Békés Megyei Népújság, 1967. március (22. évfolyam, 51-76. szám)

1967-03-18 / 66. szám

IMI. március 16. 3 Szombat Nagy tervünk a Tisza IL vízlépcső „A mezőgazdaságban is a gépeké a jövő..." — Komplex brigádok kiváló eredményei Hidasháton — Egy évvel ezelőtt egy jgen aktív tanácskozáson vettem részt a Hidasháti Állami Gazdaságban. A szocialista brigádvezetők vitat­ták: hogyan köszöntsék nagyobb terméshozamokkal, kevesebb költségekkel a IX. pártkongresz- szust. Ott voltak a gazdasági ve­zetők, a párttitkár és az szb-tit- kár is. Sok szó esett a jobb mun­kaszervezésről, a minőségi munka fontosságáról, a gépek maximális kihasználásáról és több új mód­szer bevezetéséről. Egy dolog azonban különösen megragadta a figyelmemet: — Javaslom a traktorosoknak, hogy alakítsanak komplex brigá­dokat. A kukoricaföldről például teljesen száműzhetik a kézi ka­pát, a cukorrépa betakarítását is 100 százalékosan gépesítjük. Azok, akik szántanak, vetnek, növényt ápolnak, ők maguk ta­karítják be gépekkel a termést. Kidolgozzuk a premizálás rend­szerét is. A terven felüli termés egy bizonyos százalékát termé­szetben megkapják. Meglátják, jól jár a gazdaság, de maguk sem fizetnek rá — mondotta Ko­vács József főagronómus. Egy év elteltével jSmét fel­kerestem a hidashátiakat. Kí­váncsi voltam, hogyan sikerült a komplex brigádok munkája, mit tettek a népgazdaság asztalára 1966-ban. A gazdaság vezetőit ép­pen együtt találtam, így teljes képet kaptam a tavalyi munkák­ról. — A komplex brigádok kiváló eredményeket produkáltak — magyarázta Gajdács András igaz­gató. — Az egyes kerületben pél­dául 900 hold kukoricaföldről csupán terven felül 4672 mázsa szemes kukoricát takarítottak be. Volt olyan tábla kukorica, amely­nek holdja 34—35 mázsát adott szemesen. Ennek a brigádnak a tagjai 254 mázsa prémiumkuko- ricát kaptak. Elmondották azt is, hogy a cukorrépabetakarítás gépesítése szintén százezer forintnál több munkabérmegtakarítást eredmé­nyezett. A géppel betakarított ré­pa dús levele és a répafej 200 ezer forint értékű takarmányt adott. A növénytermesztés egyéb­ként átlagosan 200 • százalékra teljesítette tervét. Az állatte­nyésztésben a tehenészet és a sertéstenyésztés hozott jelentősei terven felül. — Eredményeinket elsősorban annak köszönhetjük, hogy bátran alkalmazzuk az új módszereket. Ha másutt látunk valami jót, szí­vesen átvesszük, de magunk is újítunk — vette át a szót Kovács József főagronómus. Kiderült aztán az is, hogy Hi­dasháton a „vezérkar” hosszú évek óta dolgosuk együtt, a mun­kások között is nagy százalék tartozik a törzsgárdához. Az álta­lános költségből is sikerült jelen­tős megtakarítást elérni, mivel állandó napirenden tartották az illetékesek: hova, mit költenek, mit lehet csökkenteni. A kiváló munkáért év közben 220 ezer fo­rint célprémiumot fizettek ki. Hidasháton alaposan megvitat­ták a múlt évi eredményeket, a hasznos tapasztalatokat leszűr­ték, s most a Nagy Októberi Szo­cialista Forradalom évfordulójára készülnek. A komplex brigádok az idén még nagyobb feladatokat vállalnak. — Ary — Néhány nappal ezelőtt szűk­szavú hírben számoltunk be a Tisza II., a kiskörei vízlépcső építkezésének Békés megyei elő­készületeiről. Megyénk termelő- szövetkezeteibe Köröstarcsa, Me- zőberény, Murony, Békéscsaba, Csorvás, Orosháza, Nagyszénás, Szarvas, Endrőd, Gyoma térségé­be, illetve a felsorolt községek, városok határvonalával bezárt területre jut el a Tisza vize a kö­vetkező 10—15 esztendőben. A felmérés alapján 75 ezer holdon kerül sor Békés megyében az ed­digieknél fejlettebb gazdálkodás­ra. A kivitelezés szakaszonként valósul meg. Az első ütemben 25 ezer holdat rendeznek be öntö­zésre. Az előzetes tervek szerint a Kiskörénél felfogott és felduz­zasztott tiszai víz összesen más­fél millió katasztrális holdat érint. Ebből félmillió holdat ön­töznek. Gazdasági számítások alapján 10—15 éven belül Heves, Szolnok és Békés megye állami gazdaságaiban, termelőszövetke­zeteiben úgy fejlesztik a terme­lést — az építés ütemének meg­felelően —, hogy a tiszai víz ér­kezéséig a száraz gazdálkodás optimumát érjék el, vagyis a ho­zamok további növeléséhez az ön­tözővizet valamennyi üzem igé­nyelje. A tiszai vízlépcső kompletten — előreláthatóan — 10 milliárd forintba kerül. Az ország mező- gazdaságának ilyen nagy volume­nű beruházáséra másfél millió holdon — a XX. században még nem volt példa. Nagy és szép jö­vő vár tehát mezőgazdaságunkra. A termelőszövetkezetek, az ál­lami gazdaságok és a járási taná­csok képviselőinek békési érte­kezletén az évszázad legnagyobb magyar mezőgazdasági beruházá­sának nevezték a kiskörei víz­lépcsőt! Ezek után bátran állít­hatjuk, hogy nagy tervünk előké­szítésében népünk máris magára vonta a baráti és a nyugat-euró­pai államok figyelmét. A Tisza II. vízlépcsőt azért te­kintjük komplett beruházásnak, mert a népgazdaság minden főbb ágazata szoros együttműködésben vesz részt építésében. Fejlődik a műtrágyagyártás, az építőipar, a műanyag-, a vasipar és a mező- gazdasági termékek feldolgozásá­val foglalkozó összes iparág. Ért­hető ez, hiszen az öntözővíz haté­kony felhasználásához holdanként 8—10 mázsa vegyes műtrágya szükséges. Ez azt jelenti, hogy a mai műtrágyafelhasználás félmil­lió holdon ötszörösére növekszik. Másrészt a területegységenként kialakított nyomásközpontokból csőhálózat útján jut el az öntöző­víz a táblákig. Itt az öntözőbe­rendezést csak rá kell kapcsolni a csonkra, megnyitni a csapot és máris ott az életet adó víz. Nekünk, Békés megyeieknek újszerűén hat a kiskörei duzzasz­tómű rendeltetése. Megyénk fo­lyókban gazdag. A Körösök, a Be­rettyó és a Hortobágy-Berettyó, megannyi élővízcsatoma már ed­dig is felvillantotta a gazdálkodás fejlesztésének járható útját. Csakhogy a gazdálkodás tovább­A Műszaki Anyag- és Gépke- ’ reskedelmi Vállalat (Műszaki I Bizományi) (március 21-én, kedden) Bé­késcsabán a MÉH Vállalat Sallai u. 6. szám alatt gépek, motorok, műszerek mühelyberendezések stb BECSLESET. ilietve lebonyolítását VÉGZI 26834 fejlesztéséhez kevés az előbb em­lített folyók vízhozama. Ezen fe­lül öntözőtelepeink, mivel több­sége a gyenge talajadottságú tsz- ekben van, nem váltották be a hozzájuk fűzött reményt Most tehát arról is szó van, hogy meg­levő beruházásaink felülbírálását, újjáépítését, bővítését, sőt helyen­ként felszámolását is napirendre kell tűzni állami és gazdasági szerveinknek! Erőink reális számbavétele bi­zakodásra jogosít. A Tisza II. víz­lépcső olyan területre juttat majd vizet, amely a megye, sőt az or­szág egyik legtermékenyebb föld­je, ahol az öntözővíz — a talaj szerkezeténél fogva — a leghaté­konyabban hasznosul. Ez egyben azt is jelenti, hogy a Békéscsaba, Orosháza vonalától északra elte­rülő megyerészben minden eddi­ginél nagyobb fejlődés előtt álla zöldség, az ipari és a takarmány- növények termesztése, valamint a haszonállat tartás. Hogy az ilyen irányú gazdaságfejlesztés már az előkészületek során is napirendre kerüljön, ezért a Szarvasi ÖRKI tudományos kutatói ezekben a na­pokban bejárják az öntözésfej­lesztésben érdekelt Békés megyei tsz-eket, állami gazdaságokat. Ütjük során összegyűjtik a ter­melésben elért eredményeket, hogy ezekből és az üzemek veze­tőivel folytatott beszélgetések alapján határozzák meg a gaz­dálkodás fejlesztésének ütemét, készítenek konkrét és szavatolt távlati tervet az öntözéses ter­mesztést szolgáló üzemágak bőví­tésére. A Tisza II. duzzasztómű és a Tisza vizét hasznosító öntözőte­lep-rendszer gondos előkészítés után a következő évtizedben me­zőgazdasági tervünk részévé vá­lik. A távolról jövő öntözővíz hasznosítására készülnek me­gyénkben az állami gazdaságok és a termelőszövetkezetek. Ezért fogadták örömmel a békési ta­nácskozáson bejelentett kedvező hírt a munkálatok elkezdéséről. Dupsi Károly FIGYELEM! Az EM 25. SZ. Állami Építőipari Vállalat Bp. X3ÍI. kér., (Csepel) Kiss János altábornagy u. 19—21. felvesz Pest megyei munkahelyeire kubikosokat és segédmunkásokat, villanyszerelőt, víz­és központifűtés- szerelőt, festőt, üvegest, bádogost, lágy és kemény tetőfedőt, épületlakatost, vasbetonszerelő?, géplakatost Jelentkezés a fenti címen, a mun­kaerőgazdálkodáson. Tanácsi iga­zolás szükséges, munkásszállást, üzemi étkezést és különélést biz­tosítunk a dolgozók részére. 1912 Az édesanyák legszebb ajándéka Amikor a " mezőgazdaságban megkezdődik a tavaszi munka, so­kasodik azoknak! az asszonyok­nak a száma, akik kora hajnalban munkába indulnak. Mielőtt azon­ban munkahelyükre — a tsz szán­tóföldjére, kertészetébe vagy máshová — érkeznének, egy kis kitérőt tesznek. Bölcsődébe viszik kisgyermeküket a tsz-asszonyok is. A gyermekgondozási segélyről szóló rendelet sokak számára szerzett örömet, megkönnyebbü­lést. • A kismamákra már nem a fenti sors vár. * — Nagyon helyeslem, hogy az édesanyáknak ilyen könnyebbsé­get szereztek — mondja Szarvas Ádámné, a békéscsabai Lenin Tsz tagja, amikor a rendeletről be­ton este visszatért Winkelmanm tábornok úrtól. Akkor, akárcsak a vasárnap reggeli induláskor, Höttl az átlagosnál jobb kedvű­nek látszott. Doris nem hiába várta meg őt éjfélig ülve az el­sötétített szobáiban. Wilhelm hajnalig búcsúzott tőle. Szóval, Doris sem járt rosszul, hogy megkezdődött a Maus-akció. Kemény egy darabig tétová­zott, aztáJi a német követség számát tárcsázta. Igazán bosz- szantotta, hogy éppen most nem sikerült elérnie Höttl, amikor pompás értesüléseket közölhetett volna vele. Hiszen Höttl, a Ges- tapo-ember sokkal jobb hajlan­dóságot mutatott már március 19-e óta Szálasa Ferenc és moz­galma iránt, mint akár Veesen- rnayer, akár Kurt Haller, akit a követ azzal bízott meg, hogy közvetítsen közte és a nyilasok között. Kemény Gábor már ré­gen tudta, hogy bizonyos viták vannak a külügyiek és az SS-ek, vagyis Ribbentrop emberei és Himmler szolgálata között. Höttl már nemegyszer tudomására hozta a nyilasoknak, hogy ha raj­ta állna, akkor Szálasa már ré­gen kormányt alakíthatott vol­na, s eltávolították volna Hor- thyt, mert a kormányzóval min­dig csak baj van. Ezzel szemben Veesenmayer folyton alkot­mányjogi aggodalmakra hivat­kozik, s csak kelletlenül állt MSba velük. szélgetünk. — Igaz, engem már nem érint. Elég a három gyer­mek. A legidősebb 19, a legkisebb pedig 16 éves. Viszont nagyon át- érzem azoknak az asszonyoknak a sorsát, akik az alig pár hónapos csecsemőt kénytelenek hajnalon­ként a bölcsődébe hurcolni és délután, a kinti munkától fárad­tan, haza. Más az, ha a gyerek rr.ár nagyobbacska és járni tud. Szarvasné szereti a gyermeke­ket és dolgozni is szívesen jár. Ám, hogy annak idején megfelelő­en elláthassa a három csöppséget, hiszen szinte egymást követő évek­ben jöttek, ott kellett hagyni a munkahelyét. Most, amikor már nagyok, ismét dolgozik. Hét éve tagja a szövetkezetnek. — Bár 'mi is részesülhettünk volna ilyen kedvezményben — No, de mindegy. Nem vitás, hogy Veesenmayer hajlandósága is megnövekszik majd, ha ilyen hírt kap tőlük. A német követség telefonköz­pontosa Kemény Gábor kérésére kapcsolta Kurt Haliért. Haller hajlandónak mutatkozott azon­nal fogadni Keményt. Fél óra múlva Haller és Ke­mény már együtt ült az Űri ut­ca 64 egyik szobájában. — Tegnap este — adta elő lel­kendezve mondókáját Kemény — Horthy a titkos tanácsosokkal végleg elhatározta, hogy fegy­verszünetet kér az angolszászok­tól, az amerikaiaktól és a szov­jetektől... Keményt meglepte, hogy — Haliért nem lepte meg a hír. — Ismétlem — mondta —, em­bereink jelentették, hogy tegnap este a kormányzónál ülést tar­tottak a titkos tanácsosok. Vég­leg elhatározták, hogy a kor­mányzó fegyverszünetet kér az angolszászoktól, az amerikaiak­tól és a szovjetektől... Ez a hír biztos forrásból származik... t Olyan biztos, mint ahogy én itt ülök... Haller unott arckifejezése azonban ezután sem 'változott meg. — Ezt tudjuk — mondta. — Tisztában vagyunk az esemé­nyekkel. (Folytatjuk) folytatja. — Jó a mostani fiatal­asszonyoknak, s ennek csak örül­ni lehet * A Lenin Tsz-ben dolgozik Bar- tolák Pálné növénytermesztő is. Közvetlenül érdekelt fel. — A rendeletnek nagyon örü­lök — szögezi le tömören, azután meg is indokolja. — Hét éve dol­gozom a tsz-ben, s amíg a lányom kiesd volt, otthon maradtam, mi­atta csak később jöhettem a tsz- be, pedig szeretek dolgozni. Egy másik gyermek vállalása nagyobb terhet jelentene. Mégis szeret­nénk egy kisfiút. — Kissé zavarba jön a hirtelen vallomástól, azután a többieknél beszél. — Nálunk körülbelül 270 nő dolgozik, a mi brigádunkban 51. Általában fia- tatok, akik szeretik a gyermeke­ket és akarnak is. Csakhogy eddig jól meg kellett gondolni, melyiket válassza az ember. A munkát vagy a gyermeket. A kisgyerek nagyon sok örömet jelent és akik ezt az oldalát nézték, vállalták a kettős megterhelést is. Érthető hát, hogy mindenki örül a köny- nyebbségnek, am j ben a fiatal édesanyák most részesülhetnek. Sok a kismama nálunk és bizo­nyára még több lesz. Éppen ezért helyes lenne, hogy ha a tsz veze­tői vagy a nőbizottság egy külön tanácskozáson részletesen ismer­tetnék vélünk a rendeletet, és meg­magyaráznák, hogy még jobban megismerjük. * Zsíros Ádámné, a békéscsabai Szabadság Tsz tagja, az anyai ér­zésről beszél, melynél szebb nincs a világon. — Különös öröm, hogy a tsz- asszonyok sem maradtak ki a ren­delet nyújtotta kedvezményből. Emlékszem, amikor mi még baba- kelengyét sem kaptunk. Igazi ajándék a mostani, mert kaphat-e egy édesanya, aki forrón szereti gyermekét, annál nagyobb aján­dékot, hogy két és fél éves koráig együtt lehet véle a nap minden órájában. Figyelheti fejlődését, ta­núja lehet minden kis jelnek, amely az éledező értelmet, az ap­ró emberpalánta nyiladozását jel­; zi. A gyermek első mosolya, első j lépése és szava az édesanya leg­szebb élménye. Ehhez nyújt se- ! gítséget államunk a rendelettel. I Hát nem örülhet-e szívből min­den asszony? Kasnyik Judit

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents