Békés Megyei Népújság, 1967. március (22. évfolyam, 51-76. szám)

1967-03-26 / 73. szám

1961. március 26.

8

Vasárnap

Címmel. Az előadás három jelenetét idézzük képeinken.

Zenés vígjáték a színházban

Képek a „Nézd meg az apját!” előadásáról

Színházunk az elmúlt héten pénteken mutatta be először Oláh—Romhányi—Horváth zenés vígjátékát, „Nézd meg az apját!”

Különös „halfogás” az agárdi villában. (Romvári Gizi és Kanalas László.)

Antikor minden kiderül. (Karcra Éva, Széplaky Endre, Rom- »• vári Gizi.)

Nélhány nap óta a Budapesti KERAVILL Villamossági Vállalat négy kijelölt üzletében hirdetik a tv-készülókek csereakcióját.

Miután az öreg tv-készülékek megvásárlásának híre, illetve cseréje vidéken is elterjedt, s mintán KERAVTLL-nak vidéken nincs üzlethálózata, mert kimondottan budapesti vállalat, kérdést intéztünk az összes érdekeltekhez, hogy lehet-e számítani arra, hogy vidékre is kiterjesszék a tv csereakcióit. Mielőtt a válaszokat megadnánk, ismertetjük azoknak készülékeiknek típusait, amiket új készülékek vásárlása esetén beváltanak. A csereárakat is közöljük:

Tavasz I. 1260 Ft, Tavasz II. 1620 Ft, Kékes I. 1930, Kékes II.

...És a félreértések lassan tisziázódnak. (Padur Teréz, Szerencsi Hugó, Gyurica Ottó, Széplaky Endre.) Fotó: Kiss

Sopron-Bánfalván táboroznak a szarvasi úttörők a nyári szünidőben

A szarvasi I-es számú általá- os iskola úttörőcsapata már hat /e minden nyári szünidőben az -szág különböző helyein szervez iborokat. Voltak már Párádon, onyódon és Pécs környékén is. .z idén a festői szépségű Sopron örnyékére, Sopron-Bánfalvára lennek kéthetes váltótáborozás- l. A. bánfalvai termelőszövetke- ettel már megkötötték a szer- 5dést,,így biztosítva van a megfelelő táborozóhelyük. Az idén a II-es számú általános iskolával közösen két-kéthetes turnusban táboroznak az úttörők. A nyári szünidő alatt összesen három turnust szerveznek, s átlagosan 70— 80 gyermek vesz részt ezeken. A részletes program kidolgozását közösen végzik, s terveik, hogy a határőrökkel találkozót is tartanak, ami nagy élményt jelent majd a pajtásoknak.

Vidéki tervek a televíziós vevőkészülékek csereakciójával kapcsolatkan

A Bizományi Áruház vállalja a vidéki eladásokat

2340, Alba-Regia 3240, Carmen 2160, Favorit I. 3060, Favorit II. 3420, Bencúr 900, Horizont I. 3420, Horizont II. 3780 és a Sztár 4500 forint. Ezek mind a fehérvári gyár típusai.

Az Orionok: 501—900 forint.

501. M.—1080, 403—1980, 602—

1980, 608—2700, Duna 505—3150, 611—2700, Alfa 650—4680, Delta 550—4500, Sigma 650— 5400 és

Delta 651—5400 forint. Részletre megy a Horizont 500 és a Favorit 1000 forint előleggel a csere esetén is. A többi OTP-készülékre 30 százalékot kell fizetni a cserélőnek.

— Milyenek a.^psereakei.ó kilátásai? — kérdeztük a Belker Minisztérium illetékes tájékoztatójától.

Statisztikai könyvszemle

Üj rovat jelentkezik lapunkban. Ebben azokat a legújabb statisztikai könyveket és kiadványokat mutatjuk be, amelyek nélkülözhetetlen segítséget nyújtanak a párt- és tanácsi vezetőknek, a szakembereknek, tervezőknek, kutatóknak, de mindazoknak az érdeklődőknek, akik ismereteiket lyen módon is bővíteni kívánják. Mindkét mű megkapható Békéscsabán, a Központi Statisztikai Hivatal Békés megyei Igazgatóságánál, ami jelentősen megköny- nyíti a beszerzést

Beruházási adattár

A „Beruházási Adattár” című 412 oldalas kiadvány megjelenésével a Központi Statisztikai Hivatal egy régi és indokolt igényt elégített ki, mikor a népgazdaság egészére vonatkozóan a beruházási és felújítási tevékenységet felölelő 1950—1966. évi adatokat összefoglalta, A kiadvány, ahol lehetőség nyílt rá, 1938. évhez yiszóhyított adatokat is tartalmaz. Az adatok részletes áttekintést nyújtanak az állami és szövetkezeti szektor fejlesztésére fordított beruházásokról.

Az Adattár részletesen ismerteti az egyes népgazdasági ágakban és azon belül ipari, illetve szakmai csoportokban és ágakban a beruházások és felújítások volumenének alakulását, valamint összevont csoportokban az árindexek változását. Az olvasó a kiadvány hosszú idősoros összehasonlítható adataiból tájékozódhat az állóeszköz-állomány bővítését szolgáló építkezések, gépbeszerzések és az egyéb beruházási ráfordítások, továbbá az üzembe helyezett beruházások és az üzembe nem helyezett állomány alakulásáról. A népgazdaság különböző területeiről összefoglaló, illetve példaszerű felsorolásban megtalálhatók a fontosabb üzembe helyezett beruházások (új vállalatok), valamint az üzembe helyezésre vonatkozó naturális mutatók. Az utóbbi 10 évre vonatkozólag részletesen foglalkozik a kiadvány a beruházások volumenének területi (megyénkénti) részletezésével.

Az Adattárban helyt kaptak a beruházásokra (lakásépítkezésre) vonatkozó fontosabb nemzetközi adatok is.

Az ipar koncentrációja

A kiadvány, amely 110 oldal terjedelmű, a felszabadulás óta első ízben ad tájékoztatást az állami ipar szervezeteinek és a szocialista ipar termelőüzemeinek koncentrálódásáról.

Az időszaki közlemény ismerteti a jelenlegi ipari szervezetek kialakulásának főbb szakaszait, részletes adatokat közöl az ipar- vállalatok ágazatonkénti számáról és átlagos nagyságáról. Tájékoztatást ad az 1963—64. évi. ipari átszervezéseknek a szervezeti centralizációra, az átlagos ipartelepszámra és az alkalmazotti arányok alakulására gyakorolt hatásáról, a vállalatnagyság és az ipari tevékenység hatékonyságának összefüggéseiről. Adatokat és elemzést tartalmaz a gyáripar, illetve a szocialista ipar telepeinek számáról, munkáslétszámáról és hatóerő-ellátottságáról, valamint ezek 1942— 65 közötti nagyságcsoportonkénti alakulásáról.

A nemzetközi részben adatokat közöl több szocialista és tőkés ország ipari üzemeinek nagyságcsoportonkénti számáról és lét- számarányairól, s nemzetközi összehasonlítás keretében ismerteti a magyar ipar szervezeti felépítésének, illetve ágazatonkénti koncentrációs színvonalának sajátos vonásait.

— Előre nem lehet tudni, hiszen a tavasz és a nyár nem televíziós szezon — válaszolta informátorunk. Egy tény, hogy a csereakciótól függetlenül ugyanebben a tavalyi időben feleannyi készüléket sem adtak el, mint az idén. Az is igaz, hogy rádióval telített az ország, viszont tv-készülékekben bizonyos típusokat nem lehet kapni részletre sem. Tehát egyelőre a kereslet bizonyos tv-készülékekben nagyobb, mint a kínálat.

Megkérdeztük a KERAVILL egyik üzletvezetőjét:

— Kerülhetnek-e hibás készülékek az újravásárlókhoz?

— Szó sem lehet erről, mert ha a készülék hibás, azt megjavítják és csak azután kerül eladásra az öreg készülék az új tulajdonoshoz.

Nézzük csak a Bizbmányi Áruházát. Mi a véleménye az általa eladásra kerülő használt tv-készü- lékekről.

— Mi a KERAVILL-tói kapott készülékeket átvesszük és ha azok hibásak is, megjavíttatjuk. Természetesen a javítási költséggel megterheljük a vevőt.

— Forgalomba hozzák-e vidéken is a használt tv-készüléke- ket? — kérdeztük a Bizományi Áruháztól.

— A legtöbb megyében vannak boltjaink, tehát arról lehet szó, hogy használt tv-készülékeket forgalomba hozzunk a csereakció

ú.ján is.

Rendeznek-e a vidéki bolthálózatban tv-csereakciót?

— Arra viszont a Belkertől sem kaptunk még pontos információt

Zsolnai László

Bessédiink, íránunk

Hogyan használjak „n magyar helyesírás szabályai ”-!?

Legnagyobb példányszámban közkézen forgó tudományos igényű kézikönyvünk „A magyar helyesírás szabályai”. Tizedik kiadásának első lenyomata 1954- ben jelent meg, a későbbi lenyomatokkal együtt eddig több százezer példányban. De vajon ismerjük-e eléggé, és tudjuk-e használni ezt a könyvet?

A könyv három főrésze (Szabályzat, Tárgymutató, Szótár) közül sokan csak a harmadikat, a

20—25 ezer szót tartalmazó szótári részt ismerik és használják. Ez — ábécé-rendben — általában mindazokat a fontosabb szavakat, szóalakokat és szókapcsolatokat felsorolja, melyék valamilyen helyesírási problémát vagy nehézséget rejtenek magukban. Ha valaki tudni akarja, melyik a helyes írásmód: belépő jegy vagy belépőjegy, megkeresi e szót a b- vél kezdődő szavak közt; ott belépőjegy olvasható, tehát egybe kell írni. Ha nem tudjuk, hogy Vesz-prém és Veszp-rém közül melyik a helyes elválasztási mód, a v betűs szavak sorában található Veszprém-nél erre is választ kapunk: „elv.: Veszp-rém”.

Előfordul, hogy a nyugat, illetőleg Nyugat szó kezdőbetűje és rövidítési módja okoz gondot valakinek. Mit tegyen? Lapozza fel az riy betűs szavakat! Ott ilyen eligazítást kap: „nyugat (égtáj); röv.: Ny; a Nyugat (= a nyugati országok)”. E tájékoztatásból nyilvánvaló, mikor kell ezt a szót kisbetűvel, mikor kell nagybetűvel kezdeni, sőt az is kiderül, hogy az égtáj névé! — hagyományosan — nagy Ny-nyel, pont nélkül írjuk.

Nehezebb eset, amikor valami látszólag nincs benne a szótárban. Van, aki nem tudja, hogy a folyjon, a follyon vagy a fojjon szóalak-e a helyes. Az első kettő — mint helytelen alak — nem kerülhetett be a szótárba, a folyjon helyett pedig az ügyneveze t szótári alak keresendő; folyik. A

folyik mellett egy másik szóalak is olvasható: folyjanak. Természetes, hogy az egyes számú folyjon-1 is ennek analógiája (mintája) szerint, lyj-ve 1 kell írnunk.

Kétségtelen, hogy a szótári része ben sok mindent hiába keresünk. Miért? Ment mint a könyv címe is mutatja („A magyar helyesírás szabályai”), helyesírási szabályzatunkban a szabályok közlése a legfontosabb: a hozzá való —bár elég terjedelmes — szótár csak szemléltető anyag, teljességre nem törekvő függelék. Ha valami hiányzik a szótári résziből, a szabályzati 'részben rendszerint annak is nyomára bukkanunk. És persze a szótárt is okosan kell használni. Ha nem találjuk a negyedmagával és a negyednapra szóalakot, keressük meg gyakrabban használt „testvéreiket”: harmadmagával, harmadnapra! Az utóbbiak benne vannak a szótárban, és írásmódjukból könnyen' megállapíthatjuk, hogy ezeknek mintájára a hiányzó negyedmagával és negy ednapra szóalakot is egybe kell írni.

És van a helyesírásnak sok olyan csínja-bínja, amit semmiféle szótár sem tartalmazhat Gyakran felvetődik az a kérdés, hogy kézírásban az így szóval kezdődő mondat nagybetűjére kell-e ékezetet tenni. A választ megtaláljuk a szótári részt megelőző tárgymutató segítségével. Ennek i betűs cikkei között egy ilyen is van: „i nagybe ű-párja

5.” Vagyis a 438 helyesírási szabály közül az 5. számút kell megkeresnünk. Ott a következő eligazítást kapjuk: „A hosszú í nagybetű-párját ... mind kézírásban, mind nyomtatásban ékezettel látjuk el: íme!, Írország stb.” így írandó tehát a nagybetűs Így ... mondatkezdés is.

Minden művelt embernek szüksége van erre a hasznos kis könyvre, „A magyar helyesírás szabály ai”-ra.

Dr. Pásztor Zmil