Békés Megyei Népújság, 1967. január (22. évfolyam, 1-26. szám)
1967-01-14 / 12. szám
19Ö7. január 14. 4 Szombat Mérleg az országgyűlés most záruló ciklusáról Az 1963. február 24-én választott országgyűlés mandátuma rövidesen lejár. A négy év törvényalkotó munkájának eredményei ma már lemérhetek. A négy évvel ezelőtt választott országgyűlés tizenegy ülésszakon vitatta meg az ország legfontosabb kérdéseit, s még hátra van az idei költségvetés vitája és jóváhagyása, összesen 233 napirendi anyagot terjesztettek a képviselők elé. Az ezek feletti vita sokkal szélesebb körű volt, mint a megelőző másfél évtizedben bármikor: 340 képviselő közül 240 szólalt fel, összesen 355 alkalommal. A beterjesztett törvényjavaslatok nagy többsége a képviselők módosító indítványaival emelkedett törvényerőre. A választókat legjobban érdeklő kérdésekre 41 interpellációban kértek választ az illetékes miniszterektől, főhatóságok vezetőitől. Volt olyan eset. amikor a miniszteri választ az országgyűlés nem fogadta el, ezért az ügyet az illetékes állandó bizottság megvizsgálta, majd lényegében az interpelláló képviselő véleményével megegyező javaslatot terjesztett elő, amit az országgyűlés elfogadott. A vitákban a nagy jelentőségű törvénymódosításokon kívül igen sok — szám szerint 1200 — egyéb javaslat is elhangzott a Parlament ülésein. A képviselők fokozódó aktivitása főként azzal magyarázható, hogy javaslataikat. véleményüket illetékes fórumokon kellően értékelik. s azokat messzemenően figyelembe veszik. Országgyűlési képviselők javaslatára több miniszteri rendelet is megjelent. Az országgyűlés munkája az ülésszakok között sem szünetel, ami az állandó bizottságok mind aktívabb tevékenységének köszönhető. Kereken száz ülést tartottak, s ezeken 112 »ügyet tárgyaltak. As a feladat, hogy as iskolába kössük be as életet Beszélgetés dr. Gábris József igazgatóval a gimnáziumi oktatás időszerű kérdéseiről Dr. Gábris Józsefet, a szarvasi Vajda Péter Gimnázium és Mezőgazdasági Szakközépiskola igazgatóját keretük fel, nyilatkozzék lapunknak a gimnáziumi oktatás időszerű kérdéseiről. — Az igazgató elvtárs szerint a középfokú iskolák közül a gimnázium, egész népgazdaságunk érdekéit s a tanulók érdekeit tekintve, mai formájában betölti-e hivatását? — A kérdés felvetésé időszerű, a válasz azonban megnyugtatóan nehezen születik meg. Sokan a gimnázium szükségességét is kétségbe vonj ált. Hat esztendeje vagyok igazgató, de ezzel nem érték egyel. Az viszont tény, hogy a gimnázium ebben a firmájában nem tölti be megnyugtatóan ' hivatását. Megyénkben sok olyan kis községben szerveztek gimnáziumot, ahol objektíve erre nem volt igény. Altáros következmény sem V &zaks%ei*i'Ck%edi bizalmi — tssiaiaEssBsrokkal Csaknem negyvenen jönnek össze bizalmiválasztásra: orvosok, műtősök, laboránsok, takarítók, mosogatók, adminisztrációs munkakörben dolgozók és egyéb beosztásúak. Formailag inkább termelési tanácskozás jellege van ennek a gyűlésnek. Aradszki Mihály, a békéscsabai kórház szakszervezeti bizottságának titkára dr. Rucz Lászlóval, a Békés megyei Vérkonzerváló Állomás főorvosával együtt érkezik meg, külön asztalnál foglalnak helyet, mig a dolgozók velük szemben ülnek. A tanácskozást Aradszki Mihály nyitja meg, majd röviden ismerteti a szakszervezet jelentőségét, és azt is, hogy a szakszervezeti bizottság határozata alapján az eddigi négy helyett öt bizalmit kell választani. Az utána következő felszólaló dr. Rucz László főorvos, aki helyesen világítja meg a szakszervezeti bizalmiak szerepét, tevékenységük fontosságát. Mint szakszervezeti tagnak ehhez joga is van. Csak azt nem lehet megérteni, hogy tulajdonképpen mi van most? Hogyan lesz ebből bizalmi- választás? Aradszki Mihály ezután felteszi a kérdést, hogy kinek van valamilyen hozzászólása. Ketten jelentkeznek, bírálat azonban nem hangzik el, csupán Kacsány Györgyné gazdasági nővér tesz a munkakörülmények megjavítására egy-két javaslatot. Utána már meg is kezdődik a választás, mégpedig úgy, hogy Aradszki Mihály megnevez valakit bizalminak és h armi ncegy néhány an szavaznak. Az öt jelöltre külön-külön mindenki. Csupán formai hiba van ennél a bizalmi választásnál? Természetesen nem. Ez a mód — amellett, hogy szabálytalan — a legkevésbé sem demokratikus és így aligha éri el a célját. Miért szabálytalan? Azért, mert egy-egy szakszervezeti csoport tagságának és bizalmijának együttesen (természetesen más csoportoktól külön) kelj értékelniük, miképpen hajtották végre a határozatokat, hogyan segítették a csoport tagjainak szakmai, politikai, kulturális fejlődését, munkakörülményeik javítását Megvizsgálják továbbá, hogy a bizalmi eleget tett-e a kötelességének, segítette-e á közösség a bizalmit. A választás tehát a csoport. — nevezzük így — belső ügye, ezért nem lehet összevontan tartani. Az is szabály, hogy a bizalminak le kell mondani, majd a szakszervezeti bizottság jelenlevő tagja javaslatot tesz az új bizalmi sze- A hosszú téli estéket felmélyére vágj' a régi újjáválasztá- használják a bucsai lakosok sara. A javaslatot megvitatják, j érdeklődési körük és szórako- eközben persze új javaslat is zási igényük sokrétű kielégí- születhet. Ezután nyílt szavazással ; tésére. A pártszervezet a kul- történik a választás. I turális es tömegszervek személyi és anyagi lehetőségei a jelölttel. Lényegében tehát négy csoport öt bizalmit választ, akik mindegyike harmincegynéhány szavazatot kap. Tulajdonképpen még a csoportok sincsenek kialakítva és pillanatnyilag senki sem tudhatja, hogy ki lesz a bizalmija. Az ily er. választás természete-I sen nem éri el a célját és most! már csak egyetlen lehetőség marad hátra: megismételni. Ha szabályosan történik majd a választás, bizonyára nem lesz ilyen j ,.hivatalos” színezetű, de a dolgo-: zók valóban megvitatják azokat a! kérdéseket, amelyek a szakszer- j vezeti munkával kapcsolatosait és útra valóul sok hasznos tanácsot | adnak a bizalmijuknak, aki szá- j mos vonatkozásban hosszú időn i keresztül képviseli az érdeküket. Pásztor Béla í maradt el: valósággal közelharcot kellett folytatni a szülőkkel, s a tanulókkal is, hogy egy-egy tanulócsoport • beindításához a megfelelő létszámot összetoborozzák. Ennek megint született egy káros következménye: olyan gyenge tanulók is helyet kaptak a gimnáziumok padjaiban, akiknek felkészülése, képessége jóval az elégséges színvonal alatt maradt. Viszont, ha már egyszer odakerült a tanuló, a nevelők igyekeztek megakadályozni mindennemű lemorzsolódást; ha másként nem ment — liberalizmussal is... Ebből viszont megint az következett, hogy a színvonal mércéjét alább kellett szállítani, aminek a jobb képességű tanulók adták meg az árát. Elképesztő tudásbeli különbségeket lehetett — és sajnos, ma is lehet — felfedezni egy tanulócsoporton belül is a tanulók között. Egyéb igen jelentős hibája a gimnáziumok tömegesítésének, hogy a „kötéllel fog- dosott” tanulók négy esztendőt unatkoznak el az iskola padjaiban, s az elégséges érettségi bizonyítvánnyal a kézben törhetik a fejüket, hogy mihez kezdjenek. Az öt plusz egyes kezdeményezés sem adott megnyugtató megoldást. Visszatérve a kérdés lényegére: a gimnázium akkor tölti be igazi hivatását, ha csak olyan képességű tanulókat vesz fel, akiknek tehetsége és szorgalma bizonyíték arra, hogy főiskolákon, egyetemeken folytathatják tanulmányaikat az •érettségi után. Ez ugrásszerűen növelné a tanulók tudásbeli színvonalát, hiszen általában most az erősen közepes képességű tanulók színvonala szabja meg a követelést. — Mind a szülők, mind a tanulók körében szinte közhely már, hogy nálunk Magyarországon a diákok, így a gimnáziumi tanulók is túlterheltek; meny- nyiségileg sok a követelmény, nincs módjuk arra, hogy ismereteiket bevéssék, rögzítsék... — Ebben van némi igazság. Folyamatosan törekszik arra a tanterv, hogy félig megemésztett adathalmazok helyett a A Délmagyarországi Áramszolgáltató Vállalat Békéscsabai Üzletigazgatósága BÉKÉSCSABÁRA ele ktrikust Keres. Érdeklődni a személyzeti osztályon, Békéscsaba, Micsurin u. 10—12. sz. 1Q6958 Mindez elmarad most az „összevont” tanácskozáson. A bizalmiak nem mondanak le és amikor Aradszki Mihály megnevez valakit, szinte gépiesen szavaznak a jelenlevők. Még azok is, akik nincsenek semmiféle kapcsolatban ............................... ..............................-I...;.. n f elhasználásával politikai, gazdasági és egészségügyi előadásokat, tanfolyamokat szerveznek. A rendezvények eléggé látogatottak és a hallgatóság szívesen fogadja a járás és ÖN LEVÉLBEN MEGRENDELI NÁLUNK. MI BESZEREZZÜK ÉS POSTÁN ELKÜLDJÜK ÖNNEK az építkezéshez vagy személyes szükségletre szolgáló anycsgokd és árukat, ha a vásárláshoz és a szolgáltatás teljesítésére szolgáló összeget postai csekkbefizetési lapon MNB 49 egyszámlánkra befizeti. TEMPÓ Ksz, Budapest. V., Bajcsy-Zsilinszky út 5G. Telefon: 117—428, 310—188, 124—558 5604 A bucsai élet téli programjából megye előadóit. A múlt havi jól sikerült pártnap után, most január 24-re terveznek e£y másikat, melynek előadója Zalai György elvtárs, a megyei pártbizottság titkára lesz. A politikai aktivitás, ä problémák tisztázása érdekében nagy gondot fordítanak a pártokta-. tásra, és készülnek a falusi téli tanfolyamra, melyre 45— 50 hallgatót és a televízió politikai előadásaira, amelyre pedig 25—30 nézőt szerveznek. A tv első tanfolyama anyagát szép számban már meg is hallgatták, melyet utána megvitattak. Rendszeres TIT-előadásokat is tartanak, többek között a kormány intézkedéseiről, mely a tsz-tagság részére új SZTK- kedvezményeket biztosít vagy a közlekedésről, illetve a földművesszövetkezeti kereskedelem helyzetéről. Igen látogatott a nőtanács által szervezett „Nők akadémiája” előadássorozat, ahol a napi politikai események mellett főleg a nőket érintő kérdéseket vitatják. Itt merült fel a bucsai asszonyok foglalkoztatásának problémája is, melyet remélhetőleg rövidesen orvosolni tudnak. leglényegesebb összefüggéseket adja — a tudásban szilárd alapot, amire magasabb szinten lehet építeni. A „túlterhelés” azonban nem is szellemi vonatkozásban, hanem fizikai értelemben jelentkezik. Diákjaink nem élnek, helyesebben nem élhetnek tervszerűen. Sokféle szervezet a diákokra támaszkodik; különféle rendezvényekre, sport- és önképzőkörökre gondolok. Érthető ez az ő szempontjukból, hiszen a tanulók köny- nyen mozgathatók, fegyelmez- hetők — köti őket az iskolai törvény. Bizony igen gyakran előfordul, hogy valamilyen rendezvényen, amely nem túlságosan érdekli az embereket, mert lapos, nem aktuális, a diákok pótolják a publikumot. Esetleg éppen szilenciumról kell kivonulniuk, hogy a rendező szervet a botránytól megmentsék. A tanulók is unatkoznak az ilyen előadásokon; egymást „szórakoztatják”, s rengeteg értékes órát elvisz így az ördög, viszont el kell készülni a másnapi órákra. Persze, hogy a gyermek fáradt... — Előbbi válaszában említette ezt a kifejezést: „iskolai tőr-. vény”; jónak találja-e igazgató elvtárs a tanulók házirendjét; nem találja-e őket mereveknek' vagy túlságosan rugalmasaknak? — Általában jónak találom azokat a rendszabályokat, amelyek tanulóinkat fegyelemre, önfegyelemre, munkára szoktatják. Azonban itt is meg kell említeni egy alapvető hibát: a hozott intézkedések rövid életűek. Előfordul, hogy egy rendeletet még meg sem szoknak sem a nevelők, sem a diákok, máris megváltoztatják. A különböző életbe léptetett rendszabályokat csak akkor kellene megváltoztatni, ha azt az élet »követeli, .Vallom különben ezt az élvet a fegyelem terén: „Követelek, mert becsüllek...” Sajnos, sok az olyan nézet, amely merevnek nevezi az.t a nevelőt, aki következetesen követel... Nem szorosan ehhez a kérdéshez tartozik, de hadd mondjam el: nem helyes az sem, hogy a szakközépiskolában és a gimnáziumban ugyanaz a tanári kar oktat, nevel. Nem tud kialakulni a szakközépiskola sajátos jellege, s a nevelők sem tudhatnak átváltani óránként. Más a fegyelme, és a szakmai követelménye a szakközépiskolának és természetesen másnak kell lennie a gimnáziumnak! A nevelés eredményesebbé, modernebbé tétele érdekében nagyon sokat kell tennünk azért, hogy a reális valósághoz jóval közelebb kerüljenek gimnazista tanulóink. Nem az a feladat, hogy őket vigyük ki az életbe (úgyis kikerülnek), hanem az iskolába hozzuk be az életet. • Végezetül így summáznám gondolataimat: rövidesen tisztázni kell, kik kerüljenek gimnáziumba; a tanulók ne csupán a tankönyvekből szerezzék ismereteiket; a fegyelem javítása érdekében alaposan kidolgozott rendszabályokat kell tartós ideig létrehozni. Jó szándékú szigorúsággal kell törődni diákjainkkal, hiszen, ha jól felkészült, következetesen szorgalmas embereket nevelünk, nemcsak népgazdaságunknak, hanem nekik is használunk. Temyák Ferenc Statikus tervezői munkakörbe teljesítménybérezéssel ál'alános mérnököt keresünk. Jelentkezés személyesen vagy írásban, Szegedi Tervező Szövetkezet, Szeged, Mérei u. 8. 98534
