Békés Megyei Népújság, 1967. január (22. évfolyam, 1-26. szám)
1967-01-26 / 22. szám
1967. jannár 26. Csütörtök á Csak egy kortyot! át emmiképpen sem tartja ^-V magát riportalanyként alkalmasnak és csak úgy hajlandó arról a „bizonyos esetről" beszélni, ha neve nem kerül a nyilvánosság elé. Ám legyen! Maradjon az ismeretlenség homályában, de a történetet — mások okulására — érdemes feljegyezni. Így mondja el: „Esti • műszakban dolgoztam. Az egyik társam pálinkát hozott a műhelybe, amivel megkínált néhányunkat. Én mint szak- szervezeti bizalmi, elutasítottam a „szívességét”, sőt figyelmeztettem arra, hogy ő se igyon, mert máskülönben... De hát tudja, hogy van ez ilyen helyen?! Egymásra vagyunk utalva, nem akarunk haragot. Ha szólok a művezetőnek, talán soha nem bocsátják meg nekem a többiek. Hallgattam. Aztán csipkelődni kezdtek: „Csak azért nem iszol, hogy befújhasd a főnöknek” — mondogatta egyik-másik. Máskor "kétszer sem kellett nekem a pálinkát kínálni, az első szóra megittam. (Igaz, sohasem annyit, hogy berúgtam volna.) Nem, munkaidőben nem lehet — hárítottam el magamtól a gondolatot most. Az ember alkoholos fejjel képtelen rendesen dolgozni, meg baleset is származhat belőle. „Csak egy kortyot!” — unszolt az ördög, s akkor — próbáltam magam megnyugtatni — a csipkelődés is abbamarad. így kavarogtak a gondolataim, s egyszer a tisztesség, másszor az emberi gyengeség kerekedett bennem felül. Társaim pedig nem hagytak nyugton. „Hát jó, az istenfátokat, csak ne szavaljatok többet!” — fakadtam ki végre, még úgy vacsoraszünet előtt és megittam egy stampedlivel. Melegem volt. Éppen hegesztettem, gázos is volt a műhely, kezdtem rosszul érezni magam. Hoztak még egy féldecit, amit már könnyebben belém diktáltak. A harmadik után nem voltam a magam ura. Jött a művezető és kiállított a munkából. Arra még emlékszem, hogy rettentő haragra gerjedtem és neki akartam menni, többre semmire. Csak amikor másnap bejöttem, akkor mondták el, hogy mi történt. Tizenöt évig dolgoztam a vállalatnál és sem a munkám, sem a magatartásom miatt nem merült fel soha kifogás. Ezt bizonyítja, hogy elértem a 9 forintos órabért és a jutalmazásból egyszer, sem maradtam ki. Persze, lefolytatták a fegyelmi eljárást, megkaptam a büntetést. Az órabérem megmaradt ugyan, de több más kedvezményt megvontak tőlem. A szak- szervezeti bizalmi megbízatásom alól is felmentettek. Súlyos fegyelemsértést követtem el, tehát megérdemeltem. Mégis nagyon bántott a dolog. Hogy mondjam el a családomnak? A fiam, aki ugyancsak motorszerelőnek készül és mindig engem tartott példaképének, mit gondol rólam? Ö tthon aztán beszélgettünk. Sem a feleségem, sem a fiam nem tett szemrehányást. „Megtörtént, majd helyrehozod" — mondták. És én már a következő naptól kezdve igyekeztem bebizonyítani, hogy képes vagyok kiküszöbölni a csorbát. Nem is tett többé nekem arról említést senki. És még le sem telt az egy év, máris felelősebb munkakörbe helyeztek. Hát ennyi történtf” Pásztor Béla Endrődí siker a szabók megyei „dívatpárbaján” Kurilla Jánosáé és Tóth Vilmos a legjobbak között (Tudósítónktól) Az OKISZ rendezésében jelenleg zajlanak az országos sza- básverseny elődöntői. Szolnok és Békés megye szövetkezeti iparának legjobb női és férfiszabód is a közelmúltban mérték össze ízlésüket, szakmai tudásukat Szolnokon. A versenyen huszonhat résztvevő indult, s megyénket békéscsabaiak, tókomiósdak, orosháziak és endrődiek képviselték a „divatpárba jón”. A kétnapos elődöntőn két endrődí győzelem is született. Tóth Vilmost, a verseny egyik résztvevőjét munkahelyen, az Endrődí Szabó Ktsz méretes részlegében kerestük fél, s megkértük: mondja el, hogyan és milyen formatervezésekkel kerültek a győztesek közé? — A versenyt három kategóriában, a női francia és angol, Kertészet és szőlészet Hogyan lehet mezőgazdasági szakmunkásképzést szerezni? Milyen növényvédőszerekhez juthatnak a kiskert-tulajdonosok az idén? Növekedett a termelőszövetkezetek közvetlen értékesítési lehetősége. Több korai burgonya — a vetőgumó felezésével. ' Változott a retek és a főzőtök szabványa. Újabb palántanevelési módszerek. Mindezekre és számos egyéb kérdésre részletes útbaigazítást talál a Kertészet és szőlészet című képes szaklap 1S67 lebruári (3.) számában. Előfizethető valamennyi postahivatalnál és kézbesítőnél. valamint a férfiszabó szakágban tartották meg — mondotta. — Szövetkezetünktől Kurilla Jánosnét és engem ért az a megtiszteltetés, hogy a vetélkedésnek részesei lehettünk. Igaz, sok töprengésbe és fáradságba került, míg megszülettek a saját tervezésű versenydarabok, hiszen mindketten arra törekedtünk, hogy azok új vonalúak legyenek, s tökéletesen megfeleljenek a mai modern ízlésnek. — Két maileken, Papp Rózsa és Vaszkó Piroska tanuló is velünk utazott a versenyre. Mi egy nőd francia ruhával, egy ldskompléval és egy angol szabású női kabáttal vettünk részt a legjobb mesterek versengésében. Nagy volt az izgalom, mert már kezdetben meggyőződtünk arról, hogy a kiváló szakemberekből álló zsűri igen körültekintően és szigorúan bírál. En- -nek ellenéi-e mégsem vallottunk szégyent. Bár az első díjat nem adták ki, a „mezőny” mégis erős volt. Magam Kiss Lászlóval, a Szolnoki Minőségi Szabó Ktsz részlegvezetőjével holtversenyben küzdöttem a második helyért, s angol szabású, saját tervezésű női kabátommal sikerült győznöm. A zsűri oklevéllel és pénzjutalommal díjazta munkámat. Kurilla Jánosné is holtversenyben került a harmadik helyre. Francia szabású női ru- hamodelljéért szintén oklevelet és pénzjutalmat kapott. A kiosztott 11 díj közül kettő került Békés megyébe, s mindkettőt endrődiek kapták. Ezzel megszerezték maguknak a jogot arra, hogy induljanak az országos döntőh is, amit február 24-én Budapesten, a Gellért-száüóban rendez meg az OKISZ. Es végül, aminek bizonyára örülnek majd a lányok és a fiatalasszonyok: tavaszra már mindkét díjnyertes ruhamodell- ből készít megrendelésre az Endrődi Szabó Ktsz. Sztanyik Károly Felavatták a kétegyházi művelődési otthont As első műsoros est kitűnően sikerült Hétfőn este, január 23-án ünnepélyes keretek között megtörtént a kétegyházi új művelődési otthon átadása. Az avató ünnepséget dr. Perjést József nyitotta meg, majd dr. Kertész Márton, a megyei tanács vb elnökhelyettese és Szilágyi Péter, a Magyarországi Románok Demokratikus Szövetségének főtitkára mondtak magyar, illetőleg román nyelven ünnepi beszédet. Beszédeikben' rövid történeti áttekintést nyújtottak a község múltjáról, méltatták az utóbbi két évtized alatt elért eredményeket, mint a román ós magyar anyanyelvű lakosság közös erőfeszítéseinek gyümölcsét: a község teljes villamosítását, közművesítését A külsőségeiben is impozáns művelődési otthon kétmillió-hétszázezer forintba került, amelyhez hatvanezer forint értékű társadalmi munkával ‘járult hozzá a község lakossága, továbbá harmincezer forinttal támogatta az építkezést. Ez utóbbi társadalmi hozzájárulásnál ki kell emelnünk Szántó István nevét, aki ezer forint készpénzzel áldozott a közművelődésnek. Az új művelődési otthon egyaránt kielégíti az idősebb és fiatalabb generáció kulturális igényeit, ugyanis szélesvásznú filmszínházzal: könyvtárral, klubszobákkal rendelkezik. Az ünnepség alkalmából népművészeti kiállítást rendeztek, és a századforduló kétegyházi népművészetét bemutató tárgyak nagy sikert arattak. Az ünnepség hivatalos része után Regös Ferenc, a művelődési otthon igazgatója rendezésében a gyulai Erkel Ferenc Szövetkezeti Művészegyüttes tánckara, népi zenekara és szólistái, továbbá az elöki nemzetiségi együttes tagjai adtak színvonalas műsort. A műsor után játékfilmet vetítettek. O. É. A medgyesbodzási vezetők vették át a pusztaottlakai Egyetértés Tsz irányítását Csaknem 23 ezer forint átlagjövedelmet értek el a bodzásiak Jó híre van már 4 év óta megyénkben a medgyesbodzási Egyetértés Tsz-nek. Nem jó hírük továbbnövelése végett, hanem ösztönszerűleg látogattunk el a minap megtartott zárszámadási közgyűlésükre. Érdemes volt, mert követésre méltó gesztusnak voltunk szem- és fültanúi. A 'közgyűlés ugyanis hozzájárult ahhoz, hogy elnökük, Báli István energiája egy részét az utóbbi években a mind gyengébben gazdálkodó pusztaottlakai Egyetértés Tsz irányítására fordítsa. Három segítőtársa: Miklós, Fári és Szabó elvtársak állandó jelleggel — megválasztott elnökhelyettes és brigád vezetőként — már át is mentek január elsejével. — Olyan súlyos, zilált állapotok uralkodnak Ottlakán, mint arrá- lyenek nálunk voltak 4 évvel ezelőtt — mondta most a bodzásiak közgyűlésén Miklós elvtárs. — Kötelességünknek tartjuk a segítségnyújtást, hogy a szomszédos szövetkezet gazdái is elérjék azt a jövedelmet, amit mi. — Nem származik ebből hátránya a mi szövetkezetünknek ? — adott hangot többek aggodalmának az egyik felszólaló. Négy évvel ezelőtt az volt az aggály, hogy vajon Báli István vezetésével ki tudják-e rántani a medgyesbodzási Egyetértés Tsz rozzant szekerét Egy évvel később többen azt mondták, hogy az akkori 30 forint munkaegységérték biztosításával hajlandók lennének tízéves szerződést aláírni. Megbánták volna, mert most prémiummal együtt 64 forint értéket osztottak munkaegységenként. A tavasszal, amikor 500 hold földjüket belvíz borított, kevesen mertek ennyit remélni. A jó irányítás, a szorgalmas szövetkezeti gazdák legyőzték a természet káros hatásait. Búzából 16,8, kukoricából 27,8 (morzsolt), cukorrépából 251,5, napraforgóból 10,7, kenderből 46,9, drokszakáliból 9, cirokmagból 17,5 mázsát takarítottak be holdanként. Külön és együtt is nagyszerű terméseredmények ezek. A növénytermesztők a tervezett 9,4 millió bevétel helyett csaknem 12 millió forintot értek éL A* állattenyésztők is túlteljesítették a bevételi tervet. Hízott sertésből 2916 helyett ugyan 2889-et értékesítettek, súlyuk azonban nagyabb volt a tervezettnél. Hízott marhából 145 helyett 191-et, csibéből 19 300 helyett 48 463-at értékesítettek, ösz- szességében a 3 év előtti 12 millió forint bruttó termelési érték helyett tavaly csaknem 19 millió forintot értek el. Csoda-e, hogy az 1963. évi 10 876 forint helyett most 22 893 forint átlagjövedelmet osztottak? A tagonkénti jövedelem eléggé hullámzó, mert még Med gyes bőd záson sem dolgozik mindenki egyforma lelkesedéssel. Vannak, akik csak évi 5—6 ezer, s akik, mint Farkas István és Frank Béla, 2716 és 3267 forint közti havi jövedelemhez jutottak. Akik még nem tudtak róla, azok meglepődve hallották, hogy asz- szonyok is dolgoznak a tehenészetben. Mi több, olyan „rangosak” is, mint az elnök, az üzemegységvezető és mások felesége. Évekig baj volt a tehenészetben, mert lépten-nyomon cserélődtek a gondozók. Amikor a tej zsírtartalma 2,9-re csökkent, akkor verbuválták össze a női fejőbrigádot. S lám, tavaly a tervezett 350 ezer liter helyett 469 ezer liter tejet értékesítettek, s ráadásul 4,7 százalékos zsírtartalommal. Fekete Sándomé, Pálfi Istvánné és a többiek 1970 és 2600 forint között kerestek havonta a tehenészetben. A pártfogás alá vett pusz- taottlakai tsz-ben naponta csak 130 liter tejet fejnek most az egyik százférőhelyes istállóban. Any- nyira gyenge vcút az irányítás és a munkához való viszony, hogy félig hízott állatokat, süldőket és nagyobb mennyiségű takarmányt is kénytelenek voltak eladni a felmerült költségek fedezésére. Jólesett hallgatni azt a készséget, amellyel a medgyesbodzáaiak a pusztaottlakaiak segítségére siettek. Mikor munkába álltak, nem kérdezték azt sem, hogy mit kapnak majd a fáradozásukért. Báli István azt mondta, nincs olyan érték, ami nagyabb örömet okozna neki a medgyesbodzási Egyetértés Tsz eredményes gazdálkodásánál. Mindent elkövet, hogy öröme teljen a pusztaottlakai tsz gazdálkodásában is. K. I rs?o Kikehtettc az első 10 ezer csibét a kondorosi baromfinevelő szakcsoport Az elmúlt évben alakult meg Kondoroson Búzás János vezetésével a baromfinevelési, -hizlalási és keltető szakcsoport. A földművesszövetkezet 45 ezer forint értékű termelési alappal járult hozzá a társulás munkájának megkezdéséhez. A tagok Körülbelül 150 ezer forintot adtak össze a szükséges eszközök, többek között a keltetőgépek megvásárlására. A társulás már kikeltette az első 10 ezer csibét. Rövidesen újabb keltetőgép is érkezik. Bíznak abban, hogy az idén sikerül kikeltetni a tervezett 70 ezer csibét, s ezenkívül 30 ezer libát, kacsát és pulykát. Ezt a nagy mennyiségű baromfit felnevelés és meghizlalás után jórészt a helyi földművesszövetkezetnek adják eL Én, a bamba pacák (Egy barátom mesélte el). Nagyon sokat ostorozzuk a fiatalokat udvariatlan magatartásukért. Ilyenkor az idősejkről alig-alig szólunk, s a nőket általiban pártfogásba vesszük. Hogy helyesen-e — erről szó! az alábbi klá 5 történet. A napokban legalább húszán adtunk sorba az orosházi hatósági hússzék előtt, amely nagy tálVán hirdette: „Kacsa, kilónként 12 forint”. Megéli — gondoltuk — bár papírt el nem bíró megjegyzést tette", annak üzemi fel do’gozásáért — de hát ezért 12 forint... Egyszóval, álltunk a sorban, én úgy ötödik lehettem. Tehát utánam még tizenöten álltak. Miközben türelmesen vártuk, hogy egy idős hölgy kiveszeked.'e magát szomszédjával, egy másik ugyancsak idősebb hölgy állt mcl lém soron kívül. Elhatároztam, hogy udvariasan magam elé engedem, ne kelljen neki végigvárnia a sort. Errs azonban nem volt szükség. A szerény mosolyú hölgy egy óvatlan pillanatban jobb könyökével oldalba billentett és mátis elém állt türelmesen. Mire szóltam volna, három asszony megelőzött, a negyedik cikázott elém s végül még majdnem megszidtak, hogy mit csetlek-botlok köztük, mint egy bamba pacák. A tanulság: az udvariasságot felnőtt, sőt idős korban is ápolni kell, úgy vélem, a nőknél is . • • (no®)
