Békés Megyei Népújság, 1967. január (22. évfolyam, 1-26. szám)

1967-01-14 / 12. szám

1967. január 14. 3 Szombat Vezetőségválasztásra készül a íöldmüvesszöveikezefek népes tábora Interjú Mázán Mihállyal, a MÉSZÖV osztályvezetőjével Ez az esztendő a választások éve elnevezéssel kerül majd a történelem lapjaira. A párt veze­tőinek újjáválasztása után újjá­választják az országgyűlési kép­viselőket, a tanácstagokat, a KISZ-bizottságokat, a földműves­szövetkezetek vezető testületéit és a szakszervezeti bizottságokat. A választások most kezdődnek a földművesszövetkezetekben. En­nek az immár húszéves mozga­lomnak a jelenlegi vezetői kül­döttközgyűléseken adnak számot egy most lezáruló időszak nagy­szerű eredményeiről a megye felnőtt lakosságának 45 százalékát kitevő 144 ezer földművesszövet­kezeti tag előtt. A választásokkal kapfcsolatosan Mázán Mihálytól, a MÉSZÖV osztályvezetőjétől kér­tünk választ néhány kérdésre. — Milyen eredményeket hagy­nak örökségül az eddigi veze­tők az újonnan megválasztot­taknak? — Megyénk földművesszövetke- setei külön-külön is sokat fejlőd­tek és nagyszerű forgalomnöveke­dési, felvásárlási, korszerűsítési eredményeket mondhatnak magu­kénak. Hosszú volna a földmű­vesszövetkezetekről külön-külön beszélni, ezért megyei összesített számokkal igyekszem érzékeltet­ni munkájuk sikereit. Mint köztudomású, az utóbbi években 35 körzeti egységbe tö­mörültek a megye földművesszö­vetkezetei. Jelenleg 882 kiskeres­kedelmi, 437 vendéglátóipari, 270 felvásárlási és 159 ipari szolgál­tató egységgel rendelkeznek földművesszövetkezeteink. Ezekr ben az egységekben évről évre mind kulturáltabb körülmények között elégítik ki a megye la­Csatornaépítés daruval ücíejczcshcz közeledik a csatorna- építős a békéscsabai Kun Béla és Petőfi utca közötti szakaszon, a Tanácsköztársaság útján. Képün­kön daruval emelik ki a földből a pátria'emezeket. Fotó: Demény Gyula kosságának az igényét. Az elmúlt öt évben a kiskereskedelmi for­galom 31,3, a vendéglátóipari for­galom 35,1 százalékkal növeke­dett, s 1966-ban a kiskereskedel­mi forgalom elérte az 1 milliárd 885 millió forintot. Ugyanakkor ebben az időszakban földműves­szövetkezeteink több mint 22 ezer 200 vagon zöldséget és gyümöl­csöt vásároltak fel, s ennek 20 százalékát külföldre exportálták. — Az elmúlt években közked­veltté váltak a falusi pénzinté­zetek, vagyis a földművesszö­vetkezeten belül működő taka­rékszövetkezetek. Ezek milyen eredményekről adhatnak szá­mot? — Megyénkben eddig húsz ta­karékszövetkezet alakult, s ezek működési területe 47 községre terjed ki. Valamennyi takarék- szövetkezet sokat fejlődött az el­múlt öt évben és jól betölti falun az általános pénzintézet szerepét. A kezdeti 2—3 ezer forintos köl­csönfolyósításokkal szemben, jó­val kedvezőbb feltételek mellett, most már 16 ezer forintra nőtt a kölcsönzés legfelső határa. A nagyobb összegű kölcsönfolyósí­tás elősegíti a háztáji gazdaságok árutermelésének növelését Csu­pán 1966-ban 400 takarékszövet­kezeti tag kapott csaknem 3 millió forintot a szarvasmarha­állomány, 1450 tag 6,5 millió fo­rintot a sertésállomány, 150 tag csaknem 1 millió forintot a ba­romfiállomány növelésére, 80 tag több mint félmillió forintot gyü­mölcs- és szőlőtelepítésre, továb­bi 500 tag pedig 2,5 millió forin­tot egyéb termelési célra. A ki­adott hitel összege 13 millió fo­rintot tett ki. — Hogyan zajlik le a válasz­tás és milyen megfontolások vezérlik a szövetkezeti tagokat az irányító és ellenőrző testüle­tek tagjainak megválasztásá­ban? — A földművesszövetkezeti ve­zetők községi és megyei szinten küldöttgyűlésen számol­nak be az eddig végzett munkáról, az eredményekről, s a küldött- gyűléseken választják újjá a ve­zetőket. Mi a magunk részéről azt kérjük a földművesszövetke­zeti tagoktól, hogy minden veze­tő festületbe olyan köztiszteletben álló, megbecsült, a termelésben helytálló, a szövetkezeti mozgal­mat jól ismerő embereket vá­lasszanak, akik a mozgalom érde­keit megfelelően tudják képvisel­ni, s akik maradéktalanul eleget tesznek a tagoktól kapott megbí­zatásuknak. A legutóbbi megyei küldöttgyűlés határozatának meg­felelően nagy gondot fordítottunk eddig is a vezetés színvonalának emelésére. Ennek érdekében szor­galmaztuk a földművesszövetke­zeti hálózatban . dolgozók iskolai és szakmai továbbképzését. Ez a törekvés jelentős eredményekkel járt. Most jóval több közép- és felsőbb iskolai végzettségű, s jó­val több képzett szakember dol­gozik a hálózatban, mint öt évvel ezelőtt. — Mennyiben jut kifejezésre a vezetők megválasztásában az, hogy az új mechanizmus során a földművesszövcíkezetek is sokkal önállóbbak lesznek? — Ennek figyelembevétele mi­att hangsúlyozzuk azt, hogy a leg­jobban rátermett és leghozzáér­tőbb embereket válasszák a ve­zető testületekbe a földművesszö­vetkezeti tagok. A gazdasági erő­södés mellett jelentősen fejlődött a szövetkezeti demokratizmus is. Sokat javult a vezetők és a tagok kapcsolata. Földművesszövetke­zeteink mind gazdasági, mind mozgalmi tevékenységükben egy­re nagyobb önállóságot kaptak eddig is. A mostani vezetőségvá­lasztás s az ez évi feladatok megoldása egyben az új gazda­sági irányítási rendszer bevezeté­sének előkészítése is. A nagyobb önállóság fokozott feladatot ró földművesszövetkezeteink vezetői­re. Még inkább rajtuk múlik, hogy ezután jobban érvényre jus­son a tagok akarata és érdeke, ugyanakkor ne rekedjen meg a szövetkezet eddigi gyors gazda­sági fejlődése — fejezte be nyilat­kozatát Mázán elvtárs. K. I. 99 Ad acta” is szabad! Ki ne hallott volna erről a bűvös szóról: koordinálás. Azt kell érteni ezen, hogy amikor már túl sok mindent szervez­tünk keresztül-kasul, és egyik esemény a másik sarkába tapos, értekezletet hívunk egybe vala­mennyi érdekelt szerv képvise­lőjének részvételével, hogy — koordináljunk. Ebből lesz a koordináló bizottság. De félre a tréfával, rabiban túl sok bizottság működik. S a bizottságok mindegyike albizott­ságokat is szül, és azok is rend- re-másra készítik jelentéseiket, előterjesztéseiket, javaslataikat. Ember legyen a talpán, aki el­igazodik az előterjesztések és indítványok kusza szövevényé­ben. Az élet folyton-folyvást igény­li a szervezést. Elképzelésein­ket, szándékainkat és cselekvő­készségünket keretekbe fogjuk, programba illesztjük. Rend, terv, előretekintés szükséges a célok eléréséhez. Számottevő károk származnak viszont a túlszerve- zésből, a felesleges bizottságok­ból és tanácskozásokból. Nem erősítik, hanem sorvasztják a társadalmi demokratizmust. Hegyekké halmozódik apapiros, nem szólva a fölöslegesen elfe­csérelt, elpazarolt időről, társa­dalmi aktivitásról, amelyet hasznosabb feladatok megoldá­sára fordíthatnánk. Jó szándékú emberek kedvét szegjük, ha ki­derül, hogy áldozatkész, lelkes munkájuknak nincs látszata. Okosan és felelősséggel keil hát gazdálkodnunk a társadalmi aktivitással. A szocialista de­mokratizmus erősítése, bátorí­tása, a tömegek valódi és nem formális bevonása a közéletbe megfontoltságot, céltudatosságot követel. S kellő bátorságot is ahhoz, hogy akta gyártása he­lyett — ahol ez szükséges — „ad acta” tegyünk fölöslegessé vált, al-, mellék- és főbizottsá­gokat. Sárközi Andor Mielőtt határoznak A melegítő kemence szája lángnyelveket okúd, melyeknek: fényétől hol nőnek, hol rövidül­nek az árnyékok. Mintha ebben a váltakozásban imbolyognának az ide-oda mozgó, szorgoskodó emberek. Aki nem szökött hozzá, annak a fény váltakozó ereje bántja a szemét, a hőség elbágyasztja, a gázos levegő pedig marja a tor­kát. A háromfajta kellemetlen­séget pedig megtoldja a negye­dik: a fülsiketítő zaj, amit a saj­tológépek okoznak, miközben sok-sok tonnányi nyomással a több milliméter vastagságú vas­lemezekből kiformálják a kompresszoralkatrészeket. — Jó idegzet kell ide — jegyzem meg Bánszki Lász­lónak, a kilenctagú sajtolóbri­gád vezetőjének, miközben szét­nézek ebben a különös mű­helyben. Ő azonban úgy véli, hogy megszokás dolga csak az egész. — Mi már fel sem vesszük. Különösen, amióta melegségi pótlékot kapunk. Azelőtt jöttek- mentek az emberek, mert ke­vésnek tartották a keresetüket, most már megállapodott a hely­zet. Aki itt van, marad. A brigád tagjai összeszok­tak. Tavaly emelték az órabé­rüket, ami mindnyájuk megelé­gedettségét váltotta ki. És hogy még szorosabbá tegyék a mun­kakapcsolatot, egyesek javasol­ták, hogy tűzzék célul a szocia­lista cím elnyerését. Voltak, akik korainak tartották, s ők voltak többségben. Most úira beszélnek róla. Egy lépéssel előbbre jutottak, mert tavaly hárman sikeresen letették a szakmunkásvizsgát. Csak ők voltak már segédmun­kások. A brigád havi teljesítmé­nye rendszeresen 105—110 szá­zalék között mozog, a selejt pe­dig nem több a megengedettnél. Persze a szocialista cím eléré­se még nagyobb követelménye­ket támaszt, a sajtológépeknél használt készülékek pedig egyre inkább romlanak. A javítás időt vesz igénybe, közben pedig a termelés 'áll. A gyáregység azonban újakat szerez be. Már kaptak is ezekből. Buka András művezető a leg­fontosabbnak azt tartja, hogy megfelelő légkör .•lakúit ki. így jellemzi a brigádot: — Amikor tavaly augusztus­ban ide osztottak be, azt mond­ták, fenegyerekek közé kerülök. Volt is valami benne. Azelőtt művezető nélkül, maguk alakí­tották ki a szellemet. Akadt ja­vítanivaló, ami azonban ilyen emberek közt nem ment nehe­zen. Becsületesek, jó szándékn­ak. Törekednek eredményt el­érni és őszinték egymáshoz. Van azért még mit tenni. Ba­ka András szerint mégis meg-- érett a brigád arra, hogy célul tűzze a szocialista cím elnyeré­sét. Segít az is, ha majd az üzemben jobban érvényesül az az elv, hogy aki többet ad a tár­sadalomnak, nagyobb mérték­ben részesül az anyagi javakból. Bizonyára még inkább ösztönzi majd a dolgozókat a jobb mun­kára, az összefogásra. A szoci­alista cim nem jár külön díja­zással, de az elnyeréséért való eredményes küzdelem a kere­setben is megmutatkozik. Sok mindent fontolóra vesz a brigád, mielőtt határoz, mert a vállalás komoly dolog. Adott szó, amit becsülettel teljesíteni kell. Még ilyen nehéz munka- körülmények között is. Máskü­lönben jobb, ha bele sem kezd az ember. P. b. Rekord tojáshozamot adott a Szarvasi Kísérleti Halastavak törzskacsaállománya A Szarvasi Kísérleti Halas­tavakon évente 150—160 ezer pecsenyekacsát nevelnek fel a tavak víztükrén. Ehhez saját maguk keltetik a kiskacsákat, sőt nagy mennyiségű tojást adnak más vidékekre is. 3500- nál több pekingi kacsa rekord tojáshozamot adott 1966-ban: átlag 137 tojást tojtak a tojó­törzsek. Kiváló volt a kelési arány is. Egerbe például 100 ezer kacsa tojást vittek el Szarvasról, s a keltetőállomás köszönőlevele azt bizonyítja, hogy a kacsatojások igen jól bírták a távoli szállítást. A ke­lési százalékuk várakozáson felül 80 százalék felett volt. A Szarvasi Kísérleti Halas­tavak központjában az úi esz­tendőben négyezer pekingi törzskacsától várnak tojást. A kacsák etetésében és gondozá­sában jól hasznosítják a múlt évi tapasztalatokat a gondo­zók, s szeretnének az új esz­tendőben még több tojást adm hazánk más tájaira. Saját kel­tetőkapacitásukat is megnö­velték, 11 gép áll rendelkezés­re, ezenkívül egy szárító. A kikelt kiskacsák nem ott szá­radnak fel, ahol heteken át melegedett a tojás, párás, túl meleg a levegő. A külön szárí­tóban gyorsabb a felszáradás, más a levegő és edzettebbek lesznek a parányi vízi szárnya­sok. Ezenkívül kvarclámpás kezeléssel erősítik a sárga pely­hes kiskacsákat. — A — Termelőszövetkezeti tagok figyelmében! firtesítjük Békés megye lakosságát, hogy a tsz- zárszámadásra, valamint a tsz OTP-hitelakcióra teljes mértékben felkészültünk, úgy hazai, mint külföldi bútorokkal. Előzékeny és - figyelmes kiszolgálással állunk a lakosság szolgálatára. (Bútorbolt, T.: 207.) Békés és Vidéke Körzeti Földművesszövetkezet igazgatósága.

Next

/
Thumbnails
Contents