Békés Megyei Népújság, 1967. január (22. évfolyam, 1-26. szám)
1967-01-26 / 22. szám
I96T. január 2u 6 Csütörtök TUDOMÁNY - TECHNIKA tudomány: az ergonómia — Ember az automatikában — A legegyszerűbb szerszám és a legbonyolultabb munkagép egyaránt az ember és a munkatárgy közé iktatott objektum: munkaeszköz, amelyet az ember előre kitűzött célja érdekében önmaga és a természet közé iktat. Maga a gép nem képes a szó eredeti értelmében vett munkát végezni. Ez változatlanul az ember tevékenysége, amely azonban a gépesítés előrehaladásával új és új problémákat vetett fel. A lélektan és as ipar Az elszaporodott gépek irányítása az ember részéről egyfelől nagyobb szakértelmet igényel, másfelől megváltoztatja az ember munkafeltételeit. Egyre inkább háttérbe szorulnak a nagy fizikai erőfeszítést igénylő munkafolyamatok. Megváltoznak azonban az ember munka- képességét közvetve befolyásoló környezeti tényezők is. Mindezek, a munkahelyi klíma, a munkahely légcseréje, megvilágítása, a zaj- és vibrációhatások kutatását és a rájuk vonatkozó minimális-maximális határértékek kidolgozását tették szükségessé. A munkalélektani kutatások azok, amelyek az ember—gép-kapcsolat emberi láncszemének a fizikai igénybevételből eredő megterhelését igyekeznek csökkenteni. A legújabb technikai berendezések alkalmazásával azonban az ember mindjobban eltávolodik az általa irányított objektumtól. Régebben az ember közvetlenül érzékelte a munkatárgyat és a rá ható munkaeszközt, ma azonban az információkat szolgáltató és utasításokat vivő technikai berendezések egész sora ékelődik az ember érzékszervei és az általa ve- , zérelt gép közé. Az iránvító ember és az irányított munkagép eltávolodása a táviránví- tott rendszerekben éri el csúcspontját. Ebből viszont az követÁr-apály erőmű a Ráncé folyó torkolatánál A Ráncé folyó torkolatánál épülő ár-apály erőmű munkálatait 1961-ben kezdték meg; arra számítanak, hogy az erőmű négy első gépcsoportját 1966 elsb felében üzembe helyezik; a többi húsz részleg szerelése a jelenlegi ütemben körülbelül 1967 utolsó hónapjaiban ér véget. Az acélnál erősebb műanyag Az angliai Famborough-ban agy tudományos és műszaki kiállításon bemutattak egy műrost anyagot, amely állítólag kétszer olyan erős, mint az acél, de csak negyedannyi súlyú. Szénrostokat borítanak be plasztik anyaggal és nagy hő és nyomás alatt rendkívül szilárddá préselik. Az új anyagot elsősorban a repülőgép- iparban akarják ’ hasznosítani, minthogy 205 fok Celsius hőmérsékletnek is ellenáll. kezik, hogy a munkás az egykori kézművesből, gépmunkásból műszerkezelővé válik. Ez a változás a második világháborút követően a munkalélektan új, ma már önálló területét fejlesztette ki, a műszaki pszichológiát. A műszaki lélektan — többek között — kutatja az emberi tevékenység pontosságának, gyorsaságának és megbízhatóságának a jellemzőit, az ember információfelvételi folyamatait, és a vezérlési cselekvések jellemzőit. A műszaki lélektan nagy érdeme, hogy nem utólag kívánja az ember—gép-kapcsolat emberre nézve hátrányos következményeit kiküszöbölni, hanem kezdettől részt vesz az új gépek, technológiai rendszerek, tervezésében, megvalósításában. Ab ember — gép-kapcsolat tudománya Az ember—gép-kapcsolat élettani, lélektani, szociológiai módszerei a fejlődés következményeként fokozatosan egységes tudományban kovácsolód- tak össze. Ez az új tudomány lett az ergonómia, melynek kiinduló pontja az anatómiai, antropometriai, élettani, munkaegészségügyi, szociológiai és lélektani kutatások egyesítése az ember—gép-rendszerek tervezése, megvalósítása és üzemeltetése folyamatában. Amerikában és a Szovjetunióban eddig inkább a lélektani, Angliában, Franciaorszagban és Németországban inkább az élettani szemlélet érvényesül az ergonómián belül. Az ergonómia fiatal tudomány. Célja a modern gépek és a dolgozó ember igényeinek és képességeinek az összeegyeztetése; megvalósításával a tudomány valóban, a szó szoros értelemben termelőerővé válik azzal, hogy magas fokon újrateremti az ember és a gép kapcsolatát. Az ember—gép-rendszerek megalkotásánál az emberi sajátságok figyelembevétele lehetővé teszi, hogy az ember valóban urává váljon munkaeszközének, alkotóképessége jobban érvényesüljön a munkában, a károsító tényezők kiküszöbölődjenek. És ez elvezet a munka még jobb humanizálásához, amely természetesen csak a szocialista termelési viszonyok között valósulhat meg teljességgel. A szocialista humanizmus megköveteli, hogy az ember—gép-rendszerek megvalósításánál az ipar az ember érdekéből induljon ki. A munka humanizálásának ilyen szolgálatát tekinti az ergonómia legfontosabb és legsajátabb feladatának. Mélyhűtött csontokat alkalmaznak az ukrán sebészek A harkovi ortopédiai kórházban kidolgozott új csontátültetési módszerrel el lehet kerülni a csonkításokat a csontrák és más súlyos csontbetegségek esetében. A csontátültetéseket mínusz 70 fokos mélyhűtéssel végzik. A két szovjet sebész, Alekszej Korzs és Rasid Talisinszkij két súlyos problémát oldott meg* a biológiai alkalmazkodás kérdését és a beültetett csontok pontos illesztését. A biológiai alkalmazkodás problémáját megolc.ja a csontok mínusz 70 fokos mélyhűtése, az illesztést pedig úgy hajtják végre, hogy az átültetésre kerülő csoptot már eleve olyanra faragják, hogy pontosan illeszkedjék az eredetihez és azzal rövid időn belül összenőjjön. Az új módszerrel több beteget sikerült már meggyógyítani, egyebek között egy asszonyt, akinek felső combján csontdaganat volt. Kígyó a » Az időszámításunk előtti V. századtól az európai kultúra bölcsőjében, az antik Görögországban a művészetek mellett az orvostudomány is magas fokot ért el. Hippokratésznak, az ókori orvostudomány legnagyob alakjának érdeme, hogy az orvostudományt elválasztotta a vallástól. A Hippokratész előtti időben ugyanis az ógörögök mágikus gyógyításokat is végeztek. A városoktól távol fekvő erdőkben, források közelében voltak azok a templomok, ahol a „kezeléseket” végezték. Ezek közül is leghíresebb volt az epidauröszi gyógyító templom, melyet a mitológia szerint Aszklépiosz (római ttievén Aesculapius) isten alapított. Az alapító neve trák nyelven „botra csavarodó kígyót” jelent, az is volt Aszklépiosznak és lányainak (Hügieia és Pana- keia) a jelvénye. így vált a kígyó az ókortól napjainkig a gyógyítás, a gyógyszerészet jelképévé, cégtáblák jelvényévé. Epidauroszban szervi és ideg- rendszeri betegségeket „gyógyítottak”. A szervi betegségben szenvedőket növényből kivont cégtáblán gyógyszerekkel, fürdőkkel, masz- százzsal, sőt kisebb műtétekkel kezelték a papi orvosok. Az esetleges gyógyulást természetesen „isteni befolyásnak” tulajdonították. Az idegrendszeri megbetegedéseket már sokkal radikálisabb módon igyekeztek „gyógyítani” A templom nagy csarnokába bezárt beteg a „szent kígyóval” találta magát szemben, mely ugyan ártalmatlan volt, de azzal, hogy a belépő testére csavarodott, éppen elég rémületet, sőt halálfélelmet keltett. E „gyógymód” — főleg hisztériás esetekben — sokszor gyógyuláshoz vezetett, de szervi idegbaj esetén természetesen hatástalan maradt. Ezt az állapotot szüntette me,® Hippokratész, amikor természettudományos szemléletet valósított meg, önálló orvosi rendet hívott életre és megszüntette a templomi „esodagyógyítást”. De vajon megszűnt-e napjainkban is az „isteni erőnek” tulajdonított gyógyítás? Néhány zarándokhely még őrzi a régi emléket. B. I. A Magyar Tv műsora január 26-án, csütörtökön Pipák Ehrenburg novellái nyomán készült három filmtörténet az örökké visszatérő témáról: két férfi vetélkedik egy nőért. A fő figura viszont mindháromban a pipa. Egyszóval: egy pipa és egy-egy asszony a főszereplője e három remek, ironizáló kis történetnek. (Bemutatja a békéscsabai Szabadság mozi január 26-tól február 1-ig.) 8.10 Iskola-tv. 10.20 Flinstones. Magyarul beszélő rajzfilmsorozat I.—II. rész. 11.10 Iskola-tv. 11.30 Princ, a katona. Tv-filmsorozat Vili. rész. Jutalomszabadság. 13.35 Iskola-tv. 17.13 Mozi JANUÁR 26. Békési Bástya: Nem szoktam hazudni. Békéscsabai Brigád: Fogas kérdés. Békéscsabai Szabadság: Pipák. Békéscsabai Terv: Vanina Vanáni. Gyulai Petőfi: Zorba, a görög. Mezőkovácsházi Vörös Október: Eroica. Orosházi Partizán: Türelemjáték. Sarkad! Petőfi: Két nap az élet. Szarvasi Táncsics: Bűntény a leányiskolában. Szeghalmi Ady: Blood kapitány fia. Színház műsora Január 26-án, csütörtökön 19.30 árakor B élmegy eren: pillantás a hídról Hétmérföldes kamera. 17.39 Mezőgazdasági szakfilmsorozat. 17.55 Hírek. 18.00 Semmelweis Ignác. Dokumentumfilm. 18.25 Telesport. 18.50 Mai vendégünk: Vályi Péter. 19.10 Kapcsoljuk ... 19.40 A világ térképe előtt. 19.50 Esti mese. 20.00 Tv-híradó. 20.20 Halló, fiúk! Halló, lányok! 21.28 Bemutató előtt... Peter Weiss: Vizsgálat c. színművéről beszél Major Tamás. 21.30 A kamera túlsó oldalán. 22.30 Tv-híradó — 2. kiadás. A román iv műsora CSÜTÖRTÖK 17.00 Legkisebbeknekr film. 17.20 tft-o török stúdiója. 17.50 Hirdetések. 17.339 Pontos idő. 18.00 A tv esti híradója. 18.20 Időjárá-sjelentés. 18.23 Előadás sb jelenkori román nyelvről. 18.35 Kiép-6 zőművészét. 18.55 Rajzfilm. 19.00 Zen nei stúdió: közreműködik Arta Flores* cu énekesnő. 19.45 Szemtől szembej 20.05 ,.Aranyvirág:, — csehszlovák film. 21.45 A tv éjszakai híradója. 21.55 Műsorzárás. Premier a Jókai Színházban — Táj bemutatók: Pillantás a hídról Színházunkban e héten, január 27-én, pénteken este újabb bemutató előadás lesz. Ezúttal Molnár Ferenc: Doktor úr című 3 felvonásos zenés bohózatát játsz- szák színészeink Gyuricza Ottó rendezésében. A Molnár-darabot Kellér Dezső dolgozta át, ugyancsak ő írta a dalbetétek szövegét is, a zeneszerző Zsrkovitz Béla. A „Doktor úr” főbb szerepeit Barcza Éva, Felkai Eszter, Dénes Piroska, Székely Tamás, Cserényi Béla, Széplaky Endre, Kanalas László, Szerencsi Hugó, Valkay Pál és Sós László formálják meg. Arthur Miller világsikert aratott drámáját, a „Pillantás a híd- ról”-t tájelőadásokon mutatja be a színház társulata, január 26-án Bélmegyeren, 29-én Orosházán, 31-én Mezőhegyesen, februárban pedig — többek között — Körös- ladánybam, Gyomán, Gyulán, Kar- doskúton, Békésen és Szarvason. Megyén kívül Csongrádon február 5-én, Makón pedig február 14-én játsszák a Miller-drámát, melynek főszerepeit Szén ti rmay Éva, Bállá Olga, Pákozdy János és Dánffy Sándor alakítják. Közületek munkaerőigénye A Mezőhegyes! Állami Gazdaság több éves állandó jellegű munkára felvesz kőműves, ács, bádogos, vízvezetékszerelő szakmunkásokat, va’amint segédmunkásokat 1967. márcus 1-gyel. Jelentkezni lehet a gazdaság építészeti üzemrészlegénél a déle'őtti órákban. Szállást biztosítani nem tudunk. 47 A Budapesti Lakásépítő Vál’alat azonnal felvesz — budapesti munkahelyekre kőműveseket, ácsokat, köny- nyűgépkezelöket, villanyszerelőket, kubikosokat és férfi segédmunkásokat. Különélési díjat rendelet szerint fizetünk. Munkásszállást és nap! kétszeri étkezést biztosítunk. Tanácsigazolás és munkaruha, szakmunkásoknak szerszám szükséges. Jelentkezés: Budapest, V., Kossuth Lajos tér 13—15, földszint. 83 Békéscsabai vállalat beruházási előadót keres azonnali belépéssel. Jelentkezés: „Tavasz” jeligére a békéscsabai hirdetőbe. 131018 Békéscsaba kisiparosai a lakosság szolgálatában Az új esztendőben is keresse fél a kisiparosokat! GYORS, PONTOS ÉS SZAKSZERŰ MUNKA! Mindennemű felvilágosítást a legnagyobb készséggel ad a KlOSZ-iroda, Békéscsaba, Kossuth tér 8., emelet. Telefon: 13—26.
