Békés Megyei Népújság, 1967. február (22. évfolyam, 27-50. szám)

1967-02-12 / 37. szám

dm. február 12. 7 Vasárnap Tanulságos felmérés: hova érdemes jelentkezni? Érettségizők pályaválasztás előtt A Művelődésügyi Minisztéri­um tavaly júniusban felmérte a középiskolák akkori harmadik osztályos tanulóinak — tehát a mostani érettségizőknek — ter­vezett pályaválasztását. A kiadott kérdőíveken a tanulók feltüntet­ték nevüket, iskolájukat, pálya- választási szándékukat, apjuk foglalkozását, tanulmányi ered­ményüket tantárgyanként, s esetleges diákotthoni igényüket. A felmérés 52 164 fiatalra terjedt ki. Közülük 0412 nem adott vá­laszt- 2435 pedig azt írta, hogy később dönt. A következtetések­kel tehát óvatosan kell bánni, kü­lönösen, ha azt is számításba vesszük — márpedig ezt kell ten­nünk —, hogy a felsőfokú okta­tási intézményekbe felvettek egy- harmada évek óta a régebben érettségizettek közül kerül ki, s közöttük nem végeztek adatgyűj­tést A felmérést azért jelentős­nek kell tartani, hiszen 40 ezer tanuló válaszaiból mégis követ­keztetni lehet, hogy hol sok, hol kevés a jelentkező, kiknek aján­latos megváltoztaniuk tavalyi el­határozásukat, s általában arra, hogy reálisak döntöttek-e a fia­talok. A tavalyi szándékok alapján az idén érettségizőknek 44,4 száza­léka szeretne bejutni valamelyik felsőfokú tanintézetbe, 32,8 szá­zaléka szakmát kíván tanulni, illetve munkát szándékozik vál­lalni. Nagyon tanulságosak azok­nak az adatai, akik az érettségi utáni munkavállalás mellett dön­töttek. Ha az összes munkába ál­lót 100 százaléknak vesszük, ak­kor az iparban 29,3, a mezőgazda­ságban 7,3, a kereskedelemben 9,8, egyéb munkahelyen 2,3, ad­minisztrációs munkakörben, pe­dig 51,4 százalékuk kíván elhe­lyezkedni. Hivatalban akar dol­gozni a tovább nem tanuló gim­nazisták 64,2 százaléka és az összes középiskola munkát vállaló lá­nyainak 78,5 százaléka. S ha azt is figyelembe vesszük, hogy az ipari technikumok most érettségi­ző diákjainak 17,7 (a lányok 33,9), a mezőgazdaságiakban végzők­nek 16,1 (a lányok 36,6) százaléka is irodai munkát óhajt vállalni, akkor világosan látszik, hogy most sokuknak saját érdekében tanácsos lesz megváltoztatni tava­lyi elképzelését, hiszen azt min­denki beláthatja, hogy nem ilyen arányokban igényelnek utánpót­lást a gazdasági élet különböző területei. Ami pedig a továbbtanulást il­leti: úgy tűnik, hogy — a régeb­ben érettségizőket és a tavaly még határozatlanokat is figyelembe véve — az idén valamivel többen jelentkeznek egyetemekre, főisko­lákra, mint 1966-ban. A felvéte­li lehetőségek azonban általában nem változnak. A „verseny” te­hát némileg nagyobbnak ígérke­zik. Ám a jelentkezés tekinteté­ben elég nagy eltérések mutatkoz­nak az egyes intézménytípusok között. Íme az adatok arról, hogy az előzetes felmérés alapján — tehát a régebben érettségizettek és a csupán most határozók nél­kül — hányszoros a jelentkezés a különböző felsőfokú oktatási intézménytípusokban. Természettudományi karok Közgazdaságtudományi Egyetem Bölcsészettudományi karok Jogtudományi karok Műszaki egyetemek Felsőfokú ipari technikumok Orvostudományi egyetemek Mezőgazdasági felsőfokú technikumok Mezőgazdasági egyetem és főiskola Tanárképző főiskolák Tanítóképző-intézetek Óvónőképző-intézetek Felsőfokú szakiskolák Művészeti és testnevelési főiskoláit 1,72 1,78 3,61 1,81 1,21 0,70 1,28 0,95 1,35 2.55 2,96 5,43 2.74 5.56 Mindebből világosan kitűnik, hogy a termelőmunkához köz­vetlenül kapcsolódó, az ipar és a mezőgazdaság felsőfokú végzett­séggel rendelkező szakemberei­nek az utánpótlását biztosító egyetemekre és főiskolákra keve­sebben jelentkeztek, mint a peda­gógusképző és művészeti taninté- aetekbe. Különösen a felsőfokú ipari és mezőgazdasági techniku­mokba pályáznak kevesen. Ezek az aránytalanságok pedig azt a veszélyt hordják magukba, hogy egynémely intézménytípusban még a legjobbak között is válo­gatni kell, másutt pedig talán az éppen megfelelteket is felveszik. Ez pedig sem a szakemberután­pótlásnak, sem az oktatási szín­Békéscsabai Lakatos és GépiavftA Rísz a lakosság szolgálatában Kérjük önt, hogy szükség esetén vegye igénybe szövetkezetünk alant felsorolt szolgáltatásait: RÁDIÓ- ÉS TELEVÍZIÓ-, HÁZTARTÁSI KISGÉPJAVITÁS, VILLANYSZERELÉS: Békéscsaba, Bartók Béla út 14. se. Telefon: 13—91. MOTORKERÉKPÁR JA VITÁS: Békéscsaba, Álmos u. 2. Telefon: 13—17. AUTÓKAROSSZÉRIA - JAVÍTÁS: Békéscsaba, Lázár u. 32. Telefon: 27—71. HŰTŐGÉP JA VITÁS: Békéscsaba, Petőfi u. 4. Telefon: 21—87, 20—77. NIKKELEZÉS, KRÓMOZÁS: Békéscsaba, Petőfi u. 4. Telefon: 21—87, 20—77. ÉPÜLETBÁDOGOS MUNKÁK: Békéscsaba, Kinizsi u. 6. Telefon: 12—66. Gyors, pontos, szakszerű munka !!! M vonalnak, sem pedig a fiatalok­nak nem jó. Elengedhetetlen te­llát, hogy a néhány hét múlva kezdődő egyetemi jelentkezések alkalmával a valódi lehetőségek­ből induljanak ki a pályázók. Természetesen az intézménytí­pusokon belül is mutatkoznak el­térések, hiszen különböző az ér­deklődés az egyes szakok iránt. A Marx Károly Közgazdaságtu­dományi Egyetem külkereskedel­mi szakán például 406, az általá­nos közgazdasági karon 250, az ipargazdasági szakon azonban csak 72 százalékos a jelentkezés. A Budapesti Műszaki Egyetem híradástechnikai szakára az ada­tokat feldolgozó elektronikus szá­mológép elemzése szerint csak 8,8, az erősáramú villamosmérnökire 8,4 pontot érő középiskolai ta­nulmányi eredménnyel — tehát jeles és jó közötti bizonyítvány­nyal — van remény a felvételre, de a műszer- és szabályozástech­nikai, valamint a híradás- és mű­szeripari technológiai szakra a 4—5 pont is elegendő lehet a be­jutásra. Az Építőipari és Közle­kedési Műszaki Egvetem építész- mérnöki szakán 372 százalékos a felmérés szerint a jelentkezés, de a szerkezetépítő-mémökin csak 55, a földmérőmérnökin pedig 82 százalékos. És hasonló a helyzet a hozzánk közel eső felsőfokú oktatási intéz­ményekben is. i A Szegedi Orvostudományi Egyetemen és a József Attila Tu­dományegyetem minden karán és szakán nagy küzdelem várha­tó a felvételért. Kivételt csak a természettudományi kar matema­tika, ábrázoló geometria szaka jelent, ahol a mintegy 40 helyre csupán hatan pályáztak a tavalyi harmadikosok közül, s az utóbbi évek tapasztalataihoz igazodva, a régebben érettségizők közül sem várható 10—12 jelentkezőnél több. A szegedi élelmiszeripari felsőfokú technikumban 173, a vasútforgalmiban pedig 271 szá­zalékos az előzetesen számított jelentkezési arány, de a kecske­méti eéoioariban c«"'< 81. A hő-’ mező vásárhelyi állattenyésztési felsőfokú technikum'■»•'n 173. vala­mint a karcagi, a kiskunhalasi, a hódmezővásárhelyi, a kecskemé­ti és a szarvasi mezőgazdasági felsőfokú technikumban jó lehe­tőségek ígérkeznek a továbbtanu­lásra. Nehéz lesz azonban bejutni a Szegedi Tanárképző Főiskolá­ra, hiszen a legtöbb szakra sok­szoros — á magyar—történelem szakon nyolcszoros, a biológia— földrajz szakon pedig tizennyolc- szoros — túljelentkezés várható. Hasonló a helyzet a szarvasi és a kecskeméti óvónőképzőben, ahol előreláthatólag minden férőhely­re 6—7 pályázó lesz. Természetesen ismét hangsú­lyozni kell, hogy ezek az adatok a most érettségizők tavalyi vála­szain, valamint az utóbbi évek ta­pasztalatainak az idei évre való áttételén nyugszanak. Az oktatás­ügyi szervek arra számítanak, hogy az adatgyűjtésből levont ta­nulságokon elgondolkodnak a fia­talok, s a mostani jelentkezések alkalmával esetleg felülvizsgálják eredeti elképzeléseiket. T. L A legifjabb állampolgárok között — Szeretni kell az embereket — mondja a járási tanácstagjelölt főorvos Nem lehet úgy írni megyénk legnagyobb szülőotthonáról, hogy mellőzzük a vezető főorvos tevé­kenységét. Dr. Tóth Pál s a med- gyesegyházi szülőotthon — bármi­lyen furán hangzik — egymás­tól elválaszthatatlanok. Nemcsak ma sem tart lépést a születések növekedése. Dr. Tóth népszerű ember, sze­retik őt nemcsak munkatársai, ha­nem mindenütt, ahol megfordul. Márpedig, tekintve sokrétű tár­sadalmi megbízatásait, sok helyen fordul meg különösképpen mos­tanában. Nyolc éve került Med- gyeseayházára s azt vallja: — Nem igaz az. hogy egy értelmiségi számára nyűg és teher a falusi é-et. Nagyon jól bele lehet abba illeszkedni, csak olyat kell csi­nálni, aminek van értelme. Min­denekelőtt szeretni kell az em­bereket, ismerni gondjaikat, prob­lémáikat s ha ez megvan, már magától jön a többi, a segíteni- akarás, ami szorosra fűzd az egy­máshoz való emberi viszonyokat. Nem véletlen, hogy dr. Tóth Pált járási tanácstagnak jelölték a választópolgárok. De.a legfiatalabbak is (akik egy- ' ét naposak) csak rá szavaznak anyukájukkal együtt. Ezt a kis­mamák ragaszkodó tekintetéből Kétszeresen' boldog első szülése után a magyarbánhegyesi Mu­rányi Andrásné: ikreket hozott a világra és,.. — Mivel két éve dolgozik a tsz-ben, már ő is részesülhet a havi 500 foriptos „kismama”-segélyben — világosítja őt fel dr. Tóth. azért, mert dr. Tóth bábáskodott az otthon születésénél, és mióta az megnyílt, ő a főorvosa. Hanem azért is, mert a körzet tizenhá­rom községéből, ha valamely fia­tal mama szülés előtt áll, nem azt mondják: az otthonba viszünk, hanem: megyünk Tóth főorvos úr­hoz. A főorvos és kitűnő kollektívája — hat szülésznő s egy csecsemő- gondozó — évente 370—380 gyer­meket segít a világra. Az utóbbi négy évben csaknem hétezer be­utalt hagyta el egészségesen a jól felszerelt szülőotthont Sajnos, többségüknél művi Beavatkozásra volt szükség, s ahogy a főorvos mondja: — A járásban szemmel látható jólét-növekedéssel még FIGYELEM! 1 darab 8 tonnás használt hídmérleg V és 3 darab 15 méteres elektromos meghajtású szállítószalag eladó Megtekinthető a gyár telepén MEZÖHEGYESI CUKORGYÁR lehet kiolvasni, amikor a főorvos vizitéi közöttük s mindenkinek mond egy-két kedves elismerő, biztató szót a pindurkák fejlődé­séről, a mamák hősiességéről... Többet ér ez sokszor, mint az or­vosság... No és az igazán legkisebb állam­polgár? Akkor éjszaka született, amikor ott jártunk. Neve... csak a családi van még meg: Szilágyig Egy azonban biztos, hogy — lány. Szülei kunágotai tsz-gazdák. Fotó: Opauszki Szöveg: Varga D.

Next

/
Thumbnails
Contents