Békés Megyei Népújság, 1967. január (22. évfolyam, 1-26. szám)
1967-01-13 / 11. szám
Wffí. január 13. 4 Péntek KÖNYVESPOLC Az illetékesek válaszolnak! Kornidesz—Kurucz: Az iskolareform a megvalósulás útján II közvélemény széles nyilvánossága előtt öt éve folyó iskolareform — mint rendkívül fontos művelődéspolitikai folyamat — számos, az oktatási rendszerről szóló 1961. évi III. törvényben foglalt alapelveknek megfelelő, kedvező eredményt hozott. A reform végrehajtásának számvetése ebben a távlatban feltétlenül indokolt, hiszen [szocialista társadalomépítésünk olyan alapvető kérdéseiről van szó, amelyek jelentőségét felada- i aink magas mércéjével tudjuk csak lemérni. Egyrészt azért, mert az iskolák jelentősége és szerepe nagy társadalmi és gazdasági feladataink megoldásának folyamatában jelentősen megnövekszik, a nélkülözhetetlen feladatokat lát el az általános műveltség terjesztésében, a szakemberképzésben és általában a szocialista közgondolkozás kialakításában. Másrészt pedig azért is, mert a társadalom és az egyén egyre inkább és mindjobban felismeri az iskola szerepének megnövekedését. Rendkívül fontos kérdés: hogyan alapozza meg a felnövekvő nemzedék tudását az iskola; milyen jellemvonásokkal és nézetekkel gazdagítja az iskola ezt a felnövekvő új nemzedéket? A reform öt éve számvetésének elkészítésére vállalkozott Kornidesz Mihály és Kurucz Imre — mindketten az MSZMP KB felelős beosztású munkatársai — ..Az iskolareform a megvalósulás útján” című könyvükben, amely a Kossuth ' Kiadó gondozásában látott napvilágot és került közönség elé. A vállalkozás annál is i nkább tiszteletre méltó, mivel a reform végrehajtását nem lehet egyszerűen adminisztratív feladatnak, egy megalkotott törvény mechanikus végrehajtásának tekinteni, hanem látni kell a folyamat hallatlan sokrétűségét és bonyolultságát, amely mind szemlélet és mind módszer tekintetében rendkívüli sokoldalúságot feltételez. A szerzők célja világos: áttekintést adni az iskolareform végrehajtásáról és ennek útján felvázolni a távolabbi perspektívákat. A kötet első fejezete az iskolareform létrejöttének körülményeit mutatja be és felvázolja az oktatási rendszerről szóló törvény í ő vonásait. A szerzők abból indulnak ki, hogy az oktatás reformja ma világjelenségnek tekinthető. A magyar oktatásügy továbbfejlesztését szolgáló iskolareform — állapítják meg a szerzők ~~ a többi szocialista ország reformjához hasonlóan a társadalomban beállott mélyre- tiató változásokban, a szocialista termelési viszonyok kialakulásá- íban gyökerezik és magában, fog- faija a termelési eszközök fej- fódéséből, a technika és a tedh- íaológia új eredményeiből, a kultúra és a tudomány előrehaladásából fakadó indítékokat. Az iskolai munka alapvető meghaíá- x»zóivá a szocialista társadalom felépítésének feladatai válnak s a munka megjavítását a szocializmus és a kapitalizmus közötti gazdasági, politikai és kulturális osztályharc következménye is indokolja. A szerzők ezután bemutatják az iskolareform alapelviének kidolgozását, áttekintik iskolarendszerünk felszabadulás uitáni fejlődését s gazdag adattárral, statisztikával határolják körül az 1960-ig elért eredményeket, amelyek a reform alapjául szolgáltak. Az oktatási rendszerünk továbbfejlesztéséről szóló törvény a következő alapelvekel , rögzíti: „Váljék szorosabbá iskoláink kapcsolata az élettel, a gyakorlattal, a termeléssel. Minden iskolatípus készítse elő tanulóit a termelőmunkában való részvételre.” — „Mind magasabbra kell emelni a korszerű természettudományos, általános és szakmai műveltség színvonalát. A tanulók túlzott igénybevételének elkerülése érdekében a tantervi követelmények megállapításánál fokozottan figyelembe kell venni az életkori sajátosságokat.” — „A szocialista világnézet és erkölcs alapján neveljenek iskoláink igazi hazafiakat, jellames és törvénytisztelő állampolgárokat, akik forrón szeretik hazánkat, népünket, odaadással szolgálják a szocializmust, a békét, a népek testvériségének ügyét, építik és védik a nép államát.” Az iskolareform e hármas célkitűzése — írják a szerzők — szerves egységet alkot. Az alap- elvek egymáshoz kapcsolódnak és egymást erősítik, átszövik az Oktató-nevelő munka egészét az általános iskolától az egyetemig. Ezek a kiindulópontok az oktatónevelő munka minden területére érvényesek. Az alapelvek egysége a szocialista nevelésnek céljából fakad; a három alapelv szerves egysége az iskolareform sikeres megvalósításának záloga. Az iskolareform megvalósulásának témakörét a szerzők a továbbiakban e három törvényi alapelv tagolásában tárgyalják. A második fejezet az élet és az iskola kapcsolatának szorosabbá tételét, a korszerűsítés alapeivei- nek megvalósítását tárgyalja, s ennek kapcsán nagy figyelmet fotdít az iskolai oktató-nevelő munka új tartalmának kidolgozására. Nagyon szemléletessé és gyakorlatilag is igen hasznosít- hatóvá teszik a fejezetet azok a táblázatok, amelyeket a szerzők könyvükbe felvettek. Külön-kü- lön tárgyalják az általános iskola alsó és felső tagozatainak, valamint a gimnázium és a szak- középiskolák reform-problematikáját, végül felvázolják az iskolai munka életszerűbbé és korszerűbbé tétele érdekében, megvalósítandó feladatokat is. A harmadik fejezet a tudatosabb, tervszerűbb és hatékonyabb nevelőmunka kérdéseivel foglalkozik és kiemelten tárgyalja a hazafias nevelés kérdéskomplexumát. Ez utóbbival kapcsolatban a szerzők abból indulnak ki, hogy hazánk politikai- társadalmi fejlődésére a szocialista építőmunka nagy lendülete, az őszinteség és a bizalom légköre jellemző. Ez a légkör az iskolában folyó hazafias nevelésre is serkentően hatott és hat. Az elért eredmények ellenére azonban azt kell mondanunk — állapítják meg a szerzők —, hogy társadalmi igényeink fokozottabb erőfeszítéseket követelnek e téren is. E fokozottabb erőfeszítések azon alapulnak, hogy szocialista hazafiságunk, nemzeti Felemelték a riobányfei vásárlási árakat: a szabolcsi és a debreceni dohányét 25—39 százalékkal a kertiét 22, a szulokl és Havanna dohányéit 33, a heveri zölddohányét 50 százalékkal. A felemelt felvásárlási árak, kedvezményes természetbeni juttatások, ingyenes védőszer« és permetezési költségtérítés mellett érdemes dohányt termelni. Kössük meg mielőbb a dohánytermelési szerződés:. 143 érzésünk a felszabadulás óta eltelt két évtized alatt belkövetkezett gazdasági-társadalmi átalakulásból, mai eredményeinkből s ezek mellett történelmünk forradalmi haladó hagyományaiból táplálkozik. A kötet zárófejezete az iskolarendszer és iskoláztatás kérdéseit foglalja össze; foglalkozik az általános iskoláit végzettek továbbtanulásával, a szakmunkásképzéssel, a közép- és felsőfokú oktatás, valamint a felnőttoktatás témakörével. Végül képet ad az iskoláztatás és a közvélemény kapcsolatáról. E rövid és vázlatos ismertető után is válaszolhatunk a bevezetőben felvetett kérdésre: meg tudták-e valósítani a szerzők könyvükben céljukat: az iskolareform áttekintését? A könyv áttanulmányozása után a válasz is egyértelmű: igen. Kornidesz Mihály és Kurucz Imre könyve nem csupán a pedagógusoknak, a szakembereknek hasznos, de méltán tarthat igényt az iskolareformmal foglalkozó széles körű közvélemény érdeklődésére is. Dér Ferenc Megoldódik a Fiumei utca lakóinak panasza Az elmúlt évben lapunkban közöltük a békéscsabai Fiumei utca lakóinak nyílt levelét, melyet a városi tanács és az ÉP FU-ki rend eltég vezetőjének címeztek. Sérelmezték, hogy a keskeny utcába olyan jellegű forgalmat/ tereltek, mely a nyugalmat és biztonságos közlekedést veszélyezteti. Az illetékesek vizsgálata a levél alapján a rendőrségi szervek bevonásával megtörtént. A válaszokból idézünk néhány sort. ÉPFU-kirendeltség: — Elismerjük az utca lakóinak elkeseredését a nyári por és a téli sár miatt, de sajnos, ez nem a mi hibánk. Az utat biztosítani kell a járműveknek, mert a jövőben még több ezer mázsa törmelék elhordá- sa válik szükségessé. Levelükben elutasítják azt a vádat, hogy járműveik a járda, illetve a kerítések épségét veszélyeztették. Városi tanács: Megjelent az Iskolareform a megvalósulás útján című könyv A Kossuth Könyvkiadó gondozásában megjelent Kornidesz Mihály és Kurucz Imre Az iskolareform a megvalósulás útján című könyve, melynek célja, hogy világos áttekintést, tájékoztatást adjon az iskolareform történelmi előzményeiről, a reform alapéi veiről, végrehajtásának körülményeiről, útjáról, a közben elért eredményekről, a felvetődött problémákróL A szerzők rámutatnak, hogy a nevelés változásai mindenkor a társadalmi fejlődés következményei, éppen ezért a reform nem egyszer s mindenkori megoldás, hanem az élet követelményeinek megfele-; lően a jövőben is módosul, j A nevelőmunka fő feladatai közül kiemelik és részletesen! tárgyalják a közösségi, a ha-i zafias nevelés, a munkára ne-j velés kérdéseit. A könyvi elsősorban azok számára készült, akik a neveléssel behatóbban foglalkoznak, tehát pedagógusok, pártós tanácsszervek művelődési, illetve oktatási osztályainak i, munkatársai, s általában az ok- -j tatással kapcsolatos munka-! területeken dolgozók részére. | — A panaszt a városi rendőrkapitánysággal együtt kivizsgáltuk és megállapítottuk, hogy az csak részben alapos. A Gyár utcai forgalom átterelése a Fiumei utcába az út átépítése miatt vált szükségessé, amely azonban csak időleges. A megnövekedett forgalom miatt az út erősen meg-, rongálódott, de a gyalogjárón a biztonságos közlekedést kerékvetők és utcai sorfák védik. A kerítések megrongálódását magántulajdonban levő kocsi okozta. * Ennyit az illetékesek válaszaiból. Bizonyára a Fiumei utca lakói is tudják, bogy ideiglenes kényszermegoldásról van szó és a városi tanács, mihelyt a lehetőségek megengedik, teljes egészében orvosolja panaszukat. Addig is kölcsönös megértéssel és segíteni akarással, nagyobb figyelmességgel meg lehet oldani a problémákat. év alatt csaknem 800090 áj A Postavezérigazgatóság ősz - szeállította a televíziózás és a rádiózás fejlődését ismertető adatokat. A statisztika szerint január 5-én a posta nyilvántartásba, vette hazánk egymilliomodik teievízióelőfize tőjét. 1962-től mostanáig csaknem 800 000 előfizetővel gyarapodott a televíziózok tábora. Nagy része volt ebben a televíziókra is kiterjesztett OTP-hitelakciónak, s ezen belül annak, hogy bővült a részletre vásárolható készülékek választéka. ff Mit akar ez a pasas?" Komlós Dános a harmadik oldaláról „Jé, a Komlós János a televízióból!” — fordulnak utána, ha az utcán látják. Egyes rosszmájú kollégák szerint népszerűsége lassan a futballistákéval vetekszik. Tudni kell még róla, hogy amikor nem vizs- gálgatja az érem oldalait, akkor a Népszabadság kulturális rovatának vezetője. Interjúnkra is szerkesztőségi szobájában válaszolt. beállítást kellett kitalálnia, hogy lássanak is belőlem valamit. — Ma már érzi a kamerák előtt, hogy vannak nézői? — Kapok annyi levelet, sőt az indulatosabbaktól telefont, hogy ezt belássam. Különben is, minden szereplésemkor úgy érzem, hogy vendégségben vagyok a nézők lakásán. Ez aztán ., szerintem meg is hatá- — Mit jelent egy uj- rozza a televízióműsorok ságtrónak a tévé képér- jellegét. Ha hozzám. nyője elé állni? — tettük fel az első Izérdést. — Amikor először ültem a kamerák elé, furcsa érzéseim támadtak. Hol vannak azok a bizonyos állítólagos milliók, akik engem néznek? — kérdeztem magamtól. Azt hittem, hogy az üres világba beszélek, s minden pillanatban abba akartam hagyni az egészet. — Eleinte valóban ült a kamerák előtt. No de miért állt fel? — így könnyebben tudok beszélgetni. Ezt annak idején egy poénnak mondjuk vendégek jönnek, el tudom képzelni, hogy valamelyikük felolvasson, természetesen azt is, hogy beszélgessünk egymással. Azt azonban furcsa dolognak tartanám, ha egy vendégem papírból felolvasna, ugyanakkor úgy tenne, mintha szabadon csevegne. — Ezek szerint, ha műsorában keresi a szavakat, esetleg beszédhibát vét, azt nem mindig a humoros hatás kedvéért teszi? — Nevezzük nevén: néha dadogok. Erre szántam, akkor, amikor gondolt? Egyenes adásba takarékossági év volt ban közvetítenek, annyinapirenden, gondot is ra egyenesben, hogy okoztam vele a rende- egyszer előfordult az is, zőnek, Surányi Lilinek, hogy még nem fejeztem akinek egy külön kép- be a műsort, de a kamerát már elvették. Szerencsére erről csak utólag értesültem. Mondtam tovább a magamét, így hát ismét visszakapcsoltak. — Milyen leveleket kap az adások után? — Olyanok a levelek, amilyen ez a mi kis országunk. Van, amelyiket balról, másokat pedig jobbról hozza a posta. Ebből is látható, hogy mindenről a posta tehet. A levelek eleinte indulatosak voltak. Nem kevésnek ez volt a lényege: „Mit akar ez a pasas?” Miután a már említett felállásom megtörtént, akadt olyan is, aki követelte, ültessenek már le! A többség viszont panaszkodik, hogy megfúrták vagy ő akar megfúrni valakit. A legnagyobb meglepetést egy névtelen levél okozta. Dicsért. — A tévé általában nagyobb népszerűséget biztosít, mint az újság. Nem okozza ez önnél a sajtó lebecsülését? — Az újság alaposabb, elgondolkoztatóbb írásoknak adhat helyet. Ott egy sort többször el lehet olvasni, ez a tévénél persze lehetetlen. A képernyőről úgy kell beszélni, hogy minden nézőnél azonnal „leessen tantusz”. Ennek az ér mének, a mi propagandánknak is van azonban egy harmadik oldala. Néha olyan unalmasan tudjuk dicsérni magun kát, hogy az felér egy szidással. Ha Lenin ma élne, akkor a televízióról mondaná ugyanazt, amit a filmről mondott. Óriási lehetőségeket rejt magában a tévé a tudat formálásában, ezzel azonban élni kell. Ne könnyű, hanem köny- nyed legyen a műsor. — Mi a véleménye ezek szerint a politizáló humorról? Mindennel lehet viccelni vagy van ezen a területen valami tabu? — Más a humor, s más a vicc. Viccet csinálni valóban nem lehet mindenből. Amit tisztelünk, amiért küzdünk, az nem vicc. Ahogyan azt néha csináljuk? Az más. Lehet és kell is humorosan nézni egyes jelenségeket. Visszatérve egy kérdésre. Nem az a lényeges, hogy ülök vagy állok a Icamera előtt. A fontos az, tudjam, hogy hol állok. „He?” Mondják most azok, akik esetleg nem akarnának megért er' ÍB)