Békés Megyei Népújság, 1967. január (22. évfolyam, 1-26. szám)
1967-01-13 / 11. szám
IWFJ. Januar 13. 3 Péntek Mivel lehet a tojást feSteni?|Ki az Újító? fl markolD-rakndn .ösDe^dánvának-margójára Nagyon sok ember tudja már, hogy mivel nem lehet tojást festeni. De hogy mivel lehet, azt — sajnos — sokkal kevesebben. Igen, tudom: festékkel. De a festéket miből kell összeállítani? Ezt nem tudjuk annyira, mint amennyire meg szoktuk határozni, hogy „a tojás piros legyen, a díszítés meg ilyen vagy olyan”. Pedig, aki tojást fest, az tudjon festéket is keverni! Arról van ugyanis sző, hogy nagyon sokan képességet éreznek ahhoz, hogy megmondják: ez így nem jó, ez úgy nem jó, ez meg sehogy sem jó. Vetünk és aratunk búzát; szabunk és varrunk ruhát; tervezünk és építünk házat; főzünk és kiszolgálunk éttermi készítményeket. Eközben nem vagyunk makulátlanok. Előfordul, hogy rosszul tervezünk, rosszul varrunk. Ezt elismerve azonban kezdett már- már létjogot kapni a rossz elismerése. Mert hogy „ott van a hiba, ahol emberek vannak”. Most aztán beszélünk arról, hogy nem lehet „jogot” teremteni a meggondolás nélküli tervezésnek, a ruhadarab elrontásának, a hanyagságnak. Ne legyen rossz a tervezés meg a ruhavarrás. Ha pedig rossz, akkor viselje ennek következményét az, aki elrontotta! Nem akarom mondani, hogy ezt jelenti a gazdaságpolitika új mechanizmusa. De amikor beszélünk róla, feltétlenül erre is gondolni kell. Olvastam is, hallottam is az új mechanizmust megfogalmazni akarók megnyilatkozásait. Ezer formában próbálják definiálni sokan, csak éppen arról feledkeznek meg egyesek, ami a lényeg: okosan termelni, építeni, kereskedni, hogy ne károsodjon a népgazdaság és jól járjon az ország népe. Kérdezik és mondják sokan: jó, jó, de hogyan? Ez az a „tojásfestés”. Azzal, hogy kimondjuk: ez nem jő, inég semmit sem tettünk az új mechanizmusért, még ha tizenötször öltöztettük is annak ruhájába kijelentésünket. Nem azt — Mi szerezte a múlt évben a . legnagyobb örömet? — szalad j ráncba Gulyás György vb-elnök homloka. — Azt hiszem, mindnyájan nagyon büszkék vagyunk a kultúrkombinátunkra. Mi már csak így nevezzük — mondja mosolyogva —, hiszen ennek a nagyszabású építkezésnek a befejezése lehetőséget adott a község kulturális életének kibontakozására. Hatvanötről áthúzódó munka volt, még februárban tartottuk a megnyitót. Egymillió- kétszázezer forintba került s jelenleg nagy táncterem, öltöző, klubszobák, 25€ főt befogadó szélesvásznú filmszínház várja a látogatókat. Itt kapott nagyon szép helyet a községi könyvtár is, amelynek jelenleg négyezer kötetes az állománya. Az olvasók nemcsak kölcsönözhetnek, hanem kényelmesen letelepedve, ott helyben olvashatják a könyveket vagy a különböző sajtótermékeket. Fellendült a szakkörök, a színjátszó csoport és mások munkája. Nagyon örültünk annak, hogy az év közepe táján végre függetlenített igazgatót kapott az otthon s most már van kulturális életünknek szakavatott irányítója. Szóval — ez a létesítmény jelenti a legnagyobb örömet. Természetesen van más is. Községünkhöz bánom külső település tartozik Fanerika-, Bolen- és az Orosi-puszta. E három kell csak tudni, hogy mi a nem jó, hanem azt, hogy mivel lehet jobbá tenni! Csupán a hiba meglátása vagy felismerése annyit ér csak, mint ló patáján a dupla xiatkó. Nehéznek nehéz, de még lassabban halad a szekér. Viszont, ha megtanuljuk a „fcstékkészítést”, akkor lesz piros tojásunk. És ha tudjuk, hogy mit miért n e, vagy mit miért és hogyan csináljunk, akkor több lesz a „nagyasztalon is” meg a spájzban is. Vannak, akik már aggodalmukat „fejezték ki” gazdaság- politikánk új módszere miatt. Valahogy így: „Nem lesz ebből kapitalizmus?” Mert hogy most már nem kap létjogosultságot a meggondolatlanság, a felelőtlenség. Az üzem vezetőinek úgy kell irányítaniuk a termelést, hogy azt ne „másnak” kelljen finanszíroznia; a kereskedőnek úgy kell kereskednie, hogy ne „más” nyakában maradjon az áru;^a tsz-nek úgy kell gazdálkodnia, hogy ne „másna k” kelljen a munkaegységértéket dotálnia, és így tovább. Ha pedig nem így lesz, akkor majd a „más” közbeszól. A más pedig ez esetben a nép. Hát miért lenne ez kapitalizmus? Éppen a mi elveink hirdetik, hogy mindenki munka- j a szerint részesedjen a javakból. És ha most a jó gazdálkodást akarjuk, s ez nagyobb hozzáértést, több lelkiismeretességet, szigorúbb munkafegyelmet követel tőlünk, hát ne higyjük, hogy „jön a kapitalizmus”! Ezt mi magunktól és magunknak követeljük, nem pedig a kapitalista i- a néptől. Másként nem lehet jobban élni, márpedig minden embernek örökké ez a vágya. Mennél többet megteremtünk magunknak, mennél jobban és okosabban gazdálkodunk, annál szebb lesz az\életünk. Hiszen mindenki tudja, hogy tojást nem lehet lehelettel pirosra festeni... Varga Tibor helyen közel nyolcszázan élnek, s igyekszünk mindent megtenni életkörülményeik megjavítására. Tavaly a bölcsieknek szereztük a legnagyobb örömet a hatszáz méteres bekötő úttal, amely 820 ezer forintos költséggel épült. A belterületen is történt nagyobb útépítés, mintegy két kilométer hosszúságiban pormentesítették a burkolatot. Sajnos — teszi hozzá szomorkásán —, ebbe az örömbe némi üröm is vegyül, különösen ilyenkor tél táján. Az út ugyanis egy nyom vonalú, két jármű nem fér el egymás mellett. Ha esetleg akkor, amikor sár van, találkozik két jármű, az egyiknek le kell húzódnia a sárba. Nem lett volna rossz, ha a portalanítással egyszerre ki is szélesítették volna ezt az elég forgalmas utat. Talán ezeket lehetne a múlt év legnagyobb eredményeiként elkönyvelni. — Az idei tervek? — Bármily furcsán hangzik — az idén nem tervezünk nagyobb beruházást. Természetesen fejlesztjük a járdákat és a közvilágítást. Fancsikán a régi kút mellé egy újat furatunk még az első fél évben — de a pénz javát tartalékoljuk. Ezt tesszük különben már évek óta, mert a vízellátás helyzete nagyon rossz. Jelenleg három kút van a községben, olyan lakos is akad bőven, aki másfél kilométerről kénytelen kútra járni. Eredetileg A Népújság 1966. december 23-i számában olvastam a forgó rakodógéppel kapcsolatos cikkben a nevem, ahol mint az őspéldány szerkesztője vagyok megemlítve és ez így igaz! Azonban mindjárt elöljáróban el kell mondanom, hogy nem értek egyet a cikkben tett nyilatkozattal. Az „őspéldóny”, mint ahogyan azt a gépjavító állomáson nevezik, szerintük nem váltotta be a hozzá fűzött reményeket. Vajon milyen reményeket vártak az őspéldánytól, ha annak az elkészítéséhez semmilyen technológiai útmutatást nem adtak. Pedig szívesen vettem volna, mivel termelőszövetkezetünk műszaki felkészültsége ezt nélkülözte. Ettől függetlenül elkészült a markoló 1964 júliusában és két és fél év óta üzemképes is. Összesen 1100 üzemórán át körülbelül 60 ezer mázsa trágyát rakott fel a két- egyházi Béke Termelőszövetkezetben. Az őspéldány elkészülte óta két és fél év telt el és úgy látszik, csak most ért meg arra, hogy a technológiai követelményeknek megfeleljen, vagyis kisebb változtatással sorozatgyártásra kerüljön. A ma gyártott típus egyébként ugyanazon az elven működik, mint az őspéí- dány. Vagyis az MTZ-traktor hidraulika berendezései működtetik, csupán annyi módosítással, hogy nem a traktor elejére, hanem a hátuljára szerelték a markolószerkezetet. Ezzel viszont ki van zárva a traktor esetleges vontatási kapacitásának a kihasználása, míg az ős- példánynál ez megmaradt, mivel a markolószerkezet elöl van felszerelve. Én 1964-ben a termelőszövetkezetek felettes szerveitől (a megyei-járási tanácsok mező- gazdasági osztályaitól) csupán annyi segítséget kaptam, hogy 1970-re terveztük a vízmű felépülését, de a helyes gazdálkodás hatására előbbre tudjuk hozni hatvannyolcra. Bízunk abban, hogy sikerül a megvalósítás — ha ... igen, ha minden, illetékes betartja a határidőket. Április végére készül el például a tervek szerint 150000 forintért a vízmű terve. Bízunk abban, hogy a tervezőiroda betartja a határidőt s azonnal megkezdhetjük a társulat szervezését. Már megállapodtunk a víz- és csatornamű vállalattal, elvállalták 3 és fél millió forintért az építést. Tehát, ha minden jól megy, 1969 elejére az egész községet behálózza a vízvezeték. Az érdeklődés igen nagy a lakosság körében. A tanácstagok már előzőleg közvélemény- kutatást végeztek. A község lakói alig várják a vizet. Van olyan is, aki megunta a messzi kútra járási, saját kutat akar fúratni, de most már megvárja a vízmű felépítését. — Más öröm' is akad? — Bizony, örülünk annak, hogy két termelőszövetkezetünk, a Dózsa és az Aranykalász az idén is lépett előre a fejlődés útján és igen szép eredménnyel fejezik be az évet. A jelek szerint 40—12 forintot tudnak az idén is fizetni egy munkaegységre. opauszky •» propagálták a berendezést a megye termelőszövetkezeteiben. Az évben 1964. december 1-én meg- küldtem az újítás leírását a Mezőgazdasági Technika szerkesztőségének közlés céljából. Onnan levélben értesítettek, hogy tekintettel az újítás nagy jelentőségére, átadták a leírást és a fényképet az FM Gépállomások Főigazgatóságának elbírálás végett. Félévi várakozás után sürgető levelet küldtem a főigazgatóságnak, majd újabb sürgető levelek és telefonbeszélgetés után Csillag Nándor főigazgatóhelyettes értesített, hogy az újítás bevezetését nem javasolja. Indoka az volt, hogy a „markoló- rakodó gép forgógémjének elforgatásakor az oldalstabiliAz új esztendő első napjaiban jelentek meg a plakátok, melyek tudtul adták, hogy március 18- én újból választunk. A rövidesen sorra kerülő országgyűlési képviselő-és tanácstagi választás azonban lényeges továbbfejlődést jelent az összes eddigiekkel szemben. A választásra jogosult dolgozók szükség- szerű kívánalmait fogalmazta meg a párt, amit a novemberi országgyűlés öntött formába az új választójogi törvényben. Ezzel lényegében kétévtizedes történelmi szakasz zárult le, mert a lajstramos képviselő-, illetve egyéni tanácstagválasztás helyett egységesen minden szintéin az egyéni választás nyert létjogosultságot. A demokratizmus szélesedésének ezt a mértékét igen szívós és bonyolult körülmények között végzett politikai, gazdasági és kulturális nevelő-, építőmunkával lehetett elérni. Gondoljunk csak a koalíciós idők, majd az 50-es évek nehéz és néha nagyon is keserves választási harcaira, amikor a demokratizmus szélesebb távlatairól csak valami halvány elképzelésünk volt. (És nem is nagyon hosszú idő után a pártvillongások, majd a dogmatikus nézetek leküzdésével ma egy formájában és tartalmában egységes törvény szellemében választunk. A fejlődés egyik legerőteljesebb vonása a megválasztásra kerülők minden szintű egyéni jelölése. Ezzel az országgyűlési képviselő jelölési formája azonos lett a tanácstagiéval. Az elkövetkező hetekben a választó a munkahelyén, a lakóhelyén a Hazafias Népfronttal való közös „párbeszéd” alapján az általa legjobban ismert és megbecsült dolgozótársát fogja jelölni és megválasztani. Mód lesz arra is, hogy egy választókerületben több jelölt is legyen és közülük az államhatalmi tisztségre a legmegfelelőbb kerüljön. Egyúttal a jövőben tényleges mód és lehetőség nyílik, hogy ha a megválasztott személy méltatlan lesz a bizalomra, visszahívható tisztségéből. Egyúttal megszűnik a póttagok behívási rendszere és helyette megüresedés esetén új választásokat kell kiírni. A választójogi törvény ezen új vonásai tás nincs biztosítva”. Ez az elutasítás véleményem szerint alaptalan volt, hiszen napjainkban ugyana szerint a szisztéma szerint indult meg a sorozat- gyártásff Szeretném még tájékoztatásként közölni, hogy az én esetem egy a sok közül, mely a bürokrácia útvesztőm erre a sorsra jutott. A termelőszövetkezetekben az újítási ügyek intézése még csak a kezdeti fokon van, akad erre példa bőven. Sok termelőszövetkezeti dolgozó tudná újításával tagtársai munkáját megkönnyíteni, eredményesebbé, termelékenyebbé tépni, de az újítás jogi vonatkozásaivá! nem tud megbirkózni. Kevevári Dávid gépcsoportvezető, Kétegyháza azt mutatják, hogy az általános, egyenlő, közvetlen és titkos választás alapelvei tartalmukban is tovább gyarapodtak. Közéletünk demokratizmusa, a társadalmi aktivitás növekedése, a szocializmus építéséért érzett felelősség a választók egyetértését jelenti a pórt és az állam politikájával. Egyetértést és megvalósítási készséget az új társadalom további építésére, melyben az egyén is mindjobban felismeri munkájának szükségességét és élvezi eredményeit. A választás új vonásait, tartalmi változásait a dolgozók többsége helyesléssel és megértéssel fogadta. Vannak azonban, akik úgy gondolták, hogy az egy választókerületben több személy jelölési lehetősége majd valami egymással ellentétes program- vitát, személyi harcot fog eredményezni. Akik így gondolkoznak az új választásról, azok nem értékelik helyesen a dolgokat. Mert miiről is van itt szó tulajdonképpen? Lényegében arról, hogy az egységes elvi és gyakorlati tevékenységen alapuló párt politikáját, melyet legutóbb a IX. kongresszus határozott meg az elkövetkezendő négy év tennivalóira, azt ki hogyan tudja végrehajtani. A jelöltek közül kS az, aki bírja a választók bizalmát és politikai, szakmai téren,1 valamint emberi jellemvonásai-' val együttesen a legfelkészül-; tebb a közéleti tevékenységre..' Csakis ilyen vonatkozásban lehet vita, hogy ki legyen a meg-- választásra alkalmas személy,% ami egyúttal azt is jelenti, hogy ; nemcsak a jelöltnek, de a vá-, lasztónak is nagymértékben nő. a felelőssége. Ez a kölcsönösség a jelöltnél növeli a felelősségérzetet a közösség nagy és kis ügyei iránt, ugyanakkor a választónál pedig sorai közül a körültekintőbb, az alaposabb kiválasztást feltételezi. Az új választás politikai, szervezési munkájának feladatai adottak. Egyedül rajtunk múlik, hogy fokozott: tevékenységgel ki-ki a maga munkaterületén biztosítsuk az országgyűlési képviselők és tanácstagi választások sikerét és az elkövetkező évék eredményeit. Pankotai István A Gyulai Járás Temelőszövetkezeteineli Építőipari önálló Közös Vállalkozása — Sarkad telephellyel ÉPÍTŐIPARBAN JÁRTAS anyagbeszerzőt keres AZONNALI BELÉPÉSSEL. Fizetés megegyezés szerint. Erkölcsi bizonyítvány szükséges. Felvétel esetén útiköltséget térítünk. Jelentkezni lehet: SARKAD, Kossuth u. 4 sz. alatt. 135842 Kultűrkomhinátot építettek — Vízmüvet terveznek —■ Beszélgetés a zsadányi községi tanács elnökével — Gazdagodik a közéleti tevékenység