Békés Megyei Népújság, 1967. március (22. évfolyam, 51-76. szám)
1967-03-24 / 71. szám
1M7. március 4 Péntek Egy különös művész érdekes otthonában Alkotás közben ... itóükebb hazájában, itt. Békés megyében még nem figyeltek fel munkásságára. E sorok írója is oly módon fedezte fel, hogy látta a képernyőn ót és néhány alkotását, a gondolta, ha már a televízió nem sajnálta a 160 kilométeres utat Gyoiriáig, még illendőbb megtenni Csabától odáig a negyvenei Ilyen előzmény után kerültem Honfi Antal Városi lov úti „bagolyvárába”, melynek érdekessége egyrészt, hogy családjával közösen építgették, másrészt, hogy ami belül lakberendezés és szobadísz, azt mindmind főiskolás fiával barkácsolta. Bizarr formájú asztali lampácskák, virágtartók, ülőalkalmatosságok. Saját készítésű kerámiák s a falakon, a földszinttől az emeleti műteremig festmények, fémplasztikák, fémdombo- rí fással kombinált festmények. — Gyilkosok: Klu-Klux-Klan alakok s fölöttük egy néger lábszárai lógnak a képbe. Döbbenetes. Felkorbácsoló hatású. — Akvárium: halak, moszatok szinjátéka. Ez is színes fémplasztika vagy ahogy ő nevezi, képarchitektúra. A háttér rendszerint festett, mint például Város című képe esetében az égbolt és a tetők tv-anteh- nái. Kucsmán parasztfejek, hasonló technikával. De a szobákat járva, találni a falakon olajjal, ökvareUel, szénnel, egyéb festőanyaggal és eszközzel készült edkotásokaí te — Negyvenhat éves vagyok — kapcsolja végre önmagát is a beszélgetésbe. Már gyermekkoromban sokat rajzolgattem, de volt egy rajztanárom, aki, miközben az én rajzlapjaimmal voltak tele az iskolai kiállítások, állandóan buktatott. Ez a kettős értékelés hosszan tartó gátlást okozott. Rajzoltam, festettem, mert belső igény, jóleső kényszer volt, de a nyilvánosságtól tartózkodtam Már túljutottam. 23. évemen, amikor néhány munkámra felfigyeltek egyszerre ketten is: j Meilinger Dezső miskolci és Ho- í mókái József budapesti festőmű- \ vészek. Az utóbbi mint iparrajz- iskolai tanár, szaknvailag is erősen segített. Mindegyikük biztatott, hogy tegyem túl magam gátlásaimon, alkossak bátran... Közben valamiből élni is kellett,, A fel- szabadulás után vállalatok, üzemek, szövetkezetek részére készítettem ünnepi dekorációkat, politikai plakátokat. Mint grafikus, 1953-ban kerültem a föld- míivesBzövelkezetek megyei központjának csabai műtermébe. Ma is ugyanezt csinálom, de már Endrődön, az jóval közelebb van. Ó! Csak egyszer adódna olyan fél esztendő vagy akárcsak három hónap s. amikor oswk festhetnék és festhetnék, semmi más!.,. — Eddig három önálló kiállításom volt. többek közt Gyomán is, azonkívül számtalan kollektív tárlaton vettem részt. Felfedsz- tek-e vagy csak úgy magamtól sodródom?... Alkotókedvem ólyah stádiumban van, amikor kiváncsi az ember, hogy mivé szélesítheti tudását. A fémplasztikában rengeteg ötletem van, jó lenne valóra váltani.-f- Hogyan „fedezte fel’' ezt a fémplasztikát? — Nem hirtelen ötlettől vezetve, nem hobbyként. Húsz évvel ezelőtt kartonpapírból domborművű figurákat készítettem. Nagyon tetsaettek a már említett két biztatómnak, a két festőművésznek. Most, hogy divat lett az ilyesmi. bizonyítani kívain. önmagam előtt, hogy bennem ez nem futó hatás, alkalmi képesség, hanem annak a régi próbálkozásnak a továbbfejlesztése. A kép fémből készített „alkatrészeit” eloxálom, színezem, innen az érdekes hatás. Tudomásom szerint mások még nemigen csinálják... — Hogyan és mikor is volt az a bizonyos látogatás? — A rádióra gondol? — Hát az is volt? — Múlt év szeptemberében járlak itt. Interjút készítettek. Művészi hitvallásom felől faggattak. Főként a fémplasztikáim érdekelték őket. A televíziótól ugyancsak a múlt esztendőben, éppen alkotmányunk ünnepén kopogtattak be — Honnan tudtak létezésemről, ki tudja? Valami olyasfélét mondtak, hogy egy, a Balaton mellett élő magángyűjtőnél pillantották meg egyik képemet. Hatására felkerestek.. Jólesett mindhárom látogatás. — Hogyhogy három? — Hát most a Népújságé is. Az ember úgy érzi; valami olyat tud, amire még fel is figyelnek egyszer. Ez önbizalmat ad. hogy mégis érdemes. Üj Rezső Kérdések és feleletek a tsz-nyugdíjtörvényről Hány évi jövedelem-átlag alapján állapítják meg a nyugdíjat? \ nyugdijat arra a nyugdíjosz- ,yra meghatározott jövedelem havi átlaga alapján állapítják meg, amelyben az igénylő a nyugdíjazás évében a nyugdíj megállapítását megelőző hónap utolsó napjáig, valamint a közvetlenül megelőző négy naptári év alatt be volt sorolva. Ha például valaki a nyugdíj megállapítását megelőzően két hónapot dolgozott abban az esztendőiben és akkor a III. nyugdíjosztályba tartozott, ebben az esetben erre a két hónapra az 1100 forintos átlagkeresetet veszik figyelembe. Tegyük fel, hogy az illető a nyugdíjazás előtti két esztendőben az V. nyug- díjosztályba tartozott, az ezt megelőző két esztendőben pedig a VII.-be. Ebben az esetben 24 hónapra 1500 forintos, a másik 24 hónapra pedig 1300 forintos átlag- keresetet számítanak, összesen tehát figyelembe vesznek neki 24x 1500+24x1300 +2x1100 forintot, amelynek végösszegét elosztják ót vermel, vagyis az összes hónapok számával. Az így kiszámított havi átlagjövedelem — ebben az esetben 1380 forint — lesz a nyugdíj megállapításának alapja. Az 1967. évet megelőző esztendőre a figyelembe vehető havi átlagos jövedelem 900 forint. A fentiektől eltérő, kedvezőbb szabályokat is tartalmaz a rendelkezés azok számára, akik már nem tölthetnek négy-öt évet munkában és 1967—70. évben kérik nyugdíjazásukat. Ez a szabály kimondja: annak a tsz-tagnak, aki egy, két vagy esetleg három év múlva megy nyugdíjba, az egy, két, illetve három naptári év alatti nyugriíjosztály szerinti átlagjövedelem alapján kell a nyugdíját megállapítani. Ez a szabály azért kedvező, mert ha az utolsó négy, illetve öt évet vennék figyelembe, akkor az 1967 előttre visszanyúló időket nem a tényleges jövedelem szerint, hanem csak havi 900 forintos átlaggal lehetne számításba venni. (Folytatjuk) Félév után, év vége előtt a békéscsabai szakmunkásképző intézetben TSZ-EKi ÁLfeÁBfl GAZDASÁGOK, FIGYELEM) NÁLLALATOK, A BÉKÉSCSABAI GÉPJAVÍTÓ ÁLLOMÁS i»vid átfutási idővel vállalja villanymotorok és transzformátorok tekercselését TSZ-EKNEK 90 SZÁZALÉKOS KEDVEZMÉNY. 131834 AZ ÉM BÉKÉS MEGYEI ÁLLAMI ÉPÍTŐIPARI VÁLLALAT azonnali belépéssel víz-, villany-, gáz-, fűtésszerelő, vízszigetelő és kőműves szakmunkásokat, valamint kubikosokat és segédmunkásokat vesz fel Békéscsaba, Gyula és Orosháza környéki imtókehdyeire. Munkásszállás és üzemi étkezés biztosítva, valamint a jogosultaknak Milönélési póüék. Jelentkező a vállalat központjában, Békéscsaba, Kazinczy utca 4., személyesen vagy íráriban. 131902 A tanulmányi átlag 3fo2, a magatartási átlag 4,08, az egy tanulóra eső igazolt mulasztás 14,57 óra, az igazolatlan mulasztás pedig 0.95 óra. Egyszerű«! ennyit lehet számokban elmondani a békéscsabai Cll-es számú szakmunkásképző intézet 1500 tanulójának első félévéről. Ha a számokat nézzük, talán nem mondanak sokat, de ha külön-külön elemezzük azokat, akkor igen komoly munkát fedezhetünk felL Nézzünk tehát mögéjük úgy, ahogyan a szakmunkás tanul ó-intézet félévi értekezletén értékelték azokat. Közismert, hogy a szakmunkásképzés jelentősége az u tóbbi években megnövekedett. A technika gyors fejlődése sokoldalúbb szakembereket igényel, s ezt a pedagógusoknak és a gyakorlati szakembereknek kell biztosítaniuk. A legfőbb gondot talán ma is a tanulmányi színvonal emelése jelenti, mivel a tanulók tanulmányi szorgalma sok kívánnivalót hagy maga után. Szinte nincsen olyan osztály az 50 közül, amelyben két- hérostn, sőt néha ennél is több bukott tanuló ne volna. Sajnos, olyan is van közöttük, aki három- négy tantárgyból bukott meg. Igen kbmoly erőfeszítést igényel a pedagógusokból a tanulmányi munka megszerettetése. Különösen akkor, ha ebben sok esetben nélkülözik a szülői támogatást. Ha a szülök nem kísérik figyelemmel gyermekük tanulmányi helyzetét, akkor bizony az eredmény gyakran igen gyenge. Ugyanez mondható el a gyakorlatra és a magatartásra is. A tanulóképzés szakembereinek félévi értekezletén jelentős helyet kapott az erkölcsi, politikai nevelőmunka helyzete is. A nevelőmunkában elsősorban a KISZ szerepével kellene többet foglalkozni — állapította meg a beszámoló. A KISZ-munkában jelentősen megnövekedett a pedagógusok és a szakoktatók szerepe. Az igaz, hogy az intézeti KlSZ-bizott- ság tartalmas programot állított össze a fiataloknak, s a tanév kezdete óta a különböző rendezvények látogatottsága fejlődött, de az is tapasztalható, hogy a pedagógusoknak még odaadóbb, még nagyobb lelkesedése szükséges az eredményes munkához. A programban szereplő kulturális, sport- és szakköri tevékenység irányításának eredményessége attól függ, hogy a felnőtt dolgozók mennyire vállalják az áldozatot. Ha van is eredmény, amely reménykeltő, mégis sokat lehet tenni a KISZ- rounka kiszélesítésére. A beszámoló nagy teret szentelt a fiatalok önkormányzatának fejlesztésére. Az intézet igazgatója megállapította, hogy az önkormányzat ma még elég kezdeti fokon van. Az osztály-csoportfcözős- ségek életében pedig igen jelentős szerepe lenne. Sokat tehetne az önkormányzat a tanulmányi szint, a jobb gyakorlati munka és a KISZ-tevékenység fejlesztésében. Éppen ezért mondotta Tóth elvtárs, hogy a jövőben nagyobb gondot kellene fordítani az önkormányzat fejlesztésére. A_ nevelőmunka hiányosságáról szólva említették a tanácskozásom, hogy az iskola és a szülői ház kapcsolata továbbra sem kielégítő. A szülők nagy többsége megelégszik azzal, ha néha egy- egy szülői értekezleten megjelenik, de előfordul az is, hogy egyik- másik a három év alatt egyszer sem, holott a gyakoribb érdeklődés sok kellemetlenségtől megkímélné a pedagógusit is, a szülőt is. Szó esett arról is, hogy az üzemek KISZ-szervezetei a tapasztalatok szerint még nem érzik eléggé inasukénak a fiatalokkal való törődést. Szükséges lenne pedig, mivel a tanulók szakvizsgájuk után többnyire az üzem kollektívájához tartoznak majd. Éppen ezért már a tanulóévek alatt úgy kellene nekik segíteni, hogy köny- nyebben beilleszkedjenek az üzemi .légkörbe. A félévi tanácskozáson összegezésként megállapították: az első félév nem volt ugyan eredménytelen, de a tapasztalatok azt is mutatják, hogy sok még a tennivaló. Ezt igazolták a vitában hozzászólók is. Nagy Dániel otthonvezető elmondta, hogy a tanév kezdete óta az előző esztendőkhöz képest jelentős fejlődés van az otthon munkájában. Az általános nevelési célkitűzésként az önkormányzat fejlesztését jelölték meg fő feladatul. Ennek ma már konkrét jeleit is tapasztalják. Minden évfolyamnál létrejöttek az önkormányzati szervek, s ennek nyomán hasznos kezdeményezések indultak el a közelgő nagy ünnepségek, évfordulók alkalmából. Ezek a kezdeményezések kiterjednek a tanulmányi, a gyakorlati’, az erkölcsi és a politikai nevelőmunkára. Az intézet igazgatója záróbeszédében elmondta, hogy a hátralevő időben különös figyelmet kell fordítani a tanulmányi versenyekre, a KISZ-munkára és a harmadéves tanulók szakmunkásvizsgára való felkészítésére. Ez azért is fontos, mivel csak így lehet eredményes a pedagógusok és a szakoktatók munkája. Természetesen a szülőknek is többet kellene törődni gyermekeikkel. A munkaadók pedig jobban kísérjék figyelemmel a tanulók munkáját. Ne engedjék meg a felelőtlenséget, a könnyelmű mulasztásokat, a tanulmányi munka lebecsülését. Következetes számonkéréssel követeljék meg a becsületes munkát, mert ezzel tudnak legtöbbet segíteni az iskolának és az ott dolgoaó szakembereknek. Ha ez meglesz, akkor az eredmények is minden bizonnyal jobbak lesznek. Háló Ferenc Értesítjük a város lakosságát, hogy a csemetekerti és törökzugi árvizes házaknál készült kisfeszültségű villanyhálózatot a DÁV 1967. III. 28-án feszültség alá helyezi. II vezeték érintése életveszélyes és tiles! GYULAI VÁROSI TANÁCS 131925
