Békés Megyei Népújság, 1967. január (22. évfolyam, 1-26. szám)
1967-01-04 / 3. szám
1*67. január 4. 3 Szerda Jó eredménnyel záriák 20 eves távlati tervük első szakaszát a békéscsabai szövetkezetek kai bázis egymagában csak holt Dombról a hegyre, ez a törekvés jut kifejezésre abban a 20 éves távlati tervben, amit a helyi termelőszövetkezetekkel közösen dolgozott ki 1959-ben a békéscsabai városi tanács mezőgazdasági osztálya. Akkor még túl merésznek látszott a célkitűzések jó néhány pontja. A parasztság jó része ugyanis még egyénileg gazdálkodott, s akik lassanként szakítottak a megszokottal, inkább a kisebb, a rokonok, ismerősök által alakított szövetkezetek hívei voltak. Éppen ezért túl merésznek látszott az, hogy fokozatosan négy nagy szövetkezet alakuljon tó a város határában. Mint ismeretes, ez a terv már évekkel ezelőtt valóra vált. Másik nagy merészségnek a termésátlagok és az állatállomány számának nagyarányú növelése látszott. Azonban az 1960. évi terméseredmények, a 12,8 mázsás búza, a 17,4 mázsás árpa, a 19,4 mázsás morzsolt kukorica, a 163 mázsás cukorrépa városi átlag azt a meggyőződést hintette el, hogy sok lehetőség rejlik a szövetkezetek határában, csak jól tó kell használni azokat. Az azóta nem túlságosan kedvező időjárás ellenére évről évre növekedett, s a múlt évre 17,4 mázsára emelkedett a búza, 18,4 mázsára az árpa, 23,6 mázsára a kukorica, 217,2 mázsára a cukorrépa, 49,3 mázsára a kender holdankéntá hozama. flz eddig elért eredményekről az új esztendő első munkanapján tartottak számvetést a városi tanács mezőgazdasági osztályán. A számvetésből kitűnt az is, hogy a számok mögött sok erőfeszítés rejlik. Érdemes volt küzdeni, mert Békéscsaba termelőszövetkezetei szervezettségben, jól kialakított vezetésben és termésátlagaikban öt-hat éyvel előzték meg a megye járásainak, városainak termelőszövetkezeteit. Az eddig ti ka összehangolása a tervekbe foglalt célokkal. E z a vázlatos felsorolás is bizonyítja, hogy nem egyszerűen a vezetői önállóság mennyiségi kiterjesztéséről van szó, hanem jelentős minőségi változásokról. A vezetői hatáskör és felelősség olyan elemekkel gazdagszik, amelyek az elmúlt másfél évtizedben a vezetői funkció körén kívül álltak. Ez azt is jelenti, hogy a reform megvalósításának sikere nagymértékben függ attól, hogy milyen mértékben tudunk összhangot teremteni az új gazdasági mechanizmus követelményei és a vezetők szemlélete, valamint tárgyi felkészültsége között. A vezetés és a szervezés korszerű ismereteinek megismertetése — felmérések szerint — mintegy tízezer főnyi felső szintű, ennél lényegesen nagyobb számú közép szintű és még tömegesebb alsó szintű vezetőt érint. Nem túlzás, ha azt állítjuk, hogy a szervezett oktatásra váró vezetők létszáma meghaladja a százezer főt. Az illetékes szervek a közelmúltban határozatot hoztak a gazdasági vezetők továbbképzésére, egységes alapelvekre épülő, népgazdasági szintű előkészítésére. Ennek értelmében az iparági minisztériumok gondoskodnak majd a továbbképző tanfolyamok megszervezéséről. Az eddigi iskolák gyakorlati tapasztalatai alapján 1967-től célszerű 3—4 hetes bentlakásos tanfolyamokat szervezni lefektetett alapokon nem utópia az, hogy a csabai szövetkezetek 10—15 év alatt búzából 18—20 mázsa, kukoricából 25—30 mázsa átlagtermést takarítsanak be. Ehhez megfelelő anyagi, technikai bázissal rendelkeznek. A jelenlegi 166 millió forintot kitevő közös vagyonuknak csaknem egyhar- madát gépek képezik. A korábbi években, köztük a tavaly eszközölt 17 millió forintos beruházás következtében most már minden jelentősebb szövetkezeti major el van látva villany- és vízvezetékkel, s jórészt bekötő utakkal is. A rendelkezésre álló és az ezután épülő férőhelyek lehetővé teszik a szarvasmarha-állomány számszerű növelését. Ezt az árbevétel arányának javításán túl az is szükségessé teszi, hogy a holdanként előirányzott négy mázsa műtrágya mellett 50 mázsa szerves trágya is jusson évente a szövetkezeti földekre. Erőteljesen hangsúlyt kapott a mezőgazdasági osztály értekezletén az, hogy az anyagi, techndMár napok óta furcsa zajok jelezték, hogy készül valami. Kedd reggelre pedig világra jöttek az esztendő újszülöttei. Összesen mintegy 150 ezren. A jövevények, melyeknek érkezését a keltetőszekrények tojásainak pattogása előzte meg, pelyhes tollú kiscsirkék. A Békéscsabai Baromfikeltető Vállalatnál 75 ezer, Mezőko- vácsházán 50 ezer, Gyulán 15 ezer, Csorváson pedig 10 ezer aprójószág bújt ki a tojásokból. Gondosan ügyeltek a kiscsirkék egészj ségére: az utolsó két napban 37,8 fok volt a keltetőszekrények előa középirányító szervek, országos vállalatok, valamint a nagyobb vállalatok és üzemek felső szintű gazdasági és társadalmi vezetői részére. A tervek szerint — az oktatók számát is figyelembe véve — 1967-ben a gazdasági reform megvalósításában fontos feladatokat megvalósító, mintegy 1000—1500 vezető továbbképzésé- j re kerül sor. A továbbiakban, tehát az 1968—70. években mintegy 9—10 000 felsőszintű vezető folyamatos továbbképzésével számol- j hatunk. U gyancsak az eddigi iskolák tapasztalatai alapján, a hallgatók véleményére alapozva javasolható, hogy a továbbképzés tematikája és módszere az adottságok és a lehetőségek ismeretében azt válassza ki a rendelkezésre álló tudományos anyagból, ami a gyakorlatban leginkább alkalmazható. Ebben a tekintetben a tanfolyami oktatásban nagy jelentőségűek az esettanulmányok. Célszerűnek látszik, ha az iskolákat megfelelő felszereléssel (számológéppel, magnóval, filmvetítő géppel stb.) látják el. A következő évben immár intézményessé váló, de mindenképpen átmenetinek tekinthető továbbképzési rendszer tapasztalatainak alapján 1967-ben az illetékes szervek kidolgozzák a gazdasági vezetők képzésére és továbbképzésük kiterjesztésére, a ovábbképzés rendszerének hosz- szabb távú fejlesztésére vonatkozó javaslatot. Dr. Varga György anyag. Ezekhez mind nagyobb ismerettel és szaktudással rendelkező emberekre van szükség. A szövetkezetek szakirányítása nagyon sokat javult. Amíg 1963-ban középiskolai végzettségű szakember is alig volt a szövetkezetekben, most 11 egyetemi és 41 középiskolai érettségivel rendelkező szakember irányítja a termelést. A helyi szakmunkásképzés azonban még nem kielégítő. Eddig mindössze 40-en szereztek bizonyítványt, s jelenleg csak 33 szakmunkástanulója van a négy tsz- nek. Egy sor más kedvezőtlen arány megszüntetése mellett Kovács Ferenc osztályvezető is, Palyik György vb-elnökhelyettes is azt szabta az 1967-es év legfontosabb feladatának, hogy az osztály dolgozói Ismeretük, tudásuk legjavával segítsék az eddigi eredmények további növelését, segítsenek a szövetkezeteknek zökkenőmentesen áttérni az önállóbb gazdálkodásra. K. I. írt hőmérséklete, s figyelemmel kísérték a levegő páratartalmát is. Miután megszáradtak s kivették őket a szekrényekből, védőoltást kapnak a baromfibetegségek ellen. Ezután — vigyázva, nehogy „megfázzanak” — különlegesen bélelt, előmelegített gépkocsikon útnak indulnak a megrendelőkhöz, a megye különböző gazdaságaiba. Az első szállítmány legnagyobb része a füzesgyarmati Aranykalász Tsz-be kerül (mintegy 20 ezer darab), a békési Egyetértésbe 16 ezer, a csorvási Szabadság Tsz-be pedig 12 ezer. Az idei esztendő új vonása, hogy a baromfikeltető vállalat követlenül a termelőknek adja el a naposcsibéket. Az ügymenet egyszerűsítése, úgy látszik, eredményes lesz, a békéscsabai baromfikeltető eddig 5 millió naposbaromfi szállítására szerződött, ami jóval több a tavaly keltetett mennyiségnél. Javult a tsz-ekben a műszaki vezetés színvonala Figyelemre méltó adatokat összegeztek a minap a megyei tanács mezőgazdasági osztályán. A termelőszövetkezeti elnökökről készült statisztika azt tanúsítja, hogy a 160 szövetkezeti elnök közül már 100-nak van középiskolai vagy ennél magasabb, felsőfokú technikumi, esetleg egyetemi végzettsége. Örvendetes, hogy a szövetkezeti elnökök többsége az utóbbi években szerezte meg középiskolai, illetve felsőfokú végzettségét. A termelőszövetkezetek mindegyikében van agronómus, sőt egyre több közös gazdaság foglalkoztat állattenyésztőt is. Összességében a termelőszövetkezeti vezetők műszaki fel- készültségéről elmondható, hogy tovább javult a vezetés színvonala, növekedett a hozzáértés, a I gazdálkodás eredményessége. Az esztendő ú jszülöttei Kedd reggelig 150 ezer naposcsibe Magyar atomerőmű C okszor és sokan kimutatták már, hogy a nemzetgazdaság fejlődése, az életszínvonal, a jólét alakulása milyen szoros összefüggésben áll az energia- termeléssel és felhasználással. Az életünkben szerepet játszó tárgyak, javak nagy részében valamilyen láthatatlan energia testesül meg — ez könnyíti meg és teszi olcsóbbá előállításukat —, és amilyen mértékben bővülnek igényeink e termékek iránt, úgy növekszik energia- szükségletünk. E megállapításnak nemcsak az igazsága közismert, hanem az időszerűsége is. A minap ugyanis a magyar és a szovjet kormány Budapesten megállapodást írt alá egy hazánkban létesítendő 800 megawat'os atomerőműről és az együttműködésről e mű megvalósításában. A berendezéseket nagyrészt a Szovjetunió szállítja, de a felszerelésben és a felépítésben a magyar ipar is jelentős szerepet vállal. Az üzembe helyezés határideje: 1975. Egy ilyen egyezmény néhány évvel ezelőtt még a legfejlettebb technikájú és iparú országban is szenzáció számba ment, s nálunk néhány évig csupán elméleti fejtegetések tárgya volt. S íme, kevesebb idő telt el, mint gondoltuk volna, és előttünk fekszik az első magyar atomerőmű felépítésének gyakorlati programja. Ami annál biztatóbb, mert ez, esetünkben, nemcsak általában energiaellátási feladatainkra, műszaki-technikai törekvéseinkre, hanem speciálisan energiahordozó szegénységünkre is korszerű feleletet, megoldást ígér. N agyon is kézzelfogható feladatokról van szó. Az új esztendőre készült, alig néhány napja közzétett népgazdasági tervből is kitűnik, hogy ismét 7—8 %-kal nő villamosenergiafogyasztásunk, és ez a növekedés mértéke immár évek óta. Hozzátehetjük, hogy ez a mindenfajta villanyigénybevételre kiterjedő adat, mert a lakosság fogyasztása ennél az átlagnál jóval nagyobb mértékben, nem kevesebb, mint 13 %-kal szökik fel. És ez így lesz a jövőben is. Az ipar mellett a mezőgazdaság is mind több villamos energiát kíván, érthető okokból a vasúti közlekedést is mind nagyobb mértékben dieselesítjük és villamosítjuk, a háztartási gépek és a televízió gyors terjedése s általában a lakáskultúra növekedése pedig a lakosságot is mindinkább a nagy fogyasztók közé emelik. Ha pedig eldőlt vagy legalábbis belátható időn belül eldől a hagyományos és az atomerőművek gazdaságosságának versenye is, és gyakorlatilag bizonyítottá válik az utóbbiak versenyképessége, sőt fölénye, akkor hazánk szempontjából különösen magától értetődő és időszerű a szóban forgó szerződés. 13^ is ország létünkre fokozot**■ tan előnyös, hogy olyan időszakban lépünk az atomenergia termelők sorába, amikor már lezárult az újfajta energiaforrás hasznosításának különösen költséges hőskora, de mégis — időben. És olyan együttműködésben az e téren is világhírnevet szerzett Szovjetunióval, amely — a már bevált berendezések megvásárlásán és a gazdag tapasztalatok átvételén túlmenően — lehetővé teszi saját tudományos, technikai és ipari kapacitásaink hasznosítását és továbbfejlesztését. Az előzmények, amelyek e téren mind tudományos, mind ipari vonatkozásban magyar alkotók nevéhez fűződnek, azzal kecsegtetnek, hogy — a hazai feladatok megoldásán túlmenően — előbb-utóbb e téren is sikerrel kapcsolódhatunk be a nemzetközi munkamegosztásba. Ami annál fontosabb, mert az atomenergetikai gép- és műszergyártó ipar és ennek tudományos és technikai bázisai előreláthatóan világszerte mind nagyobb jelentőségre tesznek szert. Közgazdasági tanulmányok, statisztikai becslések garmada vázolja fel mostanában a világ és az egyes országok jövendő energiafogyasztásának görbéjét. Ha tapasztalhatók is eltérések e számítások között, lényegük teljesen egybevágó, és az energiafogyasztás meglehetősen meredeken feífelé ívelő tendenciáját bizonyítja. K források megoszlása te- kintetében természetesen — az adottságoknak és a lehetőségeknek megfelelően — jóval nagyobbak az eltérések még a fejletteb országok között is. A kilátás azonban, hogy hazánk már az első atomerőművének üzembe helyezésekor mintegy 15—16%-a ebből a forrásból fedezheti energiaszükségletét, igen figyelemre méltó. Arra mutat ugyanis, hogy miközben nagy erőfeszítéssel felzárkózunk egy fejlett színvonalhoz, egyszersmind úgy tesszük ezt, hogy a korszerűség szempontjából a lehető legnagyobb lépést tegyük előre. Hogy az atomenergia Magyarországon villamos áram , formájában néhány év leforgá- \ sa alatt a tudományos intézetek- ; bői bevonulhasson a magánház- ; tartások millióiba. & J. \ i Eredményesen teljesítette 1966. évi tervét a Csanádapáca és Vidéke Körzeti Földművesszövetkezet A Csanádapáca és Vidéke Körzeti Földművesszövetkezet az 1966. évi kiskereskedelmi tervét 110, vendéglátóipari tervét pedig 108 százalékra teljesítette. Felvásárlási tervében — baromfiból — 2 százalékos lemaradás mutatkozik, összességében azonban ezt a feladatát is eredményesen oldotta meg. Minden üzemág a meghatározott költségszinten belül gazdálkodott. A földművesszövetkezet felkészült a termelőszövetkezeti gaziák zárszámadás utáni vásárlására. A boltokat jelentős mennyiségű és az igényeknek megfelelő ruházati és vas^műszaki cikkekkel látta el, a csanádapácai TUZEf telepen pedig a kislakásépítéshez szükséges minden anyagot biztosított. Az építőkkel a szerződéskötés már meg is kezdődött. Aki kéri, a földszöv — a szolgáltató- tevékenység keretén belül — az anyagot saját járművel az építkezés színhelyére tó is szállítja. Az idén a földművesszövetkezet a tavalyihoz képest 6 száza-, lékkai növeli a kiskereskedelmi és vendéglátóipari tervét. Ennek megfelelően gondoskodik a szűk-, séges árualapok beszerzéséről. A lakosság jobb kiszolgálására új önkiszolgáló fűszer- és csemege- bolt nyílt Csanádapácán.
