Békés Megyei Népújság, 1967. március (22. évfolyam, 51-76. szám)
1967-03-25 / 72. szám
1967. március 25. 4 Szombat Kérdések és feleletek a tsz-nyugdíjtörvényről Hogyan számítják ki a nyugdíjeveket? Az öregségi nyugdíjhoz — előírt 150 munkanap helyett csak ugyanúgy, mint a munkaviszony- 130-at teljesített, akkor nem egy ban álló dolgozóknál — legalább nyugdíjévét szerzett, hanem csak tíz nyugdíjév szükséges. Nyug- tíz hónapot. díjévként a tagsági időnek azo- Munkanapnak számit az a nap kát a naptári éveit kell besza- is, amelyen a termelőszövetkezeti mi tani, amelyeknek teljes tarta- tag kártalanítási segélyben, kórma alatt a nyugdíjbiztosítás fenn- házi ápolásban, vagy a termelőállott és a tag a közös gazdaság- szövetkezettől betegségi segély- ban 150 (a tsz nőtagja 100) tíz- ben részesült, szülési szabadságon órás munkanapnak megfelelő volt, továbbá katonai szolgálatot munkát végzett. teljesített, vagy az 1958. évi 40. Ha a termelőszövetkezeti tag számú törvényerejű rendelet ha- egy naptári évben 150 (nő 100) tálya alá eső munkaviszonyban tízórás munkanapnál kevesebb állt, a közgyűlés hozzájárulásával időn át vesz részt a közös mun- közép- vagy felsőfokú oktatási kában, ném szerez teljes nyugdíj- intézmény nappali tagozatának évet. Ilyenkor teljesített munka- hallgatója volt, vagy egész napos idejét nyugdíj hónapokban kell tanfolyamon (iskolán, edzőtáborszámításba venni. A férfi tez-tag ban stb.) vett részt, s végül a 13 munkanappal, a nő tsz-tag termelőszövetkezet által engedé- pedig 8 munkanappal szerez egy lyezett tanulmányi, vagy pedig nyugdíj hónapot. Vagyis, ha a fér- olyan szabadságon volt, amelyre ö szövetkezeti tag a kötelezően díjazást kapott. Szunyogirtási előkészület Békéscsabán Ezek azonban csak kísérleti jellegűek voltak, mert a nádasok lecsapolása akkor még nem kezdődhetett el. Ebben az évben már más a helyzet. Békéscsabán napirendre került a nádasok lecsapolása, ezzel együtt a városi tanács végrehajtó bizottsága a közegészségügy fejlesztésére 20 ezer forintot szavazott meg és állított az 1967. évi költség- vetésbe a szúnyogirtás kiadásai- nak fedezésére. A városi ' tanács végrehajtó bizottsága egyik korábbi ülésén határozatot hozott a várost keleti irányban határoló nádasok leesapolásáról. E határozat végrehajtása azért nagy fontosságú, mert a mocsaras részeken milliárd számra szaporodnak a szúnyogok. Behatolnak a városba és nyugtalanítják a lakosságot. Néhány éve eredményesen próbálkoznak a szúnyogirtással. Négy év alatt 55 millió forinttal növekedett a helyiipari vállalatok termelése Vezetőségválasztó küldöttértekezlet a HVDSZ megyei bizottságánál A Helyiipari és Városgazdálkodási Dolgozók Szakszervezetének megyei bizottsága csütörtökön tartotta meg Békéscsabán, az SZMTAz írásos beszámoló ugyanakkor azt is megállapította, hogy a termelés fejlődésével nem tartott lépést a szociális létesítmények székházban vezetőségválasztó kül- ! fejlesztése és korszerűsítése, ami döttértekezletét. A tanácskozáson részt vett Seprényi Sándor, a HVDSZ elnöke, Nagy István, az SZMT vezető titkára, Denkó Pál, a megyei pártbizottság munkatársa, Székely Ferenc, a gyulai városi pártbizottság munkatársa, Kruzslitz Tibor, a megyei tanács ipari osztályának vezetője és több meghívott. Az értekezlet előtti napokban a küldöttek kézhez kapták a megyei bizottság írásos beszámolóját, amely a legutóbbi négy esztendő termelési és szakszervezeti munkájának eredményeit és tapasztalatait összegezte. Figyelemre méltó, hogy a helyiipari vállalatok az elmúlt négy évben mintegy 55 millió forinttal növelték termelésüket. Nem alakult ilyen kedvezően a szolgáltatás, amelyet az említett időszakban csak 13 millió forinttal növeltek, hiszen a lakosság ennél jóval nagyobb igényeket támaszt a vállalatokkal és üzemékkel szemben. Jelentős eredménynek könyvelhető el, hogy a gyártmányok korszerűsége is sokat fejlődött, s hogy egyre több cikket gyártanak exportra. A műszaki szervezések és intézkedések eredményeként a termelés növelésének több mint kétharmadát a termelékenység emelésével érték el. WVWWWVWVA mindmáig sok gondot okoz a legtöbb vállalatnál. S ezt nemcsak a jelentés, hanem a vitában felszólalók közül többen is hangsúlyozták. A tanácskozáson Szalay Istvántását. Mindemellett a szakszervezetek legfontosabb feladata ezután is a szocialista öntudat és erkölcs fejlesztése, a szervezett dolgozók nevelése. Nagy elvtárs, az SZMT vezető titkára a szak- szervezetek növekvő hatásköréről szólt, majd elmondotta, eközben arra is szükség van, hogy az érdekvédelemben türelmetlenebbek legyenek, mint eddig. Szükségessé teszi ezt a több helyütt még né, a HVDSZ megyei titkáraszó- i , . ,, ... .... . beli beszámolójában elsősorban az nem kielégítő szociális ellátottság, elmúlt időszak politikai és moz- ! az túizsúfoltsága amely galmi munkáját értékelte, vala- magaban rejti a baleseti forraso- mint a soron következő feladatok- j kft. Kruzslitz elvtan felszolalá- ról szólt. A termelési tanácskozó- | megerősítette, hogy Mi is tudunk sokról szólva elmondotta, hogy mindjobban betöltik hivatásukat, i bár egy-két vállalatnál azt tapasztalták, hogy figyelmen kívül hagyták az 1001-es xendeletet, amely a termelési tanácskozások decentralizált megtartását írja elő. Tájékoztatta a megjelenteket a szakszervezeti választásokról. A szervezett dolgozók általában elégedettek voltak a szakszervezeti tisztségviselők munkájával. Ezt bizonyítja, hogy a bizalmiaknak és a szakszervezeti bizottságok tagjainak mintegy 90 százalékát újból megválasztották. A jövő feladatait a következőképpen határozta meg a megyei bizottság beszámolója: a szakszervezeteknek ezután hatékonyabban és jobban szükséges betölteniük érdekvédelmi szerepüket, mint eddig. Az írásos és szóbeli beszámoló, valamint a számvizsgáló bizottság jelentése feletti vitában többen elmondták tapasztalataikat és véleményüket s azokat a gondokat is, amelyek a szervezett munkásokat foglalkoztatják. Vandlik Já- nosné, a Gyulai Köíőipari Vállalat szb-titkára kifogásolta, hogy a helyiipari üzemeknél jóval alacsonyabb az éjszakai pótlék, mint a minisztériumi vállalatoknál. Kérte a megyei bizottságot, hogy észrevételüket tolmácsolja majd a HVDSZ kongresszusán. Seprényi elvtárs arra kérte a szakszervezet tagjait, hogy a jövőben — s ezt az új gazdasági mechanizmus is igényli — hatékonyabban segítsék a gazdasági feladatok végrehajtását, jobban ellenőrizzék a hozott intézkedések valóra vála helyiiparban á termelés fejlődésével nem tartott megfelelő lépést az emberelvről való gondoskodás, a szociális létesítmények tekintetében is sok a pótolnivaló. A munkások igényeinek növekedése indokolja, hogy ezen a helyzeten helyes együttműködéssel, helyi kezdeményezésekkel mielőbb változtassanak. A küldöttértekezlet részvevői örömmel hallották Zsótér Antal- nénak, a Gyulai Kötőipari Vállalat szocialista brigádvezetőjének felszólalását, amelyben kollektívájuk kezdeményezéséről beszélt. Elmondotta: a Nagy Októberi Szocialista Forradalom 50. évfordulójának tiszteletére elhatározták, hogy az idén több mint 50 000 forinttal túlteljesítik éves tervüket. Vállalásaik között szerepel az is, hogy exportkötelezettségeiknek mindenkor pontosan eleget tesznek. Nagy Antal, a Békéscsabai Szőrme- és Kézműipari Vállalat igazgatója a bedolgozási rendszer fejlesztéséhez kérte a megyei bizottság segítségét, mivel az elkövetkező időben több munkaalkalmat kívánnak teremteni. A vita összefoglalója után Seprényi elvtárs Karaba Györgynek, aki korábban 13 esztendeig volta HVDSZ megyei bizottságának titkára s jelenleg rokkantsági nyugdíjas, átadta a Szakszervezeti Munkáért kitüntetés ezüst fokozatát. A xészevevők ezután megválasztották az új tisztségviselőket. A HVDSZ megyei bizottságának titkárává ismét Szalay Istvánnét 'választották meg. p. r falumúzeumot létesítenek Geszten Munkában a játékgyártó ktsz. Mindig csak arról ■ ír aíz újság* Percekig gyönyörködtünk [hogy a felnőttek ennyit meg eny- nük, melléjük guggoltunk... nyit termelnek, de hogy az óvodások hogyan dolgoznak, arról egy sző sem esik — mondta a napokban tréfás komolysággal az öigyiic óvónő. — Játék az csak — futott végig agyamon a gondolat. 'De azért megígértem, elmegyünk, megnézzük társadalmunk legkisebb ,,termelő”-munkásait; «még fotóst is hívtam magammal... A Micsurin utcai óvodában Szula Emilné vezető óvónő csendes lépteit kopíroztuk magunkra, s a parányi bútorok közt megpróbáltunk súlytalanul lebegni— — Pszt — nyitottunk be az ^öregekhez”. Csak egy pillantást vetették ránk, aztán továbbra is elmerültek komoly munkájukban. Középütt egy főtechnifcus arcú, szemüveges „brigádvezető” vésett „sasókákat” egy lécdarabba (bal kézzel), a brigád tagjai pedig nagy ügybuzgalommal dolgoztait a kézé alá... A munkaasztalon különféle mosópasztás műanyag palackok kék, sárga, piros szüleiből varázsoltak a kis ügyesek szebbnél szebb játékokat... Az óvó néni csak ritkán szólt közbe, esetlegesen' egy kis szakmai útmutatást adott ben— Kiállításra kerülnek a munkadarabok... — adott felvilágosítást Tóth Zsoltika, a szemüveges „technikus”... — Hogy milyen kiállításra, arra a kérdésre már az óvó néni adta meg a választ: — A Nagy Októberi Szocialista Forradalom 50. évfordulójára az összes békéscsabai óvodák kiállítják azokat a dokumentumokat, amelyek tükrözik az óvodai életet. Hát arra készülünk mi is... Azon gondolkodom egy pár pillanatig, amíg a munkában komolyan elmerülő kicsiket nézem, hogy jó ez; tanulja meg korán a gyermek, hogy minden- még a játék is a termelőmunka gyümölcse. Lehet, hogy még nem sokat tudnak arról, mi is volt az az ötven év előtti nagy forradalom, de a legfontosabbat tudják már: dolgozni kell, hogy a forradalmi hősök álmai valóra váljanak... A búcsúzásnál nem mondjuk, hogy: „Nem akarunk tovább zavarni”; a kicsik, még gyermeki A geszti népfrontbizottság Arany János születésének 150. évfordulója alkalmából java- j solta a község vezetőinek, hogy azt az épületet, ahol a költő Geszten élt, eredeti formájába állítsák vissza. Itt kaphatna helyet a falumúzeum, amelyben összegyűjtenék az Arany János A komoly munkához elmélyülés szükségeséletéről és munkásságáról szóló dokumentumokat, emléktárgyakat. Az anyag összeállításához kérték a Gyulai Levéltár és az Erkel Ferenc Múzeum segítségét. A helyi Egyetértés Termelőszövetkezet felajánlotta, hogy az épület helyreállításához anyagi segítséget nyújt. Utazzon,! m-Svájcba A Békés megyei Népújság nagy tavaszi rejtvénypályázata — Első dij: 10 napos üdülés Szász-Svájcban — További dijak Sokol zsebrádió, infravörös hősugárzó és még számos értékes nyereménytárgy 6. rejtvényünk: 1. kérdés: Ki rendezte a Szevasz, Vera című magyar fimet? 3. kérdés: Kinek a regényéből készült a Sellő a pecsétgyűrűn című magyar film? 3. kérdés: Milyen nemzetiségű A cár és a tábornok című film? őszinteséggel, úgysem hagyják magukat zavartatni; — jobban érdekli őket a barkácsolgatás, mint a vaku villanásai... Szöveg: Ternyák s Rejtvényszelvény 1967. március 25. 6. Fotó: Esztergály
