Békés Megyei Népújság, 1967. január (22. évfolyam, 1-26. szám)
1967-01-29 / 25. szám
1961. JANUAR 29, VASÁRNAP Ara 80 fillér XXII. ÉVFOLYAM, 25. SZÁM A Hazafias Népfront Országos Tanácsának választási felhívása Választópolgárok! Országunk népe március I9-én ismét az urnákhoz járul, hogy megválassza az új országgyűlési képviselőket és tanácstagokat. A választás a szocializmust építő magyar nép számára újabb alkalom az elmúlt négy évről szóló számadásra és egyben arra is, hogy véleményét nyilvánítsa a következő évek feladatairól. A Magyar Szocialista Munkáspárt nemrég lezajlott IX. kongresszusán nagy felelősséggel elemezte az elmúlt négy év fejlődésének fő vonásait és a magyar népnek újabb évekre szóló programot javasolt, amelynek megvalósítása közelebb visz bennünket a szocializmus teljes felépítéséhez. A Hazafias Népfront egyetért e program célkitűzéseivel és támogatja megvalósításukat. Az elmúlt négy évben eredménnyel munkálkodtunk a szocialista társadalom építésén. Erősödött szocialista rendszerünk és államhatalmunk, fejlődött a demokratizmus, gyarapodott országunk gazdasága, javultak az életviszonyok, műveltebb lett népünk, növekedett hazánk tekintélye a világ előtt. A második ötéves tervet és a harmadik ötéves terv első esztendejét sikerrel zártuk. A nemzeti jövedelem nagyobb lett. Iparunk korszerűbbé vált, tervszerűen emelkedett termelése, javult a termékek minősége és növekedett a munka termelékenysége. Szocialista mezőgazdaságunk erőteljesen fejlődik, a termelőszövetkezetek évről évre jobban gazdálkodnak, bővült termelésük mind a közös, mind a háztáji gazdaságokban. Gazdasági eredményeink mellett azt is elértük, hogy az elmúlt években erősödött a szocializmus a magyar nép gondolkodásában. Mindinkább elfoglalja helyét társadalmunkban a szocialista erkölcs, a munkához való új viszony, az új, szocialista közösségi szellem. Az elmúlt évek politikájának eredménye a szocialista nemzeti egység továbbfejlődése, népünk összeforrottsága, a párttagok és pártonkívüliek közötti bizalom erősödése. Népünk szocialista nemzeti egységét tovább akarjuk erősíteni. A munkás-paraszt szövetségre támaszkodunk, szem előtt tartva minden dolgozó osztály és réteg alapvető érdekelt és érdekközösségét. A párttagok és a pártonkívüliek. a különböző egyházakhoz tartozó hivők és nem hivők egyaránt megtalálják helyüket azoknak az egyetemes nemzeti céloknak a szolgálatában, amelyeket minden hazáját szerető és a társadalmi fejlődést megértő, haladó ember elfogadhat. Céljaink elérésének döntő feltétele, hogy erősödjék szocialista államunk és a nép hatalma. Ezért fontos feladatunknak tekintjük állami szervezetünk fejlesztését, az állami tekintély és fegyelem szilárdítását, a felelősség növelését, a bürokratizmus és mindenfajta felelőtlenség leküzdését. Mindez megkívánja, hogy tovább demokratizálódjék állami életünk és fejlődjék a szocialista demokrácia. Gazdasági fejlődésünk programját a harmadik ötéves terv foglalja magába. E terv célja, hogy gyarapítsuk az ország erőforrásait, növeljük a nemzeti jövedelmet, állandóan javítsuk a lakosság életkörülményeit. Mindezt az ipar és a mezőgazdaság arányos fejlesztésével, a munka termelékenységének növelésével, a termelés és a szükségletek összhangjának javításával akarjuk elérni. A gazdasági fejlődés meggyorsítása megköveteli a gazdasági irányítás rendszerének reformját. Ennek megvalósítása a következő időszak nagy feladata. A reform emeli a gazdálkodás színvonalát, alkotó kezdeményezésre serkent és a lehetőségek jobb kihasználásával, az érdekeltség fokozott érvényesítésével végeredményben a jobb munka ösztönzését jelenti. A gazdasági építőmunka célja olyan ütemű fejlődés megalapozása, amely biztosítja népünk életszínvonalának rendszeres emelését; ez a szocializmus teljes megvalósulásának értelme és követelménye. Mindent el kell követnünk a gazdasági alap erősítéséért és azért, hogy érvényesüljön a szocialista elosztás alapelve: »Ki-ki képességei szerint, kinek-kinek munkája szerint!” A közműveltség gyarapítása és a demokratikus közgondolkodás térhódítása a szocializmus nagy vívmánya. A következő időszak feladata, hogy népünk erkölcsi és világnézeti egységének útján újabb lépést tegyünk előre. A hazafiság a szocialista nemzeti egység teljes megvalósításának és nagy nemzeti céljaink elérésének mélyről fakadó ereje. A Hazafias Népfront kötelességének tekinti, hogy minden erejével fáradozzék a szocialista hazafiságban rejlő alkotó és építő erők további kibontakoztatásán. Valljuk, hogy a szocialista hazafiság szerves része a nemzetköziségnek, a népek közötti barátságnak, és a szolidaritásnak, s elítéljük mind a nemzeti közömbösséget, mind a más nemzetekkel szemben tanúsított sovinizmust. A Hazafias Népfront teljes mértékben támogatja a Magyar Népköztársaság külpolitikai célkitűzéseit. Minden imperialista törekvéssel szemben védjük nemzeti függetlenségünket, szocialista államunk szuverenitását. Küzdünk a szocialista országok egységének és összeforrottsá- gának erősítéséért, politikai, gazdasági és katonai súlyának növeléséért. Szolidárisak vagyunk a tőkés országok dolgozóinak a deniok- (Foly tatás a 1 oldalonj Hz ez évi költségvetési tervezet elfogadásával befejezte tanácskozását az országgyűlés Az országgyűlés szombaton folytatta az 1967. évi állami költségvetésről szóló törvényjavaslat vitáját. A délelőtti ülést az elnöklő Pólyái? János nyitotta meg, a vitában elsőnek dr. Csanádi Kádár János: György közlekedés- és postaügyi miniszter szólalt feL A szombati ülésen — napirenden kívül — beszédet mondott Kádár János, a Magyar Szocialista Munkáspárt Központi Bizottságának első titkára. Ex ax üléssxah is bixonyíioíta a sxoeialixmus ügye iránti odaadást Emlékeztetett arra, hogy az Elnöki Tanács január elején kiírta az új országgyűlési és tanácsválasztásokat, majd így folytatta: — Az országgyűlés ma az 1967. évi költségvetés elfogadásával befejezte négyéves munkáját, s jelenlegi összetételében valószínűleg utoljára ül együtt — Ha visszapillantunk az elmúlt időszak munkájára, megállapíthatjuk, hogy a mögöttünk levő' négy év nem volt könnyű. Az ország belső helyzetével, fejlődésével, a nemzetközi helyzet alakulásával kapcsolatos sok új feladat jelentkezett, közöttük jó • néhány nagy jelentőségű, fontos kérdés. Megjegyzem, jómagam körülbelül 1930—1931 óta veszek részt társadalmi munkában, s ha most visszagondolok, egyetlen könnyű négyesztendős időszakra sem emelékszem. A fejlődés mindig új, megoldásra váró problémákat hoz, s ha jogos is a megállapítás, hogy munkánk az elmúlt négy évben nem volt könnyű, mindjárt „előlegezhetjük” az előttünk álló négy évre, hogy az sem lesz könnyű. Az országgyűlés négyesztendős munkájának mérlege mégis feltétlenül pozitív. Dicsekvés nélkül megállapítható, hogy népköztársaságunk országgyűlése nagy munkát végzett. A most záruló ciklust elsősorban az igen komoly fejlődés jellemezte. Fejlődött iparunk és mezőgazdaságunk, növekedett közlekedésünk és kereskedelmünk teljesítménye, szélesedett és gazdagodott népünk műveltsége, a közoktatás, a kultúra, az egészségügy, és mérhető módon, nem csekély mértékben emelkedett a dolgozó emberek életszínvonala is. Ez természetszerűen elsősorban és döntően a megalapozott, szilárd, stabil és fejlődő politikának, a tervszerű ás ésszerű munkának köszönhető. Társadalmunk vezető testületéi pozitívan ítélik meg azt a szerepet, amelyet az országgyűlés az elmúlt négy évben betöltött. Azit tartják, hogy kimagasló abban a feladatkörben, amelyet az ország életében betölt, hiszen itt alkotják az ország törvényeit — döntő szerepe volt a fejlődésben. A számszerűen mérhető fejlődésen kívül féltéséiül szót kell ejteni arról a fejlődésről is, amit számokkal nem tudunk kifejezni, de amit minden gondolkodó politikai, társadalmi munkát végző ember tud, lát, érez és — más módon — mérhet is. E négy esztendő alatt erősödött hazánkban a szocialista közgondolkodás és feltétlenül eredményesebbé vált a nemzet alkotó erőinek toruo.í- tését célzó munka, erősödött a szocialista építést segítő nemzeti összefogás. Megélénkült országunk nemzetközi tevékenysége is, erősödtek, szélesedtek kedvező nemzetközi kapcsolataink. Tényként állapíthatjuk meg, hogy az elmúlt négy évben növekedett a Magyar Népköztársaság nemzetközi tekintélye, becsülete. Ebben kiemelkedő szerepe volt az országgyűlés munkájának is. Országgyűlésünk tagjai, akik négy esztendővel ezelőtt a Hazafias Népfront képviseletében, annak politikájával a választók elé álltak, most számot adva a végzett munkáról, nyugodt bizakodással és tiszta lelkiismerettel léphetnek az ország népe elé. Ez a megállapítás természetesen érvényes minden egyes képviselő elvtársra is. Sohasem mondtuk, hogy a párt, az állam, a Hazafias Népfront vagy bármely nagy társadalmi intézményünk hiba nélkül, tökéletesen dolgozik. Még kevésbé mondhatjuk ezt egyes emberekről, bárkiről is legyen szó. Népünk azonban politikailag fejlett, nagy történelmi tapasztalatokkal rendelkezik, s felelősséggel, és jól meg tudja ítélni nagy társadalmi szervezeteink és az egyes emberek munkáját. Az értékelésben, az ítéletben két döntő momentum játszik szerepet. Az egyik az, hogy eredményes volt-e a négy esztendő munkája vagy sem. Mindaz, amit a közvéleményről tudunk, azt mutatja, hogy erre népünk igennel válaszol; úgy vélekedik, hogy az országgyűlés eredményesen dolgozott. A másik — ami az esetleges hiányosságok kapcsán döntő jelentőségű —, hogy a közvélemény és a nép nemcsak a tettet, hanem a szándékot is nézi. Bizonyosak vagyunk abban — és ennek is nagyon sok jele van —, hogy népünk jól tudja: ez az ország- gyűlés feltétlenül a jó ügy odaadó és teljes szolgálatára törekedett. Ezt sem felejtik él az emberek. Mint képviselőtársaim tudják, most bizonyos értelemben sajátos időszakban és körülmények között üléseztünk. Még együtt ül, működik a képviselőház, a választókerületekben és a különböző arra illetékes szerveknél pedig már a jelöléseket készítik elő. A jelölés törvényes programja végső döntéssé azonban csak akkor válik, amikor a törvény előírása szerinti hivatalos aktusok, a Je- lologyulések lezajlanak, s a kiállított okmányok az előírt helyre befutnak. Szeretnék utalni arra is, hogy- bizonyos elvek elfogadása gyakorlati következményekkel jár. Az új választójogi törvény, az egyénig képviselői választókerületre való áttérés például — amit a tételt országgyűlés maga határozott el és szavazott meg — önmagában is elvileg új helyzetet teremt. Azt jelenti, hogy bizonyos értelemben — a központi jelöltekkel szemben — növekszik a helyi jelöltek szerepe és részaránya. A másik elv, amit már jó ideje hangoz tatunk, s a gyakorlatban fokozatosan érvényesítünk, hogy szélesítsük demokráciánkat úgy is, hogy vonjunk be minél több embert a közéleti tevékenységbe és ilyen módon is növeljük az ^ országos vezetők számát. Ez is régi és helyes törekvésünk. A demokrácia szegénységi bizonyítványa volna, ha tartósan akarna azzal a megoldással élni — ami a felszabadulás kezdeti időszakában szükségszerű volt —, hogy egy ember hat-nyolc-tíz vagy több területen is vezetőként működjék. Arra törekszünk, hogy ezen változtassunk és hogy aki ma nyolc-tíz területen dolgozik aktívan, hat vagy négy területen dolgozzék tovább s így többet tudjon adni. Törekszünk arra ts. hogy új erők is bekapcsolód- hassaimk az egész fejlődés szempontjából fontos társadalmi munkába. Sokszor beszéltünk már arról a törekvésünkről is, hogy — a szocialista törvényességnek megfelelően — növelni és erősíteni kell az országgyűlés, mint legfőbb törvényhozó szerv ellenőrző szerepét a végrehajtó szervekkel, a kormány, az államapparátus vezetőivel szemben. Gondolunk például arra, megvizsgáljuk, s talán a közeljövőben intézkedünk is, hogy az államapparátus legfőbb vezető posztjain dolgozó emberek —elsősorban a miniszterek, s valószínűleg a miniszterek első helyettesei is — olyan viszonyba kerüljenek a parlamenttel, ami még jobban megfelel a szocializmus igényeinek, törvényeinek és szellemének, azaz mint ellenőrzöttek kerüljenek szorosabb kapcsolatba az országgyűléssel. Ezért úgy gondoljuk, ésszerű, ha az államapparátus csúcsán operatívan és az országgyűlésnek felelősséggel dolgozó emberek között az eddigihez képest csökken a képviselők száma és aránya. Ez következik az elvből és semmiféle ítéletet nem jelent egyetlen emberrel szemben sem. •Kézenfekvő, hogy a legközelebbi országgyűlési ciklusban a képviselőknek nagyobb lesz az elfoglaltságuk és több lesz a dolguk. Ez az egyéni választókerületi rendszerből is következik. Mindenki, aki politikai területen dolgozott, tudja, hogy a választók most nagyobb igénnyel léphetrek fel képviselőikkel szemben. Növekedni fog a képviselők kötelezettsége és elfoglaltsága az oav (Folytatás a Z. oldalon.)
