Békés Megyei Népújság, 1967. március (22. évfolyam, 51-76. szám)
1967-03-18 / 66. szám
UV), március lg. 4 Szombat A 100 éves gyulai múzeum régi helyéről a vár mellé költözött A gyulai múzeum Béke sugárTakaréko» A Gádoros! Községi Tanács Végrehajtó Bizottsága legutóbbi ülésén megtárgyalta a helyi takarékszövetkezet munkáját,. Elégedetten állapították meg, hogy a község lakói takarékosak, kama- *oeó betétben 3 970 000, míg gépkocsinyeremény-könyvben 50 ezer forintot helyeztek el. A tagok különböző Célokra 1 millió 476 ezer forint kölcsönt kaptak a múlt évben. A takarékszövetkezet iránti érdeklődést mutatja az is, hogy az előirányzott 9 ezer forinttal szemben 13 ezer 300 forinttal növekedett a részjegy alap. Hatvanegy biztosítást kötött a szövetkezet, az idén pedig már foglalkozik a gépkocsi-szavatossági biztosítással is. A MÉSZÖV igazgatóságától és a KPVDSZ megyei bizottságától a múlt. évi verseny gádarosiak eredményeiért dicsérő oklevelet kapott a szövetkezet A továbbiakban az Állami Biztosító körzetfelügyelője számolt be a biztosító tevékenységéről. Elmondotta, hogy a község termelőszövetkezetei körültekintően gondoskodnak a vagyonbiztonságukról, s ennek hasznát is látják. A múlt évben a Pétőfi Tsz 281, míg a Dózsa Tsz 115 ezer forintot kapott a biztosítótól különböző károkért. A háztáji biztosítások által nyújtott előnyöket is sokan igénybe veszik, jelenleg három- százötvenheten vannak kapcsolatban a biztosítóval. Épület- és háztartási biztosítási, 270-et tartanak nyilván. A tanulók biztosításának helyzete is megfelelő, ennek szervezésében igen sok segítséget. nyújtanak a pedagógusok. úti épületébe óvoda és bölcsőde költözött, a múzeum pedig áttelepült annak helyére, a vár tőszomszédságában levő Kossuth utca 15 számú házba. Szilágyi Miklósnak, a múzeum igazgatójának az a véleménye, hogy a csere előnyös. Az intézmény azáltal, hogy a nagy látogatottságnak örvendő vár és fürdő szomszédságába került, a közönség még szélesebb rétegét vonzza magához. Az épületet a célnak megfelelően átalakították. Ehhez a Művelődésügyi Minisztérium 560 ezerrel, a városi tanács pedig a község-fejlesztési alap terhére 1 millió forinttal járult hozzá. Már elkészült a néprajzi és a régészeti raktár, a fotólaboratórium, a könyvtár, az irodahelyiségek és a szolgálati lakás. Éipül egy kétszintes, felülvi- lágítáaos kiállítási csarnok 116 négyzetméternyi alapterülettel. A város történeti kiállítás a felkutatható legrégibb időktől a XX. századig mutatja majd be Gyula gazdasági, ipari, kereskedelmi történetét. Magában a múzeumban még folynak a belső munkálatok. Közben a költözködés miatt felborult raktári rend helyreállításén dolgoznak a múzeum alkalmazottai. Mindezek ellenére már kész a városi tanács művelődésügyi osztályával közösen összeállított Könyvterjesztés J J es ma A politikai irodalom (erjesztésének hagyományai vannak. Azokban az időkben, amikor a legsúlyosabb büntetés járt még azért Is, ha valakinél haladó szellemű könyvet vagy más sajtóterméket találtak, akadtak bátor emberek, akik vállalták a kockázatot. Ma nem bátorság kell hozzá hanem annak a megértése, hogy a könyv' a tudatformálás egyik fontos eszköze, s aki politikai irodalmat terjeszt, pártfeladatot teljesít. Persze, a tudatformálásnak nem egyedüli eszköze a könyv, fontos szerepet tölt be főként a iádió, a tv, a film is, elmélyült ismeretszerzésre azonban a könyv nélkülözhetetlen. A politikai irodalom, amelyet, a Kossuth Könyvkiadó hoz forgalomba, elsősorban a társadalmi életben végbemenő folyamatok mélyebb megértését szolgálja. Az olvasókhoz a pártszervezetek széles propagandista-hálózata útján jut el. Hogyan alakult ki ez a hálózat a békési járásban? Az alapszervezetek határozzák meg, hogy kik legyenek a terjesztők, s az a tapasztalat, hogy nem mindenütt dennapok gyakorlati politikai kérdésein keresztül igyekszenek megvilágítani és az emberek számára érthetővé termi. Szőnyi elvtárs azt is elmondja; a járási párt-végrehajtóbizottság a fontos (mint a IX, kongresz- szussai vagy a gazdasági mechanizmus reformjával kapcsolatos) kiadványokat központilag (azalap- szervezetek útján) terjeszti, hogy valóban eljusson mindenki kezébe. Más kiadványokat közvetlenül kapnak meg a Kossuth Könyvkiadó megyei kirendeltségétől, de a vb ezeknek a terjesztését is figyelemmel kíséri. A vb munkatársai több esetben személyesen adnak tanácsot egyes alapszérveze leknek, a titkári értekezleteken pedig rendszerint sző van a propagandisták munkájáról. Pontos szempont, hogy ne csak a községi párttitkár, hanem a pártvezetőség agitációs és propagandafelelőse is foglalkozzon a politikai irodalom terjesztésének gyakorlati végrehajtásával. Említést érdemel, hogy egyes üzemekben, gazdaságokban jutalomként politikai könyveket is adnak a dolgozóknak. így többek között a vizesfási, a Hidasháti Állami Gazdaságban, a békési Október e Tsz-ben és még több helyen. Egyes alapé zervezetéknél, a terjesztést csak a párttagokra vonatkoztatják, holott a politikai irodalom a pártonkívülieket is érdekli. Igen jó lehetőség kínálkozik a kiadványok bemutatására és ismertetésére a szabadpártna- pokon, termelési tanácskozásokon, közgyűléseken és más alkalmakkor. Az olvasótábor maga is propagandistává válik. A Nagy Októberi Szocialista Forradalom 50. évfordulójának megünneplésére készül az ország, a Kossuth Könyvkiadó ennek megfelelően több olyan kiadvány megjelentetését tervezi, amelyből megismerhetjük a Szovjetunió fejlődését, eredményeit, azt a sokoldalú kapcsolatot, amely hazánkat a világ első szocialista államával összeköti és alapja a mi fejlődésünknek. Mindezek tovább szélesítik a magyar és a nemzetközi munkásmozgalomról eddig szerzett ismereteinket. A kiadványok széles körben való népszerűsítése — a hétköznapi munka mellett — a békési járásban is fokozott feladatot ró valamennyi pártszervezetre. Pásztor Béla program. Április elejétől július végéig lesz a Kőbán-Emlékkiállítás, amit az augusztus 1-től 15-ig tartó Országos Szőnyegpályázati Kiállítás követ a Gyulai Háziipari Szövetkezet rendezésében, fennállásának 10. évfordulója alkalmából. Augusztus 20-tól kerül sor a városi tanács által hirdetett Székely Aladár Fotópályázat anyagának a kiállítására, ezzel párhuzamosam tervezik a régészeti kerámiák kiállítását Juhász Irén régész rendezésében, folytatásként pedig népi kerámiák kerülnek a közönség elé, melyekből a múzeumnak nagyon szép gyűjteménye van. A gyulai múzeum alapításának 100. évfordulójára készül, 1968-ban lesz egy évszázada, hogy a kultúra szolgálatában áll. Hosszú történetére vonatkozóan gazdag anyag áll rendelkezésére, melyből szépen lehet dokumentálni, hogy milyen, volt az ez alatt az idő alatt élt nemzedékek kulturális és társadalmi szemlélete. Egy haladó szellemű néptanító, Domokos János, aki a kilencszázas évék elejétől 1927-ig volt a múzeum igazgatója, megírta az intézet addigi történetét. Kéziratait Szilágyi Miklós, a jelenlegi igazgató rendszerezte, egyéb adatokkal kiegészítette s azt a Múzeumok Országos Kabinetje a jubileum alkalmából ki is adja. H. B. találják meg a legalkalmasabb Apróságok személyt? Szőnyi Ernő, a járási párt-vb agitációs és propaganda főelőadója a kiválasztásnál azt tartja a legfontosabbnak, hogy a propagandista maga is szeresse a könyvet Persze, meg kell ismernie az emberei; érdeklődési körét és tájékozottnak kell lennie a legfontosabb politikai kérdésekben. Végül pedig valamennyire érteni is kell a terjesztéshez. Nem üzleti célokról van szó, hanem ténylegesen a tudatformálásról. Az kapjon könyvet vagy más kiadványt, aki el is olvassa. Ha ezt eléri a propagandista, jól teljesíti a pártmegbízatását, Az utóbbi négy évben több mint háromszorosára nőtt a vásárolt könyvek száma a járásban. Ez elsősorban a propagandistái; munkájának a javulását mutatja. Ezért többen elismerésben részesültek, összefüggés kereshető természetesen az általános műveltség fejlődésében, valamint a politikai kérdések iránti érdeklődés fokozódásában. És azt is meg lehet állapítani, hogy a kiadványok olyanok, amelyek értelmileg és érzelmileg jobban megragadják az olvasók figyelmét, mint régebben. A marxizmus— leninizmus alapjait a min»A selejt bosszúja” Késve bár, de megrendezték a hagyományos; farsangi mulatságot egyik községünkben. A tombola sem hiányozhat ilyenkor. *— Igen ám, de kevés a pénzűnk. Mit tegyünk hát? — töprengtek a rendezők. — összeadjuk a tárgyakat —- hangzott a javaslat —, mindenkinek van otthon egy-egy felesleges vázája vagy megunt dísztárgya. Az sem baj, ha egy kicsit selejtes. így is történt, s elérkezett a farsangi mulatság napja. A javas- lattevő is nagy vígan mulatott és izgatottan várta a tombola-sorsolást, hiszen vett néhány jegyet. Kíváncsi volt, hogy az összegyűjtőit sok szép tárgyból mi jut neki. Természetesen ő is hozzájárult az adakozáshoz, mégpedig egy kissé csorba, régi korsóval. És mit ad a sőrs? Kihúzták számainak egyikét. Boldogan sietett a nyereményért. Hogy mi polt az? A csorba korsó, amit ö ajánlott fel... A pöruljárt vendég Finom babgulyást rendelt füs tölt hússal. Mellé tepertős túróscsuszát. A gulyás ízlett, 'nem ám a csusza, amely hideg volt. Szólt a pincérnek, melegíttesse meg. —- Kérem, ez még nem hideg — védekezett az méltatlankodva. A vendég viszont ragaszkodott jogaihoz. Ékkor működésbe lépett a kisördög. A pincér visseavitte a csuszát, hősünk pedig várt türelmesen. De mivel a türelem is véges, így szólt a pincérnek: — Kérem, hozza már azt a csuszát, fél órája várók. — Égy pillanat, máris hozom — szólt készségesen amaz. Hozta is, mégpedig kaján mosollyal. Most már nem lehetett kifogás. A csusza meleg volt. Sőt! Forró. Csak úgy sistergett a zsírban. Meg is égette a vendég a nyelvét néhányszor. No de ki törődik ezzel! Merje valaki állítani,' hogy a táncét nem volt udvarias. A jelszó: mindent a vendég kívánsága szerint. Pistike árulkodik Autóbuszra szállt egy fiatal anyuka és hároméves kisfia, Er- zsébethelyre mentek a nagymamához. Pistike az ilyen korú legénykék frisses'gével gyorsan j felült az egyik székre. Mellette egy idősebb úr. Az ifjú emberke az ablakhoz szeretett volna menni, de néni lehetett. Ott volt a bácsi. Izgett-mozgott a gyerek S közben sáros cipőjét odaérintette a férfi nadrágjához. A mama észrevette. — Pistike, ne mozogj, látod, bepiszkítod a bácsi ruháját. A fiú egy ideig nyugton maradt, de később mégis tovább ugrált. A mama rászólt. Ez ismétlődött két megállóig. Végűi az ifjú asszony kifakadt: — Pistike, hányszor mondtam, hogy ne mozogj! Bepiszkolód a bácsi ruháját. Mégis azt teszed! Most aztán kikapsz! A kislegény csodálkozván tekintett édesanyjára, majd utcán a legártatlanabb kifejezéssel, jó hangosan így szólt: — Igen? Kikapok? És neked hányszor mondja az apuci, hogy ne kutass a zsebeiben? Te mégis azt teszed. Az incidens tanúi kuncogtak. A mama elpirult, a busz pedig éppen megállt. Az asszony körülnézett, aztán hirtelen kézen fogwá kisfiát, mindketten gyorsan leszálltak. Kasnyik Judit Dobozi agrárproletárok a szegedi törvényszék előtt Életrajzok és megemlékezések rövid utalásai mögé reflektor- fénnyel világít be a Magvető gondozásában nemrégen megjelent 790 oldalas vaskos kötet, amely A cenzúra árnyékában címmel eredeti dokumentumok hiteles szövegeit gyűjtötte össze ismert magyar írók, költők, művészek és munkások, valamint agrárproletárok ellen a Horthy- rendszer idejében folyt sajtó- és izgatás! perekről. Izgalmas és döbbenetes erejű propaganda- anyag Az illegális mozgalom idejében titkosan terjesztett röpiratok. füzetek, versek és dalok fotókópiáival találkozhatunk, melyek bűnjelként szerepeltek az idézett ügyészi, rendőri és bírósági iratokban. Gábor Andor, Kassák Lajosi, József Attila sajtópöreinek dokumentumai mellett a statárium elleni harc sajtóanyaga is helyet kapott a kötetben. Két megyénkből való eset is feldolgozást nyer. Dr. Szabó Ferenc, a Békés megyei Állami Levéltár igazgatója még a szegedi törvényszék iratainak feldolgozása során akadt rá a doboziak izgatási pőréire. Biztosan élnek Dobozon e perek szereplői, akik igazolhatják a történteket. 1932-ben özv. Sarkadi Istvánná Szabó Mária és Jámbor Imre dobozi lakosok ellen izgatás bűntette miatt azért adtak ki vádiratot, mert özv. Sarkadi- né 19S2 júniusában tengerikapálás közben előadta a dalárdában tanult „Dicsőséges nagyurak, hát hol vagytok?" kezdetű verset, majd azt lediktálta Jámbor Imrének, aki otthon a felesége előtt fel is olvasta. B. 623/2— 1932 sz. ítéletében a „Magyar Szent Korona nevében" a szegedi törvényszék Vlld-tanécsa mindkettőjüket bűnösnek találta az állam és társadalom törvényes rendje elleni izgatás vétségében és e2ért özv. Sarkadínét 14 napi, Jámbor Imrét pedig 8 napi fogházra ítélte, mint főbüntetésekre — mert egyévi politikai jogvesztést is kimondott mellékbüntetésként Egyet kell érteni dr. Szabó Ferenc kommentárjával, hogy érthetetlen: miért nem ismerte fel az ügyészség és a bíróság valamelyik tagja, hogy Petőfi Sándor népszerű verséről van ’ szó, amely minden verseskötetében szerepel! Az viszont érthető, hogy az 1906. évi nagy aratósztrájkok idején szívesen szavalták, dalolták ezt a lobogó tűzű verset a doboziak. Szerencsésebben alakult F. Szabó István, V. Molnár Sándor, Kovács Ferenc éa ismét Jámbor Imre dobozi agrárproletárok másik ügye, amikor azért kerültek izgatás vádjával bíróság elé, mert a Bajky-féle kocsmában iddogálás közben a „Marseil- laise”-t énekelték. A szegedi törvényszék azonban felmentette őket dr. Valentiny Ágoston (1945-ben igazságugyminiszter) hatékony védelme mellett. M. Gy. A DOMBEGYHÁZI PETŐFI TSZ felvételre keres eröqépszerelöKei is hegesztőt Bérezés megegyezés szerint történik. 139
