Békés Megyei Népújság, 1967. március (22. évfolyam, 51-76. szám)

1967-03-17 / 65. szám

198t. március It, 3 Péntek Búcsúzás és fogadás „Meggyőződésem, hogy szív- veMélekkel dolgoztunk”. — E mondat elhangzott a megyei ta­nács vb-ülésén és hasonló for­mában hangzik el ma is a ta­nácsválasztás négy évének lezá­rását is jelentő járási, városi, községi tanácsok végrehajtó bi­zottságainak ülésein. Bensőséges' szavak, amelyek búcsúzást és fogadást is jelen­tenek. Tanácstagjaink búcsúz­nak a négy év előtti megbízatás­tól, egyben fogadást tesznek az új megbízatásra. Ügy is mond­hatnánk, hogy folytatói lesz­nek megyénk tanácstagjai annak a derekas munkának, amelyet az államigazgatás területén négy esztendeje tevékenykedtek; szo­rosabbra fűzték a dolgozók és a tanácsok kapcsolatát, közös erő­vel a megye lakossága nagy tömegeinek megnyerésével és al­kotó munkájával biztosították, hogy nyugodt élet folyt és sok új intézménnyel, létesítménnyel gyarapodott, fejlődött, épült, szé­pült megyénk. Búcsúzás azoknak is, akik kü­lönböző okok miatt megválnak a tanácstagi tisztségüktől. A je­lölő gyűlésen már így választ- gatta maga a lakosság saját kép­viselőit. Éppen ezért a március 19-i szavazatok már nem búcsú­szavak és levelek, hanem foga­dást adó „bizonylatok” azoknak, akiket megismerve, megszeretve bizalmukba vettek a jelölő gyű­léseken. A búcsúzók, a bizalmakba fo­gadottak és a fogadók találkoz­nak most ismét négy évre, ha nem is mindegyik a vb-asztaJ- nál, a tanácsteremben, de az élet asztalánál, ahol elférünk vala­mennyien. Oda rakjuk a készet és az elkészítésre váró tenniva­lókat. Nagy feladatot rónak ránk a következő esztendők az iparban, a mezőgazdaságban, megyénk egész életében egy­aránt. Azonban biztosíték is van arra, hogy akik körülül.iük ezt az asztalt, s készen tesszük rá a fogyasztanivalót — részesülünk is belőle. Medvénk dolgozóinak a párt politikájával való egyet­értése, a párt és a nép eeyséve, világos terveink, a dolgozók szorgalma, s az elmúlt négy év tapasztalata biztosíték, hogy eze­ket a feladatokat is jól oldjuk meg. Ügy fogad ink szavazatainkkal a leendő országgyűlési képvise­lőket és tanácstagokat, hoev ma­gunk is tudatában vagyunk; a világ könyörtelen gvorsasáwcal halad előre, a termelőerők fejlő­dése mirjd cvorsabb ütemet dik­tál a társadalmi fejlődésnek is, így hát össze kell szednünk al­kotó szellemi erőinket, szorgal­munkat az előttünk álló felada­tok megoldásához. Elfogultság nélkül mondhat ink, hogy soha magyar nemzedék előtt szebb, felemelőbb feladat nem állott, mint most. E feladat megvalósítására te­szünk hitet március 19-én. Rocskár János Nagyteljesítményű osztrák égőberendezés az üveggyárban Az Orosházi Üveggyár né­gyes kemencéjének most feje­ződött be az átépítése. Mint­egy kétmilliós költséggel leg­újabb típusú osztrák berende­zést vásároltak, melynek segít­ségével korszerű égőrendszert alakítottak ki. A héten meg­kezdték a kemence szárítását, s hamarosan üzembe állítják. Az osztrák szabadalom révén a négyes huta évi termelését 15 milliós termelési értékkel kí­vánják növelni. Valószínűnek látszik, hogy az úi kemence élettartama is csaknem másfél- szeresére növekszik. Amennyi­ben az elkövetkező fél évben a Körting-berendezéssel a terve­zett eredményeket sikerül el­érni, az év utolsó negyedében hasonló égőrendszert szerelnek fel a többi kemencéknél is. A beruházás ilyen módon előre­láthatólag egy esztendő alatt megtérül. • fény pedig jót tesz a magamfaj­ta öreguraknak is! Csakugyan, Bethlen István úgy le volt sütve, mintha Ab­báziából, a Semmeringről vagy más, mdndszterelnöíksége idején divatos üdülőhelyről tért volna vissza évi szabadságáról a Sán­dor-palota miniszterelnöki dol­gozószobájába. Csakhogy a md- niszterelnöki palotához lakosz­tály is tartozik, kényelmes ágy- gyal. De ott most Lakatos Géza hajtotta álomra a fejét, ha nem is éppen nyugodt éjszakája ígér­kezett. De vajon hol töltheti az éjszakát Bethlen? A felvetődött ötletet, hogy éj­szakázzék a budai várban, ha­mar elvetették. Nem azért, mint­ha nem akadt volna itt üres szoba, üres ágy, egy váltásra való tiszta ágynemű a vendég számára, hanem azért, mert ma­ga a kormányzói környezet is tele volt hitlerista ügynökökkel. — Aztán már tíz órakor itt lesz majd az a Veesenmayer és hallgathatom a szemrehányásait! — fakadt ki Horthy. — Nem, Pis­tám, bármilyen szívesen látott vendég vagy nálunk, valami más megoldást kell keresni,. Tehát nem maradt más hátra, el kellett valahogy változtatni Bethlen István külsejét. — István bácsi, leborotváltat- juk a bajuszát! — javasolta Ili asszony. Még mielőtt a legfontosabb tit- tanácsos tiltakozhatott vol­na, a kormányzó neje is csatla­kozott az ötlethez: Magát mindenki bajusszal ismeri. Nincs az az agyafúrt Gestapo-ügynök, aki felismer egy bajusztalan Bethlen Istvánt! Bethlen sóhajtva egyezett bele ebbe az áldozatba. A haza oltá­rán hajlandónak mutatkozott feláldozni legszebb férfiúi díszét, szép, tömött, egykor hollófekete, de most már őszesbe hajló baju­szát. Mennyit rajzolták ezt a ba­juszt annak idején a karikaturis­ták! Egy karikatúrára különösen szívesen emlékezett vissza: ezen ő hegyesre pödörte a bajuszt és azzal nyársalta fel ellenféléit. Óh, a daliás idők. Ili asszony a lakájt a kor­mányzód komornyikért szalasz­totta, megüzenvén neki, hogy borotvaeszközeit is hozza magá­val. Bethlen István keserves arc­cal állt fel, hogy átfáradjon a fürdőszobáiba. Öt perc sem telt bele, bajusztalanul tért vissza. Magdolna asszony, amikor ^megpillantotta a belépő Beth­lent, felsikoltott. — Jaj, elvesztünk! — Bizony, minden tízéves Hitler jugend hanyatt-homlok szaladt volna a legközelebbi Gestapo- kirendeltségre, ha így meglátja Bethlen Istvánt. A bajusz lebo- rotváltatását elhatározó családi tanács ugyanis megfeledkezett arról, hogy mennyire lebarnítot­ta Bethlen arcát az áldott So­mogy megyei nyár. A bajusz he­lyén most csak úgy fehérlett a bőr. (Folytatjuk) Megháromszorozzák a készárutermelést — Kooperálnak a testvérszövetkezetlel a sarkadi építők — Rendkívüli termelési tanácskozás Kardoskúton A Nagy-Alföldi Kőolajter­melő Vállalat orosházi üze­mének központjában, a kar- doskúti kultúrházban rend­kívüli termelési tanácskozás­ra ülnek össze az olajbányá­szok ma, péntek délután 4 órakor. A téma: az üzem 1966. évi eredményeiről szóló beszámoló és a Szocialista brigád címek, valamint a Kiváló Dolgozó jelvények és okleveleik odaítélése. A Pedagógusok Szakszervezete Békés megyei Bizottsága március 22-én délelőtt 9 órai kezdettel tartja V. küldöttgyűlését. Az SZMT székházéban sorra kerülő küldöttgyűlés első napirendi pont­jában Váradi Kornél megyei tit­kár a bizottság munkájáról tart részletes beszámolót; ezt követő­A Sarkadi Építőipari Ktsz idei termelési terve több mint 25 millió forint. Ebből 6 mil­lió lakossági építés, a többi la­kossági javítómunka, közületi építés, jelentős részben pedig készárutermelés. Ez utóbbi a en a számvizsgáló bizottság te­vékenységéről ad tájékoztatást Kircsi István, a számvizsgáló bi­zottság elnöke. A megjelent kül­döttek hozzászólására, vitájára, s a szünet után a megyei bizottság s a számvizsgáló bizottság meg­választására kerül sor. tavalyihoz képest meghárom­szorozódik és csaknem 8 millió forintot tesz ki. Kizárólag a szövetkezel gyártja a MÁV megrendelésére a mozdonyokhoz a különböze típusú olajoskannákat, ezenkí­vül 1000 rakodólapot készít Vállalta továbbá — a Gyulai Fa- és Fémbútoripari Ktsz-sze] kooperálva — a különböző fa-; fémbútoralkatrészek gyártá­sát. A készárutermelés ilyen ará­nyú növekedése szükségesisé teszi a központi üzem bővíté­sét. A létszámot mintegy 3C fővel (főleg lakatosokkal és asztalosokkal) egészítik ki. A szövetkezet újabb eszterga- és fúrógép beszerzését is tervezi. Megyei küldöttgyűlésre készül a Pedagógusok Szakszervezete A negyedik tavaszi munkanap Doboson Perzsaszőnyeg az erdő mellett. Ki tudja hány csomós? Annyij azonban bizonyos, hogy nem az i ügyes kezű szőnyegszövő lányok készítették, terítették fel. Mert mit is keresnének ők Dobozon? A szőnyeget a dobozi Petőfi Tsz gazdái igen kemény munkával varázsolták az erdő melletti táb­lára. Eredeti fekete színét a nap március ragyogása, a tél végi ta­vasz barnára fakította. A föld j teteje morzsáiékor, alul nedves. ] Olyan a járás rajta, mint egy ténylegesen puha, bársonyos per­zsaszőnyegen. Ilyentájt a földnek sajátos il­lata van. Amit a tél hónapokon át beléfagyasztott, most mintha egy­szerre adná ki. És milyen sokon vannak, akik a hivatalos tavasz kezdetét itt a táblán várják. Karjukon kosár, kezükben ásó, haladnak a sorok között. Sárgarépadugványt ültetnek. A megvonalazott földre 25—30 centire rakják egymás mellé a répát Gergely Ferenc brigádvezető­helyettesi beosztásban járkál a táblán. Ellenőriz. Azt mondja, hogy ilyenkor nagyon fontos a pontos és jó munka, mert lénye­gében most dől el, mennyi magot termesztenek holdanként. Szeren­csére nincsen sok dolga. A do­bozi emberek olyan jól és ponto­san dolgoznak, mint ahogyan a Pobeda órák járnak. Feltűnt, hogy a táblán egyen­ként, párosával vagy éppen cso­portosan haladnak. A fiatalok, a középkorúak és az idősek maguk I választották meg a munkaszerve- ' zetet. Dézsi Lajos feleségével együtt dolgozik. Bár • a családfő beteg, ötször műtötték az utóbbi időben, mégis két nap alatt fele­ségével együtt a sárgarépaülte­tésben 12 munkaegységet szer­zett. Mellettük öt asszony halad. Ök egy karra dolgoznak már nyolc éve. Amikor területet osz­tanak, azt kérik a vezetőségtől, hogy őket egymás mellé sorolják, így azután jobban megy a mun­ka. ' — Naponta néqy egységet keresünk, mióta a répát duggat- juk — szólal meg a kedves, fia­tal arcú Szatmári Mihályné. — De az a baj, hogy holnap odahaza kell maradnunk. Nem tudnak munkát adni. Hej, pedig de dol­goznánk! — Felszaporodott az SZTK-nlk, valamiből törlesztenünk kell — szól közbe Tóth Mihályné. Köz­ben a keze úgy jár, mint a mo­tolla. Az ásót belerúgja a puha földbe, s hol a bal, hol a jobb kezével a lyukba nyomja a répát. Kiss Lajosné felegyenesedik, derekához kap. — Mi van, barátnőm? — szólal meg Tóth Jánosné, — Csak nem fáj? — Majd megszokom. Még csak a negyedik napja hajlongok. Hol­napra elmúlik — azzal tovább­megy. — Vigyázz a derekadra, mert arra még szükséged lesz máskor is — kacsint egyet Vigh Mária. Erre, mintha összebeszéltek vol­na, jót nevetnek. Hát igen, kell a jól hajló de­rék Dobozon. Ezek az asszonyok egytől-egyig egész területet, hét hold kapálásának gondját vállal­ták. így a nyáron nem maradnak munka nélkül. Vállalásukra büsz- I kék. Szatmárinétól megkérdezem: — A háztartás, a család ellátá­sának gondja meg még egy egész terület is nem lesz sok? — Hát nem vagyunk mi fél asszonyok, nekünk mindenből egy egész kell! Amíg egészség van, nincs hiba, számíthat ránk a szövetkezet. A hangulat kitűnő, de nem­csak ennél az öt asszonynál, j Mintha K. Molnár Mihályné ke­zében is fürgébben járna az ásó. Öt is megnyugtatta a legutóbbi közgyűlésen elfogadott határozat. Eszerint azok az asszonyok, akik egész terület bemunkálását vál­lalták, s ha a férjük nem is a tsz-ben dolgozik, mint a többi szövetkezeti gazda, ♦ megkapják azegy hold háztájit. — 1958 óta rendszeresen dol­gozom a szövetkezetben. Eddig bizony gyakran úgy éreztem, hogy nem becsülnek meg. Tavaly is egész területet vállaltam, mint most, mégiscsak 1200 négyszögöl [ háztájit kaptam. De azt is hol? j Egy kocsiderék kukoricánk ter­mett. Akinek pedig a férje is itt dolgozott, annak olyan helyen adták, hogy 30 mázsa kukoricái vitt haza. — Az idén nem lesz ilyen kü­lönbség — magyarázza Puskái ,István, a másik brigádvezetőhe­lyettes. Most mindenkinek a leg- ! prímább földet néztük ki háztá­jinak, — Csak mi is ott kapjunk, aho maguk — nyelvel a menyecske —, akkor nem lesz semmi hiba A nagy tábláról eltűnnek a vo­nalak. A sima talajt felborzoljál! a dugványültetők. Délkelet irá­nyából csípős szél fúj. Az egei esőfelhők tarkítják. — Csak addig ne essen, amíf. a brigád a tábla túlsó végéig éi — magyarázza Puskás István bá­csi. Órájára néz — délután 3-rt ott leszünk. És akik az erdő mellett befe­jezték a munkát, szaporán jön­nek, hogy segítsenek. Ilyen volt 1967 munkával el­töltött negyedik napja Dobozon, Dupsi Károly n Bp. Kőolajipari Gépgyár Budapest XVIII., Gyömrői út j 79—83. azonnali belépésre ke- ! rés műszer- és technológiai szerelési munkahelyekre kül- szolgálatos munkakörbe közpositiftt?és-szereiö¥, csőszerelő, hegesztő, vízvezetékszerelő, központi telephelyre TMK-iakaios, vasszerkezeti lakatos, lemezlakatos, hegesztő, villanyszerelő, esziergályos, fényező szakmunkásokat. Jelentkezés a vállalat munka­ügyi osztályán. _________ 2235

Next

/
Thumbnails
Contents