Békés Megyei Népújság, 1967. március (22. évfolyam, 51-76. szám)

1967-03-21 / 68. szám

Világ proletárjai, egyesüljetek1 1967. MÁRCIUS 21.. KEDD Ara: 60 fillér XXII. ÉVFOLYAM, 68. SZÁM Megyénk választópolgárai az urnák előtt F ölosztott az ország. Vasárnap reggel szinte vala­mennyi választókerületben már hét óra előtt fel­díszített szavazóhelyiségekben várták a választási bizottságok a szavazókat. A hűvös és csípős reggel sem tartotta vissza az embereket, akik igyekeztek, hogy minél előbb éljenek jogaikkal; leadják szavazatukat a népfront je­löltjeire. Békéscsabán az elsők között lépett az urna elé Klaukó Mátyás elvtárs, az MSZMP Központi Bizottságának tagja, a megyei tanács elnöke. Nem sokkal később ugyanitt — a híd- és vízműépítési technikumban — szavazott Frank Ferenc elvtárs, az MSZMP Békés megyei Bizottságának első titkára. Itt találkoztunk első választókkal is, akik alig hét óra ütőn ünnepélyes feszélyezettség közepette tették urnába szavaza­tukat. Szinte minden körzetben már délelőtt vagy teljesen le­szavaztak a választópolgárok, vagy 60—70 százalékban már túl voltak azon. Bár hivatalos jelentést még nem adtak ki a választási elnökségek, a kora hajnali órákig a választási jegyzőkönyvek nagy része megérkezett már az országos választási elnökség­hez. Mint az MTI hétfő délelőtti adásában közölte, a jegyző­könyvek általában azt mutatják, hogy — a korábbi választási eredményekhez hasonlóan — a választókerületekben a Haza­fias Népfront jelöltjei a választók 95—99 százalékának bizal­mát elnyerték. Ugyancsak a Magyar Távirati Iroda jelentésé­ből tudjuk, hogy vasárnap este 8 órakor a választójogi törvény rendelkezéseinek megfelelően országszerte rendben befejeződött a szavazás, majd utána a szavazatok összeszám- lálása kezdődött meg. Március 22-től — a hiteles eredményhirdetés után — megkezdődik az országgyűlési képviselők részére a megbízó­levelek átadása, valamint megtartják az alakuló üléseket a tanácsok. Megválasztottuk képviselőinket, tanácstagjainkat, most rajtuk a sor, kívánjuk, dolgozzanak a bizalomhoz méltóan. Klaukó Mátyás elvtárs, a megyei tánács elnöke korán reggel az el­sők között adta le szavazatát a a békéscsabai híd- és vízműépítési technikumban elhegyezett szavazó­körzetben. Frank Ferenc elvtárs Gyulán. A képen balról Jobbra: Frank Ferenc, Jámbor István, Székely Vilmos, dr. Tar Imre, az MSZMP KB munka­társa Huszti Zoltánncval beszélgetnek a Jókai Művelődési Otthonban levő szavazó helyiségben. Elismerés Délután három óra körüli a megyei választása iroda visz- szahívta a mezőkovácsházi já­rást: — Halló, nincs a jelentése­tekben valami tévedés? — kérdezte egy hang Csabáról. — Ugyanis az adaték szerint alig van már a járásotokban néhány száz ember, aki még nem adta le a szavazatát™ — Nincs tévedés, kétszer is utánaszámoltunk — mondta Győri elvtárs, aki éppen a te­lefonnál tartózkodott... — Ek­kor Csabán „hangváltozás” történt, a kagylóba Klaukó Mátyás elvtárs, országgyűlési képviselőjelölt, a megyei ta­nács elnöke szólt: — Elismerés a járásbeliek­nek, add át, Győri elvtárs a megyei iroda köszönetét™ Jövőnk elválaszthatatlan eddigi munkánktól A szavazóhelyiség előtt hosszú sorokban állnak Szarvas választó- polgárai. Közöttük lépeget dr. Ko­vács Gábor, a mezőgazdasági tu­dományok doktora, az öntözési és Rizstermesztési Kutató Intézet igazgatója és felesége. Melléjük szegődöm. Beszédtémánk az inté­zet perspektívája. — Most, amikor szavazatunkat leadjuk a Hazafias Népfront je­löltjeire, ebben megegyeztünk fe­leségemmel, a pillanatnyinak tű­nő időben jövőnkre. a kutatóin­tézet fejlesztésére gondolok Munkánk legjelentősebb részét a magyar mezőgazdaság fejlesztésé­nek iránya adja. A következő években elkezdjük a Tisza II. víz­lépcső építését. A tiszai víz Bé­kés megyében is a jó termőké­pességű földekre jut. Így előtér­be kerül — az adott területen — az öntözési normák kidolgozása, a talajművelési rendszer mégha, á- rozása, a trágyázási eljárások ki­munkálása. Az a cékrnk a továb­biakban, hogy a kutatómunka eredményét — különböző módsze­rekkel — közelebb vigyük a gya­kori a *i élethez. Ezért a tudomá­nyos eredmények terjesztésére / szerződést kötünk az állami gaz­daságokkal és a tsz-ekkel nagy termésátlagok elérésére. Techno­lógiai leírást adunk többek között Kondoros, Újkígyós, Kevermes térségében a holdankénti 36 má­zsa szemeskukorica-termés beta­karításához. Ha módszereinkkel ennél nagyobb termést érnek el, akkor a szerződés alapján a 36 mázsán felüli hozam 30 százaléka az intézetet illeti. (Békés megyé­ben a kukoricatermés átlaga 20— 22 mázsa körüli.) Tehát nagy jövő vár ránk, g mi erre szavazunk. Ünnepi hangulat Orosházán A március 19—i vasárnapot! nem csupán a „piros betű” tette ünneppé, hanem belpolitikai életünk egyik jelentős esemé­nye, a választás is. Orosházán már a kora reggeli órákban csúcsforgalom volt az utcán, színes tarka forgataggá vált a város, amelyhez hasonlót csak május elsején lehet látni. Utca­beliek, ismerősök, ha találkoz­tak, a köszönés után a hagyo­mányos „hogy van?” helyett a „szavazott-e már?” volt az első kérdés. A válasz legtöbbször igenlő volt, valahogy mindenki idejében eleget akart tenni állampolgári kötelességének, s aztán kicsit sétálni, beszélgetni, elvégre ünnep volt. A város 45 szavazóhelyét több mint 23 ezer választópol­gár kereste fel, hogy megvá­lasszon egy országgyűlési kép­viselőt, hat megyei és nyolcvan városi tanácstagot Délután egy órakor a szavazásra jogosultak 91 százaléka már felkereste az urnákat, s ezúttal a nehezen gyarapodó utolsó százalékok is gyorsabban gyűltek. A városi | tanács épületében funkcionáló választási elnökség kora délután jelentette, hogy öt választókör­zetben befejeződött a szavazás. A leggyorsabbak a Szabadság Tsz dolgozói voltak Tatársán­con, őket pedig Szentetornya [ két körzetének lakói követték. A kora esti órákban már csupán a folyamatosan termelő üze­mek délelőttös műszakjainak dolgozói, az üveggyáriak, az olajbányászok keresték fel a szavazóhelyeket. Amikor a késő esti órákban megkezdődött a szavazatok összesítése, az orosházi városi választási elnökség már azt je­lentette, hogy a 23 513 válasz­tópolgár közül szinte vala­mennyien éltek állampolgári jogukkal, s szavazataikkal hitet tettek új életünk mellett. Az állam mi vagyunk .. . ...Mert hogy régen is állami birtok volt ez a nagy gazdaság — mondja az urna előtt egy volt cseléd a mezőhegyes—pe reg­pusztai 57-es körzetben. — Csak akkor az állam Sármezei föld- birtokost meg a többi nagyurat képviselte, akikre botozással fe­nyeget tetve kellett szavaznunk itt, a majorokban is. No, most mi vagyunk az állam. Mindig is így legyen... — Ezzel dobta be sza­vazócéduláit az urnába az öreg volt cseléd. Az 57-es körzetben délelőtt 10 órakor már nem vár­tak senkit az urnák elé.

Next

/
Thumbnails
Contents