Békés Megyei Népújság, 1967. március (22. évfolyam, 51-76. szám)

1967-03-25 / 72. szám

s 1967. március 35. Szombat Húszéves a Balassi-együttes Ebben az évben ünnepli a békéscsabai Balassi Bálint Művelődési Otthon . népitánc-együttese fennállásának 20. évfordulóját. A közelmúltban fejez­ték be azt a megyei turnét, amelynek 30 előadásán fiatalokkal és felnőt­tekkel ismertették meg, szerettették meg a népltánc-kuitúrát. Most a májusban Szolnokon megrendezésre kerülő alföldi népitánc-fesztiválra készülnek, hogy jubilánsokhoz méltóan szerepeljenek. Képünk az együt­tes Körtánc című koreográfiájáról készült. txx>oooooooooooocxKx>ooooocMX}OOOooooooooc)ooooooooo Jövő hói a tv-ben LESZÁLLÁS PÁRIZSBAN (hét­fő, 20.00). Marc Camoletti kétré­szes vígjátékénak közvetítése a Kis Színpadról felvételről. Eddig több mint negyven városban mu­tatták be Marc Camoletti francia író — bár neve után mindenki olaszt sejtene — sikeres vígjáté­kát, a Leszállás Párizsban-t A darabban három különböző nem­zetiségű légikisasszony szerepel, akik menetrendszerűen érkeznek és távoznak Párizsból gépeikkel. Ezt a helyzetet aknázza ki a fő­szereplő Robert (Kabos László), aki mindhármójukkal gyengéd kapcsolatot tart fenn. A három, más-más nemzetiségű stewardess- szerep kínálta lehetőségeket jól használta ki az író, ami — mi­ként Mészöly Dezső, a darab for­dítója elmondta — a fordítói munka érdekességét is szolgáltat­ta. Humorosan karaik írozza az amerikai és a német lányt „ang- licizmusaik”, illetőleg „germaniz- musaik”, és más, nemzeti sajátos­ságaiknak vélt tulajdonságaik alapján. Mindez kitűnő alkalom a színészek száméira is a komédiá- zásra, és ők igyekeznek is élni ez­zel. A darab főként a helyzetko­mikumra épült, a bonyodalmak is így keletkeznek, mivel Robert •idilli életét — mármint azt, hogy egyszerre mindig csak egy légi­kisasszony tartózkodik Párizsban —, váratlanul felborítja a menet­rend megváltozása... UTÓD (szerda 20.20). Magyarul beszélő NDK-film, a Hét ország hét filmje sorozatból. A történet Nyugat-Németországban játszódik, ahol má.r évek óta készül egy per a hitleri idők hírhedt „Euthana- sia”-professzora ellen. Ám a ma befolyásos embered, akiknek vala­milyen formában érdekük fűző­dik ahhoz, hogy a ‘tárgyalás ne történjék meg, mindent megtesz­nek a tanúk és a vádlottak el­hallgattatása érdekében... A fősze­replő újságíró — aki nem haj­landó belenyugodni ebbe és az „öngyilkossági hullámba”, amely minden átmenet és látszólagos ok nélkül szedi áldozatait az érde­keltek köréből, ki akarja deríteni az igazságot — szintén „véletlen” autóbaleset áldozata lesz. Utódja és a harcban kollégája, aki foly­tatni akarja társa küzdelmét — a háttér szövevényes politikai ma­chinációi láttán inkább lemond a szélmalomharcról* FALUSI DOLGOKRÓL (csütör­tök 19.30). A most sorra kerülő adás témái szokás szerint ezúttal is időszerű riportok, jegyzetek. A legutóbbi alkalommal szóvá tett tej problémában ezúttal a tejipar véleményét tudakolják meg a műsor vezetői. At^ől van ugyanis szó, hogy a tejipar nem hajlandó kimenni a tej átvétele érdekében a kis községekbe, mondván, hogy az számára nem gazdaságos. Ha viszont — mint a tejipar illetéke­sei javasolták — a tsz szállítja be a tejet a gyűjtőhelyre, elesik attól a többlettől, amelyhez a tavalyi áremelések révén jutott. Ez a probléma nyilván a városi embereket is érinti, hiszen sok­szor halljuk, hogy kevés a tej. Beszámol a műsor az óbudai tsz gondjáról is. A tsz főaigronómusa elmondja, nem egyedül az ő gondjuk az, hogy a tsz-ek által folytatott melléküzemi tevékeny­ség lehetőségeit hogyan akarják — és sok helyütt időlegesen si­kerrel — kihasználni szerencse- vadászok, akiknek éppen a tsz cégére a legtökéletesebb lepel üzelmeik számára. GONG... (szombat 18.30). A tv színházi krónikája. Ezúttal — miként azt az előző alkalommal megígérték — a színházi krónika beszámol a drámapályázat díj­nyertes műveinek bemutatóiról. Kettőről, amelyeket már játssza­nak, recenzióval, míg a harma­dikról, Görgei Gábor Rokokó há­ború című darabjáról az író rész­vételével. A darabot a napokban mutatják be Kaposvárott A bu­dapesti bemutatók közül Arthur Miller Bűnbeesés után című drá­májából — a Nemzeti Színház bemutatója — adnak kereszitmet- szetet a darab több jeleneiével. Ezután interjút láthatunk a két főszereplővel, Varadi Hédivel és Kálmán Györggyel. Két klasszi­kus darab vidéki bemutatójáról — Shakespeare Vihar és Garcia Lorca Marianita című drámájá­ról — dr. Székely György, a Szín­háztudományi Intézet igazgatója beszél. J. Gy. Barátsági találkozók, irodalmi estek, tanvanapok a Hazafias Népfront gyulai járási bizottságának programjában Az idén a Nagy Októberi Szo­cialista Forradalom 50. évfordu­lójának jegyében zajlanak le a Hazafias Népfront rendezvényei is. A gyulai járás népfrontbizott­ságán Perei András titkárral be­szélgettünk az 1967. évi program­ról, mely gazdagabb az eddigi évekénél. Perei elvtárs elmondot­ta többek között, hogy a jubile­umi évben elsősorban a magyar és szovjet barátság ápolását cé­lozzák a különböző rendezvények. Találkozókat, kiállításokat, és ankétokat tartanak a járásban. Összesen tíz alkalommal rendez­nek barátsági esteket, melyeket igyekeznek a különböző évfordu­lókhoz kötni. A magyar és szov­jet barátsági esteken kívül cseh, lengyel, bolgár, német és viet­nami vezetőkkel való találkozó­kat szerveznek, melyeken az ille­tő ország képviselői ismertetik hazájuk, népük fejlődését s eze­ket filmekkel is színesítik. Az 50. évforduló alkalmából a KISZ-szel együttesen szovjet írók és költők műveiből irodalmi esteket tartanak. Ezenkívül a já­rás 16 községében a Szovjetunió ipari, mezőgazdasági és kulturá­lis életét bemutató kiállításokat rendeznek. A tablókból álló kiál­lítási anyagot a Magyar—Szovjet Baráti Társaséig bocsátja rendel­kezésükre. A népfrontbizottságon április­ban összeül a járási béke operatív bizottság, melynek tagjai a béke­mozgalmi teendőket beszélik meg, s ezzel kapcsolatosan egy­éves tervet dolgoznak ki, részle­tesen ismertetve ebben a nemzet­közi békehónap időszakában megrendezésre kerülő gyűlések, ankétok és egyéb összejövetelek időpontját is. A választások utáni időszak szintén komoly munkát ad a Ha­zafias Népfront-bizottságoknak. A járási bizottság tervezi, hogy az új tanácstagok részére a taná­csok vezetőivel karöltve minden községben tanfolyamokat rendez­nek, melyeken előadássorozat formájában ismertetik a tanács­tagok feladatait, s ugyanakkor lehetőséget adnak arra is, hogy az újonnan választott emberek jobban megismerjék egymást Az idén továbbra is segítik a népfrontbizottságok a szocialista munkaverseny kiszélesítését a mezőgazdasági üzemekben. Az elmúlt évben a népfrontaktívák közreműködése is hozzájárult ahhoz, hogy 5958-an vettek részt a mozgalomban és 102 kollektíva versenyzett a Szocialista brigád címért. A vállalások teljesítésé­ben kitűnt a dobozi Petőfi Ter­melőszövetkezet. A vállalt 540 ezer 600 forint helyett 879 ezer forinttal teljesítették túl az évi tervet, s ebben nem kis részük van a szocialista brigádoknak. Gyulaváriban — bár az árvíz nagy károkat okozott — a vállalt 343 ezer 258 forinttal szemben 2 millió 351 ezer 800 forint volt a tervtúlteljesítés. Ezzel a járás első helyezettjei lettek. A népfrontbizottságok odahat­nak, hogy az idén nagyobb nyil­vánosságot kapjon a verseny, jobban népszerűsítsék a kiváló eredményt elérőket s ezáltal segítik a mozgalom továbbterje­dését. Az elmúlt _évben az egysé­g es népművelési program kidol­gozásában részt vett a Hazafias Népfront is. Ennek tapasztalatai azt bizonyítják, hogy sokkal eredményesebb munkát tudnak végezni a járásban, ha összehan­golják a különböző szervek a tennivalókat. A Hazafias Nép­front főleg a tanyavilág lakossá­gával foglalkozott. Nyolc helyen megszervezték a tanyai népfront- csoportokat, melyeik igen tevé­kenyen működnek. Ahol villany van, ott filmvetítéses előadás- sorozatokat szerveztek, ezenkívül az idén több helyen tartanak ta­nyanapokat is. Különösen nép­szerűek voltak a rendezvények Telekgerendás egyik tanyai isko­lájában, Kisnyéken és Dénesmr jorban. Az idén újabb csopr kát hoznak létre. Ä vállalatok és a műszaki kutatómunka Adonyi Ruházati és Szolgáltató Ktsz 0 km-ral elad 1 darab Nyírség áruszállító motort könyv jóváírás* al. Érdeklődni a fenti címen, telefon: Adony 31. 162 AZ ÉM BÉKÉS MEGYEI ÁLLAMI ÉPÍTŐIPARI VÁLLALAT azonnali belépéssel víz-, villany-, gáz-, fűtésszereld, vízszigetelő és kő­műves szakmunkásokat, valamint kubikosokat és se­gédmunkásokat vesz fel Békéscsaba, Gyula és Orosháza környéki munkahelyeire. Mun­kásszállás és üzemi étkezés biztosítva, valamint a jogosultaknak különélést pótlék. Jelentkezés a vállalat központjában, Békéscsaba Kazinczy utca 4., személyesen vagy írásban. 131902 A gazdaságirányítás új rend­szerének egyik központi kérdése a műszaki kutatómunkák koordi­nációjának kidolgozása és gya­korlati alkalmazása. Illetékes szerveink az eddig elvégzett elő­készítő munka alapján elkezdték és folytatják e fontos téma gya­korlati kérdéseinek kimunkálását. Az ügy fontosságát mutatja, hogy az alapos előkészítés, széles körű, magas szintű viták, s ezek alapján a legnevesebb s szakemberek be­vonásával végzett összegezés el­lenére még mindig éles viták kí­sérik a javaslatokat. Végleges döntés tehát csak később várható, s azt követően is számíthatunk arra, hogy változtatni kell az ere­deti elképzeléseken, mért a többi részanyag kidolgozása és elfoga­dása közben olyan helyzetek áll­hatnak elő, amelyek esetleg mó­dosítják a műszaki kutatómunka szervezésével kapcsolatos gyakor­lati elképzeléseket. Az eddig elkészült javaslatok és a körülöttük zajló vita néhány részletének ismeretében bizonyos­ra vehetjük, hogy a távlati ter­vekkel összefüggő kutatómunka továbbra is kormány szintű dön­tésekhez kapcsolódik. A közép szintű tervek igényelte kutató­munka irányítása pedig a tárcák és főhatóságok hatáskörébe tar­tozik. Az alapkutatásokat tehát központilag irányítják, míg az al­kalmazott kutatások zöme a ter­melő vállalatoktól és az őket köz­vetlenül irányító főhatóságoktól függ. Az eddig elkészült javaslatok hangsúlyozzák, hogy az új gaz­dasági mechanizmusban a mű­szaki kutatási és fejlesztési dön­tések túlnyomó része a vállalatok hatáskörébe tartozzon. Vállalati hatáskörbe sorolható minden olyan gyártmány- és gyártásfej­lesztéssel összefüggő döntés, amelynek következményéhez a vál­lalatnak anyagi érdeke fűződik. A vállalat az elkészült javas­latok alapján saját pénzeszközei­nek terhére, illetve ilyen célú hitel igénybevételével szerződést, illetve szerződéseket köthet a ku­tatóintézetekkel jelenlegi vagy jövőbeni termelőmunkájának elő­segítése érdekében. A javaslatok elkészítői úgy vé­lik, hogy a vállalati kutatásokat csak akkor szükséges bevonni a koordináció körébe, ha azok üt­köznek a távlati elgondolásokkal. Nagyobb arányú vállalati kutató­munka elősegítése érdekében ja­vasolják, hogy nyomós indokok esetén az illetékes minisztériu­mok, főhatóságok saját eszközeik­kel is nyújtsanak segítséget vál­lalataiknak. Azt is javasolják, hogy ki kell dolgozni a műszaki kutatás információs rendszerét, amely a népgazdasági, miniszter riumi és vállalati szintű kutatá­sokhoz egyaránt segítséget ad. A nemzetközi szintű, elsősorban KGST-kereteken belüli tájékozó­dást is elő kell segíteni. Az anyagik készítői feltételezik, hogy a vállalatok anyagi érdekelt­ségük változása alapján — né­hány éves átmeneti időszak után — a mainál nagyobb mértékben kötnek kutatási szerződéseket a kutatóintézetekkel, saját eszkö­zeik felhasználásával, illetve hitel igénybevételével. Várható, hogy a vállalatok tevékenységét elsősor­ban a szabályozott piac hatásai fogják vezérelni. Tehát a közvet­len vállalati érdekeket szolgáló kutatásoknál is ezeket a ráhatá­sokat kell engedni érvényesülni. Az anyagok kidolgozói szerint a felesleges átfedéseket kizárja a vállalatok anyagi érdekeltsége és az a tény, hogy a kutatóintézetek vállalkozásszerűen, tehát önel­látó vállalatként fognak működni. Mindkét állításnak hitelt adha­tunk, ugyanis egyetlen vállalat sem rendeli meg ugyanazt a té­mát kétszer vagy két kutatóinté­zetnél. Az előfordulhat, hogy több vállalat ugyanazon témában ad fel megrendelést ugyanazon vagy különböző kutatóintézeteknek. De az ilyen esetek elenyészően rit­kák lehetnek, mert a kutatóinté­zeteknek saját munkájuk ered­ményeiből kell megélni, tehát igyekeznek megfelelő vevőkört kialakítani maguknak, s így meg­felelő információkkal lépnek a vállalatok elé. amelyekből vilá­gosan láthatják, hogy melyik té­mát melyik kutatóintézet tudja a legjobban kidolgozni. Ütköző ku­tatási megbízatásoknál a maga­sabb érdekeket, tehát a népgazda­ság érdekeit kell elsősorban gaz­dasági eszközökkel de ha szük­séges. utasításokkal is érvényesí­teni. Ezalatt az értendő, hogy bi­zonyos esetekben a vállalati ren­delés is lehet népgazdasági szem­pontból sürgősebb, mint a köz­ponti megbízatás. A műszaki kutatómunka vázolt továbbfeilcsztése és szervezése nem zárja ki, hogy a vállalatok sa­ját kutatóapparátusukat tovább­ra is fenntartsák és fejlesszék. Sőt arra is lehetőség nyílhat, hogy több vállalat egyesíti kutató- részlegét és közösen foglalkoztat­ja, vagy több vállalat közösen köt szerződést valamilyen téma ki- dolgoztatására egy kutatóintézet­! tel. j A részletek, a jogszabályok, a szükséges utasítások, határozatok kidolgozása folyik. A vállalatok azonban nem várhatják meg, amíg minden részkérdésben pon­tos határozat születik. A jövő évi, s az azt követő termelőmunkával kapcsolatos megrendeléseket, ha eddig nem tették meg, haladékta­lanul fel kell adniuk a kutató- intézeteknek. Szükség van erre a termelőmunka zavartalansága ér­dekében és azért is, mert valami­féle tervszerűségre a kutatóinté­zetek munkájában is szükség van. s ezt csak úgy tudják megterem­teni, ha többé-kevésbé világosan látják a várható igényeket. S ar­ra is jó gondolni, hogy azé az elsőség, aki ham? rab érkezett. Farkas István

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents