Békés Megyei Népújság, 1967. február (22. évfolyam, 27-50. szám)
1967-02-10 / 35. szám
I9CT, február 1#, 4 Fentek Szarvasi tudományos kutatók j Lelkes hangulatú a Koreai Népi Demokratikus |jelölőgyűlés Kéfegyházán Köztársaságban i. a magyar—koreai tudományos együttműködés keretében 1964 nyarán és 1966 őszén külön-külön egy-egy hónapot töltöttünk a Koreai Népi Demokratikus Köztársaságban. A tanulmányút során főleg a rizstermesztést és az ezzel kapcsolatos kutatásokat tanulmányoztuk, Ismeretes, hogy Korea északi része a felszabadulás előtt gazdaságilag nagyon elmaradott volt. A három és fél évtizedes japán gyarmati elnyomás miatt alacsony szinten állt a mezőgazdasága, iparról pedig alig lehetett beszélni. A nincstelen parasztság a mezőgazdasággal foglalkozók 80 százalékát tette ki, a földesuraktól 'bérelte a földet féljobbágyi viszonyok között. A bérleti díj a termelés felét, de sokszor a kétharmadát is meghaladta. A japán elnyomók Koreát saját árupiacuk bővítésére nyersanyagtermő bázisként használták. Évente körülbelül 1 millió tonna rizst szállítottak el alkkor, amikor a lakosságnak hónapokon át nem volt elegendő élelme. A falvakból hiányoztak a kulturális és szociális intézmények, a parasztság többsége írástudatlan volt. A felszabadulás után a népi hatalom demokratikus átalakulásokat hajtott végre. Az 1946 tavaszán történt földreform során 1 millió hektár földet osztottak szét a. nincstelen és kevés földdel rendelkező parasztok között. A földreform gyorts végrehajtása és az ipari üzemeik azonnali államosítása lehetővé tette a népgazdaság rohamos fejlődését. Énnek eredményeként 1948 végére Észak-Koreában az ipari termelés már több mint háromszorosa volt a japán uralom alatti legmagasabb termelési színvonalnak. A mezőgazdasági termelés is jelentősen emelkedett s a terméshozamok. lényegesen felülmúlták a japán uralom alattit, sőt a dél- koreai termésátlagokat is. A KNDK gyors, szocialista fejlődését 1950-ben az amerikai imperializmus által szervezett dél- Ikoreaí agresszió félbeszakította. A honvédő háború súlyos pusztításait — a szocialista országok segítségévéi —* nem egészen 3 év alatt helyrehozták s újjáépült az ország. A kézműiparosok szövetkezetbe tömörítésével és a mező- gazdaság sikeres kollektivizálásával 1958-ban a népgazdaság minden területén uralkodóvá váltak a szocialista termelési viszonyok. A népgazdaság első 5 éves terve időszakában (1957—1961) hirdették meg a mezőgazdaságra is kiterjedő szocialista brigádmozgalmat, melynek jelképe a ,.szárnyas ló” lett. E nagyarányú versenymozgalom hatásara a KNDK népgazdasága nagyon gyors ütemben fejlődött és ma már fejlett iparral rendelkező országnak számít. Majdnem teljesen el tudja magát látni a legfontosabb gépekkel, s ez óriási eredmény. Az ország iparának Gyors fejlődésére jellemző, hogy ma már a nemzeti jövedelem mintegy 70 százalékát az ipar biztosítja. Sajnos, jelenleg is súlyos teher az ország kettészakítottsága, az a tény, hogy az amerikai csapatoktól megszállt Dél-Korea politikai és társadalmi elnyomatásban sínylődik. Az ország fővárosa a csaknem 1 millió lakosú Phenjari, mely a többi vidéki nagyvárosokhoz hasonlóan szintén súlyos károkat szenvedett a háború alatt. A romokon épült új főváros modem, töbft' emeletes házsoraival és lakónegyedeivel, szomorúfűzzel szegélyezett, egyenes útjaival kellemes látványt nyújt minden külföldinek. Ugyancsak kellemes benyomást keltenek a vidéki városok és községek is. A mezőgazdasági termelöszö-. vetkezetek felépítése és gazdái-’ kodási rendszerük lényegében a mi szövetkezeteinkhez hasonlítanak. Itt is az anyagi érdekeltség elve érvényesül, a szövetkezeti tagok a végzett munka arányában részesülnek az anyagi javaikból. A kollektivizálás befejezése után a mezőgazdasági technika további fejlesztése érdekében a kisebb termelőszövetkezeteket egyesítették. így a korábbi 80 parasztporta helyett már kb. 300 tartozik egy-egy szövetkezethez, az átlagos földterület pedig 130 hektárról 500 hektárra növekedett, és ez a jelenleg-is tartó centralizálás következtében tovább növekszik. A szövetkezetek gazdálkodása és a termelés szakmai irányítása jó. Egy termelőszövetkezeti család évi jövedelme — 1949 évet véve alapul — 1965-ben gabonafélékből 49, pénzből 193 százalékkal emelkedett. (Egy család átlag 4,5 fő.) A KNDK területének kb. 76 százalékát hegyek borítják és alig 2,5 millió hektár szántófölddel rendelkezik, melynek több mint kétharmadában rizs és kukorica terem. Az egymásba fonódó, színesfémekben gazdag hegyvonulatok nem magasak, alig haladják meg az 500 métert. A legmagasabb Kümgan (.gyémánt”) hegy is csupán 1638 méter magais. Korea mezőgazdasági területe nagyobbrészt Dél-Koreára esik — ez volt az ország fő élelmiszertermő bázisa. Az ország kettészakadása után a munkáshatalom a parasztságra támaszkodva indított harcot azért, hogy saját területéi! tudja megtermelni a nép élelmiszerszükségletét. E harcban a termő- terület szigorú korlátád indáit, elsősorban a korszerűbb agrotechnika alkalmazásának, öntözőrendszerek építésének és a gépesítés fokozásának volt nagy jelentősége. A megművelhető terület csekély, ez arra készteti a parasztságot, hogy jól kihasználjanak minden talpalatnyi helyet. A termőterület növelése érdekében az újabb községek már olyan helyen épülnek, melyek mezőgazdasági művelésre kevésbé alkalmasak. A mind nagyobb terméshozamok elérése érdekében igen nagy gondot fordítanak a műtrágyák fokozottabb felhasználására. A különböző hatóanyagú műtrágyákat szintén a saját iparuk biztosítja, elsősorban az 1 millió négyzetméteren fekvő hamhüngi műtrágyagyár. Évi termelése — 34 százalékos ammoniumnitrátból és 21 százalékos ammoniumszul- fátból — 600—700 ezer tonna. Ez utóbbi műtrágya a legelterjedtebb. Az üzem további bővítésével az évi termelés 1 millió tonna lesz. Azokon a területeken, ahol a termelés fokozását a talaj káros tulajdonságai gátolják, talajjavítást végeznek. (Folytatjuk) Dr. Szilvássy László és dr. Tóth Sándor Kedden este tartotta a magyar és román anyanyelvű Kétegyhá- za község lakossága a megyei tanácstagi és országgyűlési kém viselőjelölő, illetve csatlakozó gyűlését. A művelődési háziban, háromszázan hallgatták Zöldi Lászlót, a községi pártbizottság titkárát, aki a négyéves fejlődésről és a jövő terveiről beszélt. Majd a Hazafias Népfront községi elnöke, Csóka Mihály emelkedett szólásra. — A Hazafias Népfront, a párt és a tanács külön köszönetét tolmácsolom Turku Máriusz romám iskolai tanárnak — mondotta —. J akt eddig becsülettel képviselt j ■bennünket a megyed tanácsban. A továbbiakban is igényeljük segítségét és munkájához jó egészséget kívánunk. Javaslom, hogy Szilágyi Pétert, a Magyarországi Románok Demokratikus Szövetségének főtitkárát jelöljük a megyei tanácsba. Egyben csatlakozzunk C. Kiss Pál újkígyóst lakás országgy ülést képviselői jelöléséhez. A jelenlevők tapssal jutalmazták Turku Máriusz eddigi munkáját, majd magyarul és románul elkezdődött a hozzászólás. Ha két nyelven is, de egyet mondtak: egyetértenek az eddigi politikával és azok személyeivel, akik ezt a jelölés alapján hivatottak képviselni, — Szilágyi Pétert mindnyájan jól ismerjük, tudjuk, hogy méltó lesz a megyei tanácsi tagságra — mondta az egyik felszólaló. — C. Kiss Pál most még nem ennyire ismert ember, de az eddigi közéleti tevékenysége, amit a járási tanácsban fejtett ki, a tsz-ben i végzett becsületes, jó munkája! és szerény emberi magatartása alapján hisszük, hogy jql hasznosítja bizalmunkat az országgyűlésben, A gyűlés Mikes hangulatú volt, mely kifejezte a község lakódnak véleményét A bizalonvelölegfi- zés egyöntetű volt, melyet a háromszáz magasba emelkedett kar is bizonyított. P. 1. Diesel-adagoló javítási országos tanácskozás Gyulán A Gyulai Mezőgazdasági Gépjavító Állomás évek óta kiváló eredménnyel javítja a. Dieseladagolókat Az FM most négy részre osztotta az ország területiét s a kijelölt gépjavító állomásokra bízta a Diesel-adagolók javítását. Első helyen szerepel a megbízottak között Gyula. A Gyulai Mezőgazdasági Gépjavító Állomáson ebből az alkalomból háromnapos országos jellegű tanácskozást rendezett az FM. A kijelölt gépjavító állomások vezető szakemberei vitatják meg, hogyan lehet eredményesebben javítaná a mezőgazdaság számára oly fontos Diesel-adagolókat. Húsz éve működik az eleki mívelidési ház A Szovjetunió fennállása félév- | százados jubileumának hazad i megünnepléséire más kulturális j intézményekhez hasonlóan, az eleki községi művelődési ház is méltó módon kíván bekapcsolódná. Efelől érdeklődtünk a napokban Nyisztor Györgynél, a művelődési ház több alkalommal kitüntetett, ismert igazgatójánál, aká elmondta, hogy a község" minden kulturálist, népművelő, ismeretterjesztő szervének, intézményének, csoportjának a bevonásával egy jól, alaposain átgondolt, megtervezett és egybehangolt ünnepségsorozatra készülnek. Az ősz derekán egy egész hónapon át tartó rendezvény-kavalkádot bonyolítanák majd le. Ez azt jelenti, hogy hetente legkevesebb 2—3 rendezvény erejéig képzőművészeti tárlat, író—olvasó-találkozó, a szocialista országok, elsősorban a Szovjetunió életét bemutató kiállítások, a szín játszó csoport színá előadásai, ismeretterjesztő délutánok és estek, valamint egy esztrádműsor keretében zene- és énekszámok, Ki mit tud? és más idevágó programok követnék egymást. A gazdag témájú hónapnak méltó befejezéseként gálaest és november 7. ünnepségeibe való teljes bekapcsolódás következik majd. Ugyancsak ebben az esztendőben van húsz esztendeje annak, hogy —■ a jélenlegánél jóval szerényebb körülmények között — az eleki művelődési ház még csak művelődési teremként egy kis földszinti falusi házacskában megnyitotta ajtaját Elek népének. Így az egyhónapi ünnepi műsor- sorozatba beleszövődik ez a jubileum is. A rendezők a program keretében a művelődési ház húsa- esztendős működésének a keresztmetszetét tükröztetik majd. —hr— Népképviseleti parlamentet követelünk * Pillanatképek a nagy idők nagy harcairól Néhány pillanatkép az 1910-et megelőző egy-két esztendőből: Március 3: pártértekezlet Gyulán. Szónok: Dundler Károly. „A kormány a munkásosztály és a nép halálos ellensége!” Rendőri jelentés: Dundler heves, megszokott metódusában beszélt. Grün- feld elítéli a lanyha pártvezetést. Két-két fillér tagsági pénz nem elég a harchoz.” Április 20: Dundler megszervezi az asztalossegédek sztrájkját Kilenc és fél órás munkaidőt, 20 százalékos béremelést követelnek. Csak szervezett munkás legyen alkalmazható és ismerjék el a bizalmiakat. Május 31: A hatóság feloszlatja a Famunkások Országos Szövetségének gyulai csoportját, mert állítólag .alapszabály ellenesen tevékenykedett”. Június 5-én a fellebbezést újból elutasítja dr. Lo- vich Ödön polgármester. Az asztalossegédek sztrájkjára ez volt a válasz. (Abaházi András, a kortárs mondja: Dundlerrel együtt szerveztük az asztalos szakcsoportot már 1903-ban. Dundler végig tevékenykedett ebben, míg fel nem oszlatták.) A szakcsoport feloszlatása egyik első jele volt annak az offenzí- vának, melyet a hatóságok a szervezkedő munkások ellen indítottak. Az új évszázad első évti• Részlet az l»«3-ban megjelent Az ember hiába nem él című eseményrajzból, mely a 16-es kommunista mártír, Dundler Károly életét, harcát eleveníti fel, zedének végén nagy megpróbáltatások következtek a munkás- mozgalomra. A koalíciós kormány — folytatva az előző években megkezdett politikáját — a szocialista mozgalom fokozatos szétzúzására törekedett. A koalícióban vezető szerepet játszó nagy- birtokosok mindenképpen biztosítani akarták magukat a fenyegető „agrárszocializmussal” szemben és elsősorban ezért sürgették az ipari munkásság elleni fellépést is. A századfordulótól szinte szünet nélkül zajló nagyarányú sztrájkmozgalmak veszélyeztették a kizsákmányolást fokozni kívánó nagytőkét. A tőkések tehát a szocialista mozgalom igen korlátolt legális lehetőségeit is sokallták, sztrájktörvényt sürgettek, a szákszervezetek feloszlatását követelték. A koalíciós kormányra a választójogért vívott harccal nem lehetett hatni, sőt, a kormányzat látva, hogy a pártvezetőség opportunizmusa ellen egyre fokozódik az ellenzéki hangulat, először a szakszervezetekre akart lesújtani. Közben más módszerekhez is folyamodott, hogy aláássa, bomlassza a nemzetközi szociáldemokrata szervezetek egységét, erejét. A nemzetköziek növekvő mozgalmától való alapos félelem íratja a vármegye alispánjával a következő levelet, szintén 1907-ben: „14920/ 1907. i. sz. alispántól a járási főszolgabíróknak és Gyula polgár- mesterének! Bizalmas értesülések szerint a nemzetközi szociáldemokrata vezetők a legközelebbi időben meglepetésszerűleg nagyobb szabású zavargások rendezésére és előidézésére készülnek”. A rendőrkopók ezúttal jól szimatoltak, mert 1907. október 10-én, az országgyűlés új ülésszakának megnyitása napján a mozgalom hatalmas arányokban lángolt fel. A proletariátus egynapos, általános politikai sztrájkkal mutatta meg erejét, öntudatosságát, szervezettségét. „Ne legyen október 10-én egyetlen olyan város és község sem, ahol dolgozó munkást láthatnak. Az egész országban legyen általános munkaszünet és a nép mindenütt gyűlésekkel és tüntetésekkel mutassa ki, hogy követeli az általános titkos választójogot” — írja a Népszava. Gyulán is letette a szerszámot a munkásság és hatalmas tüntető felvonuláson, népgyűlésen követelték az általános titkos választójog törvénybe iktatását. A népgyűlésen Grünfeld beszélt. „Nép- képviseleti parlamentet követelünk, ki kell szorítani a nép érdekei ellen működő osztályparla- mentet.” 1908-ból is felvillan még néhány kép. A március 23-i népgyűlés szónoka ismét Dundler Károly, majd a következő feljegyzés már november 8-ról szól, amikor a szociáldemokrata párt a Magyar Király Szállóban nyilvános pártértekezleten Dunáiért választja meg küldöttnek a Budapesten november 22-ére kitűzött országos tanácskozásra, melyen a párt álláspontját vitatják meg a választójog kérdésében. Az 1909-es evhez csupán egy figyelemre méltóbb esemény kapcsolódik Dundler Károly szempontjából: január 17-én egy népgyűlésen nagy beszédben leplezi
