜV°!?e^.t®rVen1 parasztság életkörülményeit fo- | ^mÄb“Zíusí loizii-aatuii, -------, . ... ... . , , kozatosan, erőnkhöz képest köze- dani ezt? És milyen változatos

í

olvamatot ahogyan egyre nőtt a külsőleg mintha alig különbözne- (líteni kell a bérből és fizetésből1 mondatformákat alkalmaz! Kér- -....................- nek mondjuk a négy ev előtti- — c-----—.;i i ,, -....................... ...................

i

ek a hatalomból való kiszorítása fgjgjgg ^ cselekvő részesei akare^séggLr^onalaeig'tótszottak°ki-! lenni mindannak, ami eb^gyset, liuivwimm . ,, I ben az országban tortemk. A

trtZea keserves [ mostani választási előkészületek

szakadék az akkori hatalom és a

között. Örökké emlékezetes i tői. Pedig én fontos különbségenep

és figyelmeztető marad a számomra az 1953-as tavaszi választás. Mennyi keserűséggel, ellentmondással találkoztam a nehéz életű szabolcsi falvakban! S aztán az 1956-os ellenforradalom utáni idők, amikor a párt új politikája alapján fokról fokra megteremtődött a konszolidáció, ;i bontakozott a szocialista építés sok nagy eredménye, helyreáll* minden addiginál magasabb szinten a kölcsönös bizalom — vezetés és a nép között... Történelem volt ez a huszonkét esztendő, és nem is akármilyen. Sikerek és kudarcok, győzelmek és átmeneti vereségek váltották egymást — de közben minden ellentmondáson át, mégis egyre magasabban ért országunk, népünk élete.

Most újra választás előtt állunk. A jelöltek — a képviselőjelöltek és a tanácstagjelöltek — már hetek óta gyűlések ezrein alálkoztak és találkoznak a vá- asztókkal. Választási hadjárat? Nem; inkább egy hatalmas, országos méretű tanácskozás. Ezeken a gyűléseken aránylag kevés szó esik az elmúlt huszonkét év anulságairól; annál több a jelen s a jövő tennivalóiról. Mégis azt ;rzi az ember — én azt éreztem minden gyűlésen, amelyen részt

Kedden zenei klubest

élőkéhez. S nem véletlenül tör- j dés, felkiáltás, kijelentés, stb. kö- téntek erre máris intézkedések, í veti egvmást: „Merre menjen? például a szövetkezeti parasztság mihez fogjon? uramfia! Nincsen nyugdíjáról. De ugyanígy sorra hő lelkének hová fordulnia.”

vehetnénk a választási felhívás (IV. 7.).

minden egyes tételét: reális ten- Kevés szóval is sokat tud mon- nivalók, jogok és kötelességek, el- dani> csodálatos tömörséggel és érendő célok sorjáznak mind mö- ; szinte m*nden érzékszervünkét

foglalkoztatva önti formába mon- s . I danivalóját. Toldi nagy erejét így

Ezekről szavaz majd az ország jellemzi; „Jaj-keserves annak, népe március 19-én. Egy nemzet- akj jut kezébe, Meghalt anyjának erzürn, ho°v az emberekben építő programról; s egyben ar- is visszarí ölébe” (I. 12.). A báty- tovább nőtt az i<**ny a cselekvő ról is, kikre bízza az országgyű-j ja által gyilkosságba hajszolt fiúdemokratizmus iránt. I lésben, a tanácsokban e program hoz e szavakkal fordul: „Fuss, ha

Ez azonban egyáltalán nem je- j végrehajtásának a munkáját. I futhatsz, Miklós! pallos alatt felen theti azt, hogy most már1 ......... ... mi , ———, —

két érzek. És ezek között a leglényegesebbnek nem is azt érzem, hogy az országé vő lesi képviselőket nem területi listák alapján, hanem egvéni választókerületekben választják. Lénveffes persze ez is. mert tovább szélesíti a demokratizmus keretmt és növeli a képviselők felelősségét. De az igazi különbséget én mégis abban

jed! Víz se mossa rólad le a gyilkos nevet!” (III. 7.).

De vessünk pillantást más műveire is! „Felhőbe hanyatlott a drégelyi rom, Rá visszasüt a nap, ádáz tusa napja” — így vezeti be Arany Szondi két apródjának történetét. Milyen szemléletes ez a megdöbbentő kép! Itt minden szónak ereje, varázsa van. És mily nagyszerű a folytatás is az ellentétek megragadó költőiségé- vel: „Szemközt vele nyájas, szép zöld hegy-orom, Tetején lobogós hadi kopja.’”

A számos kínálkozó példa közül még a Buda halálá-ból idézek. Megparancsolja a hunok ifjabb királya, hordozzák körül az országban a véres kardot, és gyűljön hadba mindenki Buda szállásán. Utolérhetetlen művé- sziséggel írja le Arany a hadi hír terjedését (IV. 2—3.):

S indul az ádáz kard, mintha [tüzes villám;

Karikáit a hír hányja, mikép [hullám;

Adja tovább a jelt, ki belátja [távol:

Viszi lovas ember, az is

[lóhalálból.

Mint rengetegen fut zaja

[robbanásnak,

Veti tovább erdő, bérc, öböl [egymásnak,

Itt elhal, odább még csak azután [gerjed:

Tanyára tanyáról a hír szava [terjed.

Vagy gondoljunk a Buda halála hatodik énekére (Rege a csoda- szarvasról)! Feledhetetlen ott a naplementének költői rajza: „Már a nap is lemenőben, Tüzet rakott a felhőben...” Meg a hajnal képe: „Szellő támad hűs hajnalra, Bíbo- rodik az ég alja...” S oly szép a párhuzamos szerkesztésű, többször v'sszatérő versszak Hunorról és Magyarról:

Száll a madár száll az ének

Két fiáról szép Enéhnek;

Zengő madár ágrul ágra,

Zengő ének szájrul szájra.

Méltán mondotta Aranyról Gyulai Pál, hogy „a képzelet magas röptét s a szív mély érzéseit” egyesítette műveiben, és „a magyar nyelvművészet felülmúlhatatlan mestere” volt.

Dr. Pásztor Emil

megnyugtassuk magunkat: mindent megtettünk a szocialista demokrácia fejlesztése terén. Éppen ellenkezőleg: arra kell, hogy irányítsa a figyelmünket, milyen hatalmas erőtartalékokat szabadíthat fel az egészségesen fejlődő demokratizmus. Növeli a felelősségtudatot. Erősíti a közösségi érzést. Egyáltalán fejleszti azokat a jellemvonásokat, amelyek a szocialista ember sajátjai. Lenin mondotta, hogy az emberek gondolkodását legjobban a forradalmi cselekvésben való részvétel formálja. Nos, a szocialista demokrácia a mi építő korszakunkban a forradalmi cselekvésnek az; s^tés az életre, a kerete, amelyben a legsokoldalúbban fejlődhet az új ember.

Ezért fontos az, hogy a választás ne egyszerű közjogi aktus legyen, hanem a szocialista demokrácia erősítésének, fejlesztésének az alkalma. S ezért fontosak a IX. kongresszus határozatainak a deHová — ?

Figyelmet érdemlő felmérés az új csabai gimnáziumban

a megyei könyvtárban mokratizmus további s?éiesítéséJ ről szóló tételei. Nem véletlenül

hangsúlyozza például a kongreszA békéscsabai megyei könyviár zenei klubjában március 7-én, cedden este 7 órakor újabb elő- idást rendeznek. Ez alkalommal s Németh László, a Jókai Szín- íáz karmestere, klubvezető lesz íz előadó, és három nagy zeneGiirmáziumunk élete az okta- szándékunk. Azt elemeztük, hogy tás, nevelés, a képességek, kész- tanulóink hogyan látják jövőjü- ségek maximális kifejlesztésére, két, milyen az elképzelésük a a hasznos tevékenységet biztosító sokat emlegetett „élet”-ről. A vá- ismeretek átadására, a jellem laszok, állásfoglalások elemzése formálására irányuló tervszerű te- során távolabbi szempontul azt vékenység, amelynek távolabbi próbáltuk érzékelni, hogy ezeket célja a kissé közhelynek tűnő, de az életcélokat mennyiben moti- a lényeget jól kifejező cél: élőké- válják az iskolában, illetve kívülről ható tényezők.

Felsőbb éves, főleg végzős ta- Elöljáróban anélkül, hogy sta- nülőink gondjait a napokban, he- tisztikával fárasztanám az olva- tekben különösen kettő sokasítja: sót, megállapítható, hogy tanu- a befejezésre, számadásra való lóink életlátása meglehetősein becsületes felkészülés és az élet- reális. Gimnáziumi oktatá^mk- ben elhelyezkedés, pályaválasz- ban az elmúlt években egyre tás. Erről folyik most legtöbb jobban kibontakozó reform ten- szó osztályfőnöki órán, órán ki- denciájának tudható be, hogy ta- vül, egyéni beszélgetésben egy- nulóink nem idegenkednek a gya;zerzö: Bruckner, Mahler, vala- nint Reger életművét ismerteti.

Az előadást — bevált szokás Szerint — a zeneszerzők több műének bemutatásával, elemzésével illusztrálják majd. A jelek'

más vagy a tanuló és tanár kö- korlati pályától, fizikai munká- szusi határozat, hogy a gazdasági j zött> de otthon a családban is. tói. A szórás kedvező, hiszen nem irányítás készülő reformja nem | Készülnek az önjellemzések, egy- kevesebb, mint 21 irányban ke- pusztán gazdasági kérdés, hanem' más jellemzései, nevelői jellem- resik életük célját az érettségi magával kell, hogy hozza az em- ( zések. Ezeknek központi gondola- után. (Igaz, hogy a fizikai mun- berek, a tömegek még aktívabb: ta a képességek, hajlamok mér- ka néhány tanulónak mint szük- részvételét a tervek, a döntések legelése, egybevetése a választott ségmegoldás szerepel az egye- kiformálásában és tudatos végrehajtásában. Tehát: a szocialista demokrácia erősítését.

életpályával, foglalkozási ággal. temre való be nem jutás esetén.)

Hová, merre? Ezt a kérdést A gyakorlati pályákkal kapcso- vizsgáltuk meg a közelmúlt he- latban az is feltűnő, hogy a négy Természetesen a teljesség ked- tekben majdnem 200 harmad- éven át 5+1-es formában, üzemvéért azt is meg kell mondanunk, I negyedosztályos tanulónál, ben végzett munka jóformán

. ... . bo®y az emberek most tapasztal- akiknek több mint a fele leány, nem is szerepel pályaválasztási

,zermt a megyei könyvtár zenei ható nagyfokú közéleti erdeklo-! „ . ......

_ ,, . f

c

lubja iránt oly nagy az érdek- dése nem véletlen dolog, s nem 18 kifejezetten a szűkén er tényezőként. (E probléma okanak

ődés, hogy előadássorozatait a is önmagától teremtődött. Sok telmezett palyavalasztás, hanem melyebb elemzése külön tanul- lövőben is rendszeresen, sűrű forrása van ennek. Az egyik nyíl- szélesebb háttérbe állítva a prob- mányt igényel, s számos konk- dőközönként tartják meg. Iván az, hogy a felszabadulás ótai lémát: az életcél vizsgálata volt a lúzió levonására késztet. Nem lebecsülendő azok száma sem, akik még nem döntöttek vagy csak a lehetőségeket mérlegelik (például „elektromosság vagy esetleg tanár” — „óvónő vagy kozmetikus” — „fényképész vagy óvónő” stb.).

A korábbi évekhez képest feltűnően lecsökkent a tudomány-, műszaki és orvosi egyetemekre való irányulás. A bejutás nehézségei, reménytelensége még a tehetségeseket is riasztja, befolyásolja az ilyen irányú tanári ráhatást. Viszont megállapítható, hogy növekedett a felsőfokú ipari és mezőgazdasági technikumok rangja tanulóink szemében. Fiúknál továbbra is „divatos” a rádió- és tv-szerelés (sokkal kapósabb, mint az orvosi pálya), leányoknál az óvónői és egészségügyi pályák, mindkét nemnél a nyomdász. Tsz-be egy akar visszamenni felsőfokú technikum után.

Sokszor leírták a pályaválasztással, munkatervezéssel foglalkozó illetékes szervek, hogy a leányok elhelyezkedése nagy gond, a lehetőség igen korlátozott. Mi is elgondolkozunk azon, hogy egyfelől megvan a kedv, hajlam a termelő- munkában való elhelyezkedésre, de vajon biztosítunk-e munkahelyet is a lányoknak? Nem megnyugtató a füzet alakban kiadott Békés megyei Pályaválasztási Tanácsadó 1967. évre annak a leánynak, aki érettségi után elhelyezkedési lehetőséget keres, mivel munkahelyet mindössze tizenhármat talál Békéscsabán, az ipa-