Békés Megyei Népújság, 1967. február (22. évfolyam, 27-50. szám)
1967-02-12 / 37. szám
1967. február 12. 3 Vasárnap Készül a szőnyeg A békéscsabai szőnyegszövőben tavaly mintegy 36 millió forint érlékű árut termeltek. A szövetkezetiek 118 százalékra teljesítették exportterviiket. Tavalyi teljesítményükkel a csabaiak országosan is az elsők között vannak. Háromszázötvenezer forint költséggel új helyiséget alakítottak ki, s ez újabb dolgozóknak teremt munkaalkalmat. Képünkön Hóbei Jánosné és Sallai Mihályné modern mintájú perzsaszőnyeget csomóz. Fotó: Malmos Serény tavaszi munka az újkígyósi Aranykalász Tsz kertészetében Az újkígyósi Aranykalász Tsz- ben — ahol a házilagosan épített hajtatóházak valóságos „palántavárost” alkotnak — jelenleg kilenc blokkházban zöldell a különböző kertészeti növény. A saláta hamarosan értékesítésre kerül, de százezer számra tűzdelték már ki a paradicsom-, a paprika-, a korai káposzta és egyéb palántát. A hajtatóházakban nap mint nap ötvennél többen dolgoznak. Serény tavaszi munkájuk sokat segít abban, hogy korán, jó áron vihetnek piacra vitamindús zöldségféléket. Egyébként az újkígyósi kezdeményezés megyeszerte szépen terjed: ma már legalább harminc termelőszövetkezetben hasznosítják a házilagosan épített szerfás hajtatóházakat, ahol cirokszárral és egyéb hulladékkal biztosíthatnak olcsó tüzelöenergiát. rizsfougák kerülnek, s a szalma nem törik össze, a kéve többnyire kötözve marad. A rizsszalma iontos ipari anyag, főleg papírt és zsákokat készítenek belőle. A rizs betaikarítása ugyanolyan társadalmi ügy, mint a palántázás. Kinttartózkodásunk során lehetőségünk volt néhány oktatási intézmény és kutatóintézet meglátogatására is. A felszabadulás előtt Koreának egyetlen felsőfokú intézménye sem volt, jelenleg 96 van. A legnagyobb oktatási intézmény a Kim ír Szén egyetem, amely Phenjanban található. Az 1946-ban megnyílt egyetemet a háború után építették újjá. Most 12 karon és 80 tanszéken folyik a KNDK-ban 6 mezőgazdasági főiskola van. Az egyes főiskolák az ország egyéb programok keretében 1 éhekül önböző tájain vannak és a tőség nyilt a KNDK magas fokú hozzájuk közel levő vidék szak- műveletével és dolgos hétközemberekkel való ellátását szolgál- napjaival is megismerkedni. A ják. A vonszani intézmény a leg- két hónap alatt látottak alapján nagyobb: három, megye mezőgaz- tapasztaltuk, hogy a koreai dasági szakember képzését bdzto- n®P rendkívül szorgalommal és sítja. A főiskola 1948-ban jött lét- kitartással teljesen felépítette a re, hét karon folyik oktatás, a háború során lerombolt országot, tanárok és kutatók száma 200, a ^ szerényen, megelégedetten hallgatóké háromezer. A nappali következetesen építi, fejleszti tagozaton négy, a levelező tago- 82 ország gazdaságát és biztosan zaton öt év a képzési idő. A vég- ^a}ac* a szocializmus teljes zett hallgatók mezőgazdasági mér- építése felé. nökd címet nyernek. A hallgatók ösztöndíjat kapnak és döntő többségük kollégiumban lakik. A múzeumok, kiállítások és oktatás. Négy karon természettudományt, egy karon kémiát, egy karon matematikát és hat karon társadalmi tudományt tanítanak. A tanárok és kutatók száma 700, a nappali tagozaton hétezerén, a levelező tagozaton ötezren tanulnák. A 300 külföldi hallgató hét nyelven hallgatja az előadásokat. A természettudományi karon öt, a társadalmi tudományi karon négy év a képzési idő. A hallgatók ösztöndíjat kapnak és nagy többségük gyönyörűen berendezett diákszállóban lakik. Az egyetem több tízezer kötetes könyvtára, a jól felszerelt előadótermek és laboratóriumok s a kulturális intézmények jelentős segítséget adnak a tanulóifjúság magas szintű tudományos és kulturális képzéséhez. Jelenleg VIGYÁZZA fflINRKNKI SAJÁT PORTÁJÁT Az ember értéke olyan, hogy mennyire és hogyan „fogja fel annak az ezernyi szálnak a rezdülését, amely másokhoz, környezetéhez köti. Aki csak azokat a rezdüléseket fogja fel, melyek arról tudósítják, hogy valami jár neki, s a többit hagyja „elröppenni”, az magá- nakvaló. Aki pedig minden szál rezdülését figyeli és mindjárt keresi, 'kutatja, mit lehetne csinálni, hogy a rezdülés jelezte dolog megoldódjon, az mások boldogulására is gondol, s örül a szíve, ha másoknak is örömet szerez. jV | Ilyen tulajdonságokkal bír a 1 igáií •‘ ■» i szeghalmi Erdei József. Már > . tizenvalahány évvel ezelőtt beléŰ pett a kommunisták pártjába, J ■ pedig nem volt szegény ember, fel (Vége) Dr. Szilvássy László tud. munkatárs Dr. Tóth Sándor tud. munkatárs jó középparaszt volt. De a soksok rezdülés arról tudósította, hogy talár. így még többet tehet a közösségért. S ahol a közösség gyarapodik, ott minden embbr gyarapszik. A többettevésre hevítette már egyéni gazda korában is az a „belső láz”, amely az emberi társadalom fejlődésének mozgató rugója volt mindig. Már ebben az időben ezüstkalászos tanfolyamot végzett, s a tenni- akarással elérte, hogy két-három mázsa búzával többet aratott évenként egy-egy holdról, mint sokan mások. Aztán szövetkezeti gazda lett Sok mocskot is szórt rá az ötvenhatos ellenforradalmi szennyáradat. S utána csalt hatvan januárjában lépett újra a pártba. A hatgyermekes apát féltette a család, hogy mindig jót akart, és mégis úgy bántak vele ötvenhatban, mint, aki rosszat csinált az embereknek. Majd lassan kitisztultak a fejek, a szívekbe beköltözött a nyugalom, megbecsülést kapott az emberiesség, buzdítást a tenniaka- rás. És újra kereste a szövetkezéshez vezető ösvényt s a hatvanas évek kezdetén a szeghalmi tizenkét szövetkezeti gazdaság közül egynek ő volt az elnöke. Százvalahányan voltak az ezer holdon. A párt azt látta már, ekkor, hogy nagyobb gazdaságokat volna jó kialakítani és olyan típusúakat, melyek alkalmasabbak a nagyüzemi gazdálkodásra. Erdei József számot vetett, s a sok-sok rezdülésből kivette, hogy a párttól futó szálak adják azokat a jelzéseket, melyek a falvak lakosainak az érdekeit mutatják. És a százvalahány embernek továbbította a rezdüléseket, jeleket, s azt, hogy mit lehetne csinálni. Legjobbnak látszott, ha egyesülnek a Rákóczi Tsz-szel. Nemsokára így is cselekedtek. Majd más szövetkezeti csoportok is. Négysxázra gyarapodott így a Rákóczi gazdáinak a száma. És újabb jelek érkezek hozzá a x-ezdülő szálakon. Az egyik ilyen, hogy e nagy közösség már nem lehet meg pártszervezet nélkül. Most már a szövetkezeti élet áramlatában kell vállalat felvételre Söripari keres FÉRFI BETANÍTOTT ÉS SEGÉDMUNKÁSOKAT állandó munkára. Munkásszállás van. ! Jelentkezés: Budapest, X. kér. ’ Maglódy út 17. Munkaerőgazdálkodás. _________________ 1365 l ennie a pártnak, hogy a rezdüléseket gyorsan észrevegye. Izaz, ekkor még csak nyolcán voltak párttagok, de Erdei elvtárs tenni akart és vállalta a párttitkári tisztséget is. Ezután a községi pártbizottság olyan álláspontot foglalt el: kísérje figyelemmel Erdei József elvtársaival együtt a .szövetkezeti gazdák munkáját, s a legjobb dolgozók közül erősítsék a pártszervezetet. így is tettek, s 1966-ban már negyven párttag volt a szeghalmi Rákócziban. Olyanokkal gyarapodott a pártszervezet, mint Petri József, aki a 60-as évek elején, mielőtt egyesültek a szövetkezetek, egy kisebb csoport elnöke volt, majd szaktanfolyamot végzett, és ma ő irányítja a mesterséges megtermékenyítést. Vagy mint Balogh Sándor növénytermesztési brigádvezető. Most már 52 tagja van a pártszervezetnek, mert az ősszel a Béke Tsz is „beolvadt” a Rákócziba és 500-ra növekedett a szövetkezet gazdáinak a számsi. Semmi különös nincs Erdei József elvtársban, csupán odafigyel az ezernyi szál rezdülésére. Érzi, csak úgy valósulnak meg a közösségi, a személyes kívánságok, ha mindenki megcsinálja a rá eső részt, rendben tartja saját portáját. S ha valamiben döntenek, akkor annak végrehajtásáért ésszel és szívvel lát neki. Már a hatvanas évek elején, amikor a faluban végbement a nagy forradalmi változás, a parasztok nagy része szövetkezeti tag lett, a községi pártbizottság úgy látta: meg kell kezdeni a gazdák politikai, szakmai ismereteinek bővítését. Furcsán hangzott ez egyesek fülének, mert ezelőtt a szövetkezetben nem voltak tanfolyamok, csak a községben. Meg némelyik gazdaságvezető úgy fogta fel, minek ez nekünk. Meg kellett amúgy istenigazában verekednie Erdei Józsefnek, hogy növénytermesztői és állattenyésztői ezüstkalászos tanfolyam legyen 25—30 hallgatóval, s hogy 25-en gazdaságpolitikai tanfolyamot hallgassanak. Ez hatvanhárom telén volt Most már természetesnek tűnik, hogy van növénytermesztési, állattenyésztési és gépcsoport szakvezető; ösztöndíjjal ketten tanulnak szakiskolán, akik jövőre fejezik be tanulmányaikat, és kertészeti technikusaik is vannak. Dehogy is arról van szó, hogy titkári „pálcájával” int Erdei József, és úgy gördül minden, mintha megolajozták volna. Ördögbe is! Ilyen nincs. Nem is lesz soha. Arról van szó, hogy nemcsak fizikailag, testben van együtt a többiekkel, hanem észreveszi már a gondba merült arcokat is. Az egy szobában alvók csak' ösztönszerűen lélegzenek egyszerre, Erdei József pedig arra vigyáz, hogy a Rákócziban egy akarattal „lélegezzenek” és cselekedjenek az emberek. Ez az akarat pedig olyan legyen, ami a közösség érdekében való. Kedélyes ember, de amikor rendetlenséget lát,, nem fukarkodik a dorgáló szavakkal sem. Mint ahogyan a párttaggyűlésen is szóvá tette, hogy a gépcsoportnál elhanyagoltak gépeket. Szóval: a határozatokat, döntéseket úgy veszi, ami rá tartozik, azt becsülettel meg kell csinálnia, és elvárja, hogy csinálja meg min- « denki a rá eső részt. Az bon akoz- tatja ki az alkotóerőket, ha személyesen érzi a felelősséget ez is, az is saját portájáért. / A hatvanötös őszi események is erről „beszéltek”. A községi pártbizottság a betakarítás idején kapkodást látott a szövetkezetben, nem elég célszerűen irányították a gazdaságvezetők a munkaerőt. Belekaptak ebbe is, abba is, nem volt tervszerű a munka, mint az 500 hold kukorica törésénél sem. Ennek megfelelően a termelési áganként alakult 5 pártcsoport ezt megtárgyalta, majd a párttaggyűlés és a gazdaságvezetők ebből leszűrték a tanulságokat. S az ezernyi szálon futó rezdülés akarattá, cselekvéssé formálódott. Nem is volt még olyan egyensúlyozott a szövetkezetben a munka, mint tavaly. Pedig árvíz és belvíz pusztított vagy három és fél ezer holdon. Üjra és újra meg kellett változtatni a munkafolyamatokat, hogy a természeti csapások okozta károk csökkenjenek, hogy az árvíz, belvíz elvonulása után hasznosíthassák a földeket. S elérték azt is, hogy a növények késői érése ellenére az őszieket elvetették... Es gyarapodtak sok-sok emberben azok a tulajdonságok, melyek ügyelik az ezernyi szálon futó rezdüléseket, melyek arra sarkallnak, hogy ki-ki vigyázza saját portáját... Cserei Pál
